Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

fa r o z a f a KGST-jubileumról Mint mir jelentettük, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának szófiai üléssza­ka határozatot fogadott el a KGST jubileu­máról. A dokumentum így hangzik: A szocialista államok világ- viszonylatban első gazdasági szervezete, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa, amelyben jelenleg kilenc eu- H rópai, ázsiai és latin-amerikai ország vesz részt, tevékenysé­gének 25. évfordulójához ér­kezett. A KGST-országok, a külke­reskedelmi együttműködés­sel, kölcsönös nyersanyag­szállítással, élelmiszerek, gé- !>ek és berendezések szállítá­sával, a tapasztalatok, vala­mint a tudományos és a mű­szaki vívmányok cseréjével kezdve, fokozatosan áttértek az elmélyültebb gazdasági, tu­dományos és műszaki együtt­működésre, az anyagi terme­lés stabil kapcsolataira. A KGST a szervezetben tömö­rült országok sokoldalú gazda­sági együttműködésének fő szervezője lett. A KGST-or­szágok testvéri együttműködé­se jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy megvalósulhatott a kommunista és munkáspártok politikai célkitűzése: a KGST- országok egymáshoz való kö­zeledése és szoros együttmű­ködése a szocializmus és a kommunizmus építésében. A KGST jelentős sikerei nagymértékben összefüggnek azzal az állandó figyelemmel, amelyet a kommunista és munkáspártok központi bi­zottságai fordítottak és fordí­tanak a gazdasági szervezet munkájára. A gazdaságpoliti­kai programcélok, amelyeket a Testvérpártok kongresszusain körvonalaztak, továbbá a KGST-országok vezetőinek ta­nácskozásai és találkozói pon­tosan orientálják a tanácsot, ösztönzik a tevékenységi for­mák és módszerek további tö­kéletesítésére, segítenek a ha­talmas méretű feladatok meg­oldásában. A tapasztalatok szerint a KGST-országok széles körű együttműködése egyre fonto­sabb tényezővé válik gazdasá­guk fellendítésében, az élet- színvonal emelkedésében és a gazdasági fejlődés szintjének kiegyenlítődésében. Valamennyi KGST-országon belül új társadalmi struktúra alakult ki, teljesen megszűn­tek a kizsákmányoló osztá- yok, egyszer s mindenkorra '’éget vetettek a kapitalizmus olyan káros szociális öröksé­geinek, mint a gazdasági vál­ságok, az infláció és a munka- nélküliség. Győztek és egyre tökéletesednek a szocialista termelési viszonyok, amelyek a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapulnak. Lehetőség nyílt a szocializ­mus gazdasági törvényeinek érvényesülésére. Megvalósul a szocialista társadalom alapel­ve : mindenkitől képességei szerint, és mindenkinek mun­kája szerint. A KGST-orszá- gokban jelenleg a fejlett szo­cialista társadalom épül. A Szovjetunió, miután felépítet­te a szocializmust. most a kommunista társadalom anya­gi és műszaki alapjait rakja le. A szocialista termelési mód­szer alapján, mind jobban ki­aknázva a szocialista munka- megosztás lehetőségeit, a KGST-országok állandó és gyors ütemben fejlesztik a gazdaságot. A KGST-országok ipari termelése 25 év alatt 12 szeresére növekedett. A KGST-országok egész gazdasági fejlődése meggyő­zően tanúsítja, hogy a szo­cialista társadalmi termelés fő célja — a nép szüntelenül növekvő anyagi és szellemi igényeinek kielégítése — a si­keres megvalósulás útján ha­lad. A gazdaság dinamikus fejlődése alapján gyorsan emelkedik az életszínvonal. A testvéri államok nemzeti jö­vedelme nyolcszorosára növe­kedett. Szüntelenül növekszik a fogyasztási cikkek gyártásá­nak volumene, javul ‘minősé­gük. A KGST-országok legna­gyobb társadalmi vívmányai közé tartozik az általános népoktatási rendszer létreho­zása, a népi egészségvédelem és társadalmi biztosítás radi­kális megjavítása, valamint a lakásprobléma megoldásával kapcsolatban foganatosított számos jelentős intézkedés. A KGST-országokban szo­cialista életforma alakult ki, amely a társadalmon belül ér­vényesíti az egyenjogú, az elvtársi és a kölcsönös segít­ségnyújtási kapcsolatokat, a szocialista etikát és a szocia­lista igazságosságot. A KGST- országok dolgozói aktívan részt vesznek a társadalom és a termelés irányításában, ha­tékonyan valóra váltják a munkára, a I pihenésre és a művelődésre való jogukat. A KGST keretében létrejött az együttműködés komplex rendszere a szocialista álla­mok tervezési tevékenysége terén, s ez lehetővé teszi, hogy eredményesen oldják meg a jelentős gépgazdasági felada­tokat az iparban, a közleke­désben, a mezőgazdaságban, a beruházási tevékenységben, nagyarányú beruházási terve­ket valósítsanak meg a nyers­anyag- és energetikai tartalé­kok fejlesztése és a környezet- védelem terén. Hatékonyan működik a Barátság transz­európai olajvezeték, a földgáz- vezeték, a béke egyesített energetikai rendszer. Szélese­dik az atomerőművek építése. Jelentős pénzmegtakarítással jár a közösy tehervagonpark ki­használása. Fejlődik a terme­lés nemzetközi szakosítása és kooperációja a fémkohászat­ban, a gépgyártásban, a vegyiparban és más iparágak­ban. Létrejött a Rjad típusú elektronikus számítógépek egységes rendszere. A nemzetközi gazdasági szervezetek. a gazdálkodó egyesülések, a tudományos koordinációs központok. a közös laboratóriumok, vala­mint a nemzetközi tudóskol­lektívák eredményesen olda­nak meg számos termelési, tudományos és műszaki fel­adatot. Rendszeresen növekszik a KGST-országok között — a valutáris és pénzügyi válsá­goktól. a spekulatív árlebeg­tetésektől és egyéb negatív jelenségektől mentes — köl­csönös külkereskedelem. Tö­kéletesednek a valutáris és pénzügyi kapcsolatok, növek­szik az átváltható rubel, mint kollektív valuta szerepe a KGST-országok mindinkább növekvő gazdasági kapcsola­taiban. A KGST-országok gazdasá­gi kapcsolataiban minőségi­leg új szakaszt nyitott meg az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesí­tésének. valamint a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztésének komplex prog­ramja. E program megvalósí­tása a fő utat jelenti a nem­zetközi szocialista munka- megosztás fejlesztéséhez, ha­tékony eszköz ahhoz, hogy minden egyes KGST-ország intenzifikálhassa társadalmi termelését és gyorsabban ki­aknázhassa a tudományos és a műszaki forradalom viv- mányait. A komplex program intéz­kedéseinek gyakorlati meg­valósítása újabb lehetőségeket tár fel a KGST-országok egymáshoz való további kö­zeledésében és a gazdasági fejlettségi szint kiegyenlítő­désében. A KGST valameny- nvi európai országa ma már ipari vagy ipari-agrár állam. A Mongol Népköztársaság gyors ütemben fejleszti nép­gazdaságát. s nemzeti jöve­delmének több mint egyhar- madát már az iparból és az építőiparból nyeri. A Kubai Köztársaság, miután belépett a KGST-be, lehetőséget ka­pott hogy — jobban kihasz­nálhassa a sokoldalú gazda­sági együttműködés rendsze­rét saját gazdaságának gyors fejlesztése érdekében. Eredményesen fejlődnek és mélyülnek a kapcsolatok a KGST és a szocialista Jugosz­lávia között. « A KGST-országok. híven a proletár internacionalizmus elvéihez, szorgalmazzák, hogy továbbfejlesszék a gazdasági kapcsolatokat minden olyan szocialista országgal, amely nem tagja a KGST-nek. In­ternacionalista kötelességük­nek eleget téve hatékony tá­mogatásban részesítették a vietnami népet az imperia­lista agresszióelleni harcában, most pedig a népgazdaság helyreállításában és fejlesz­tésében segítik a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A KGST-országok közössé­gének szilárdítása nem vezet zárt gazdasági csoportosulás kialakulásához. Külön meg­állapodás alapján fejlődik a sokoldalú együttműködés a KGST-országok és Finnország között, különféle gazdasági, tudományos és műszaki te­rületeken, érintkezések iön- nek létre más országokkal is. A KGST jelenleg külön­böző formákban több mint húsz nemzetközi, kormány­közi, vagy a kormány illeté­kességébe nem tartozó gaz­dasági. tudományos és mű­szaki szervezettel tart kap­csolatot. A szocialista álla­Csütörtökön a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az Adria kőolajvezeték ma­szakaszának megépítésére vonatkozó mag}#» —csehszlovák államközi egyezményt mok az egyenjogúság, a füg­getlenség. a kölcsönös előny és a belügyekbe való be nem avatkozás alapián ké­szek bővíteni együttműködé­süket minden országgal, füg­getlenül azok társadalmi es politikai rendszerétől. Az ülésszak megállapítia. hogy az enyhülés reális ala­pul szolgál a fejlett kapita­lista államokkal való széles körű és hosszabb távú együttműködés gyakorlati megvalósításához, ami meg­felel a nemzetközi gazdasá­gi élet objektív szükségletei­nek és ugyanakkor a világ népei érdekeinek is. A kü­lönféle társadalmi rendsze­rekhez tartozó országok kö­zötti ilyenfajta együttműkö­dés fejlesztéséhez további lehetőségeket nyújtana • az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeres befejezése. A KGST állandóan figyel­met fordít a fejlődő orszá­gokkal való gazdasági kap­csolatokra. A KGST-országok gazdaságilag és műszakilag segítik ezeket az országokat nemzeti nehéziparuk, vala­mint más népgazdasági ága zataik megteremtésében, il tetve fejlesztésében. Bővül a fejlődő országoknak nyújtott sokoldalú támogatás. így pél­dául különleges KGST-ösz- töndíjalapot létesítettek a fejlődő országoknak szükséges nemzeti szakemberek ki­képzésére. A szocializmus és a nem­zeti felszabadító mozgalom szövetségét támogató általá nos irányvonal keretében a KGST-országok a jövőben is fokozzák együttműködésüket a fejlődő országokkal, meg­felelő támogatást nyúitanak nekik az imperializmus és a Heokolonializmus elleni harc­hoz, ahhoz, hogv? megvédel­mezhessék a saját nemzeti kincsek feletti rendelkezésre, és azoknak a saját népük ér­dekében történő felhasználá­sára vonatkozó elidegeníthe­tetlen jogukat. Az ülésszak megállapítia. hogy a KGST tevékenységét nemzetközi tekintélyének szakadatlan növekedése kisé­ri. A nemzetközi kapcsolato­kat mind jobban befolyásol­ják tevékenységének alapve­tő elvei: a teljes egyenjogú­ság, a függetlenség, az ön kéntesség. a szuverenitás tisz­teletben tartása, a kölcsönös előny és a kölcsönös segít­ségnyújtás. valamint az. hogy valamennyi tagország, nagy­ságától és gazdasági fedett­ségétől függetlenül, azonos hatékonysággal vehet részt az együttműködésben. Az ülésszak, miután meg elégedéssel értékelte a tanács 25 éves működésének ered ményeit, hozzájárulását a békéhez és a népek együtt­működéséhez. hangsúlyozza: — A testvéri államok to­vábbra is szilárdítják a KGST-t. fokozzák szerepét a kommunista és munkáspár­tok, arra irányuló politikájá­nak megvalósításában, hogy tovább mélyüljön és tökélete­sedjék az együttműködés, és fejlődjék a KGST-országok szocialista gazdasági integrá­ciója; — a testvéri államok to­vábbra is tökéletesítik a KGST és a hozzá, kapcsoló­dó nemzetközi gazdasági együttműködési szervezetek tevékenységét a nemzetközi szocialista munkamegosztás kipróbált elvei alapján: — a testvéri államok kiie- lentik. hogy tovább szilárdít­ják a szocialista országok egységét és összeforrottságát minden területen, töreked­nek arra. hogy a kölcsönösen előnyös és egyenrangú gaz­dasági világkapcsolatok meg­bízhatóan szolgálják a né pék érdekeit, a tartós világ­béke érdekeit. Az ülésszak kifejezi meg­győződését. hogy a szocialis­ta gazdasági integráció komp­lex programjának következe­tes és teljes megvalósítása lényeges segítséget jelent minden testvérországnak szocializmus és a kommuniz­mus felépítésére irányuló al­kotó munkájában, előmoz­dítja a marxista—leninista eszmék további diadalmas­kodását. (TASZSZ) A statisztikák önmagukért beszélnek Mibe került a SsMtesii- csatorna lezárása ? Mik a kilátások Azokkal a hírekkel egyide­jűleg, amelyek arról számol­nak be, hogy folyik a Szuezi- csatorna aknátalanítása, azokat a statisztikákat is közre ad­ják, melyek a csatorna lezá­rásának veszteséglistáját tar­talmazzák. Lapozzunk be a statiszti­kákba. Egyiptom 250. millió dollárt vesztett csupán amiatt, hogy elesett a hajózási illetéktől, nem is szólva a pénzben kife- jezhetetlen stratégiai, politikai károsodásról. Közzé tették azt az adatot is, amely valótlannak tűnhet­ne, ha nem’ volna a gondosan kiszámított veszteséglista eredménye: Afrika újonnan felszabadult független orszá­gai a csatorna lezárása követ­keztében összesen 7 milliárd dollárt vesztettek. Károsodás érte természete­sen a Közel-Kelet többi or­szágát is, továbbá Nyugat- Európát és Ázsiát. A kőolaj nagy kerülővel, Afrika körül történő szállítása miatt Nyu- gat-Európa országai (az ENSZ kereskedelmi szervezetének adatai szerint) 3,5 milliárd dollárt vesztettek, ebből az összegből azonban 1,2 milli­árd dollárt költöttek tartály­hajók építésére. A Közel-Ke­letet 2,6 milliárd dollár kár érte amiatt, hogy a kőolajvá­sárlók más vidékek felé for­dultak. Ázsia és Nyugat-Euró- pa országai még további 9,5 milliárd dollárt fizettek rá a kerülő úton végzett szállítás­ra. Hogy érzékeltessük, meny­nyire meghosszabbodott az Európából a Távol-Keletre vezető hajóút a csatorna le­zárása után,( csak egy adatot említünk: á Perzsa-öböltől Genováig a csatornán átveze­tő út 16 000 kilométerrel rö- videbb, mint az Afrika körü­li. A statisztikai adatok szerint csupán az 1955 és 1966 közöt­ti időszakban 14 656-ról 21 000- re növekedett a kőolajat és más árut a csatornán szállító hajók száma, a szállított áru mennyisége pedig 107 millió­ról 242 millió tonnára emel­kedett. (Ez utóbbi 80-szorosa az 1888-ban lebonyolított áru­forgalomnak). Az olajszállítás az 1938. évi 3,5 millió tonná­ról 1955-ben 63 millió tonná­ra növekedett, 1966-ra pedig 166 millió tonnára. Elgondolkodtató számok, adatok ezek. Hat év alatt ennyi kárt okozott a Szuezi- csatoma lezárása. ★ Ferdinand Lessepset, az Ál­talános Szuezi Tengericsator­na Társaság igazgatóját illeti meg a legnagyobb elismerés a Földközi-tenger és a Vörös­tenger összekötéséért, azaz az Európát Kelet-Afrikával és Ázsiával összekötő legrövidebb vízi út megteremtéséért. Állí­tólag I. Szaid királyhoz fűző­dő barátságának köszönhető, hogy engedélyt kapott a nem­zetközi jelentőségű vízi út építésére. Igen kevesen voltak akkor azok, akik sejtették, mekkora stratégiai, politikai és gazdasági jelentősége lesz később az 1869. november 17­én megnyitott csatornának, amikor majd felfedezik a Kö­zel-Kelet hatalmas kőolaj- lelőhelyeit és mekkora nyo­másnak lesz majd kitéve az ország, amelynek területén a csatorna áthalad. Egyiptomnak a külföldi tő­kétől, elsősorban a francia és a brit tőkétől való függősé­gét a forradalom szüntette meg, s a Nasszer elnök ál­tal foganatosított intézkedé­sek közül az 1965. júliüs 26-i csatornaállamosítás az or­szágra vonta a nagyhatal­mak haragját és megtorlását: Izrael, Franciaország és Nagy- Britannia még abban az év­ben agressziót hajtott végre Egyiptom ellen. Jóllehet, az 1888. évi konstantinápolyi egyezmény szavatolta, hogy a csatornát háborúban és bé­kében egyaránt minden or­szág használhatja, a 161 kilo­méter hosszú, 45—60 méter széles és 11 méter mély csa­torna egészen 1957. áprilisáig zárva volt. Izrael tíz évvel későbbi agressziója következ­tében a csatorna mindmáig ismét használhatatlan. ★ Az eltelt hat év alatt több­ször javasolták, hogy a csa­tornát meg kell tisztítani, a belesodródott homoktól és az 1967. évi júliusi háborúban elsüllyedt hajók roncsaitól, de erre csak most kerül sor. Az elképzelések, a tervek már elkészültek a Szuezi-csa- torna jövőjét illetően. A munkálatokat az aknátalanítás- sal kezdték el, amely jó ütem­ben halad. A munkálatok el­végzésére Egyiptom a nagy­hatalmaktól kért segítséget. Jelenleg három katonai szak­értő csoport tartózkodik Egyiptomban, a szovjet, az amerikai és a brit hadsereg képviseletében. A szakértő csoportok almaszedésre alkal­mas hajókkal rendelkeznek, melyek helikopterekkel is föl vannak szerelve. A tervek szerint, ha végeznek az - akná- talamtassal, elkezdik a kikötő, berendezések és hidak újjá­építését, melyek szinte teljesen romokban hevernek. Sőt, ar­ról is szó van, hogy szélesí­tik és mélyítik a csatornát, ugyanis a keskeny és sekélv vízen a nagy tartályhajók nem tudnának közlekedni. Sőt, arról is szó van, hogy öt alagúton édesvizet vezetnek át a csatorna medre alatt, így nílusi vízzel öntözhetnék a sivatagos területeket. És mibe kerül mindez? Az egyiptomi ujjáépítésügyi mi­niszter szerint 3 milliárd fontba. A Világbank már felaján­lotta segítségét, s hasonlóan nyilatkoztak szovjet és ame­rikai vezetők. Reményekre jogosít tehát az elkezdett munka a Szuezi - csatornán, s a messze tekin­tő tervek is örömmel töltenek el mindenkit, aki azt akarja, hogy béke, normális élet le­gyen e földrészen. Ehhez ter­mészetesen azonban az kell, olyafk végleges politikai ren­dezés szülessen Közel-Kele­ten,'amelyet ne lehessen föl­rúgni. MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT használtgép-szaküzlete. Budapest. V.. Báthori u. 3. T.: 115-619. Telex: 22—5122. műszaki becslést tart 1974. július 4-én Salgótarjánban. írásbeli bejelentéseket kériük Magyar Hirdető címére beküldeni 1 Foglalkozunk használt eéoek. műszerek, szerszámok vételével, eladásával és közvetítésével.

Next

/
Thumbnails
Contents