Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
ÚJ KÖNYVEK AKADÉMIAI KIADÓ Csokonai Vitéz Mihály poé- fai munkái. Hasonmás kiadás (Hét kötet közös tokban, Vargha Balázs tanulmányával.) Szántó Tibor: A szép ma- , gvar könyv. 1473—1973. (Az ötszáz éves magyar könyvművészet képeskönyve.) A múlt magyar tudósai V. Beöthy Leó, Jedlik Ányos, Lóczy Lajos, Rodiczky Jenő, Wartha Vince. (Zsigmond Gábor, Horváth Árpád, Tasnádi Kubacska András, Gaál László és Korach Mór-Móra László tanulmányai.) EURÓPA KÖNYVKIADÓ Mihail Eminescu versei. (Lyra mundi sorozatú Hans Magnus Enzesberger: A havannai kihallgatás. (Dokumentumdráma, Modern Könyvtár.) i*» Konsztantyin Fegyin: Váro- I sok és évek. Regény. (A szovjet irodalom könyvtára sorozat.) Marcus Aurelius elmélkedései. (Szilágyi János György utószavával.) Robert Merle: Üvegfal mögött. Regény. (Köpeczi Béla bevezetésével.) Alberto Moravia: Kisregények. Eugene O’Neill: Drámák I—II. (Almási Miklós utószavával.) Alekszandr Puskin versei. (Lyra mundi sorozat.) Anatoli j Zlobin: A város a hegyekbe megy. Antológia. (Riportok, publicisztikai írások, tanulmányok a szovjet életről. Modern könyvtár sorozat.) Dimitriosz Hadzisz: A bizánci birodalom kistükre. Antológia. (Kistükör-sorozat.) MAGYAR HELIKON Ferenczy Béni: Virágoskönyv. (Akvarellek Ady, Juhász Gyula stb. verseivel.) Apuleius: A mágiáról — Virágoskert. Beszédek. (Az ókori irodalom kiskönyvtára.) Homérosz: Iliász — Odüsz- szeia — Homéroszi költemények. (Bibliotheca classica sorozat.) MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ Aradi Nóra: Képzőművészet és munkásmozgalom. (Elvek és utak sorozat.) Galgóczi Erzsébet: A főügyész felesége. Drámák. Kodolányi János: Julianus barát. Történelmi regény. Lengyel József: Igéző, ösz- szegyűjtött novellák. (Lengyel József összes művei sorozat.) Munkácsi Miklós: A késdobáló — Felicián háborúja. (Novellák és kisregény.) Rivalda. Nyolc magyar színmű. Antológia. Oleg Szmirnov: Katonavonat. Regény. (Magvető Világ- könyvtár.) Szép versek. Antológia. KOZMOSZ Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei. (A magyar irodalom gyöngyszemei sorozat.) Fénytestű szerelmesek. Novellák. Antológia. Pályázati felhívás A Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya a szocialista jellegű irodalmi, művészeti alkotómunka ösztönzése, a megye szellemi életének céltudatos gazdagítása érdekében Madách Imre alkotói díj elnyerésére pályázatot hirdet. írók, képzőművészek, újságírók, pedagógusok, népművelők, politikai munkások kaphatnak lehetőséget színvonalasabb alkotómunkára, eddig elszórtan publikáló szerzők, alkotók, kutatók tervezhetik elmélyültebb munkát igénylő művek létrehozását. Az alkotói díjat azok kaphatják meg a pályázók közül, akiknek a pályázatban benyújtott tervei a dolgozó nép életét bemutató alkotások létrehozására, a munkások, fiatalok megváltozott életének tükrözésére koncentrálódnak, illetve szorosan kapcsolódnak Nógrád megye aktuális művelődési feladatainak megoldásához, megyénk szocialista h agy omány aihoz. A pályázatban számot kell adni az anyaggyűjtés, az alkotás tervezetének előrehaladottságáról, dokumentálni kell, hogy két hónapos intenzív alkotó tevékenységgel a mű elkészül, vagy minőségileg új állapotban, a megvalósuláshoz közelebb kerül. Az alkotói díj személyenként 7 000 forint, odaítéléséről a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt, s a díj átadására (minden év) január 20-án, Madách Imre születésének évfordulóján kerül sor. A végrehajtó bizottság az alkotói díjat elnyert pályázók rendelkezésére bocsátja a csesztvei Madách Múzeum vendégszobáját is, ahol zavartalan munkakörülményeket teremthetnek munkájukhoz. A pályázatokat a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztályára, 1974. október 1-ig lehet benyújtani. Mai tévéajánlatunk 18.25: Delta. Egy robotembert mutat be elsőként a Delta. Ez az „intellektuális” robot, érzékeli a külvilági ingereket, reagál azokra. Feladata egy gyerekjáték összerakása, amelyet ' megold ugyan, de egy gyerek találékonyabban és gyorsabban végzi el ugyanazt. Hírt kapunk egy francia kutatócsoport vállalkozásáról, — helikopterrel szálltak le egy működő indonéziai vulkánra, s páratlan felvételeket készítettek. Jelentős angol találmány próbájáról is beszámol az adás. A tudósok olyan műanyagot kísérleteztek ki, amelyből hőhatásra gőzök szabadulnak fel, s ezek elfojtják a tüzet. Az anyagnak ezt a tulajdonságát -egy példán is megszemlélhetjük: két faházat gyújtanak fel, s ezek egyike az új műanyaggal van bevonva. Ez a tűz után is sértetlen marad, míg a másik porig ég. ATTILA Az idei színházi évad legje- lentősebb zenei csemegéje Salgótarjánban, kétségtelenül Verdi keveset játszott és kevésbé ismert zenedrámájának, az Attilának bemutatása volt a debreceni Csokonai Színház előadásában. A hunok legendás hírű vezéréről szóló kitűnő, látványos előadásra szívesen emlékezik az operalátogató közönség. Ezért elsősorban az ő színházi élményük felidézésére szánjuk ezeket a bemutatón készült felvételeket, de úgy véljük, szívesen nézik meg az előadást nem látott kedves olvasóink is. Fotó: Fodor Tamás Útburkolati jelek FELFESTÉSE — GYORSABB ELJÁRÁSSAL Eddig az útburkolati jelek felfestése munkaigényes művelet volt, és egy időre le is állította a forgalmat. A Norris Paint Varnish Co. vállalat új eljárást dolgozott ki, amely kiküszöböli ezeket a kényelmetlenségeket. A homokot és az apró üvegszilánkokat tartalmazó festéket éles sugárban ráfröcskölik az úttestre. A száradás mindössze hat percig tart, és ez alatt a felfestett útburkolati jelekre rátapad az üvegréteg, amely megvédi azokat a kopástóL RTV-mozaik László Lajost Uránbányászok RESZTETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL Tőlünk vették át a módszert a berlini geokémiai intézet kutatói, sőt, a szovjet kutatók is alkalmazzák az általam tökéletesített metódust. — Elismerés? — Volt. Nobel-díjat ugyan nem kaptam, de egyik évben ünnepélyesen átadták a Magyar Kémikusok Egyesületének analitikai díját. — És most ? — Bővítem a faházat. Felújítom a szőlőt. Méhesem lesz. Más nem kell. — Ez a szabad szombat és a vasárnap programja? — Lehet ennél több? — Azt hiszem. .. — És mi, ha szabad kérdeznem? — Először válaszoljon az én kérdésemre. Mióta él így? Messze bámul, a gazégetőkön is túl, arrafelé, ahol a betonúton éjjel-nappal nyolctonnás teherautók szállítják a követ, az ércet a vegyi üzembe. Ahol éjjel-nappal dolgoznak az őrlők. A savakkal telt kádakban fortyog a hegy kincse, ahol légmentes ládákba csomagolják a sárgás port. — Amióta megőszültem. Nyolc éve. Nem gondolkodom ezen. S nem is akarok változtam. Az életembe kerülhet. Még egy szívroham és... — A szívroham akkor még inkább bekövetkezik, ha az ember érzi a tehetetlenséget. Ha energiák feszítik, és ezeket visszafojtja. A vegyész nem válaszol. Hirtelen szél támad, végigsöpör a fákon, a sarjadó fü- vön, a még szürke tőkéken, a faház kátránypapíros tetején. A nap kezd leáldozni, a hegy tetején egyre sötétebbek a tölgyek. Ahogy felállók, érzem, zsibbadt a lábam, a kezem bizsereg. Lenézek a völgybe. Kitaposott földút vezet az autóbusz-megállóhoz. Búcsúzni kellenne de a vegyész még visszatart. — Addig ne menjen el, amíg nem látta a méheimet. Elmegyünk a faház mögé. Zöldre festett palánk védi a deszkaállványon nyugvó, szürke, kátránytetős kasokat. A kaptárok szellőztetőnyílását felnyitja. Periszkópszerű készüléket fog, és benéz az egyik nyíláson, aztán kezembe adja. — Nézze csak... 1 Félelmetes nyüzsgés. Hatalmas bogarak, szőrös lábú szörnyek hemzsegnek az óriáslépek körül. Másodpercnyi nyugtuk sincs. De még fel sem acsúdok a látvány4 NÓGRÁD - 1974. június 16., vasárnap j bői, kezembe ad egy másik periszkópszerű készüléket. A végét, a tölcsérszerű végét a nyíláshoz illeszti. T- Halgassa csak... 1 Félelmetes zsongás. Mintha a föld morajlana. Mély és középmagas hangok orkánja remegteti a dobhártyámat, amelybe időnként, felhangként magas, síró, kiáltó szólamok vegyülnek. A kaptár szinte remeg belé. Mikor ezt a vegyésznek mondom, találkozásunk óta először, elneveti magát. — Dehogy remeg. Amit látott, nagyítás, amit hallott, szintén. Mindkét készüléket én fundáltam ki. Nincs ott benn semmi különös. Csak mi mindent felnagyítunk. Így vagyunk a föld kincsével is. Szeretjük a drámai megoldásokat. Jósolunk arról, hogy a jövőnket rejti magában, máskor arról, hogy a pusztulásunkat. A háború befejezése óta rettegünk a következőtől. Pedig: élni kell, és nem rettegni; tenni a saját dolgunkat, és nem jósolni. Hangzatos szavakkal nem lehet jövőt tervezni, de a törvényt felismerni. ahogy a méhek teszik, így lehet létezni s előrejutni. — Akkor hát...? A kezét nyújtja, de meggondolja magát. Megigazítja a ruháját, lesimítja fehér haját, és maga elé enged. — Elkísérem a buszhoz. Nagyon tekergős az út. tarokk és atomenergia — Tudsz tarokkozni? — kérdezte az üzemvezető, és meg se fordult, amikor beléptem a szobájába. — Nem... — Akkor mehetsz vissza, ahonnan jöttél... — De én Szovjetunióból jöttem... Erre már megfordult és felállt. Ki ez az ember, aki n,em tud kártyázni, holott... — Most már elismerem, igen fontos, hogy tarokkozni tudjon az ember — nevet a szőke, kopaszodó férfi. — Egy geofizikusnak különösen fontos. Ha sok izgalomban volt része, összeül a barátaival, veszi a kártyát, és egy másfajta izgalommal kúrálja az előzőt. Hetenként kétszer, este tizenegyig, fél tizenkettőig csináljuk. — Kedves fogadtatásban volt része. S milyen volt a folytatás ? — Nem kevésbé kedves. Tizenöt év alatt a műszaki értelmiség nagy része három- szor-négyszer cserélődött. Nem volt olyan tanácskozás, amikor nem azt hallottuk: nálunk nincs pótolhatatlan ember... Kegyetlen dolog volt ez, mert néhány vezetőnk csak azzal foglalkozott, hogy éreztesse velünk, feleslegesek vagyunk. Máskor meg: még többet, ha nem megy, akkor is. Kell, akármilyen áron is. Emlékszem, kaptunk egy berendezést, amely- lyel meggyorsíthattuk az uránkinyerést a kőzetből. Az volt a feladat, hogy az akkori eredmény háromszorosát produkáljuk. Elméletben ez lehetséges is volt, de a gyakorlati alkalmazáshoz 'idő kellett. Mi egy évet kértünk er- re. De mi történt? A berendezés átvétele után három hétre megérkezett a minisztériumból egy főember, és vizsgálatot kezdett, hogy mi miért nem érünk el eredményt. Hiába emlegettem a megállapodást, hiába hivatkoztam a szerződésre. Végül annyira megdühödtem, hogy kizavartam az üzemből. Fegyelmit kaptam. Vártam a következményeket, elvégre altkor nem volt mindegy. De semmi se jött. Egy év után megkétszereztük az uránkinyerést. Vártam, hogy jöjjön a főember. Nem jött. Nem is jöhetett. Eljutott az ország vezetőihez a viselkedésének híre, és menesztették. Ügy tudom, most is bányában dolgozik. Vájvé- gen. (Folytatjuk) TÖRTÉNELEM Jövőre lesz 50 esztendős a hazai rádiózás. 30 éves a felszabadult Magyar Rádió. Érdemes fellapozni néhány régebbi rádiós kiadványt. 1930-ban megjelent „A Magyar Rádió öt esztendeje” című könyvecske. Ebben olvastuk Rádiónk legelső műsorát. Az első zeneszám előadója Molnár Imre volt, régi magyar dalokat énekelt a XVII —XVIII. századból. ★ Ugyanez a könyv írja más lapjain: „Stojanovich Adrienn elindította 'kórusát, ugyanazzal a dinamikával, amellyel az imént énekelt, s amelyet a megfigyelőből kifogásoltak. Ugyanakkor azonban kijött a stúdióból s odalépett a megfigyelőhelyhez, hogy füléhez illessze a kagylót és meghallgassa a játékot. A dupla fejhallgatónak még csak egyikét érintette a füléhez, amikor rémült arccal pianót kezdett vezényelni a bent éneklő kórusnak.. A kísérlet tökéletesen meggyőzte őt arról, hogy óriási különbség van a csupaszfalú, valamint az akusztikailag csillapított termek hangzása között. ★ ,,A Rádió kincsestára” című kötetben írták 1935-ben: „A Stúdiót látogató közönség mindig nagy érdeklődéssel keresi és nézi a szünetjelző készüléket. A mi szünetjelünk az első szünetjel volt Európában, amely a csengő-pengő hangokat elektromos úton állította elő, s nem mikrofonon át fölvett hangokat adott az adóállomásra. Régi zenélő órák szerkezetéhez hasonlóan a hangolt acélpálcácskákból álló fésűt egy motorikusán forgatott henger kiálló tüskéi pengetik.. Az ugyancsak 1935-ben megjelent Rádióévkönyvben Hevesi Sándor publikált cikket. Ennek egyik részlete: „Az opera, amelyet ma még csak hallani lehet — holnap vagy holnapután kicsinyítve, de pontosan láthatóvá fog válni a saját szobánk négy fala között. Százezrekből és milliókból IX. Lajos bajor királyt fog csinálni, aki egymaga ült a zsöllyéjében, mialatt egy egész színház neki játszott”. ’S EGY ARC: PÄR MONDAT Tímár József, egyik legnagyobb színészünk Az ügynök halála főszerepében vált igazán halhatatlanná: csodálatos játékát rögzítették, azóta láthattuk néhányszor a képernyőn. A művész azonban nem örült a megörökítésnek. Szűkszavúan csak ennyit mondott: „Azt hiszik ilyen egyszerű az egész? De hiszen én naponta elpusztulok a színpadon. Mi ehhez képest egyetlen kis filmhalál?” Nádor Tamás Alma mater A Nagybátonyi Állami Zeneiskola tanév végi utolsó hangversenyét, amelyen a volt növendékek, a jelenleg magasabb fokú zenei intézményekben tanulók működnek közre, június 16- án rendezi meg. Az „alma mater” kifejezés, tápláló anyát jelent. Régen az egyetemeket, főiskolákat hívták így a növendékek, de újabban a közép-, sőt az általános iskolákat is megilleti ez a megjelölés. Az a hatalmas anyagi bázis és kulturális gazdagság, amely országosan lehetővé teszi az állami zeneiskolák működését, mindenképpen feljogosít bennünket arra, hogy „alma maternek” nevezzük a mi intézményünket is. Ez azért is indokolt, mivel a zenei pályára indulók sorsa nálunk dől el, függetlenül attól, hogy a végső ki- teljesedés más intézmények kezében van. Intézményünk nemcsak a nálunk tanuló gyermekek számára tud fejlődést biztosítani, hanem a már tőlünk kikerült közép- és felsőfokú intézményekben tanulók részére is, főképpen a hangversenyek szervezésével. Mostani koncertünket még ünnepélyesebbé teszi az a körülmény, hogy saját növendékeink mellett, közreműködnek a megyénkből kikerült, és szomszédos megyékből továbbtanuló — a zenei életben és a tanulásban egyaránt kimagasló eredményt elért meghívott zeneművészeti szakiskolások is. Sziits Pál zeneiskolai igazgató r t
