Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
F©s;»tIaE©aia a békére! A béke felbecsülhetetlen értékű kincs A legfőbb jó. ha annak tudatában élhetünk, hogy sehol sem ontanak vért. ha biztosak lehetünk abban, hogy holnap sem bombázhatják le. házunkat, s a gyerekek i'gy nőhetnek fel, hogy nem kell megismerniük az idősebb nemzedékek által átélt szenvedéseket és tragédiákat. — Ez a két mondat az elmúlt év októberében Moszkvában, a békeszerető erők világkongresszusán hangzott el, amikor Brezsnyev, az 6ZKP főtitkára beszélt az igazságos és demokratikus békéről, a népek biztonságáról és a nemzetközi együttműködésről. Az egész világot bejárt beszédnek csak ezt a két mondatát emeljük ki, mert ez is kitűnően példázza a békemozgalom erejét, sikereit és azt az óhajt, hogy tartós, végleges tényező legyen a béke az egész világon. Negyedszázada alakult meg a nemzetközi békemozgalom, s az azóta elért sikerek vitathatatlanul a világ formálásának egyik legjelentősebb tényezői voltak. A jubileum időszakában üléseztek Moszkvában a világ békemozgalmá- nak legjelentősebb nemzetközi és nemzeti szervezeteinek képviselői, s egyetértésük bizonyította, hogy 'az emberiség túlnyomó többsége a háborúmentes világra, a békére szavaz. A közelmúltban tanácskozott Szófiában a Béke-világtanács elnöksége, amely 1974-et a béke jubileumi évének nyilvánította, s kifejezte óhaját, hogy az elmúlt 25 év eredményeit meg kell erősíteni, a békét meg kell teremteni az egész világon. Es ünnepel hazánk békemozgalma is. Közeledik a felszabadulásunk 30. évfordulója, s ez a dátum nem csupán a szabadság első napjára, a szocializmus építésének lehetőségére emlékeztet bennünket, hanem a békére, az akkor megteremtett, s azóta is védett békére. Es a jubileumok sorában itt áll előttünk a nevezetes dátum: 1949. június 17. Ez a nap a magyar békemozgalom születésnapja. Ekkor tanácskoztak először hivatalosan a magyar nép képviselői a békéért vívott, mindennapos, rendszeres, szívós munkát jelentő harcról. A magyar nép akkori békekonferenciája, az első magyar békekongresszus teremtette meg az alapot a negyedszázada napról napra a íegválságosabb időkben is jól vívott békeharchoz. Magyarországon szilárd egység alakult ki a háborús erők elleni harcban. Az akkori kongresszus határozatából való az idézet: Elhatároztuk, hogy a nemzetközi szolidaritás szálait szorosabbra fűzzük a békéért harcoló népek százmillióihoz. A magunk erejével is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a béketábor egy legyen a földkerekség népeivel. — A negyedszázada tett fogadalomnak eleget tettünk, bizonyítja ezt hazánk erősödése, szerepének növekedése a nagyvilágban, részt- vállalása a világbéke megteremtéséért vívott harcban. A legutóbbi, a VIII. magyar békekongresszus így foglalta össze helyünket, szerepünket: A magyar békemozgalom jól szolgálta a béke ügyét. Növelte népünk világbékéért érzett felelősségét, s tettrekész- ségét a szocialista haza építésében, ugyanakkor az ország határain túl Is eredményesen segítette a béke erőinek gyarapodását. Ez köszönhető a negyedszázada alakult magyar békemozgalomnak. S erre mindnyájan büszkék lehetünk. Csodabúza „Kemény őszi fajtam Ogyesszában A növények világában a mennyiség és a minőség fogalma redszerint ellentétes fogalom. A búzánál e két tényező összefügg egymással: minél nagyobb a fajta termőképessége, annál kevésbé tűri a hideget. Az örök „ellenfeleket” most első ízben sikerült barátokká kezesíteni a búzaszálban. Fjodor Kiri- csenko szovjet nemesítő akadémikus hosszú évek kutató munkája után új búzafajtát nemesített ki. amelynek termőképessége és minősége is kiváló. A késő őszi vetésű búzafajták rendszerint jó termést adnak, minőségük azonban nem a legkiválóbb: a szemekben kevés a fehérje- és a sikértartalom. A tavaszibúza-f ajtóknál éppen fordított a helyzet. így rendezte el a természet. Fjodor Kiricsenko távoli rokon keresztezéssel kezdte el a munkát, a behatásokra nagyon fogékony egyedeket sikerült kialakítania. Ám a csodabúzának az egyik nemzedékről a másikra átöröklődő legstaSilabb fajtajellegzetességeit: a talajmenti fagyokkal szembeni ellenállóképes- «éget, a magas terméshozamot, a nagy fehérje- és sikértartalmat sok ezer hibridből nem tudta kialakítani. Hosszú évek elemző munkája után három őszi és öt tavaszi keménybúza-fajtát választott ki. Ezeket keresztezte aztán különböző sorrendben, párokat, csoportokat állított fel. Végül a kísérleti parcellán a keresztezés ötvenhárom kombinációjának a magtermését vetette el, ezek között kereste azt az egyetlen anya- és apanövényt, amelyeknek a kívánt utódokat kellett létre- hozniok. Közben különböző „mesterfogásokat” alkalmazott: hol az egyik szülő „vérét” oltotta be ismételten az utódba, hol pedig más fajtákhoz folyamodott a fajtabélyeg kialakításában. Minden újabb keresztezés után szigorú válogatást végzett: ha az utódnál a legcsekélyebb gyanú merült fel, azonnal kiselejtezte. Így telt el tizenöt év. A hibridalakoknak az őszibúza-fajtákkal végzett ismételt keresztezése a növényeket hidegtűrővé tette. Végül is az ogyesszai nemesítő a természetben sohasem létezett növényt tenyésztett ki — a kemény őszi búzát Ennek fagyállósága nem haladja meg a szokásos őszibúza-faj- ták fagyállóságát. Termőképessége is nagyjából azonos azokéval: hektáronként 40— 50 mázsás termést ad. Minősége azonban minden tavaszi keménybúza-fajta minőségét felülmúlja. Bartus József Antal Gyula Baksa Péter Szilágyi Dezső Bányik Antal Véleményeit as iisemi demokráciáról Jobban hasznosítsuk a munkások javaslatait A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben kétezer dolgozó véleményét kérdezték meg az üzemi demokrácia érvényesüléséről, javaslatokat kértek az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására. Tizenkilenc pártalapszervezet vezetőségével, a műhelybizottságokkal és az szb-vel megtárgyalták a tapasztalatokat, majd a vállalat igazgatója jelentést terjesztett a városi párt-vb elé. Megyénk egyik legnagyobb és legrégibb üzemének tapasztalatait foglaljuk össze. Véleményt mondtak: Szilágyi Dezső, a pártbizottság titkára, Antal Gyula igazgató, Bányik Antal üzemvezető, Bartus József művezető és Baksa Péter szocialista brigádvezető. — Vezetési, vagy politikai kérdésnek tekintik az üzemi demokráciát? — Társadalmi, gazdasági fejlődésünk mai fokán az üzemi demokrácia elveinek betartása nélkül nem lehet vezetni, ha a dolgozók széles rétegét nem vonnánk be a vezetésbe, akkor tartós eredményeket nem tudnánk elérni. De ezen túlmenően, párt- bizottságunk meggyőződéssel vallja, hogy az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia része, ebből következik, hogy az nemcsak vezetéselméleti és nemcsak szervezeti kérdés, hanem fontos politikai ügy. A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i üléséről kiadott közlemény ezt úgy fogalmazta meg, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésének letéteményesei a párt-, a szakszervezet és az ifjúsági szervezetek. Az üzemi demokráciáért mindanyájunknak, mindennap tenni kell — mondta Szilágyi Dezső. — Milyen következtetéseket vont le a gazdasági vezetés? Antal Gyula: — Nálunk az üzemi demokrácia fórumai a szükséges mértékben kialakultak, ezek megfelelő módon illeszkednek a vállalat legfontosabb tevékenységéhez. Tapasztalataink szerint nincs szükség újabb szervezet létrehozására. De a vizsgálatok arra is felhívták a figyelmet, hogy nem mindegyik gazdasági vezető — főleg középvezető — érti, és nem mindig megfelelően gyakorolja az üzemi demokráciát. — Hogyan léphetnének előbbre? — A termelési tanácskozás, az üzemi munkásgyűlés, és az összevont szocialista brigádvezetők tanácskozását jobban elő kell készíteni. Szükséges, hogy a legfontosabb kérdésekre irányítsuk a figyelmet, határozottan fogalmazzuk meg, hogy a munkásoktól mire kérünk véleményt, javaslatokat. Tegyük közérthetőbbé a beszámolókat, mellőzzük a nélkülözhető adatokat, de a legfontosabb kérdésekről őszintén és alaposan tájékoztassuk az embereket, magyarázzuk az intézkedések várható politikai és gazdasági hatásait — sorolta a feladatokat Antal Gyula. — Milyen kérdésekben, hogyan hallatnák jobban szavukat a kétkezi dolgozók? — Milyen a szerszám- és az anyagellátás, betartják-e a szocialista bérezés alapelveit, megadja-e a szükséges segítséget a munkahelyi vezetés, a műhelyekben emberségesen bánnak-e a munkásokkal ? Ezt hamarább és jobban észreveszik a munkapadoknál, mint a központi irodában. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben általában meghallgatják az egyszerű dolgozókat Is. De sok embert kell még tanítani és bátorítani, hogy okosan éljen az üzemi demokrácia lehetőségeivel. Az üzemi demokráciával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket lehet szakszervezeti tanfolyamon és a pártoktatás keretében tanítani, de a legfontosabb az. hogy az illetékesek gyorsan intézkedjenek. Ne csak formálisan hallgassák meg a munkásokat! Vállalati és népgazdasági érdek, hogy az életrevaló javaslatokat hasznosítsák. Ez a véleménye Baksa Péter szocialista brigádvezetőnek. — Milyen lehetőséget lát a formaságok leküzdésére, az üzemi demokrácia jobb érvényesülésére? Bartus József művezető: — A munkaeszközök, a gépek, a termelés, a technológia változása, a normák és a bérezés módosítása, a szociális és társadalmi juttatások, kitüntetések és anyagi juttatások közvetlenül érintik a dolgozókat, ezért nélkülük, személyes meghallgatásuk, vagy képviseleti szerveik jóváhagyása nélkül ilyen kérdésekben a gazdasági vezetés nem dönthet. — A Dolgozz Hibátlanul, a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny, a törzsgárda tagjainak és a munkában kiváló dolgozók önként vállalt helytállása olyan érték, amelyekben még sok tartalék rejlik, ezekről nem mondhatunk le. Elsőrendű követelménynek tartom, hogy az üzemekben szüntessék meg a bürokratikus ügyintézést, a felső- és a középszintű vezetők tartózkodjanak többet a dolgozók között. Ez ne formális legyen, hanem amit lehet, helyben és késedelem nélkül intézzünk el. Mindezt önmagának feladatként szabta, másnak tanácsolta Bánjuk AntaL Baksa Péter: — A szocialista brigádok rendesen dolgoznak, vállalták a szakmai és a politikai képzést, és azt is, hogy szocialista módon, a közösségért élnek. Ezt a hármas követelményt teljesítjük. Hogyan? Ez tanulás, tapasztalat és főleg öntudat kérdése, ez a hármas feltétel mozdíthatja előbbre az üzemi demokráciát is. Ezért azt javaslom. még jobban Igényeljék a szocialista brigádok segítségét — Ezzel a javaslattal egyetértek. De kettőn áll a vásár. A dolgozók akarjanak beleszól - ni az üzem életébe, igényeljék, hogy hasznos javaslataikat a vezetés valósítsa meg. Tudjuk, ez nem megy magától, és nem sikerül máról holnapra. Ehhez ideológiai, politikai munkára, nevelésre, oktatásra és példamutatásra van szükség, a dolgozók így tudnak javaslatokat tenni, és jó érveket felsorakoztatni — szólt közbe Szilágyi Dezső. — De arra is szükség van, hogy minden vezető, a bizalmi, a párt- és a szakszervezeti tisztségviselő érezze kötelességének, hogy a dolgozók nevében tegyen észrevételeket, megbízóik pedig kérdezzék meg, hogy mit intéztél, a közösség érdekében hogyan szóltál? Vagyis komolyabban kell vennünk a mee- bizatást is, de főleg a beszámoltatást — érvelt, utazott Antal Gyula. Az üzemeknek több Jogkört adtak le, de még mindig nem eleget. Az országos tanácskozás óta rendezték a művezetők hatáskörét, a dolgozók képviseleti szervei igyekszenek ellátni megbízatásukat. A Salgótarjáni Kohászati üzemekben jó a vezetők és a beosztottak kapcsolata, a/ üzemi demokrácia érvénresü- lésével a dolgozók többsége elégedett, ezt bizonyítják a legutóbbi vizsgálat során készült összesítések, és ez tűnt ki a beszélgetés során is. Elismerést érdemlő kezdeményezés, hogy a tapasztalatokat nemcsak értékelték, hanem a pártbizottság megfelelő határozatot hozott, hogv erősítsék a munkások személyes és közvetlen részvételét a vezetésben. Nem állítjuk, hogy a gyárban e tekintetben minden rendben van, de valami új kezdődött, jó úton haladnak, hogy a munkások vezető szerepét erődítsék, Dr. Fazekas László Jogosan bizakodnak • • • Jancsó József: „...csak közös munka eredménye lehet” A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett mimkaverseny- mozgalomból a pásztói termelőszövetkezet dolgozói sem maradtak ki. Az Uni- verzál Szocialista Brigád tagjai: traktorosok, szerelőik. növénytermesztőik a brigád összejövetelén csatlakoztak a felhíváshoz. Vállalásuk lényege: a növénytermesztés árbevételét a tervezett 9 millió forinttal szemben 10 millió forintra teljesítik. Személyenként húsz óra társadalmi munkát végeznek, ahol épp szükség van segítő kezükre. A felajánlás óta alig egv hónap telt el. A brigád vezetőjével. Jancsó Józseffel arról beszélgettünk: mit tesznek annak érdekében, hogy vállalásaikat maradéktalanul végrehajtsák? — Az árbevételt úgy szeretnénk növelni, hogv a költségek változatlanok maradjanak. így a többletbevétel egyben a nyereségemelkedését is jelenti. A brigád tagjai javasolták, hogy a terven felüli összeget a gazdaság fejlesztési célokra használja fel — sorolja. A szocialista brigád: Kri- zsanyik István. Sándor István. Sándor János. Pócza Árpád. Varga József és társaik a felajánlás teljesítését nagy próbának tekintik. mert a brigád éves vállalása. a növénytermesztési ágazat Idei terve is komoly feladatot jelent. — Vállaltuk, hogy a hátralevő munkákat ló minőségben és időben elvégezzük. Ebben főleg a traktorosokra hárul jelentős munka, hiszen a növénytermesztés csaknem teljesen gépesített. Sokat beszélgetünk arróL hogyan lehetne a mezőgazdasági termelést fokozni? A brigádtanácsko- záson Varga József azt vetette fel. hogy a pótkocsikat szét kellene osztani az ágazatok között, mert előfordul, hogy onnan viszik eL ahol épp a legnagyobb szükség van rá. Ugyanakkor a felelősség kérdése is felvetődik. Ha a javaslat megvalósul, akkor a rendszeres karbantartást mi megoldjuk — mondja Jancsó József. A brigád tagjai ritkán találkoznak teljes létszámban. Ezért fontos, hogy mindenki ismerje, milyen feladat hárul rá a vállalások teljesítéséből ? — Nem próbálkoztunk azzal, hogy egy-egy dolgozóra lebontsuk: néked ezt. meg ezt kell elvégezned! A kongresszus tiszteletére történt felajánlás végrehajtása csak közös munka eredménye lehet. Itt van például az aratás. A kombái- nosok. a szállítók közülünk kerülnek ki. Ha a járművek nem érkeznek idejében a kombájnhoz, akkor értékes időt veszíthetünk. Ahhoz, hogy célkitűzéseink valóra válhassanak. egymást segítenünk kell. munkánkat a lehető legjobban kell ösz- szehamgolni... Az Univerzál brigád azért ..univerzál”. mert aki a növénytermesztési ágazatban számít, egyben tagja a kollektívának is. Mátravölgyi Bélától, az ágazatvezetőtől kezdve, a mátraszőllősi bedolgozó asszonyokig mindenki részt vállal a kongresszus tiszteletére tett felajánlások végrehajtásából. — A brigádtagok hogyan vélekednek a vállalásokról? — Nemcsak a mi brigádunk. a termelőszövetkezet többi kollektívája is megragadta az alkalmat. Ez külön kis vetélkedést eredményezhet, versenyt a versenyben. Vállalásunk egyöntetű vélemény alapién fogalmazódott meg. Vita csupán abban van. hogyan tudjuk a többlet árbevételt elérni — válaszol a brigádvezető. — Mi az. ami ösztönzi a dolgozókat a felajánlásban foglaltak megvalósítására? — A legfontosabb, hogy tovább növeljük eredményeinket. A plusz bevételekből lehetőség nyílik arra. hogy a munkahelyi szociális körülményeken javíthassunk. Ügy tervezi a vezetőség: öltözőit. fürdőt építenek. Emellett szeretnénk emlékezetessé tenni a kongresz- szust és az évfordulót, s mi mással tudnánk ezt elérni. mint munkával — magyarázza Jancsó József. A pásztói termelőszövetkezet Univerzál Szocialista Brigádja „nagy fába vágta fejszéjét”. Célkitűzéseik feszítettebb tempót követelnek a munkában. Reálisan mérték fel. hogv mire kénesek, s ezért jogos a bizakodásuk is. Sz. Gy. NÓGRAD - 1974. június 16., vasárnap 3 *
