Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-23 / 145. szám
Máfnaszüret Patakon Patakon a könyvelőn és az adminisztrációval foglalkozó néhány emberen kívül senki sem tartózkodik a központi irodán, Pintér Ferenc, a tsz elnöke és Pongrácz József, a főagronómus a határban tartózkodnak. Két fontos feladat köti most le az emberek figyelmét Patakon. Az egyik: leszedni a szamócát, amelynek az érése a vége felé közeledik. A másik: az erőket a málna szedésére fordítani, amelynek az érése viszont megkezdődött. Fégi kipróbált ember Csajk Nándor a mezőőr, aki a kertésznek Mák Margitnak segít az áruátvételnél. A hét elején még alig néhány kilogrammal vett át a szedőktől. A gyümölcs a hét közepére hirtelen érni kezdett, most már van mit átvenni. Kudicska Sán- dorné tsz-tag családtagjainak segítségével szüretel. Amikor ilyen sokat ígérő az illatos szép színű málna, a tsz-tagok kedve is jó. Kudicskáné Is láthatóan derült hangulatban vitte a gyümölcsöt az átvevőhelyre. Ott mondta Csajk Nándornak. — Tizennyolc láda — aztán magyarázatként még ennyit. — Néhány nappal ezelőtt öt kiló, ha volt, amit leszedtem. Most már fél mázsa lett. Jó a termés.. . A patakiak negvven holdon telepítettek néhány esztendővel ezelőtt málnát. Húsz hold már az elmúlt évben termőre fordult. Ez a másik húsz hold. amelynek a szüretelése most kezdődött el, az nénes Vincéné tsz-tag az átvevőben. A szedett gyümölcs minősége kitűnő. Aki átveszi, Mák Margit kertésztechnikus Megbecsült emberek Mikor érzi a munkás, hogy megbecsülik, elismerik? Például akkor, amikor a bérét emelik. A végzett munka minősége, mennyisége és a kereset között feltétlenül szoros összefüggésnek kell lenni. De 1 aj lenne, ha az üzemek, a \ általatok vezetői itt megáll- r ának. Ma már egyre több jelit látjuk annak, hogy az er- I ölcsl elismerésre, a jó mun- 1 ás megbecsülésére nagy gondot és több figyelmet kell fordítani. Az elmúlt napokban s '.ép példát láttunk erre a IVigrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Építők napját és egyben a vállalat alapításának 25. év- i irdulóját ünnepelték. A ket- t 3s ünnep jó alkalom volt arra, hogy erről minden munkahelyen megemlékezzenek. De rém is kevesen külön írásbeli es névre szóló meghívót kaptak a vállalat központi ünnepségére. Itt a vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői köszöntötték a legjobb dolgozókat, a törzsgárda tagjait. Név szerint szólították ( két és Dombai Sándor kubi- I osnak, Darázs Árpád művezetőnek, Garai János gépkezelőnek, Andó Jenőné csoport- vezetőnek, Cseh Béla asztalosnak, Pintér Sándor művezetőnek átadták az Építőipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. Még zúgott a taps. amikor már szólították a következőket. további 72 olyan embert, aki 20 éve a vállalatnál dolgozik. Két évtized az építő- ioarban, ugyanannál a vállalatnál, nyári hőségben és téli hidegben, többnyire a szabadban. Milyen sok időt töltettek távol a családtól és 15— 20 évvel ezelőtt milyen mostoha szállás-, és utazási körülmények között. De ők maradtak, kitartottak és hűséggel dolgoztak. Ezért hívták őket a központi ünnepségre, ezért kaptak kitüntetést és kétheti fizetésnek megfelelő jutalmat, a törzsgárda tagjaival kezet- szorított a vállalat pártbizottságának titkára és az igazgató, megköszönték kétévtize- des szorgos munkájukat. Akad az építőknél kilenc olyan ember, aki már 1949. Január elseje előtt a vállalat jogelődjénél dolgozott, tehát az alapítótagok több mint 25 éves törzsgárdatagsággal rendelkeznek. A régi kőművesek, asztalosok és egyéb kétkezi munkások közül Eppich Albert ma építésvezető, Kerekes Elemér, Eppich Ernő osztály- vezető, Kormos Pál művezető, Koppándi István csoportvezető. Cseh Béla, Tőzsér János asztalos, Verebélyi István kőműves és Alapi Kálmán mennyi szakembert nevelt és milyen sokat dolgozott az elmúlt több mint 25 év alatt. Minderről elismeréssel szólni nemcsak a vállalati ünnepségen, hanem az újság nyilvánossága előtt is, kedves kötelesség. Megyénk több vállalatánál a dolgozók még nem szerezhettek 25 éves törzsgárda- tagságot, mert később létesült az üzem. Vajon csak ez lenne az oka, hogy nem mindenütt becsülik meg a legrégibb és a legjobb dolgozókat? Pedig amikor rohammunkára, bonyolult feladatra vagy kommunista szombatra kerül sor, akkor nekik szólnak először és ők helytállnak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a bánya és a két üveggyár legjobb szakembereit sokan ismerik az üzemben, de munkájukról kevesebbet tudnak lakóhelyükön, a megyében pedig alig hallanak róluk. Pedig nemcsak az üzemek, hanem a mezőgazdaság is elismerésre méltó embereket nevel, olyanokat, akik nemcsak értik és szeretik szakmájukat, hanem hivatásuk igazi mesterei, a szó nemes értelmében. Ilyen embernek mondják ör- halmon Kanyó Ferenc traktorost, Szécsényfelfaluban Hla- vaj Tibor szerelőt, Pilinyben Dér Pál juhászt. A vezető fontos kötelessége, hogy folyamatosan és rendszeresen vizsgálja: ki dolgozik jól, jobban és legjobban, munkában, magatartásban és közéleti kötelezettségvállalásban ki, hogyan bizonyít. Ha ehhez mérik az anyagi és az erkölcsi megbecsülést, akkor az nemcsak a kitüntetettet, hanem a közösséget is még nagyobb helytállásra ösztönzi. I'. L. Ditter Istvánná tsz vezetőségi tag is most a málnásban dolgozik. Tíz ládával vitt be az átvevőbe Fodor Tamás felvételei idén fordul termőre. Az ágak roskadoznak a bő termés alatt A tsz-tagok pedig szedik kora reggeltől késő estig, amíg 7-8 vagon meg nem telik. Ennyi termésre számítanak. Viszik Patakról a híres nógrádi zamatos málnát a kontinens különböző országába, fel Északra, távol Nyugatra. De ott lesz a hazai piacon is, mert jó a termés, jut belőle bőséggel a fogyasztóknak. Ilyen nagy dologidőben teljesen érthető, ha a tsz vezetői nem találhatók az Irodában. Ott keressük őket, ahol a munka folyik. B. Gy. Szubjektivizmus ellen demokratizmus Vnn'i Aifvcnpi* lehet hallani a véleke- LleUJ “&T ^‘désriahol személvek döntenek személyekről, ott eredendőbben kísért, elkerülhetetlenül hat, közrejátszik a szubjektivizmus, tehát az ilyen, vagy olyan előjelű személyes elfogultság. Jogosan tehető fel a kérdés: valóban védtelenek lennénk-e veszéllyel szemben a ká- dermunkában? Itt is érvényes, hogy a baj megelőzhető, ha idejében felismerjük. Közvetlenül, vagy hallomásból sokan szereznek olyan tapasztalatokat, hogy esetenként nem a minden lényeges követelménynek megfelelő alkalmasság, hanem a személyes ismeret, az egyéni rokcsn- szenv alapján döntik el, ki kerüljön valamely vezető posztra. Itt-ott még a baráti kapcsolat is közrejátszhat az előléptetésben. Hallani vezetőkről, akik környezetében a hízelgő, a „főnök kedvében járó” hamarabb jut előre, mint lelkiismeretesen dolgozó, bátran véleményt nyilvánító munkatárs. Nos, éppen az ilyen tapasztalatok szülik azt a véleményt, hogy amíg az embereknek emberekről kell dönteniük, addig mindig elkerülhetetlen lesz a részrehajlás. Mégsem fogadható el ez az álláspont, és az általa su- gallt beletörődés. A párt Központi Bizottságának, a káder- és személyzeti munkával foglalkozó 1973. novemberi határozata nem véletlenül szentelt jelentékeny teret a szubjektivizmus elleni fellépés kérdésének. Nem arról van szó, mintha „égne a ház”, mintha a kádermunkánkat elöntötte volna a szubjektivizmus hulláma. Az országban általában tapasztalható kétségtelen eredmények azt is igazolják, hogy a kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos feladatának, munkája szerves részének tartja. Egyre bonyolultabb feladatokat hajtunk végre, s ez annak is következménye, hogy nagy többségükben képzettebb, elkötelezettebb, vezetésre rátermettebb emberek lépnek a megfáradtak vagy kevésbé alkalmasak helyére. Mégsem becsülhetjük le a szubjektivizmus veszélyét. Azokon a munkahelyeken, ahol a baráti kapcsolatok vagy a személyes indulatok miatt nem a minden tekintetben megfelelő emberek kerülnek a porondra, az előrehaladásban rövidzárlatok keletkezhetnek. S az ilyen Jelenségek miatt szélesebb körben Is megcsappanhat a bizalom abban az általános elvben, hogy nálunk mindenki a munkájával, teljesítményével vívja ki a rangot, a tekintélyt, az erkölcsi és anyagi elismerést. Önmaga és az egész kollektíva ellen vét tehát, aki felelős posztokat herdál el azok között, akik csupán jó ismerősei vagy rokon- szenvének tárgyai. Nem sokra mennénk persze, ha megelégednénk a szubjektivizmus tiltásával, vagy csupán Intelmeket hangoztatnánk. A lényeges, hogy megvannak az Intézményes kereteink is arra, hogy a káderek kiválasztása, megítélése az előírt követelmények szerint történjék. A párt, amikor most fontosnak tartja a vezetők felelősségének erősítését a kádermunkáért, indokoltan sürgeti azt is, hogy a párt- és társadalmi szervezetek bevonásával, a bizalom, a nyíltság légkörében, a szocialista demokrácia fejlődésével összhangban erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Szubjektivizmus ellen demokratizmus — íme a megelőzés legfontosabb orvossága, ellenszere. Ha demokratikusan, szélesebb körből gyűjtik össze a személyi javaslatokat, a jelöltekről többen mondanak véleményt és elsősorban azok, akik a „szóba jöhető embert" munkája alapján ismerik, akkor a szubjektívizmus nem tud gyökeret ereszteni. A kádermunkában a demokratizmus többféle módon alkalmazható. Így nem utolsósorban azzal, ha minden személyi döntés előtt kikérik a pártalapszervezet véleményét. Az alapszervezet, a pártcsoportok vélemény- nyilvánítása természetesen nem azt jelenti, mintha a kommunisták valamiféle előjoggal rendelkeznének, hiszen állásfoglalásukban az egész kollektíva érdekei és gondolatai is tükröződnek. A párt mindenképpen szükségesnek tartja, hogy a dolgozók nagyobb beleszólást kapjanak vezetőik kiválasztásába, alkalmasságuk megítélésében, elsősorban érdek- képviseleti szerveik, a szakszervezetek által. A szubjektivizmus leküzdésének az is fontos eszköze, hogy a káder hatáskörrel rendelkező testületek valóban közös mérlegelés alapján döntsenek a személyi ügyekről. A testületi tagok aktivizálása, felelősségvállalása a káderkérdések eldöntésénél még sok helyen nem kielégítő Ebben annak is része van, hogy sokszor előregyártott típusszövegből áll az írásos előterjesztés, a jellemzések szűkszavúak, színtelenek, nem varázsolják eléjük az embert a maga sokoldalúságával, előnyös tulajdonságaival és fogyatékosságaival együtt. Ritkán kerül ma még egy adott tisztség betöltésére két, vagy több személyi javaslat a testület elé, emiatt nincs lehetőség a választásra, vitára. A kádermunka misztifikálása, a titkolózás is melegágya lehet a munkahelyeken a szubjektivizmusnak. A szocialista építés egyre bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetei kívánó feladatokat állít ma elénk. Nagy a felelősség azokon, akik a kádereket kiválasztják, vagy véleményükkel közreműködnek ebben. A szubjektív döntés okozta károk helyrehozása fontos feladatok teljesítésétől vonhat el emberi energiát, a rossz döntések sokszor alig kiheverhető csapást mérnek azokra, akiket képességeiket meghaladó munkakörrel bíztak meg. Míg ellenkezőleg, felmérhetetlen haszon származik a kollektívára és az egyénre a káderpolitikái elvek betartásából, az egyenlő esély megadásából, az emberi képességek legjobb kamatoztatásából. A Központi»^ gondoskodjanak a tervszerű káderutánpótlásról, segítsék elő a tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok felkészülését vezető poszt betöltésére, támogassák a fiatalok és a nők közéleti szerepvállalását. Ha a kommunisták lelkiismeretesen, fegyelmezetten teljesítik ezzel kapcsolatos feladataikat, bővébe kerülhetünk tehetséges kádereknek, „lesz hová nyúlni”, ha vezetőre lesz szüksége valamelyik közösségnek. Kom óraik Ferenc Jelentősen javult a munkások élet- és munkakörülménye Vass Miklósnak, a Fémipari Vállalat igazgatójának nyilatkozata A párt Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatában a munkások élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében egyértelműen kijelölte a feladatokat. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál a közelmúltban vizsgálták: hogyan hajtották végre a határozat megvalósítására hozott vállalati intézkedéseket, mit kell tenni az állásfoglalásban megfogalmazottak sikeres végrehajtásáért. Munkatársunk ezekről beszélgetett Vass Miklóssal, a vállalat igazgatójával. — A határozat jelentőségére való tekintettel a vállalat gazdasági vezetése a párt- és a különböző társadalmi szervek összehangolt együttműködése révén igen széles körben kezdte el elsősorban a határozat lényegének megismertetését, illetve a kijelölt feladatok megvalósítását. Különböző kiscsoportos beszélgetések, üzemi értekezletek, oktatási lehetőségek felhasználásával igyekeztünk a dolgozókkal megértetni a határozat lényegét, ugyanakkor be is vonva őket annak megvalósításába. Felvilágosító munkánk eredményeként mind az üzemi kollektívák, mind pedig az egyes dolgozók kedvezően fogadták a határozatnak élet- és munkakörülmények javításával összefüggő intézkedéseit. A határozat megértése után a légkör kedvezőbbé vált és az ezt követő végrehajtás elősegítette a vállalat gazdaságpolitikai' feladatainak teljesítését. — Milyen célkitűzéseket, intézkedéseket valósítottak meg eddig? — Első helyen a bérintézkedéseinket említem. A központi béremelés az üzemi négyszög, a szakszervezeti bizottság, műhelybizottságok, illetve a bizalmiak bevonásával került előkészítésre, majd lebonyolításra Is. A bérfejlesztés 201 szakmunkást, 148 betanított munkást és segédmunkást és 15 közvetlen termelést irányító művezetőt érintett. Külön szólnék a nőkről. A nők keresetének javítása céljából a saját forrású bérfejlesztést differenciáltan osztottuk fel és ezzel elértük a nőknél, hogy mintegy nyolcszázalékos lett az átlagos növekedés, összesenben. Míg 1972-ben 28 023 forint volt a munkások és alkalmazottak évi bére, addig ez a szám tavaly már elérte a 30 381 forintot. A határozat megvalósítását tükrözi a további intézkedésünk Is. Ide sorolom, hogy a már korábban bevezetett 44 órás munkahét mellett további munkaidő-kedvezményt nyújtottunk az egészségtelen körülmények között dolgozó festők részére. Növeltük az úgynevezett béren kívüli juttatásokat, ami 1972-ben 1100 forint volt, tavaly már 1513 forintra emelkedett. Segítjük dolgozóink lakáshelyzetének javítását. Míg két évvel ezelőtt csak 11 000 forintot, addig tavaly már 60 000 forintot biztosítottunk. A végzett munka erkölcsi elismerésére, ezen keresztül a további feladatok ösztönzésére 1972- ben 151 ezer forintot, 1973- ban pedig már csaknem egymillió forintot költöttünk. Szervezettebbé tettük az üdültetést Két évvel ezelőtt 108, tavaly már 134 dolgozó számára biztosítottuk az üdültetést. Különösen jó eredményt értünk el a családos üdültetés terén. Az emberről való gondoskodást jelenti számos szociális intézkedésünk. Az üzemorvosi rendelőben napi két órában orvos és napi nyolc órában szakképzett üzemi nővér áll a dolgozók rendelkezésére. Gépesítettünk több olyan munkafolyamatot, amit eddig nehéz fizikai munkával lehetett elvégezni. Az egészségesebb életmód kialakításáért biztosítjuk dolgozóink sportolási lehetőségeit. Végül, de nem utolsósorban elsőrendű feladatunknak tekintjük a megfelelő üzemi légkör kialakítását. Feladatunknak tekintettük a szocialista demokrácia, és ezen belül az üzemi demokrácia fejlesztését. Arra törekedtünk, hogy dolgozóink mind nagyobb számban vegyenek részt a vállalat és a városi közügyek intézésében és megoldásában. A vállalaton belül minden fórum a dolgozók rendelkezésére áll, akik ma már élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Ügy érzem, s meggyőződésem is, hogy jelentősen javult dolgozóink élet- és munkakörülménye. — Miben határozná meg a további feladatokat? — A párt Központi Bizottságának állásfoglalásából adódóan fokozni kívánjuk erőfeszítéseinket, és elsősorban a XI. kongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny-mozgalomra támaszkodva kívánjuk biztosítani a lehetőségeket mind anyagi, mind pedig társadalmi vonatkozásban további előbbrejutásunknak. A bér- fejlesztést szeretnénk az előző évek szintjén tartani és így a saját erőből történő bérfejlesztést három-négy százalékban kívánjuk ebben az évben is biztosítani. Dolgozóink lakáshelyzetének javítására ebben az évben mintegy 450 000 forintot fordítunk és ezen felül 100 000 forintot biztosítunk a magánerőből történő építkezések támogatására. Tovább fokozzuk vállalatunknál a végzett munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Növeljük az üdülési lehetőségek számát. Elkezdjük a kétszáz fős öltöző-fürdő építését. Tovább erősítjük a jó üzemi légkör kialakítását és fenntartását.. Ennek érdekében továbbra :s minden fórumot biztosítunk dolgozóink részére. Végezetül pedig az ötödik ötéves terv mellékleteként külön szociálpolitikai tervet készítünk, melynek előmunkálatait már meg is kezdtük. Befejezésül. Általánosságban nézve a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat elmondhatom, hogy továbbra is törekedni kívánunk dolgozóink élet- és munkakörülményeinek folyamatos és fokozatos javítására, hogy ezen keresztül a vállalati és a népgazdasági feladatok minél hatékonyabb megoldásának lehetőségét biztosítsuk az emberi tényező oldaláról — fejezte be nyilatkozatát Vass Miklós, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat igazgatója. S. L. NOGRÁD — 1974. június 23., vasárnap 3 t
