Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-14 / 110. szám
Pásztói tapasztalatok Kulturális lehetőségek bővítése Kiváló vállalat lett az ják össze a pásztói üzemek, üvegipari Művek pásztói vállalatok kultúrfelél őseit, szerszám- és készülékgyára. Egy ilyen tanácskozáson Fontos szerepet tölt be: 11 egyeztetni lehet az igényeket, üveggyárat „szolgál ki”. Az A vállalatok képviselői tol- ilyen szolgáltató feladatot ei- mácsolják, hogy dolgozóik mit látó üzemekre jellemző, hogy várnak a szerződés ellenében, dolgozói gyakran látogatják milyen közös rendezvényeket az Üvegipari Művek gyárait, szervezhetünk. A művelődési A munkások nagy része központ az üzemek szocialista egyébként is utazik, sokan a brigádjainak hirdetett vetél- környező falvakból járnak be. kedőt felszabadulásunk 30. A dolgozók általános és kö- évfordulója tiszteletére. A zépiskoláját a kis üzem szá- pontgyűjtő verseny jővő év mos dolgozója látogatta és ló- tavaszán fejeződik be. A sal- togatja. gótarjáni brigádoknak isme— A középszintű oktatás rős már e verseny: színházi iránt régebben is nagy volt előadások, kiállítások lótoga- az érdeklődés. Szakközépisko- tása, előadások meghallgatása lába és a helyi gimnázium nyújt lehetőséget a pontszeresti tagozatára sokan jártak, zésre. A döntő előtt gyáron Az általános iskolai végzett- belül brigádvetélkedőt tar- ség megszerzése érdekében tunk, melyen egy szakmai, korábban a gyáron belül ki- és két általános témakör ke- heiyezett dolgozók iskoláját rül terítékre. Innen jutnak a szerveztünk. Nem vált be! legjobbak a nagyközségi dön- Ezután érdeklődtünk a Dó- tőbe. zsa György iskolában, majd a Az üzemen belül milyen Lovász József Művelődési művelődési lehetőséget tud- Központban a rövidített for- nak biztosítani a tanulás tárna iránt. Kitűnően bevált, mogatása mellett? nemrégen hatan fejeztek be — ősztől tavaszig működik egy-egy oszályt. A tanköny- egy KISZ-klubunk. jónak veken kívül három nap juta- mondható felszerefléssel. Itt lomszabadsággal segítettük van a szakszervezeti letéti őket. Virág Lajos szakszerve- könyvtár, televízió, rádió, zeti titkár, és üzemvezető el- magnó, lemezjátszó kisebb lemondotta, hogy ez nem megy mezgyűjteménnyel. A brigá- mindig zökkenőmentesen. ^ dók a munkaversenyben elért — Ha a lakatosműhelyből helyezésért kapott pénzt általár valaki iskolába, nincs iában kirándulásra költik — gond. Munkaidő után beül az fellendült az érdeklődés az az iskolapadba. Ha bejáró, egész üzemben az utazás akkor is tudja vállalni. Ne- iránt. Két kisbuszunk van, de hezebb helyzetben vannak jövőre emelkedik a létszám akiket az ország különböző az öntöde elkészültével. Ezért reszeibe szólít a kötelesség, felvettük az IBUSZ-szal a Ráadásul sokan fiatal család- kapcsolatot, segítsen a szerapák—nehezen tudják egyez- vezésben. Ajánlottak négyna- tetni a munkát és a tanú- pos cseh—lengyel túrát. Dein- lást. Ilyenkor a munkatársak kább a belföldi kirándulások is áldozatot vállalnak. Persze, érdekelnek minket, ahová a azt sem lehet mindig elvárni, családtagokkal együtt jobban hogy aki nem tanul, a másik elmehetnek a dolgozók. A helyett rendszeresen járja az szervezett forma több kultu- országot. Ennek ellenére rális élményt ad, műemlékeket, húsz-huszonöt középiskolá- múzeumokat is felkereshetnek sunk van. ezeken a túrákon. Tíz színházA Pásztói művelődési köz- bérletet és több mozibérletet pont közös fenntartói közé vettünk. A könyvtárral közö- f.artoznak. Erről így véleke- sen rendeztünk egy műszaki dett: __ könyvkiállítást. Ügy gondo— A szerződést még nem lom, a művelődési központtal kötöttük meg, de a kapcsolat kötött szerződés még tovább már megvan. A Kiváló Gyár szélesíti a szórakozási, műve- cím elnyeréséit a művelődési lődési lehetőségeinket. Nem központban ünnepeltük. A jö- kerül rossz helyre a pénz, vőben is minden jelentős amit a közös kasszába adunk, rendezvényhez termet biztosítanak. Javasoltuk, hogy hív- G. Kiss Magdolna Gyermekszakkörök kiállítása Több mint tízéves az a baráti munkakapcsolat, amely szoros szálakkal fűz össze két salgótarjáni intézményt a Kohász Művelődési Központot, és a Malinovszkij úti Általános Iskolát. E tartós és gyümölcsöző kapcsolat újabb bizonyítéka lesz a május 16- án du. 3 órakor nyíló kiállítás. a művelődési központ klubhelyiségében. A művelődési központ az általános iskolában működő hat gyermekszakkör közül: a rajz-, a kézimunka-, a báb- és a bar- kácsszakkör tagjainak munkáit mutatja be. A gyerekek ügyességét, tehetségét dicsérő kiállítás május 24-ig tekinthető meg, naponta 10-től 18 óráig. ! Nemzplíséoi múzeum Bánkon Bánk. Petőfi út 94. Az öreg. fehérre meszelt falú házban két éve nyitották meg a nemzetiségi múzeumot — hallottuk Hriagyel Jánosnétól. aki útikalauzul szegődött. A tisztaszobában régi lócák, faragott szekrények, vetett ágy és — ahogy a szlovákok mondják — masina látható. Érdekes látnivaló a sütő is. A hátsó szobában, a környék településeinek szlovák népviseletét mutatják be. Például egv szép banki menvecske- ruhát 1925-ból. A kenderme"- munkáló eszközök még a közelmúltban is használatosak voltak. A török hódoltság időszakában elnéptelenedett falvakba a 17. és 18. században tömegesen telepítették a szlovákokat — akik még ma is őrzik a környéken szokásaikat. népviseletüket. A nemzetiségi múzeum létrehozása mindamellett kitűnő ötlet volt. Szikrázó lányok A nők helyzete, az üzemi demokrácia, a fiatalok élete, lehetőségei, formálódása mind megannyi fontos kérdés. Nemcsak politikai fórumok, hanem műalkotásaink is témául választják, korunk más gondjaival együtt. Sokak számára azonban — téves gondolkozás alapján — nem hat vonzóan ez a kérdés. Talán hasonló gondolatok vitték rá Bacsó Pétert, aki korábbi alkotásaiban (például Kitörés, Jelenidő, Harmadik nekifutás) szívesen vitt vászonra munkás- és ifjúsági témákat, hogy tizedik filmjéhez új, nálunk még kevés hagyománnyal rendelkező műfajt válasszon. Pop-mozi, pop-zene. Ez a „Szikrázó lányok” című új magyar film jelmondata, s maga az alkotás a filmmusical műfaj- csoportba sorolható. Ez a műfaj különösen a polgári kultúrkörben terjedt el. megdöntve az operettek visszafelé tekintgető álromantikus világát, illetve felváltva azt. A filmvilág hamarosan — felismerte a jó üzleti lehetőségeket —, nagy számban hozott forgalomba ilyen jellegű alkotásokat, melyek közül nem egy világhírre is szert tett. Bacsó Péter filmje mint musical, nem a legsikerültebb alkotás. Vukán György zenéje nem kapcsolódik szervesen a cselekményhez, inkább csak mellette van. Az egység csak pillanatokra él. például a ládaszögező jelenetben. • László Lajos s Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORTKÖNYVBÖL 23. BÁNYÁBAN — Látom az arcán a rémületet. Olyan nyugodtan mondja, mintha csak azt állapítaná meg, hogy esik az eső. De ebben a mondatban benne van az is: „Én, H. J. vájár, tudom, maga nem egy közülünk, nem követ akar fejteni, törni, robbantani, hanem csak kíváncsiskodik itt, ahol mi szenvedünk, izzadunk a huszonnyolc fokos hőségben, ahol nem csak a kesztyűt dobjuk le a szabályokat megszegve, hanem a kabátot, az inget is, ahol nem győzzük csapkodni a homlokunkról, a mellünkről, a hátunkról a Verejtéket és a sarat. Maga ugyan bányászöltözékben, csizmában, kobakban, lámpával jött közénk, de az egyenruha nem takarja el az arcát, a rémületet, ami mindenkit elfog, ha még nem szokta meg, hogy naponként leszálljon nyolcszáz méter mélyre, a föld gyomrába.” — Sápadt vagyok?l — Mint a halott —- nevet H. J. A vájár nem sápadt, sőt, a verejték alatt piros az arca, mintha valahol jó levegőn, kukoricaföldön találkoztunk volna. Kerek képű, húsos ajkú, vidám tekintetű ember. Lehet, hogy rajtam mulat, azért olyan ironikus a válasza. Lehet, hogy az motoszkál a fejében, most van alkalom arra, hogy én is kipakoljak valakinek. — Maga viszont nem fél, úgy látom, sőt, olyan otthonos, mintha itt gyerekeske- dett volna — ütöm vissza labdáját. — Nem félek. De féltem, amikor először kellett lejönnöm. Mert kellett. A tsz-ből szöktem. Kellett, mert a családnak enni kellett. — A kényszer hozta ide. De mi tartja itt, hiszen most már nem kell itt dolgoznia, a tsz legalább annyit fizet, mint a bánya. Végigmér. A vágatból dől a forró ammóniák szagú levegő. H. J. testéből pedig a savanyú izzadtság. Szólni készül, de meggondolja magát, felragadja a tizenöt kilós kalapácsot, és rásúlyt egy kapu nagyságú sziklára. Lereped a sziklából egy szilánk, nem nagyobb, mint a tenyerem. Ismét emeli a kalapácsot, de mielőtt ütközne a sziklával, ellódítja. A társa félreugrik, 4 NÓGRAD - 1974. május 14,, kedd Uáromszázötvenöt beiratkozott tagja volt az elmúlt esztendőben a lltkei klubkönyvtárnak. Az idén még több tagot szeretnének — mondotta Szabó László könyvtáros. Hatezer kötet közül válogathatnak az olvasók, ezen kívül két és fél ezer könyv Ipolytarnó- con várja az érdeklődőket. Csordás Erzsébet, Bánszegi Zsuzsa és Gágyor Erzsébet — képünkön válogatnak a könyvek között. Verseny után VASÁRNAP délelőtt a Bányász férfikar fennállásának tiszteletére rendezett gálaműsorral fejeződött be a munkáskórusok országos minősítő versenye. A gálaműsort, melyben tíz kórus mutatta be repertoárjának legszebb darabjait, koszorúzás előzte meg, melyen — az alkalomhoz illően — ugyancsak felcsendült a dal. A résztvevő kórusok együtt énekelték el Fasang Árpád Békedalát. Aki hallotta a több száz torokból zengő éneket, felejthetetlen élmény részese volt. A munkás öntevékeny művészeti csoportok a felszabadulás előtt nem csak a munkásművelődésben, a dolgozók színvonalas szórakozásában játszottak fontos, szinte egyedülálló szerepet, de részesei voltak az osztályharcnak, bázisai a szervezkedéseknek, megmozdulásoknak. Nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, hogy az e közösségekből ránkmaradt együttesek részét képezik munkásmozgalmi örökségünknek, s egyben kultúrtörténeti emléknek is tekinthetjük őket. Elsősorban munés szemrehányóan néz H. J.- ra, aki csípőre teszi a kezét. — Hát jól figyeljen, ugye látta, mivel dolgozunk? Azt is tapasztalhatta, hogy ez a munka nem éppen szórakozás, kiveszi az erőnket. De én nem megyek a tsz-be. Ott mindenki belepofázik a dolgokba, itt rend van. És én azt szeretem. Hat óra negyven percet dolgozom, a negyven perc a szabad szombat miatt van, aztán megfűrdök és úriember vagyok. Szabadon rendelkezem az időmmel, amikor leteszem az egyenruhát. Távfűtéses lakásom van, mikor lesz ilyen dolga a parasztnak?! Most pedig meghívom egy kis uzsonnára! Kiált a többi hatnak. — Gyerekek, kézmosás! Megfogja a kabátomat, és a gumicsőhöz tuszkol: — Magáé az elsőség. Vendég — néz az egyik bányászra, aki előttem lépett a slaghoz. Tocsogunk a pocsolyában, a ventillátor áramlatába tartjuk a kezünket, pillanatok alatt száraz a tenyerem. A ventillátor dübörög, hatalmas fólialepelből csövet szereltek rá, dől belőle a friss levegő. (Folytattuk!) káskórusok találhatók e nagy múltú művészeti csoportok között. Megbecsülésük társadalmi feladat. Jóllehet ma már sok másféle forma is rendelkezésére áll a művelődni szándékozó munkásoknak, érdemes óvni, gondozni, a továbbfejlődéshez segíteni ezeket a patinás, nagy hagyományokkal rendelkező közösségeket. E gondozó tevékenység egy megnyilvánulása volt a minősítő verseny, melynek lezajlása után néhány kérdésre kértünk választ a zsűritől, amelynek tagjai: Sapszon Ferenc, Kiss István Liszt-díjas karnagyok és Nagy Olivér, a Zeneművészeti Főiskola tanára voltak. Elsősorban benyomásaikra voltunk kíváncsiak, véleményükre, a résztvevő kórusokkal kapcsolatban, arra, hogyan értékelik a munkáskórusok országos helyzetét, különös tekintettel az utánpótlás hiányában megszűnő kórusokra. A válaszokból kitűnt, hogy a zsűri tagjai úgy a kórusok produkcióival, mint a verseny lebonyolításával elégedettek voltak. Külön kiemelték a sok jó produkció közül az ünnepelt Bányász férfikar, a salgótarjáni Pedagógus kórus, a munkásőrség központi kórusa, valamint a komlói művelődési ház együttesének szép tejlesítményét. Minden dicséretnél többet mond, hogy a kórusok mindegyike megtartotta eddigi fokozatát, illetve jelentős része az eddiginél magasabb fokozatot ért el. Ugyancsak örömmel Öt üzem és vállalat fiataljai küldték el képviselőiket szombat délután a szécsényi Ifjúmunkás Klubban megtartott vers- és prózamondó versenyre. Az ELZETT Fémlemezipari Művek szécsényi gyáregysége, a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár helyi telepe, a II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ és az AGROLABOR fiatal dolgozói vetélkedtek egymással. Az előadott műveket tapasztalta a zsűri, hogy milyen sokszínű, változatos műsorral jelentkeztek a kórusok. A reneszánsz mestereitől a mai kórusművekig terjedő repertoárban számos munkás - dal is szerepelt, mégpedig anélkül, hogy erre a verseny- kiírás felhívta volna a figyelmet. Ez a jelenség is arra utal, hogy a kórusok nem szakadnak el a valóságtól, hűen ápolják a munkáshagyományokat. Sapszon Ferenc vetette fel a beszélgetés során, hogy célszerű lenne időszakonként megismételni Salgótarjánban a minősítő versenyt, s így állandó találkozója lenne a munkáskórusoknak. A munkásénekkarok kiöregedésével kapcsolatban elmondta, hogy a gond országosan is jelentkezik, s elhárításában elsősorban az ifjúmunkáskórusokra számíthatunk. Végezetül megjegyezte, hogy célszerűbb lett volna a minősítő versenyekre közönséget szervezni, ami ezúttal nem történt meg. A FELVETETT gondolatok érdemesek arra, hogy mérlegeljük őket. A munkáskultúra egyik kiemelkedő ágáról van szó. A megyeszékhely már eddig is tett lépéseket azért, hogy munkásművelődési területek országos központjává alakuljon. Elég, ha csak az egy hónapja lezajlott munkásfiatalok országos versmondó versenyére gondolunk. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a minősítéssel egybekötött munkáskórus-talál- kozók hasonló haladó hagyományként bővítik Salgótarján kulturális eseményeinek sorát... széles körből választottá’- ki: Radnóti Miklós. Vörösmarty Mihály, Váci Mihály. Bari Károly Szerepelt a szerzők között. Vargha B. Vilmos, a zsűri elnöke könyvjutalmakat adott át a helyezetteknek. Az első és második helyen az ELZETT Patyomkin brigádjának két dolgozója. Végb György és Péter Irén végzett, a harmadik díjat Cselémű András, a szécsényi ÁFÉSZ képviselője vette át. Munkásfiatalok versenye Szécsényben
