Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
A GELKA jelenti! Gyorsabban fejlesztik a vidéki javítóhálózatot A minősítés felelőssége Az elmúlt évben a Gépipari Elektromos Karbantartó V allalat, közismert nevén a GELKA tevékenységének érteke meghaladta a 428 millió forintot. E2 a vállalat rendelkezik a legnagyobb országos j ivítóhálózattal — részesedére a Magyarországon a lakosság részére végzett gépipari és elektromos javítási munkákban mintegy 50 százalék. A becslések alapján közel egy- nilliárd forintot fizettünk egy ev alatt háztartási gépeink javítására. Kozma György a GELKA vezérigazgatója tájékoztatása t .érint az utóbbi években örvendetesen javult a hazai f 'ártmányú híradástechnikai készülékek és háztartási gépek minősége, és így javítási i .ényük viszonylag csökkent. A lakásokban levő gépek szá- í iának gyors ütemű növekedése azonban a karbantartási i lények fokozódásában is jelentkezik és ezért a GELKA vagy erőfeszítéseket tesz há- 1 »zatának fejlesztésére és e ’.olgáltatási színvonalának javítására, A 428 milliós forgalomból a főváros 40 százalékkal részesedik, ami azt jelenti, hogy az ország többi részén élő ja- v ittátok rosszabb szervizellá- 1 ist kapnak, mint a budapestiek. Erre a tényre a vezér- igazgató is felhívta a figyelmet és elmodta, hogy az induláskor könnyebb volt a kétmillió lakosú fővárosban kitölteni hálózatukat, de az utóbbi években már minde- r ekelőtt a vidéki javítóhálózatuk fejlesztésén fáradoz- rak. Két évvel ezelőtt a fővárosi hálózat teljesítőképessége még több mint a felét adta a GELKA országos há- 1- ilózatának, bár ez az arány a múlt évben már megfor- r ült, ennek ellenére az elkö- v -tkezeridő években a vidéki s íervizek fejlesztésének fela- c óta szerepel az első helyen. A fejlesztésre fordított beru- I ázások több mint 70 százalékát a vidéki hálózat korszerűsítésére, s újabb szervizek létrehozására fordítják. A közelmúlt eredményei közzé tartozik a GELKA megyei kirendéltségeinek létrehozása, amelyek önálló üzemegységekként működnek. A vállalat statisztikái szerint csökkeni a szolgáltatásai kat^ illető panaszok száma. 1972-ben még tízezer javítta- 1 > közül huszonnyolcán vol- t k valamilyen okból elége- < atlenek a GELKA munká- j val, tavaly pedig huszonhe- t n, de a 2,7 ezrelékes, való- t in nem magas panaszarány t ivábbi csökkenését szeretné ( lérni az országos javító vál- 1 rlat. Az automata mosógépek elterjedésével a GELKA bővíti szolgáltatásainak körét, s mivel még kevesen ismerik ezt a lehetőséget, a vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy új automata gépek vásárlásánál a GELKA vállalja a házhoz szállítást, elvégzi az üzembehelyezéshez szükséges villanyszerelési munkákat, valamint gyakorlati tanácsokat is ad a bonyolult, de sok munkát, fáradtságot megtakarító gépek kezeléséhez. ^Ugrásszerűen megnőtt a hűtőgépek javíttatása iránti igény, és ez azt jelzi, hogy jelenleg a hűtőgépek gyors elterjedése figyelhető meg — hasonlóan a hatvanas években tapasztalt televízió-vásárlási hullámhoz. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1970-ben mintegy 1 millió, 1973 végére pedig már több mint 1 800 000 hűtőgép működött az országban. A mosógépek és televíziós készülékek száma jelenleg közel megegyezik egymással: mintegy 2 200 000 darab található az országban az egyikből is és a másikból is. A GELKA szakemberei — mivel munkájuk jelentős részét a megbízó lakásán végzik — csak a lakosság teljes bizalmával láthatják el feladataikat. E bizalmat szeretnék erősíteni kongresszusi felajánlásaik teljesítésével is. Egyik szocialista brigádjuk kezdeményezésére a dolgozók kommunista szombatokat terveznek, és azok bevételeiből használt háztartási készülékeket vásárolnak, amelyeket kijavítva. nagycsaládosoknak ajánlanak fel. A mozgalom eredményeként ebben az évben megyénként átlagosan 10 háztartási készülék kerülhet olyan családok tulajdonába, akik egyébként nem tudnák megvásárolni ezeket a készülékeket. B. B. I. Palaticzky László, az öblösüveggyár egyik KlSZ-alapszer- vezetének titkára — ki — AZ ÁLLAMI személyzeti munka szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozatok az utóbbi években kötelező érvénnyel rendelkeznek a minősítések elkészítéséről. A ve- vezetői és érdemi ügyintézői munkakörökben foglalkoztatottak munkáját — hangsúlyozza a Minisztertanács, ez év tavaszán hozott határozata — az arra iletékes vezetőnek rendszeres időközönként értékelnie kell. S nemcsak a munkáját, hanem politikai, emberi magatartását is azzal a céllal, hogy ily módon elősegítse a minősített szakmai, jellembeli fejlődését. Kimondja a határozat: „Minden lényeges személyi kérdés elbírálásánál (előléptetés, kitüntetés, áthelyezés, továbbképzés, munkaviszony-megszüntetés, stb.) a minősítést kell alapul venni.” Talán nem szükséges bővebben indokolni a határozatban kifejezésre jutó követelmények célszerűségét, hasznosságát. Ha mégis találkozunk vezetőkkel, akik nem fordítanak kellő gondot arra, hogy az alapminősítést négyévenkét felfrissítsék. kiegészítsék, úgy ennek fő oka legtöbbször a feladat lebecsülése. Hiszen amúgyis ismerjük beosztottainkat — halljuk gyakran. Nem elegendő, hogy csak a vezető ismerje beosztottait. A minősítés tükröt tart a minősített elé, tartalmazza munkája elismerését éppúgy, mint fogyatékosságait, azokat a hibákat, amelyeken túljutva, értékesebb emberré válhat. Módot nyújt számára ahhoz, hogy amivel nem ért egyet, azt elmondja, leírja, vitázhasson! Lehetséges, hogy épp ez a nyíltság, a minősített várható ellenérvei lennének kényelmetlenek a minősítést készítőnek? Vagy talán egyszerű szűklátókörűség okozza az idegenkedést, aminek következtében egyes vezető emberek nem látják, hogy a munkahelyi intrikáknak, a vezetők és beosztottak egymás közötti viszonyában mutatkozó torzulásoknak egyik nem lebecsülhető ellenszere éppen a minősítések kölcsönös komo- lyanvétele. A Minisztertanács határozata világosan kimondja, hogy a személyzeti nyilvántartásokban csak olyan minősítéseket szabad tartani, amelyeket a dolgozóval ismertettek, és ezt a dolgozó a minősítésen aláírásával igazolta. A vezető és a személyzeti vezető egyaránt felelős azért, hogy ez minden esetben megtörténjen. Amennyiben pedig a minősített megtagadta a róla kialakított vélemény aláírását, ezt fel kell tüntetni a minősítésen. Mint látható: a határozat olyan állásfoglalás is egyben, amely a kádermunka demokratizmusát juttatja érvényre. Ezt erősíti az a rendelkezés is, amely előírja, hogy 1974 második félévében, ezt követően pedig kétévenként a minisztereknek, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőinek meg kell tárgyalniok a felügyeletük alá tartozó szervek vezetőivel és személyzeti vezetőivel, a személyzeti munka helyzetét, a soros tennivalókat, és mindezekről be kell számolniok a Minisztertanácsnak. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a minősítések elkészítése, rendben tartása képezi az alapját a személyzeti munka megítélésének, további javításának. Ha pedig tovább próbálunk tekinteni, arra is rá kell jönnünk, hogy az ügy társadalmi hordereje igen nagy. Érinti a szocialista emberi viszonylatok összességét. Hatással van a közéleti tisztaság követelményeinek maradéktalan érvényesítésére. Előmozdítja a vezetők és beosztottak kapcsolatának javítását. Érvényre juttatja a szocialista társadalmi berendezkedés mély humánumát. Hasznos ambíciókat hoz felszínre, mindazokban, akik a minősítésekkel nevelni akarnak, s akik a jóakaratot látják ebben. Természetesen csak abban az esetben, ha a rendelkezést mindenki, akit illet, — komolyan veszi. Pihenést és jó idői várunk...” kívánja tölteni szabadságát Most minden zugnak kelet- ÉRTÉKES ZUGOK je van. Pincétől a padlásig , lecserkészik” az épületet a 1 nyok, hogy alkalmas helyet 1 i jenek a tanuláshoz. Az oszlopnyi könyvek közül alig látszanak ki a fejek. A vizsgaidőszak már ilyen. Nincs szórakozás, nincs ma- E inélet, csak egy van: a ta- elegendő lesz-e a végzettek a többletforint sem lehet ki nulás. A vizsgabizottság előtt száma? záró tényező, run mentegetőzhet az ember — Sajnos, nem. Sokkal a már viccbe illő kifogással: többre lenne szükség, főleg, * t nár úr, kérem, én akkor ami az ápolónőket illeti. A Június közepét írunk. A naptár szerint itt a nyár visz- szavonhatatlanul. Vele együtt az iskolai vakációit és a munkahelyi szabadságok ideje. Ütnak indulnak a családok, hogy egy, vagy két hetet eltöltsenek, lehetőleg együtt. A tervek, elgondolások, látnivalók, jó programok már mindenütt kialakultak. Az üdülni induló család jó időt és kellemes pihenést vár... Bibók László, a Szakszer- Egyrészt azért, mert olcsó, vezetek Megyei Tanácsa tár- egy beutalójegy két hétre sadalombiztosítási munkabi- kettőszázötvenkét forint. Más- zottságának vezetője: részt kényelmes, jó ellátást — Ebben az évben ponto- biztosít, san négyezer-nyolcszáztizenhárom szakszervezeti beutalót Nasyo11 *°k ■ gondunk az kaptunk a megyében. Ebben üdültetéssel. Az igényeket minden benne van. A balato- megközelítően sem tudjuk ki- ni, hegyvidéki, meleg víz mcl- elégíteni. Mar csak azért sem, letti, gyógyüdülők, külföldi mert mindenki lehetőleg a szakszervezeti nyaralások. A karorn . .*???” hónapban sze- közel ötezer beutalójegy így retne üdülni. Akkor van a önmagában nézve soknak tű- gyerekeknek vakációjuk, a nik. Azonban mégis kevés. napsütés, a jó idő. nyilvánva- Kevés, mert a családok több- *oan esabito. Viszont azt is sége szakszervezeti üdülőbe me® ke^ . ertem, hogy egyszerre — három hónap alatt — nem tudunk mindenkit üdültetni. Az üdülők nagy része ősszel, tavasszal és télen is üzemel, gyakran kihasználatlanul. Hivatás — a legszebbek közül foglalkozni minden egyes beteggel. — És ami nélkülözhetetlen, az a végtelen, párttatlan türelem — fejezi be a sort Du- dásné. — Megérzi a beteg, ha a nővérke ideges. Na, még aztán nem árt a gyorsaság, ügyesség sem. Nem tankönyvből, hanem tapasztalatból mondják, hiszen a gyakorlati foglalkozásokon bőven nyílt alkalmuk Három fiatal. Kicsit fárad- megismerkedni a kórházi é >pen hiányoztam! Meg aztán most végzettek mindegyiké- tak, kicsit megviseltek, dehát A betegek is tudják, d ákélet ide vagy oda, szé- nek van már helye, zömmel a ők’a vizsgaidőszak szenvedő hogy a 'nővérke még csak g en is „leégni” a vizsgán. megyei kórházban helyezked- alanyai. gyakorló, mégsem bizalmatlaA salgótarjáni egészségügyi nek el. A végzett ápolónők Dudás Pálné, Rónabánya-te- nok- Sőt, még ők biztatják a s :akiskola végzős hallgatói kivétel nélkül mind betegágy lepről. Kertész’ Sarolta és Ke- lányokat: nahát de ügyes a most éppen a vizsgaidőszak mellé kerülnek. Sok haliga- lecsén’yi Teréz Nógródsipékről kisnővér! zűrzavaros napjait élik. A tónk kötött szerződést a me- jött a salgótarjáni egészség- Az ápolónőnek készülő látó mpó: megfeszített, a vigasz: gyei kórházzal, számukra ez Qgyj szakiskolába, hogy ápo- hyokat sokan igyekeznek lemár nem sokáig tart. Aki az havi 250 forintos ösztöndíjat (ónő lehessen. Mindhárman beszélni. „Fárasztó a munka, utolsó akadályt is eredménye- jelent. Ezen felül 120—650 fo- olyanok akik próbáltak már még ágytálat is kell hordani, s n veszi, az július 13-án kéz- rintig terjedő állami ösztön- m£st is’ mielőtt erre a pályá- hát kell ez neked?!” be kapja oklevelét. díjat kapnák a hallgatók. ra vállalkoztak volna. — Minket is próbáltak elA siker már közeli. Erde- — a következő tanévre ér- Saci öt évet „húzott le” a téríteni! — mondják. — Farnes az utolsó nekirugaszko- kéznél érdeklődések? szécsényi tangazdaságban, ha- luhelyen különösen így van dasba apait-anyait beleadni. — Ápolónői tagozatra hat- sonlóan Terézhez. Dudásné a ez. Az ápolónői munkáról . van embert szeretnénk beis- bölcsődei munkát cserélte fel soknak körülbelül ez a fogalkolázni, eddig harminc jelent- az ápolónői hivatással. Mind- ma: az ágytálat már csak k! — Június 19-vel kezdődnek kezőt tartunk számon. Ez bi- hárman a kétéves bentlaká- tudják vinni?! Aztán igencsak a képesítő vizsgák, erre haj- zony kevés. Pedig a népsze- sós iskolát végzik el. Kétéves meglepődnek, ha mondjuk, t mák most lányaink — rűsítés szinte minden forrását tanulás és sok-sok órás gya- hogy itt még latint is kell ta- mondja Borda Arpádné, az kimerítettük már. A megye korlati munka után vajon ho- nulni, nem beszélve a 3—500 egészségügyi szakiskola igaz- összes tanácsának megküld- gyan képzelik el az ideális oldalas tankönyvekről! gatóhelyettese. — öt évfo- tűk a tájékoztatót, felvettük ápolónőt? _ Sokan nem ismerik el, l yam végez az idén. Kétéves a kapcsolatot az egészségügyi — Szeresse a betegeket, a hogy ehhez a pályához na- b mtlakásos, hároméves mun- intézményekkel, hirdettünk nyűgösöket is — mondja Kér- gyón sokat kell tanulni, tud! i melletti és tízhónapos sza- szak. és napilapokban is. Ha tesz Sarolta. — Legyen jól ni _ mondja Kertész Sarolta. k osító ápolónői tanfolyam, arról van szó, nem zárkózunk képzett és tiszta, ez utóbbi- _ Pedig nem amolyan lótóv ilamint laboratóriumi és el a pótfelvételi elől sem. val a betegeknek is mutasson (utó, ágytálhordó foglalkozás r mtgenasszisztensi tanfolyam Tavaly is három gyerek miatt példát. az ’ápolónőké. Hivatás ez, fejezi be tanulmányait, ősz- jött össze a pótfelvételi bi- — Jő emeberismerőnek is méghozzá az legszebbek kö- szesen 84 fiatalt bocsátunk zottság. ugyancsak drága gye- kell lenni ezen a pályán — zül^való! szárnyra. rekek voltak. De nekünk a teszi hozzá Kelecsényi Teréz. — Az igényekhez képest betegeket kell néznünk, s így — Személyre szabottan kell Szendi Márta Másik gondunk a nagycsaládosok üdültetése. Kevés, nemcsak a nagycsaládos, de a családos-beutalójegy is. Ebben az évben mindössze hat négy- gyerekes-beutalót kaptunk. Az egyik öblösüvegyári munkás öt gyereket szeretne vinni üdülni. Ügy kellett külön telefonálni az üdülőbe, Siófokra, hogy az ötödik gyerek is mehessen... Sokat segít a vállalati üdültetés. A vállalati üdülőkről csak jót tudok mondani. Aki ott töltötte a szabadságát, megelégedetten, kipihenten érkezik. Három szerencsés család a sok közül, akik üdülni mennek. Idősebb Stark Józsefné, öblösüveggyár. — Nekem nyugdíj előtt ez az utolsó évem a gyárban. Harminchat évet töltöttem a csiszolóban, jövőre nyugdíjba megyek. A férjemmel úgy gondoltuk, hogy a szabadságunkat Hajdúszoboszlón töltjük, oda kértük a beutalót. Határozott ígéretet kaptunk, hogy októberben mehetünk. Nagyon szerettem Berekfürdőre járni. Jó kilenc éve, mindig ott nyaraltunk a vállalati üdülőben. Nagyszerű kis házikók vannak. De most úgy döntöttünk, hogy mivel huszonöt éves házasok vagyunk, és hat esztendővel ezelőtt is nagyon jó két hetet töltöttünk el Szoboszlón, oda megyünk. A férjem ugyancsak negyvenkét évet dolgozott az üveggyárban, mint üvegfúvó. Amikor ő állt nyugdíj előtt, akkor is kaptunk beutalót. Hogy mit kívánok magamnak arra a két hétre? Sok-sok pihenést és jó időt... Szőke Ferenc I-es, Salgótarjáni Kohászati Uzemek. — Szakmája? — Hengerész vagyok. Negyvennégy éve megszakítás nélkül a kohászati üzemekben. — Évente üdülnek? — Általában igen. Ha az ember hosszú hónapokat munkával tölt, akkor szüksége van kikapcsolódásra, pihenésre. Amikor nem kaptunk beutalót, akkor is úgy igyekeztünk, hogy elmenjünk valahová. Most vasárnap indulunk Berekfürdőre. — A vállalati üdülőbe? — Igen, egy vikendházat kapunk. Az ellátásunkról önállóan gondoskodunk. De ez nem gond Berekfürdőn. Mi már törzsvendégek vagyunk ott. — Együtt megy a család? — Igen, mindig. A nagyfiam most szerelt le a katonaságtól, ő mindenképpen velünk jön. A lányom már férjnél van, de ők is úgy döntöttek, hogy a kislányukkal együtt, közösen velünk töltik a szabadságukat. Jó időt szeretnénk kifogni, és már nagyon, nagyon várjuk azt a kellemes meleg vizet. És egy fiatal házaspár. Kádár Attiláné, a Textilipari Vállalat varrónője. — A férjem a Volán gépkocsivezetője. Három és fél éves a kislányunk. Most megy a család először együtt üdülni. Nagyon várjuk mindany- nyian. Balatonlellére kaptunk beutalót augusztus 27-től. Egy hetet töltünk pihenéssel. A szabóságunkból tartalékolunk, soha nem lehet tudni, mire kell... Tavaly a férjemmel együtt IBUSZ-úton voltunk Jugoszláviában, nagyon szép élményt jelentett. Most leginkább arra vagyunk kíváncsiak, milyen hatással lesz a gyerekre, amikor először meglátja a Balatont... Cs. E. NÓGRAD — 1974. június 16., vasárnap Ő t
