Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

Még mindig bő a termés. J amber Vincéné, Lovász Ján osné és a lánya egész nap szüretellek. 4zipolyszögi háromszögben ';¥; .-h vm ’■'■'„Wi ; 1 Í. JáM Az export minőségű szamóca Lábát Éva kezében, aki az iskola szünetét használja ki és segít szüretelni. Fodor felvételei i fiai kiemelt vállalat tapasztalata Gondoskodtak on omkoirokrdl Javult a termelés Néhány esztendővel ezelőtt, amikor az ipolyszögi tsz egye­sült a balassagyarmati terme­lőszövetkezettel, Halaj Ferenc, az egyesült tsz elnöke és a tsz vezetősége úgy határozott, hogy Ipolyszögön intenzív gyümölcs- és zöldségtermelést alakítanak ki. A határozat leg­főbb indítóoka az volt, hogy a város és a megye, valamint az ország más piacait jó minő­ségű áruval lássák el. Az el­határozást a tsz tagsága jó­váhagyta. Egy korábbi beszél­getéskor így emlékezett erre az elnök. — A mi tagságunk támogat­ja a jót, a hasznosat. A ter­vet is jóváhagyták. Azóta Ipolyszögön megvál­tozott a természet. A tsz ve­zetősége először is arra épí­tett, hogy az Ipoly-kanyarban ennek a nagyon szép környe­zetben levő kis palóc falunak szorgalmas népe már koráb­ban is foglalkozott gyümölcs- kultúrákkal. Ezek között első helyen szamócával. Szeretik is a vele való foglalkozást, ha mégoly fáradságos is. Ha munkáról van szó. az ipoly- veceiek nem tétlenkednek. Az Ipoly-kanyarral szemben az erdő és a falu között egy háromszögben hét és fél hek­táron telepítették az epret. Cseh Béla, az üzemegység ve­zetője mondta most a napok­ban, amikor éppen egy na- gvobb exportszállítmányt in­dítottak útra, hogy a legal­kalmasabb ez a terület a sza­móca termesztésére. — Kitűnő a talaj, megte­remtettük az öntözés feltéte­leit is. Eddig már 507 mázsa termést szedtünk le, többsé­gében export minőségűt... Fiatal szakember, nagyon szerény, mert nem mondta, hogy 450 mázsa volt az éves tervük erről a telepítésről, amelyet ilyen szépen túltelje­sítettek. De a gyümölcs még ma 'sem fogy, egyre érik. üjabb 1,5 vagonnal terveznek még leszedni róla. És akkor ez az üzemegység csak sza­mócából megközelítőleg egy­millió forintot keresett a kö­zösnek. A most termő tábla mellett újabb területen telepítettek kitűnő, a zamatos gyümölcsöt adó szamócából. Megéri a vele való fáradozást a tagoknak is, a termelőszövetkezetnek is. Az Ipolyszögi háromszögben még sok lehetőség van, amit a tsz vezetői fokozatosan tárnak fel. Régi, legelőnek használt területeket törnek fel. A föld minősége kitűnő. Művelését korszerű eszközökkel végzik és a technológiát fokozatosan fejlesztik. Itt a háromszögben valóban, ahogyan Cseh Béla mondta: — Intenzív szamócatermesz­tést alakítunk ki. Akkor, amikor néhány esz­tendővel ezelőtt a tsz vezető­sége úgy határozott, hogy az Ipolyszög határában gyümöl­csöt és zöldségféléket termesz­tenek, okosan döntött, mert máris szép eredményeket ho­zott a tsz-nek. B. Gy. Az emberekről való gondos­kodás jegyében szervezték át a munkát a hat kiemelt nagy- vállalatnál. Az érintett szak- szervezetek a SZOT közremű­ködésével elemzést készítettek annál a hat kiemelt nagyvál­lalatnál végrehajtott termelé­si átszervezésről, ahol a ter­melést a gyártmánystruktúra megváltoztatásával és a vál­lalatok pénzügyi egyensúlyá­nak — részben központi esz­közökből való biztosításával lehetett csak gazdaságossá tenni. A szakszevezetek köz­ponti szervei a gazdasági, pénzügyi és műszaki feltéte­lek változásán túlmenően fő­ként a dolgozók helyzetének alakulását elemezték és ezzel kapcsolatban megállapították: a nagyvállalatoknak úgy sike­rült ..talpraállniuk”, hogy a sokrétű emberi problémák csak rövid ideig okoztak fe­szültséget a munkahelyeken, a vállalati átállásokra az em­berekről való gondoskodás je­gyében került sor. Miután a nagyvállalatok át­szervezése több mint 50 ezer embert érintett, a szakmák A Zománcipari Művek sal­gótarjáni gyárában évről évre jelentősen fejlődik a szocialis­ta brigádmozgalom. Ehhez nagy mértékben hozzájárul az is, hogy a gyárban egyre na­gyobb igényeket támasztanak a szocialista brigádokkal szemben. Az idén már 84 brigád vesz részt ebben a mozgalomban a tavalyi 75 brigáddal szemben. Jelentősen növekedett azok­nak a száma, akik a Vállalat, illetve a Szakma Kiváló Szoci­alista Brigádja cím elnyerését tűzték célul. Ez egyben azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb igénnyel készítették el éves felajánlásukat. A Vállalat Kiváló Szocialis­ta Brigádja cím elnyerésének ugyanis igen komoly feltételei vannak. Brigádtagonként pél­dául tízezer forint gazdasági eredményt, megtakarítást kell elérniük, ugyanakkor ötven Óra társadalmi munkát is kell végezniük. Ezekkel a brigá­dokkal szemben kulturális vo­natkozásban is nagyobb köve­telményeket állít a vállalat. Többek között elvárják, hogy folyamatosan szerezzék meg — akiknek szükséges — az ál­vezető szervei és a szakszer­vezetek nagy körültekin lesse! határozták meg a teendőket. A vállalati igazgatók például kidolgozták az átszevezés végrehajtását szolgáló intéz­kedési terveket, amelyeknek legkritikusabb része volt a munkaerő-átcsoportosítás. Az átállást ugyanis csak nagy­arányú munkahely-változással lehetett megoldani, például a Vörös Csillag Gépgyárban 1400, a Beton- és Vasbeton- ipari Műveknél pedig mintegy 1000 dolgozó került új mun­kahelyre. Az üzemekben alap­elv volt: egyetlen embernek sem szabad felmondani. A hat vállalat többségéhez más egységeket is csatoltak, az új részlegek dolgozói szá­mára biztosították a régieket megillető jogokat és anyagi juttatásokat. Többnyire sike­rült rendezni a meglevő elté­réseket, és így a juttatások rendszerét egységesítették. A vállalati sajátosságokhoz iga­zodva egyeztették a «felmon­dási idővel, a túlóra mérté­kével, a jutalomszabadsággal és egyéb vállalati hozzájárulá­talános iskolai végzettséget. Az idén száz brigádtag vállal­ta, hogy megszerzi a 7—8 osz­tályból a bizonyítványt. A korszerű gáztüzelésű be­rendezések, az elektromos tűz­helyek gyártása igényes mun­ka. Egyre nagyobb szakkép­zettséget, hozzáértést kíván a munkásoktól. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy a bri­gádok nagyobb gondot fordít­sanak a szakmai képzettség fokozására. Jól tudják ezt a brigádok tagjai, és éppen ez­ért felajánlásukban 30 órás szakmai továbbképzésre tettek ígéretet. Bizonyára ez is hoz­zájárul majd a minőség javí­tásához. A gyárban a szocialista bri­gádmozgalom fejlődését bizo­nyítja még több dolog is. Ko­rábban például a Vállalat Ki­váló Brigádja címet elsősor­ban a műszakiakból és a kar­bantartó üzemrészek dolgozói­ból alakult brigádok pályáz­ták meg. Az idén viszont már öt olyan termelőbrigád tűzte célul a magasabb szint eléré­sét, amelyek a közvetlen ter­melésben vesznek részt. A gáztűzhelyszerelde két bri­gádja, ezenkívül az öntödei sokkal kapcsolatos előíráso­kat. Mégpedig úgy, hej.y a ko­rábban elért színvonalat nem csökkentették: ellenkező’.: t, inkább arra törekedtek hogv felfelé „kerekítsék” a pótlé­kokat és a különféle kedvez­mények mértékét. A vállalatoknál 1974-re ál­talában kialakult az. állandó­nak tekinthető üzemi létszám, amely nem alacsonyabb a ko-, rábbi évekénél. A dolgozók az átszervezett üzemekben anya­gilag is megtalálták számítá­sukat, ezt bizonyítja, hogy egy év alatt — 1972-ről 1973- ra — nyolc-tíz százalékkal nőtt a bérszínvonal, mégpedig a tervezettnél , valamivel na­gyobb arányban. Megvalósí­tották tehát azt a célkitűzést, hogv az átmenet ideién nem csökkenhet a dolgozók jöve­delme. A szakszervezeti vizs­gálat ezt az eredményt annál is inkább nagyra értékelte, mert a jövedelmekkel egyidő- ben valamennyi nagyüzemben nőtt a termelési érték is, ily- módon a vállalatok túlnyomó részt saját erőből „gazdálkod- ták ki” a bérfejlesztést. formázóbrigád és a kulesön- töde brigádjai versenyeznek a kiváló cím elnyeréséért. Ve­télkedésük nemcsak a nagyobb vállalati gazdasági eredmény elérését szolgálja, hanem a minőség javítását. A szocialis­ta brigádok törekvése a na­gyobb célok eléréséért milli­ókban és több ezer társadalmi munkaórában fejeződik ki, de mérhető lesz az általános mű­veltség gyarapodásában is. A szocialista brigádmozga­lom jelentősen megerősödött tehát a ZIM salgótarjáni gyá­rában. Ma már az itt dolgo­zók közül minden második ember szocialista brigádtag. Rajtuk keresztül erősödik a felelősségérzet a közös mun­káért, a tervek valóra váltá­sáért. Nagy szerepük van a jól végzett gazdasági munka mellett az üzemi demokrácia erősítésében, továbbfejleszté­sében. Bátran mondanak véle­ményt, tesznek javaslatot és ezzel segítik a vezetők mun­káját. A pártunk XI. kong­resszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére igen széles körű versenymoz­galom bontakozott ki. A gyár brigádjai méltóképpen készül­nek erre. M. L Erősödött a brigádmozgalom Verseny a korszerűbb termékért, szakmai képzésért A fiatal szakemberekért A körülményeinkhez viszo­nyítva bebizonyította me­gyénk mezőgazdasága is. hogy a termelésben lehet produkálni a mostoha nóg­rádi viszonyok ellenére is. Ehhez viszont a szövetkezet minden vagyonát magáénak tudó szorgalmas munkára kész tagságra, megfontolt, politikailag, szakmailag jól felkészült vezető gárdára, ezen belül a munkát szere­tő. tanulni mindig kész. a nehézségektől nem vissza­riadó szakemberekre áan szükség. Ezeket az erőket, ha egyesíteni tudják, a mos­toha természeti környezet is megadja magát és megter- mi az emberektől kapott gon­doskodás arányában a java­kat. Megyénk gazdasági szerkeJ zetében a mezőgazdaságnak súlya van. hiszen az évi ter­melési érték megközelíti a kétmilliárd forintot. A ke­resőknek 26—27 százalékát foglalkoztatja, amely bizo­nyítja, hogy emberek ezreit érinti. Hogyan alakul ezek­nek az embereknek az éle­te. nem lehet közömbös. Er­re a megyei pártbizottság az év elején, a mezőgazdasá­gunk helyzetével foglalkozva, külön is felhívta az illeté­kesek figyelmét. A mezőgaz­daság jelentőségének megfe­lelő határozatokat is hozott. Megkülönböztetett figyelmet szentelt ezen belül a mező- gazdaságban dolgozó szakem­berekre. A termelőszövetkezeti tag­ság munkája egy pillanatra sem hanyagolható eh ha az üzemekről esik szó. De a szakemberek szerepe sem le­becsülhető. Abban, hogy a mezőgazdasági üzemekben a halmozott termelési érték 34 százaléka emelkedett, a szak­embereknek nagy szerepük van. Ha viszont arra gondo­lunk. hogy megyénk mező- gazdasága a fejlődésnek egy újabb szakaszába lénett. ne­vezetesen a termelés kon­centrációjába. akkor itt a termelés forradalmasítása várható, és ebben a forra­dalomban a szakembernek központi szerep jut. Pásztón a négy tsz egyesü­lését .kimondó közgyűlésen a tsz elnöke nem véletlenül ajánlotta az egyesülés elfo­gadását azzal, hogy már számba vették a' szakembe­reket. akikre a termelésben számítanak és akik nélkül az egyesült tsz előtt álló fel­adat megvalósíthatatlan. Na­gyon érdekes és igazán ta­nulságos példának állíthatók a nógrádmegyeriek legfris­sebb eredményei is. A tag­ság mellett a szakemberek­re építettek. Azok felelős­ségét fokozták. Bevált ez a lépés. Figyelemre méltó ered­ményeket értek el a munká­ban már most. a kezdet kez­detén. Abban a mezőgazdasági üzemben, amelyben az em­beri erők megfelelően dol­goznak, lemérhetők az ered­mények a termelési értékben. Ahol viszont elpazarolják ezt a pótolhatatlan kapacitást, elmaradnak a fejlődésben, botladoznak a munkával és hajlamosak mindezt a kedve­zőtlen körülményekkel álcáz­ni. A korábbi években a rét­sági járásra volt iellemző. hogy a szakemberek. ezek közül is a fiatalabb nem­zedék. sűrűn változtatta he­lyét. Nőtincsről a váci járás­ba került egyik fiatal agrár­mérnök. aki — az' akkori nő- tincsi tsz vezetői szerint — náluk nem állta meg a he­lyét. Üj munkahelyén nem győzik szorgalmát, hozzáérté­sét dicsérni. Azért ez elgon­dolkodtató. Varsányból is el­távozott. méghozzá főagronó- musi beosztásból egv fiatal mezőgazdász, aki egv másik megyében telepedett le. Azt írta egvik levelében, hogy nem bánta meg lépését, meg­becsülik. csak még a hazai tájat nem tudja felejteni. Sajnos, a szakemberekkel való könnyelmű bánásmódra sok-sok megyei példával szol­gálhatunk. Természetesen, több oka is kimutatható en­nek a viszonylag figyelem­re méltó szakember-vándor­lásnak. Nem véletlenül hív­ta fel a megyei pártbizottság sem az illetékesek figyelmét arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak annak felderíté­sére. miért mennek el egyes üzemekből a fiatal szakem­berek. Amikor az okok mé­lyebb értelmét feltárja kuta­tója. akkor legtöbb esetben szembe találja magát egy olyan vezetéssel, amely már nem tisztán látja maga előtt a mezőgazdaság feladatait. Szeretné a régit megmásít- hatatlanná tenni, ezzel első­sorban a maga pozícióját biz­tosítani. Az ilyen vezetést szinte elfogja a félelem, ha maga körül új szellemet, fi­atal erőket lát csoportosulni! Egyetlen ilyen vezető sem zavarja ki a tsz-ből a fiatal szakembert. Ezt nem vállal­ja! Sokkal fondorlatosabban űzi ki az üzemből a neki kellemetlen személyt. Az am­bíción és az egyetemi tanul­mányokon mással még nem nagyon rendelkező fiatal szakembert olyan feladatok­kal bízzák meg. amellyel ép­pen a körülményei miatt még nem tud megbirkózni. Aki ezt teszi ezzel a fiatallal a kezdet kezdetén, az maga sem tudott mást — legföl­jebb makogni —. ha tennie kellett Valamit. Csakhogy vele sokkal humánusabbak Voltak az akkori korosabb vezetők. Ezt viszont már né- hányan elfelejtik, pedig de sok példát lehetne erről fel­eleveníteni. Á gyakorlati tapasztalatok­kal még nem rendelkező szakembert tönkre lehet ten­ni. nevetségessé válhat, ha nem megfontoltan, fokozato­san vezetik be a munkába. A ma idősebb vezető nem­zedékből sem lett volna sem­mi. ha. amikor kezdték a munkát, a párt nem áll ott mellettük. őrködve minden lépésükre. Emlékezzünk csak — az érdemeiket nem hal­ványítva egy pillanatra sem — mennyi sok baj. sőt helyre­hozhatatlan kár is keletke­zett az akkor még botladozó tevékenységük nyomán. Most. amikor lényegesen nagyobb tudásra, a bonyolultabb kö­rülmények felismerésére, az életünk sok ellentmondásá­ban való eligazodásra van szükség, mennyivel nehezebb vezető emberként dolgozni. Az még inkább megnehezíti a helyzetet, hogy most már a legegyszerűbb ember fel- készültsége. tapasztalata’ is nagyobb, mint volt valami­kor a vezető beosztásban dolgozó embernek. Félreértés ne essék, nem az akkori ember lebecsüléséről van szó. hanem arról, hogy népünk nagy lépteket tett a fejlődés útján. A tömegkom­munikáció naponta ontja hozzá az újabbnál újabb is­mereteket. Ilyen emberek kö­zött elsősorban tanulni, so­kat tapasztalni kell a veze­tőnek. aztán válik igazán ve­zetővé. Ennek viszont a le­hetőségét meg kell a fiatal szakember számára teremte­ni. Ismét a nógrádmegyeriek példájával élünk, mert ott a pártalapszervezet az. amely el­sősorban őrködik a szakembe­rekkel való bánásmódon. Ahol az alapszervezet ügyel arra, hogy csorbítatlanul megvalósuljon a párt agrár- politikája. ott nincsenek, nem is lehetnek, túlkapások. Ott a vezetők is állandó ió szán­dékú ellenőrzés alatt állnak. Ez nem csorbítja az elnök önállóságát. Ellenkezőleg, megnöveli a felelősségét és százszor is meggondol min­den lépést. Cselekedetével valóban a közösség érdekeit szolgálja és számára ennél szebb feladat nem is lehet. Erre kanta a megbízatást a tagságtól is. A közösség érdekeit jól szolgálni csak minden em­bernek a megbecsülésével, irántuk való bizalommal le­het. Ezt kell. hogy élvezze á fiatal szakember, a holnap vezetője, akik nélkül nem volt. de nem is lehetséges igazán elismerésre méltó eredmény egyetlen termelő­üzemben sem. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1974*. június 21., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents