Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

Jobban megfelelni a követelményeknek Vezetési színvonal és képzés TV apjainkban gyakran esik szó a vezetés * * elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Egy­re többen foglalkoznak a korszerű irányítás témakörével kapcsolatos tennivalókkal. A ve­zetők közül egyre többen ismerik fel, hogy csak akkor tudnak megfelelni a követelmé­nyeknek, ha állandóan és rendszeresen bőví­tik ismereteiket, átértékelik tevékenységüket, és a megváltozott igényekhez igazítják. Elen­gedhetetlen követelmény, hogy biztosítva le­gyen a gazdasági döntések előtt azok politi­kai összefüggéseinek vizsgálata. A párt X. kongresszusának határozata is felhívta a figyelmet a vezetőkkel szembeni követelmények fokozására, különös tekintet­tel a tervezés, irányítás megnövekedett fel­adataira. A nagyobb döntési jogkör, felelős­ség nemegyszer olyan feladatok elé állítja a vállalati irányítókat, melynek megoldásához az eddigi felkészültség már nem elegendő. Megyei tapasztalatok igazolják, hogy megta­nulhatók azok az ismeretek, melyek alkalma­sak a célirányosabb munkához, hiszen a ve­zetők többsége egyre inkább rendelkezik e tudnivalókkal. A vezetőkészség nagyon font os dolog, de ki­sebb részben tartalmazza az ember vele szü­letett képességeit. Nagyobb részben tudatos ismeretszerzéssel, a tulajdonságok fejleszté­sével megszerezhető. Ugyanígy elsajátítható a dolgozókkal való foglalkozás képessége. A munkatársakat maga köré felsorakoztatni, te­vékenységüket összefogni és irányítani úgy le­het legsikeresebben, ha a vezető nem vá­lasztja külön a termelés feladatainak elvég­zését és az emberekkel való törődést. Sokszor kimondott igazság, hogy eredmé­nyesen dolgozni csak úgy lehet, ha az irányí­tók saját mánkkal és beosztottjaik munká­jával fokozott igényességgel lépnek fel, és önálló véleménynyilvánításra, kezdeménye­zésre nevelik társaikat. Nemegyszer, ha a vezetés munkájáról be­szélnek leszűkítik csak az igazgató, főmér­nök, főkönyvelő tevékenységére, pedig a munka hatékonysága elsősorban attól függ, hogy milyen módon sikerül a felelősséget, és a hatáskört elhatárolni a különböző szinte­ken. Megfelelő támogatással olyan helyzetet kell kialakítani, mely által a középvezetés operativitása tovább javulhat. Régi igazság: ha a munkahelyi vezető ak- eióképes, döntésre vállalkozó, akkor a fel­sőbb vezetés is megalapozottabban dolgozhat, és az üzem fő kérdéseivel foglalkozhat. A tett erőfeszítések ellenére még több he­lyen megoldatlan a rendszeres képzésük, to­vábbképzésük. A különböző szervezetek (TIT, tudományos egyesületek, közgazdasági társa­ság) és a felügyeleti szervek elsősorban az üzemek első számú vezetőit részesítik rövi- debb képzésben, tartanak számukra előadás­sorozatokat. A megye termelőüzemeiben csaknem 2000 művezető, brigád- és csoportvezető végzi ál­dozatos tevékenységét. Senki sem tagadja, hogy még eredményesebb munkát végezhet­nének, ha biztosítva lenne mindenütt politi kai, szakmai ismereteik bővítésének lehetősé­ge. A siker nagyrészt azon múlik, hogy a ter­melés közvetlen „parancsnokai” milyen tá­mogatásban részesülnek. A nagyobb erkölcsi elismerést segíti elő az az intézkedés, mely egyértelműbben határoz­za meg a munkahelyi vezetői posztok elne­vezését. Eddig például az állami gazdaságok­ban a növénytermelés közvetlen irányítói brigádvezetői címet viseltek. Az új szerveze­ti rendszer szerint ágazatvezetői elnevezés­ben részesülnek. Ez látszólag formai kérdés­nek tűnik, azonban az új elnevezés jobban tükrözi a végzett munka jellegét, a megvál­tozott körülményeket, a technika és szerve­zés fejlődését. Egyben a fiatal szakemberek számára is vonzóbbá teszi a munkahelyi ve­zetői beosztást. A gondok ellenére találkozhatunk jó kez­deményezésekkel a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemeknél, az öblösüveggyárban, ahol rendszeresen évről évre megrendezik a mű­vezetők tanfolyamait, tájékoztatást adnak részükre a legújabb szakmai kérdésekről, az új, korszerű termelési, technológiai eljárá­sokról, módszerekről. Emellett arról sem fe­ledkeznek el, hogy kellő politikai információt nyújtsanak, tájékoztassák őket a vezetésel­mélet legkorszerűbb ismereteiről, a vállalat előtt álló feladatokról. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a hatékonyabb vállalati gazdálkodás elképzel­hetetlen a vezetés színvonalának emelése nélkül. Az elmúlt években e területen szá­mottevő eredményeket értünk el, a vezetők, szakemberek döntő többsége egyre alkalma­sabb a rábízott tennivalók ellátására, önálló­ságuk javult, gyorsabban reagálnak a gaz­dasági életben végbemenő változásokra, sok helyes kezdeményezéssel segítették a pártha­tározatok végrehajtását. Ugyanakkor a fejlő­dés ellenére sem javult kellően az alsó- és középvezetés helyzete, nem kapnak elegendi támogatást munkájukhoz, nemegyszer ma­gukra maradnak gondjaik megoldásában. A vállalati vezetők akkor tesznek jc szolgálatot az ügynek, ha az irányítás új, korszerű elemeivel mind szélesebb körben megismertetik a művezetőket, csoportveze­tőket is. A tudományosan megalapozott mód­szerek közül elsősorban olyanok átvétele kí­vánatos, melyek az adott technikai-műszaki színvonal mellett — a rendelkezésre álló esz­közökkel — rövid idő alatt eredményt hoz­hatnak. Ilyen vezetési módszerek léteznek, és az esetek többségében jól hozzáférhetők. S. L Szivattyúk Rútságról Folyadékszivattyúkat gyár­tunk, javítással nem foglalko­zunk — újságolta Kozma Sándor, a Szivattyú és Gép­javító Ipari Szövetkezet rét­sági üzemének vezetője. Az ötvenhét dolgozó feladata az idén 46 milliós termelési ér­ték előállítása. Elsősorban a Szerel vény értékesítő Válla­latnak, az Óbudai Hajógyár­nak, a Ganz-MÁVAG-nak és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárnak szállítanak szi­vattyúkat. A második félév­ben új termékkel jelentkez­nek a piacon. Belföldre és külföldre szállítanak meleg­víz-keringető szivattyúkat, melyeket középületekben és magánházakban egyaránt cél­szerű felhasználni. Májusban a forgácsolók megalakították az első szocialista címért küzdő brigádot. A közeljövő­ben két hasonló brigád ala­kítását tervezik. Az üzemben jól működő KISZ-szervezet is van. Sportrendezvényeken és társadalmi munkavégzésben, kommunista műszakban tűn­tek ki. A húszfős alapszerve­zetet Szikora István vezeti. Az üzem helyzetéről és fela­datairól, a fiatalokat érintő kérdésekről a közelmúltban ifjúsági parlamentet tartottak. Lucernalisztüzem Kálión A közelmúltban fejezte be a káliói termelőszövetkezet brigádja a lucernalisztüzem építését. A korszerű létesít­mény, amely a káliéi és az erdőkürti gazdaságok közös beruházása, nagymértékben segíti a környékbeli termelő- szövetkezetek állattenyésztési ágazatának fehérjeellátását. A lucernalisztüzem kivite­lezése 5,5 millió forintba ke­rült, s naponta 12 tonna lu­cernalisztet tudnak előállíta­ni. Tagfelvételi munka Nográdon „.. .a tagielvétel nem a po­litikai munka kezdete és be­tetőzése, hanem egyik fontos állomása. Olyan esemény, amely nemcsak az egyénnek, hanem a kollektívának is fel­adatot jelent." (Pártélet, 197314.) A csúcsvezetőség 1970 októ- rében alakult meg Nógrádon. Titkárnak Szalai Zoltánt vá­lasztották, aki korábban be­osztott agronómusként dolgo­zott Berkenyén. A tagfelvéte­li munkáról vele beszélget­tünk. — Három alapszervezetünk van. Nógrád községben, Nóg­rád termelőszövetkezetben, valamint Berkenyén, a közsé­gi termelőszövetkezeti alap­szervezet. Párttagjaink száma 52. — A tagfelvételi munkát miként jellemezné az egyes alapszervezeteknél ? — Berkenyén kis alapszer­vezet működik. A 9 párttag­ból 2 nyugdíjas. Amíg 1960— 70 között csupán egy új párt­tagot vettek fel, a X. kong­resszus óta viszont 3 párttag­gal erősödött az alapszerve­zet. A felvételi munka egyik legnagyobb akadálya, hogy nagyon sokan eljárnak Vác, Budapest irányába dolgozni, és csak este térnek haza. Ke­vés középfokú vagy felsőfokú végzettségű szakember van Berkenyén. A munkalehető­ség hiánya mellett az ellátá­si színvonalban, és szórako­zási lehetőségek nyújtásában is elmarad a közeli városok­tól. Az értelmiséget Berke­nyén három pedagógus és két agrárszakember jelenti. Közü­lük ketten Vácról, illetve Ve­rőcéről járnak ki. A Nógrád községi alapszer­vezetnél kissé hasonló cipőben járnak, bár itt a párttagok száma eléri a 22-őt. A tagság negyven százaléka nyugdíja­sokból áll. Zömmel a MÁV- tól, az építőipartól és más iparvállalatoktól mentek nyugdíjba. Évtizedeken át ingáztak. — Ezzel kapcsolatban a csúcsvezetőség a közelmúlt­ban felmérte Nógrádon és Berkenyén a kijáró párttagok számát. A munkaképes korúak 65—70 százaléka ugyanis rfem lakóhelyén dolgozik, összesen 340-en keresik másütt a ke­nyerüket. A felmérés célja az volt, hogy a velük való fog­lalkozás legcélszerűbb módo­zatait megtaláljuk. Berkenyén hét párttag kijár, Nógrádról viszont huszonötén kelnek út­ra reggelenként — magya­rázta Szalai Zoltán. A nógrádi Béke Termelő- szövetkezetben 21 tagja van az alapszervezetnek. A tag- felvételi munka itt mondható a legjobbnak. Nyolc új párt­tagot vettek fel 1970 óta! Az alapszervezet tagjai közül csupán ketten nyugdíjasok. A többiek zöme, 30—35 év kö­zötti, vagy még fiatalabb. — Milyenek az idei tagfel­vételi tapasztalatok? — A Nógrád községi alap­szervezetnél egy felvételre ke­rült sor. Brejtovszki József KISZ-vezetőségi tagot az if­júsági szervezet taggyűlése ajánlotta. Az idei tagfelvételi tervet elkészítettük. Várható­lag egy fizikai dolgozó házas­pár is felvételre kerül. A tagfelvételi munkában nagyon fontos a tervszerűség és a folyamatosság. Különbö­ző fázisai vannak. Először megállapítják, hogy kiket szeretnének felvenni, továbbá eldöntik, hogy célszerű-e ilyen értelemben vele foglalkozni. Végül, hogy megfelel-e már az új párttaggal szemben tá­masztott magasabb követel­ményeknek. Fontos ügyelni arra, hogy ezeket a fázisokat ne keverjék össze! Ilyen as­pektusból leszűrhető, hogy a nógrádi csúcsvezetőség terü­letén a közös gazdaságban jónak tekinthető a tagfelvé­teli munka, a másik két alap­szervezetben viszont még bő­ven akad javítani való. (r. i.) Mezőgazdasági üzemekben 4 balesetet meg kell előzni A mezőgazdasági üzemek­ben sűrűsödik a munka, egy­re nagyobb figyelmet kell for­dítani arra, hogy elkerüljék a balesetet. A mezőgazdaság­ban tért hódító üzemszerű termelés sokoldalú gépek, vil­lamos berendezések felhasz­nálását követeli. A korszerű technika, sokrétű technológia hozzáértő embert igényel, mert ellenkező esetben több kárt okoz, mint hasznot. A termelőszövetkezetek és tsz-társulások elmúlt évi munkavédelmi és üzemegész­ségügyi helyzete minden te­kintetben javult. Ennek ékes bizonyítéka, hogy két évvel ezelőtti helyzethez viszonyít­va az üzemi balesetek szá­ma 6.5 százalékkal csökkent. A balesetből eredően kiesett munkanapok száma pedig kö­zel 11 százalékkal lett alacso­nyabb. Ezek a számok nagy jelentőségűek, mert mögötte emberek vannak, a közös gaz­daságoknak több millió forint megtakarítást jelentenek. Minden pénzösszegnél na­gyobb jelentősége van annak, hogy a családfőt, vagy a csa­ládtagot ért baleset miatt egyre kevesebb a bánkódás. a keserűség a családokban. Ez a balesetek megelőzésének a legfontosabb tanulsága. Azért kell mindent elkövetni, hogy ne érjen senkit sem baleset. Milyen szomorúság arról szól­ni, hogy még az elmúlt évben Zárószalagok Magyarnándorból A magyarnándori termelőszövetkezetben évekkel ezelőtt gondot jelentett az asszonyok folyamatos foglalkoztatása. A vezetők tárgyalásokat folytattak a Budapesti Konzervgyárral, s ennek eredményeként lehetővé vált, hogy harminc környékbeli asszony, két műszakban konzervüveghez való zárószalagokat állítson elő. A gépeket a gyár szállította, az asszonyok pedig a mezőgazdasági „holtszezonban” állnak a gépek mellé. Egy műszak alatt átlagosan 90 forintot keresnek, a gazdaság bevételepedig egy félév alatt félmillió forint. (Fodor Tamás felvétele) is. munka közben, hatan vesz­tették életüket. Ma már kiterjedt hálózat­nak kell ügyelnie a mezőgaz­dasági üzemben is a balese­tek megelőzésére, az üzem- egészségügyre. Közismert, hogy a balesetek többsége a bajba jutott ember könnyel­műségéből fakad. Az összes balesetinek például a 20.2 szá­zaléka bizonyos szerencsétlen esésből, karambolból ered. Ti­zennégy százaléka az állat- tenyésztők körében keletke­zett. A munkagépeknél dol­gozóknak 13 százaléka, a ra­kodóknak 12. a kéziszerszá­mokkal foglalkozóknak pedig 10 százaléka szenved balesetet. Még az is tanulságul szolgál, hogy járásonként más-más a balesetek aránya. Nagyon ked­vezőtlen e tekintetben a ba­lassagyarmati járásban a helyzet. Nem csökkent, ha­nem az előző évihez viszo­nyítva majdnem hét százalék­kal emelkedett a balesetek szá­ma, amelynek egyenes követ­kezménye, hogy 20 százalék­kal megnőtt a kiesett mun­kanapok száma. Kedvezőbb a helyzet a szé- csényi járásban, ahol a bal­esetek mérséklődése következ­tében egyenes arányban csök­kent a munkából kiesett na­pok száma. Dicséretre méltó a pásztói járásban, hogy gon­doskodnak az emberek egész­ségének védelméről. Náluk kilenc százalékkal csökkent a balesetek száma. Hasonlóan elismerésre méltón dolgoztak a rétsági járásban. Huszon­kettő és fél százalékkal csök­kent a balesetek száma. Az eredmény annak köszön­hető elsősorban, hogy a bal­esetvédelemre és üzemegész­ségügyre gondot fordítanak. A rendelkezéseket betartják. A biztonsági megbízottak te­vékenykednek, nem csupán papíron léteznek. A munka kezdésekor ott vannak és fel­hívják a dolgozók figyelmét a veszélyre. Rendszeresen ok­tatják az embereket a védő- berendezések használatára, az elővigyázatosságra, a sza­bályok szigorú betartására. A -balesetet megelőzni máskép­pen nem lehet. A törvény előírja, milyen intézkedéseket kell tenni an­nak érdekében, hogy minél kevesebb ember szenvedjen balesetet. Biztonsági szemlé­ket kell tartani. Ahol ezt elmulasztják, ott emelkedik a balesetek száma. Abban va­kon bízni, hogy mindenki be­tartja az előírásokat, nem le­het. Az emberek a munka hevében megfeledkeznek az elővigyázatosságról. Figyel­meztetni kell őket! Ahol ezt figyelmein kívül hagyják, ott a mulasztókat büntetéssel kell rádöbbenteni, hogy saját tes­ti épségüket veszélyeztetik. Akiknek ezt a nem éppen népszerű feladatot végre kel­lene hajtani, azok is mulasz­tásokat követnek el. Akkor döbbennek rá. milyen súlyos vétséget követtek el. amikor a baleset bekövetkezett. és emberhalált, vagy csonkulást idézett elő. A baleset megelőzése, az emberért tett intézkedés. Le­het, hogy a mezőgazdaság egyes üzemeiben még mindig vannak, kik ezzel könnyel­műen bánnak. Azokat felelős­ségre kell vonni! Akik pedig a követelményeknek megfe­lelően végzik ezt a fontos munkát, azokat példaképnek kell állítani. B. Gy. Magyar gazdn-ági és műszaki napok Tokióban Hétfőn megkezdődtek Tokió­ban a magyar gazdasági és műszaki napok, amelyek cél­ja, a két ország gazdasági, műszaki és kereskedelmi kap­csolatainak továbbfejlesztése és az együttműködés új for­máinak kibontakoztatása Ma­gyarország és a japán válla­latok között. A május 13. és 17. között lezajló magyar gaz­dasági és műszaki napok hi­vatalos megnyitására a japán külkereskedelmi szervezet (Jetro) tokiói székházában ke­rült sor. Japán részéről a megnyitó beszédet Ohja Sin- zo, a japán—magyar gazdasá­gi klub elnöke, magyar rész­ről pedig dr. Újházy László, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara alelnöke tartotta. Ezután került sor a magyar napok első előadására, amelyet dr. Szalai Béla, külkereskedelmi miniszterhelyettes tartott Magyarország részvételéről a világkereskedelemben és a magyar—japán kereskedelmi kapcsolatokról. NÓGRÁD 1974. május 14., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents