Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

Környezetünk kultúrája (7) A múlt a divat Mostanában egv aranyos rajzfilmet vetítenek a mozik. Gombnyomásra a címe és a megkérdezett négy—tizennégy éves gyerekek arra válaszol­nak, hogyan képzelik el a jö­vőt. Szavaikat azután saját rajzáikkal illusztrálják. Az egyik nagycsoportos óvodás a következő szellemesen ara­nyos választ adta: lehet, hogy a jövő megint a múlt lesz és akkor legyőzzük a törököket. A gondolattársításra hajla­mos felnőtt az első jóízű mo­soly után azon meditálhat: a törököket ugyan még futb'all- bam is ritkán győztük le. de a múlt máris visszatért, leg­alábbis az öltözködésben. Eev- re jobban megvünk hátrafelé, áfáink, nagyapáink divatjához és ha ez így megy tovább, pil­lanatok alatt tigrisbőrben ta­láljuk magunkat. Mert korunk másik jellegzetessége. hogy a divat egyre gyorsabb tem­póban avul el. Voltak szép idők, amikor négy-öt év kel­lett ahhoz, hogy egy kabát­fazon vagy egy kalaodísz el­terjedjen egy-egv országban, manapság, ha a francia di­vatdiktátorok februárban be­mutatnak egy újszerű horgolt női sapkát, biztosak lehetünk abban., hogy márciusban már felbukkan Pesten és az őszi idényben az ország lányai és asszonyai ezt a fajta horgolt sapkát hordják. A divat tel­jes lesz. s minél képtelenebb­nek hat az új darab, annál biztosabb, hogy divat lesz be­lőle. Ilyenformán az újszerű holmikból pillanatokon belül egyenruha válik. Itt az ideje, hogy valaki megint más új­donságot találjon ki. Létrejött már a divatellemes divat egyenruhája is: a far­mernadrág, majd most a far­mering. vagy szoknya, lehető­leg kirojtozott széllel, eset­leg klórmésszel előre kifakít- va, sőt. foltosra fakítva. Va­lóban kényelemszerető diákok — meg egy élelmes , üzletem­ber, bizonyos Lévy Strauss nevű úr nem jelentéktelen propagandával —. tüntetni akarván szüleik jól öltözött generációja ellen, felhúzták a tehenészlegények és építőmun­kások elnyűhetetlen nadrágját A polgári kereskedelem rend­kívül gyorsan felfedezte az új divat lehetőségeit és ontani kezdte ennek a divatellenes divatnak a darabjait. Ma mar ugyanúgy irányítják a fiata­lok öltözködését a kereskedel­mi propagandával, mint a- jól öltözködő öregekét. Az már az eddigiekből is kiderült, hogy az öltözködés divatjának mindig vannak társadalmi vonatkozásai. Már csak azért is. mert évszáza­dokig az öltözködés a legfel­tűnőbb külső jelzése volt an­nak, ki milyen társadalmi osz­tályhoz. réteghez tartozott. (Közismert, hogy Rómában a tógák ráncainak száma viselői­nek rangját is jelezte.) Az a nagy társadalmi moz­gás, amely az első győztes szocialista forradalommal kez­dődött a XX. század Európá­jában. az elmúlt ötvenöt év­ben az egész földgolyón kitö- rülhetetlen változásokat hozott az emberek gondolkodásában, szokásaiban is. Az egyik ilyen külső jegy, hogy a világon egyre több országban külső­re. az öltözködés alapján, ma már nem lehet megkülönböz­tetni az embereket egymástól. Mindennek persze nemcsak társadalmi okai vannak. Itt is, mint a bútornál, a lakbe­rendezési tárgyaknál, alapve­tően meghatározza a fejlődést a ruházkodás nyersanyagainak bővülése, változása. Évszáza­dokig. amíg a selyem előállí­tása kínai titok volt. a leg­előkelőbb öltözködési kelme a selyem maradt. Rangját bi­zonyos tekintetben még ma is tartja, de a műanyagszál a mi évtizedeinkben például forra­dalmasította az öltözködés di­vatját. S a nyersanyagok mel­lett az ipar, a kelmét és ru­hákat előállító ipar fejlődése, változásai is alapvetően befo­lyásolták a divat alakulását. Igaz, de miért változik ma­napság oly gyorsan és miért fordul előszeretettel vissza történelmi modellekért? A gyors változások oka nyilván­valóan a divatcikkek viszony­lagos olcsóságában, a nagy szériában előállítható ipari termelésben keresendő. Vi­szonylag hamar, nagyon sokan hozzájuthatnak és egyenru­hává változtatják a korábban nem is látott darabokat. Ezért kell aztán mindig gyorsan új divatot kitalálni. A folya­matot persze tőkés viszonyok között az ipar és a kereske­delem szándékosan is gyorsít­ja. A múlt felé fordulásnak bi­zonyára több oka ís van. Tár­sadalmi. szemléleti. A legfon­tosabb azonban valószínűleg az, hogy az emberiség a tör­ténelmi korok óta rendkívül találékony, változatos, sok te­kintetben praktikus divatda­rabokat hozott létre. Ám. ép­pen a gyors elavulás miatt sok értékes ötlet hamar veszendő­be ment. A divattervezők fel­fedezték elődeik ötletességét, a kincsesbányát, amit a múlt divatja jelent. Ráadásul a ré­gi divat soha nem úgy jele­nik meg ismét, mint a maga idejében. Már az új anva- gok is megváltoztatják a „fel­újított” divattermékeket, ar­ról nem is beszélve. hogy legtöbbször csak vonalakat, formákat vesznek ’ át. nem pontosan másolnak. Végül is akkor őröljünk a divat gyors változásainak, hát­rafelé kacsingatásának. vagy legyünk konzekvensek és „ne dőljünk be”? Ami megtetszett egyszer, ahhoz ragaszkodjunk, s ezzel vállaljuk a régimódi- ság vádját? Aki receptet vár ettől a sorozattól, annak ismét csa­lódást kell okoznom. Nem ér­demes se elátkozni a divatot, se lelkesedni érte. Hátat for­dítani meg igazán kár lenne, hiszen mindig egv sor jó. gya­korlatias. szép ötlettel talál­kozunk az öltözködés divatjá­nak újabb és újabb hullámai­ban. Meg aztán, nincs is na­gyon módunk a változások elől elzárkózni, hiszen egy- egv korszakban, mondjuk egy évtizedben, őrzi ugyan a di­vat több kor lerakódását, a kereskedelem és az ipar. meg a kisipar mégiscsak korláto­zott mértékben állít elő ré­gebbi divatdarabokat. Már az ötven évvel ezelőtti divattal is csak új, éppen divatosított kiadásában találkozhatunk. Sokkal fontosabb, hogy is­merjük egyéniségünk adott­ságait, Külsőnk adottságait is, és a divat mindig szélesebb választékköréből csak azt vá­sároljuk, ami nekünk jól il­lik. ami számunkra praktikus, s ráadásul tetszik is. S ezt ma már nyugodtan tanácsol­hatjuk a férfiaknak is. mert el ne feledjük: a mai divat harmadik sajátossága, „egyen- jogúsította” a férfiakat. Az ő divatjuk is elég gyorsan vál­tozik. Bernáth László A május 1-3 nép- és vtiiin!í᧠szokások történetéből Á nemzettoöm munkásság l egnagyobb közös ünnepe má­jus 1. eredete visszavezethető a tenméstaeti népek őavaillásá- nak idejére, amikor a zsen- düiiő nyárkeadet kollektív ünnepét jelentette. Ez az ün­nep a népek emlékezetében és gyakorlatában mindmáig meigbaláilható a történelmi korok változásai' során, s ma is él az összes európai népek sookásanyagólbam, a falvak­ban épp úgy, mint a városok­ban. A SZOKÁS LÉNYEGE: május első napjának előesté­jén, vagy hajnalán egy le­gallyazott lombos fát, fenyő­ágat, vagy „ződáigat” ámíta­nak fel a házak elé, vagy ki­tűzik az ablakba, házra, majd a nap valamelyik időszakában táncot, vigalmat, mulatságot rendeztek a fiatalok a má- jusifla körül. A nap elmúltá­val vidám mulatság közepette Jritáncolták” a májusfát MÁJUS 1. A TÖRTÉNETI KOROKBAN az egymást váltó karok új meg új arculatát mutatták az ünnepmekL Említettük mák a természeti népek tavaszkezdő szokásait. Az ókorban a gö­rögöknél „virágünnepeket” tartottak ekkor. A rómaiak­nál a termékenység istennő­jének Maia-nak ünnepét tar­tották e napokba. Róla ne­vezték el maigát a május hó­napot isi, s miután az európai népek átvették a római ka­lendáriumot, Maia ünnepe átment a népek gyakorlatába. A germán, terrnészetkultusz- nak is megfelelt ez a termé- szetünnep. A kereszténység, megerő­södésével etgyildőlben tűzzal- vassal irtotta a „pogány” szokásokat, de az ősi, évne­gyedei ünnepekhez kapcsoló­dó hagyományokat nem tudta véglegesen kitörölni a népek emlékezetéből; ékkor rugal­masan alkalmazkodott hoz­zájuk és az egyház szentjei­hez fűzött legendákkal igye­kezett elhomályosítani — töb­bek között — a tavaszünnep eredeti értelmét. Mlájusfaáltítás hazánkban: a szokás germán-szláv köz­vetítéssel jutott el hozzánk, bár ázsiai rokonnépeink szin­tén ismerik a tavaszünnepet. Nálunk leginkább nemzetisé­gi környezetben (német, szlo­vák) él a máljusfaállitás seo­1 f ájus 1. Legnagyobb ünnepét üli a '•* nemzetközi munkásság. A munka ünnepe köszönt ránk. Köszöntjük a dolgozó embert, a munkás embert. Ta­vaszi pompában, áll a természet. Kö­szöntjük az ifjúmunkásokat, az ifjúsá­got. Az ifjúságot, amely számára a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Nógrád megyei Bizottsága eddig példa nélkül álló, gazdag rendezvénysorozatot állított össze — egész évre! Megkez­dődött a megyei ifjúmunkás év. A Központi Bizottság határozata a közművelődés fejlesztésének feladatai­ról hangsúlyozza: „A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek tevékeny részt kell vennie tagjai és az egész if­júságművelődésének segítésében, a sza­bad idő célszerű, hasznos eltöltésében. El kell látnia az ifjúság érdekképvise­letét is. Az ifjúsági szervezetben folyó politikai-világnézeti nevelő munka job­ban építsen a fiatalok művelődési igé­nyeire, a különböző művelődési alkal­makat és formákat használja ki a szer­vezeti élet színesítésére, színvonalának emelésére ..A megyei pártbizottság állásfoglalása, hogy a KISZ megyei bi­zottság legfontosabb tevékenységi terü­lete legyen az ifjúmunkásréteg. A Nóg­rád megyei ifjúmunkás év e szempont­ból is olyan lehetőség, amely, úgy tű­nik, meghatározó jelentőségű lesz Nóg­rád ifjúmunkássága, illetve egész if­júsága politikai-ideológiai, világnézeti, erkölcsi, szakmai, kulturális stb. arcu­latának alakulásában. Az ifjúmunkás év programját a KISZ megyei bizottsága elfogadta, most zaj­lik a járási, a városi, a területi, a nagy­üzemi KISZ-bízottságoikban a progra­mok kialakítása. Az alapszervezetek­ben e napokban történik a hatalmas program feldolgozása, a vállalások meg­határozása. Méltó ez a megyénkben első ilyen okció a hazánk felszabadulása 30. év­fordulójára, a XI. pártkongresszusra való felkészüléshez. Az ifjúmunkás év rendezvénysorozatát politikai, állami, társadalmi és gazdasági szervekkel, tu­dományos egyesületekkel együttműköd­ve kívánják megvalósítani. Éneikül va­lóban nem képzelhető el sikere sem. ÜNNEPI JEGYZET IFJÚMUNKÁS­ÉV Az egész rendezvénysorozat jól szolgál­ja továbbá a KISZ megyei bizottsága 1975. április 4-ig szóló politikai fő fel­adatainak megvalósítását. Több szempontból is újszerű ez a kezdeményezés, valamennyiről persze terjedelmi okokból sem szólhatunk e jegyzetben. De például amellett, hogy ifjúmunkás évet hirdettek, a kiírás is tartalmazza más rétegek bekapcsolódá­sának lehetőségét a programba, a la­kóterületi, a falusi, paraszti, a tanuló- ifjúság, a megye egész ifjúsága aktív részvételére lehetőséget ad a program. Ez a KISZ tömegbefolyásának erősíté­sét is szolgálja. A rendezvénysorozat jellege politikai, szakmai, érdekvédelmi, érdekképvisele­ti, kulturális, művészeti, sport és hon­védelmi. Alkalmat jelent az ifjúmun­kás év továbbá nemcsak a kollektív, hanem az egyéni megbízatás-rendszer továbbfejlesztésére is, a politikai érett­ség, a rátermettség, a képesség, a fel- készültség egyéni bizonyítására. Mind­ezzel erősödik más rétegekben is a munkásosztályhoz való szoros tartozás érzése. A közös cselekvés során megis­merkedhetnek más ifjúsági rétegek is a muhkásifjúságon keresztül a mun­kásemberek életével, tevékenységével. Továbbá a célkitűzések között szerepel az is, amelyet a programban így fo­galmaztak meg: „Az MSZMP KB ifjú­ságpolitikai határozata szellemében — a politikai, állami, tömegszervezeti és gazdasági szervek között — a gyakor­latban alakuljon ki és állandósuljon a munkásifjúság körében jelentkező fel­adatok elvégzésére arányos munkameg­osztás. Ezáltal is váljon konkréttá az együttműködés az állami és társadal­mi szervekkel.” A rendezvények jellege: politikai fó­rumok, „Alkotó ifjúság pályázat” szak­mai versenyek, érdekvédelmi, kulturá­lis, művészeti, sport és honvédelmi ren­dezvények. Például a „Beszéljük meg. . .’’-akció, amely az egész ifjú­munkás éven keresztülhúzódik a mun­kásifjúság, az ifjúság körében folyta­tott értelmi-világnézeti nevelő munka hatékonyságának fokozása jegyében szerveződik. Ennek során ifjúsági na­pok, fórumok, találkozók rendszere ala­kul ki. E fórumok már a forradalmi if­júsági napok keretében megindultak, sikert értek el. A ma ifjúmunkása pá­lyázat célja a ma és a holnap ifjú­munkásainak bemutatás^ Az ifjúmun­kás év során jó lenne, ha minden terü­leten élővé válna a sajátos Ifjúsági versenymozgalom szervezeti formája. Az úgynevezett komplex szakmai vetél­kedőkben „kis vállalatokat” hoznak lét­re. Az üzemek által összeállítandó ver­sengő csapatokban mérnök, közgazdász, technikus, szakmunkás együttes tevé­kenységet fejt ki, kialakul az egy cé­lért való küzdés fontosságának nagy­szerű tudata, érvényesülhet a kollektí­vák egyént formáló hatása, erősödhet az önképzés igénye. De valamennyi rendezvény, célkitűzés felsorolására ez­úttal még csak megközelítően sem vál­lalkozhatunk. Ezekről az év során még számos alkalmunk lesz majd szólam. /t z ifjúmunkás év elején a számítás- technikai központi védnökséghez kapcsolódóan Nógrád megyei számítás- technikai védnökségi operatív bizottság alakult a KISZ megyei bizottsága mel­lett. Fő feladatai közé tartozik, hogy csak néhányat említsünk, a szemlélet- formálás, a megyei igények felmérése a fiatalok felkészítésére ezen okos gé­pek fogadására. Hiszen a számítástech­nika megyénkben is előbb-utóbb betör a termelésirányításba, de a munkások is kapcsolatba kerülnek vele. E bizott­ság munkájában is központi kérdés a fiatalok politikai, erkölcsi, szakmai és általános nevelése. Ma a munkát, a munkást, a dolgozó embert ünnepeljük, a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy ünnepét köszöntjük. Ezért is üdvözöljük szívesen ezen a na­pon — az ifjúmunkások évét! Tóth Elemér kása. De a saékelydk és anya­országbeliek is magúikénak tartották és vidékenként szá­mos értékes változattal gaz­dagították. Eilső írásos nyoma Debrecenből datálódik, 1699- ből, ahol az ott állomásozó Mar&igM ezred francia-valtan katonái' táncoltak kard táncot a májiusáa körük A székelyeknél: hajmaUa, Jakalbfia, Jakabéig néven, a sziáv-német nyelvterületen májusfa néven ismerték. Anyaga legtöbb esetben nyír­na, amelynek a néphit szerint gonoszűző jellege van. A le­gények, ha alkalmas fa nem akadt elmentek érte a har­madik határba is. Feldíszítet­ték a lányoktól kapott színes szaJlakofcikaá, kendőikkel, pa­pírdíszekkel. Felállítás után hajnaliig őrizték a lányos ház előtt, hogy el ne lopják. Reg­gel, miikor a lányok is fel­serkentek, gyönyörköditek a fáiban és nézték, hogy melyik ház előtt áüll' a legmagasabb. A májusíaéllítás tehát nemcsak kollektív tavaszün­nep, hanem, szeredani szimbó­lum is. A legény ezzel tett vallomást, * hä viszonzásra talált, a fa kitáncolása­kor” a lány neki ajándékozta a fára kötött kendőket. Hosz- szan lehetne még sorolni az e nappal kapcsolatos szoká­sokat, de meg keill jegyez­nünk, hogy a pogány tavasz- ünnepre való emlékezés miatt sem az egyházi, sem a vi'lági haitaümiak nem nézték jó szemmel az ünnep megtartá­sát és számos tiltó rendelke­zést hoztak ellene. Különösen akkor kezdték üldözni e nap hagyományos módon való megiünnepálését, amikor a nemzetközi munkásmozgalom 1089-Iben a világ munkásai­nak ünnepévé nyilvánított». MÁJUS 1. MUNKÁSÜNNEP Így lett a legszebb tavaszi ünnep, melynek hagyományai évezredekre visszanyúlnak, a munkásság vúilágümnepe. For­mai megnyilvánulásai: máij- fa, zöldág, mulatság, tánc, majális, megmaradtak, de az ünnep lényege forradalmi tar­talommal telítődött. ' A II. Lntemaoioná'lé alaku­ló kongresszusa 1389-ben La- vdgine, francia küldött javas­latára kimondta, hogy a mun­kások minden országban és minden városban, egyidejűleg, egy meghatározott napon ko- ■ ve teljéik a 8 órás munkanap bevezetését. Május 1. napját jelölték meg erre, mely nap­nak mór voltak előzményei a munkásmozgalomban is. 1631. május 1-én volt az első euró­pai muiníkástüntetés az olasz Luooa, városban; s utaltak az 1886-os chicagói véres ese­mények emlékére is. A II. Xnternacionálé felhívása _, _ m án már 1390-then a munká­sok százezrei vettek részt a május 1-i felvonulásokon, tün­tetéseken. Később egyes o: - szagokban május első vasár­napjára tették át a munkás- ünnepet. Az USA-iban. és Ka­nadában 1894-től szeptember első vasárnapja a munka; - ünnep. Az európai munkás- mozgalomban hosszú időn át folyt a harc a forradalmi es a megalkuvó erők között a munikósszoMdariitás napjána : az eredetileg meghatározol t napon való, harccal, általános sztrájkkal összekapcsolt meg - ünnepléséért. Az I. vilógh; - borút követően a munkásosí - tály több kapi talista ország- ban kiharcolta az V. 1-4 mur. - kaszünetet 1945-től a legtöbb országban munkaszüneti nap. A nemzetközi munfcásmozga - löm ünnepének legfőbb tar­talma és jelszava napjaink­ban a béke védelme. A szo­cialista országokban állami ünnep és az egész dolgoz ! társadalom nagyszabású fe. - vonulása a világbéke és a szocializmus ügye mefflett. Hazánkban, effiső ízben 1890- ben ünnepelte a főváros és több vidéki város munkássá­ga. e napot. Budapesten a Városligetben, volt a nagy­gyűlés, ameliyien, 90 000 mun­kás vett részt. Az a^órprole- tarióftus 1891-ben kapcsoló­dott be a mtmfcásünnep megtartásába. (Orosháza vé­res május 1.) Orosházán és Békéscsabám összecsapásra került sor a tüntetők és n katonaság között. Hódmező­vásárhelyen 1893-ban Szán to Kovács János vwit a nagy­gyűlés szónoka. Huben az időben terjeditek él a május l-eveä' kapcsolatos munkás- dalok is, amelyeket évtizede­ken át énekeltek: Indulj munkás tüntetésre, Május hónap elsejére, Nemzetközi munkásünnep. Minden munkás ülje azt meg. Éljen a munkás szabadság, Éljen a munkás! A fővárosban csak 1899- ben engedélyezték a felvonu­lást első ízben. Az ünnep fő jelszavai a 8 órás munkanan, a munkásvédelmi törvények, majd a századfordulón az általános választójog követe­lése. Ekkor már általánosan is­mertté váltak az e naphoz kapcsolódó dalok: Itt van újra május elseje, A levegő dallal van tele, lengedezzük hát mi is dalunk, Mindnyájan testvérek va­gyunk! Igen népszerű volt, s fő­ként a Viharsarokban ter­jedt el az alábbi májusi munkásdal: Májusi reggel bíborpirja vonja körül az eget, Fodrosszélű forradalmi vörös zászló integet. S mintha mondani volna készen: Talpra, sorba emberek, Jogotokért, szabadságért egy világgal küzdjetek! A május 1-i dalok között kelt, s Hódmezővásárhelyen a legnépszerűbb volt a Csíz- gyűjtött dal: madia Sándor szövegére éne­A kikelet hívogató szózatára, Felpattan a műhelybörtön ócska zára. Virágillat, enyhe szellő jár a réten, Csak a gyáva marad most meg börtönében. Tegyetek le fúrót, vésőt, kalapácsot, Élvezzük, bár egy napra a szabadságot. Nemsokára úgy is bőven lesz belőle, Meg ne ártson, szokjunk hozzá jóelőre! 1919. május 1-én a Tanács- vonuló ünnepelte az első sza­köztársaság vörös fővárosá- *?f,d IT1‘*:’US a proletár­, ... , .................... államot, s szelteben enekeltek n ak virág- es zaszlodiszbe ol- a régebbről ismert májusi tözött utcáin százezernyi fel- dalokat: Piros zászlónk, vörös zászlónk, lobogtatja a szellő, Jer alája, jer alá ja, te jogtalan szenvedő, Testvérünk vagy mért ne tartanál velünk? Ha munkás vagy nem lehetsz te ellenünk. De új dalok is születtek ben engedélyeztek. A kom- ebben az időben, melyek kő- munisták szervező munkája zül igen népszerűvé lett Som- sok esetben harcos tüntetéssé lyó Zoltán—Lányi Ernő má- tette ezekben az években a jusi dala: A vörös május rőtszínű munkásünnepet. 1945 az első szabad május sugára, 1. éve. Ekkor vált hazánkban is hivatalos munkaszüneti ablakon! nappá, amikor az ország va­közsé- nép­lamennyi városában, Benyilal minden ajtón, ab Elér a fénye elvtárs a szívedbe, gében felvonulásokon, Ha bárhol is lakói. ünnepélyeken vesz részt a In­i' égy bányász, ki föld mélyébe kosság "minden rétege. „ .. . , .. turkál, Különös jelentőségük volt Vagy mikent Jézus vala az 1957. május M ünnepsé­„ . „ . egykor ács, geknek, amelyeken a dolgozó Nem hallod-e, nem. hallod-e, tömegek immár a levert el- Hogy dalol a sarokban a lenforradalom fölötti politi­. .. , , , kalapács. kai és eszmei győzelem je­Az ellenforradalom idosza- gyében hitet tettek a szocia- kaban az MSZDP es a szak- lizmust építő népköztársaság szervezetek majálisokat es és a forradalmi munkás—pa- helyi szakmai ünnepségeket raszt kormány mellett, rendeztek, központi ünnepélyt i hatóságok csak egyes évek- Nagy Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents