Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

Ünnepi 3* cl rs 73 y fii11 és utóra Tereskeiek sikere Ha három évvel ezelőtt va­laki azt mondta volna Törnek Jenőnek, a tereskei termelő- szövetkezet elnökének, hogy az 1973-as évi gazdálkodás elismeréséül a kiváló termelő­szövetkezeti címet kapják, egészen bizonyos: ugratásnak veszi. A hét eleji közgyűlés azon­ban nem volt „ugratás”. A szövetkezet vezetőinek és tag­ságának legmerészebb vágya vált valóra, a tereskei gazda­ság Kiváló Termelőszövetkezet lett. Az idáig vezető út nem volt sima. 1970-ben a tsz-t szanál­ták, mínuszról indultak. Az ezt követő két évben sikerült megszilárdítaniuk a pénzügyi Varga Pál: „Kihasználtuk, amit adottságaink engedtek.” egyensúlyt. Tavaly pedig egé­szen kimagasló eredményt ér­tek el. — Két fő tevékenységünk, az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés ágazata túltel­jesítette célkitűzéseit. A mu­tatók mindezt jól szemléltetik. Az előző évhez viszonyítva az árbevétel 26 százalékkal, a bruttó jövedelem 64 százalék­kal, a mérleg szerinti ered­mény pedig 187 százalékkal volt magasabb — mondja Tö­rnek Jenő. akinek arcáról las- san-lassan eltűnnek azok a redők. amelyeket a szanálást követő évben oly gyakran le­hetett felfedezni. A terméseredmények is ki­magaslóak voltak: búzából 35, cukorrépából 327, repcéből 18 mázsát takarítottak be hektá- ranként. Az eredmények ilyen mér­tékű alakulásában közreját­szott, hogy az állattenyésztés a gazdaság életében először volt jövedelmező. A szarvas­marha-ágazatban jelenleg 470 darab állatot tartanak nyil­ván. A tavalyi árbevétel mér­téke több mint ötmillió forint. Javult a tejtermelés is. Az egy tehénre jutó tej 2810 li­ter az 1972. évi 2475 literrel szemben. Az állattenyésztés százalékra alakuljon. Így a fejlesztésekhez, beruházások­hoz bátrabban foghattak hoz­zá. — Örömmel (fogadtuk a ki­tüntetést — mondja Varga Pál. — De nincs okunk az elbizakodottságra. Kihasznál­tuk, amit adottságaink en­gedtek az állattenyésztésben és növénytermesztésben egy­aránt. Főleg a növénytermesztő asszonyok jártak élen a mun­kában. Bencsok Gusztávné, Gregorcsok Mihályné, Németh Andrásné, Sági Sándorné és társaik nem kímélték energiá­jukat. Az ünnepi közgyűlés lezaj­lott. A tereskeiek már a jövő Munkások a vezetésben Törnek Jenő: „... a jövedelem 64 százalékkal emelkedett.” legnagyobb eredménye azon­ban az, hogy sikerült a kor­szerű szarvasmarhatartás alap­jait megteremteni. Korszerű­sítették a férőhelyeket,. kötet­len tartású üszőtelep létreho­zásán fáradoznak. Ezzel pár­huzamosan megoldották az ol­csó takarmányellátást. 150 hektáron gyepet telepítettek, s felhasználták a cukorrépa-ter­mesztés során jelentkező mel­léktermékeket is. Mindezek elősegítették a tagság jövedel­mének emelkedését is. — Az egy főre jutó éves átlagkereset tavaly 24 ezer 571 forint volt a tavalyelőtti 23 ezer 584 forinttal szemben. Így egy tízórás munkanapra 102 forintot fizethettünk, míg ezt Varényi Béla: „... bennünket megelőzően 97 forintot kaptak is lelkesített.” a tagok — sorolja a gazdaság feladatainak megoldásán tö- eredmények rik a fejüket. Lassan eljutnak döntően hozzájárultak ahhoz, odáig, hogy az 1960 hektáros hogy a termelőszövetkezet „ki- terület szűknek bizonyul,, gá­elnöke. A termelési éviekéit” a nehézségekből. Emellett azonban más ténye­zők is közrejátszottak abban, hogy a tereskeiek elnyerték a Kiváló Termelőszövetkezet cí­met. Nagyot fejlődött a tsz-veze- tés mechanizmusa. Űj, fiatal szakemberek kerültek a gaz-, daságba, megszűnt a régi vi­szálykodás. Megvalósították az ágazati vezetés első lépcsőfo­kát. A vezetők nagy gondot fordítottak a rendszeres szak­mai és politikai továbbkép­zésre. Az újszerű törekvések jó hatással voltak a tagok­ra is. — Láttuk, hogy a gazdálko­dás menetében változások kö­vetkeznek be. Ez bennünket is lelkesített. Ha kellett, nem sajnáltuk a túlmunkát. Mind­ehhez persze hozzájárult, hogy gépparkunk az átlagosnál fia­talabb, nagyobb teljesítmé­nyű gépekkel végeztük a münkánkat — magyarázza Varényi Béla, a gazdaság sze­relője. A szép eredmények lehető­vé tették, hogy az 1970-es fo­gyasztás-felhalmozás aránya 90:10 százalékról 61, illetve 39 tolja a további fejlődésüket. Azokat az utakat keresik, me­lyeken járva tovább növelhe­tik a termelést, s talán ez el­vezethet egy újabb Kiváló Ter­melőszövetkezet cím elnyeré­séig. Szabó Gyula A Központi Bizottság legutóbbi ülésén irányelveket fogadott el a munkásosz­tály társadalmi szerepének fejlesztéséről, hely­zetének további javításáról. Ez a határozat több éven át tartó vizsgálódás tapasztalatai alapján állást foglal a már megoldásra érett kérdésekben éppúgy, mint a hosszabb távú feladatokban. A többi között abban, mit kell tennünk a munkásosztály vezető szerepének további erősítéséért, az üzemi demokrácia fej­lesztéséért, a munkásosztály közéleti aktivitá­sának, társadalmi szerepének növeléséért. A Központi Bizottság állásfoglalásából egy­értelműen kitűnik, hogy pusztán jelszavak hangoztatásával, intézkedések, akciók elneve­zésével, statisztikai adatokat szépítő lépések­kel az irányelvekben rögzített célokat nem lehet teljesíteni. Minden területen nagyon megfontolt, tervszerű munka szükséges. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a munkások már csaknem három évtizede vesznek részt az állam ügyeinek intézésében, a vállalatok, üzemek irányító munkájában. Mögöttük van tehát egy sor hasznos, jó tapasztalat, de fi­gyelmeztető tanulság is, melyeket csak terv­szerű, átgondolt munkával lehet hasznosítani. Minden korábbi tevékenységünk — kimond­va és kimondatlanul is — a munkáshatalom erősítését célozta és szolgálta. Így ez a mosta­ni határozat csak annyiban új és más, mint mondjuk az 1958-ban hozott, hogy a bekövet­kezett fejlődés következtében ma sok tekin­tetben más a helyzet gazdasági, politikai té­ren egyaránt, mint tizenöt évvel ezelőtt. Nem ez a határozat hozta létre a munkáspolitikát, nem most kell. megteremteni a munkásosz­tály vezető szerepét, hanem az eddigi ered­ményekre építve tovább kell azt erősíteni, fej­leszteni a mai kor lehetőségei és szükséglete szerint. Ez a tevékenység nem tűri a felszínes meg­oldásokat. Nem sokat tettek azzal sehol sem, ha a különböző szervekbe bevonnak vagy be­választanak egy-egy fizikai munkást, s ezzel elintézettnek vélik a munkásoknak a vezetés­ben való fokozottabb részvételét. Azzal ugyan­is még aligha lesz érdemibb a döntés, jobb az ügyintézés, demokratikusabb a munkastílus, ha a közvetlen részvétel alatt csak azt értik: legyen fizikai munkás is a bizottságban, a testületben. Ez természetesen nélkülözh.etet- len, de a feladatnak csak egyik és viszonylag könnyebb oldala. Ennél nehezebb a munká­sok tervszerű felkészítése. Ebbe beletartozik a munkások szakmai, politikai képzése, de nagy szerepe van a munkahelyi légkörnek, a gyáron, üzemen belüli tájékoztatás színvona­lának is. Ahol általában is tájékozatlanok a munkások, ahol nem ismerik a i vállalat ügyeit — a különböző terveket, fejlesztési koncepciókat —, ahol a döntéseket nem előzi meg a dolgozók véleményének figyelembe­vétele, ott a bizottságokban, testületekben résztvevő munkások sem „válthatják meg a világot.” Általános elvként is elfogadható, hogy nem az egyes vezető testületek összetételének sta­tisztikai módosításán; (bár ez is nélkülözhe­tetlen), új, soha nem látott formák keresésén van a hangsúly, hanem újabb erők bevoná­sán, a meglevő formák, intézmények * érde­mibb, hatékonyabb működtetésén. Évek óta mondjuk például, hogy a termelési tanácsko­zások és más fórumok nem töltik be szerepü­ket. Számtengert zúdítanak a munkásokra, nincs érdemi vita, mert sokszor kész helyzet elé állítja a vezetés őket. Ezeket a tényeket mindenki bőven igazolhatja saját tapasztala­taival. Most azonban már cselekedni kelle­ne. Ha a gazdasági vezetés egymaga nem tud ezen a helyzeten változtatni, kötelessége min­den pártszervezetnek, hogy keresse a hatéko­nyabb megoldásokat, amire az esetek többsé­gében az adott keretek is lehetőséget adnak. Mindez nem jelenti, hogy nem kell gondol­kozni újabb, célszerűbb formákon is. Tulaj­donképpen azt szükséges nézni: hogyan le­hetne egyszerűsíteni a munkát úgy, hogy mi­nél több dolgozó véleménye gazdagítsa, tegye megalapozottabbá az előkészítést és a döntést. Érdemes megjegyezni, hogy itt a legfonto­sabb a mindennapok gyakorlata. Mert mikor érzi a munkás, hogy tulajdonosként, a hata­lom birtokosaként van beleszólása a vállalat dolgaiba? Nem akkor, ha ezt nagy hangon hirdetik, únos-úntalan hangoztatják, nem is akkor, ha egyik-másik társát ott látja az el­nöki asztalnál. Akkor sem, ha felettesei lesz­nek szívesek és meghallgatják, megköszönik észrevételeit, hanem akkor, ha a vezetői dön­tések az ő véleményét is tükrözik, az ő mun­káját, életkörülményeit is könnyebbé, értel­mesebbé, hatékonyabbá teszik. Természetesen megvan a fontossága a ve­zető posztokon való közvetlen részvételnek is. A párt egyértelműen úgy foglalt állást, hogy erősíteni kell azt a folyamatot, amelynek so­rán a munkások tervszerűen vezető funkciók­ba kerülnek. Nem kergetünk illúziókat: ma már sem szükség, sem lehetőség nincs rá, hogy a munkapad mellől közvetlenül igazga­tóvá lépjen elő valaki. Megvan ennek már a rég kialakult sora: egyetemeken, főiskolá­kon, a gyakorlati munkában, és a közéletben egyaránt helytállók közül nevelődik a vezetői utánpótlás döntő többsége. Ez az út azonban még kiegészítő módszereket is igényel, hogy fokozni tudjuk a munkások vezető posztra kerülését. Kevésbé éltünk ezzel a lehetőséggel, ezért most erőteljesebben vetődik fel, hogy mind több termelő területen dolgozó fizikai munkás tanuljon tovább. Megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a munkások szakmai, poli­tikai műveltségének fejlesztésére. S közülük az arra alkalmasakat — akik megfelelő poli­tikai képzettséggel, műveltséggel, közéleti jártassággal rendelkeznek — be kell vonni a vezető testületek munkájába. /Ä z elkövetkező években alapvető fel- adatunk mind a párt-, mind az állami, üzemi vezetésben a fizikai dolgozók, minde­nekelőtt a nagyüzemi munkások arányának fokozatos növelése. Éppen ezért, ha az elkö­vetkező hetekben, hónapokban arról esik szó, mit kell tenni a határozat megvalósításáért, ne általában tárgyaljanak róla, hanem hogy az adott üzemben, munkahelyen, milyenek a tennivalók, s a különböző intézkedések ho- 'gyan kapcsolódnak, hatnak egymásra. De még ezen belül sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy más a most munkába lépők helyzete, mint a törzsgárdatagságé, megint más a fia­tal munkásoké, mint a családot nevelő nőké. És folytáthatnánk az eltéréseket, amelyek a munkásosztály egységes fogalmán belül jel­zik, tükrözik a törődés és intézkedés szem­pontjából okvetlenül figyelmet kívánó kü­lönbségeket. Balogh Mária Könnyűipari munkások továbbképzése A könnyűiparban napjaink- tanfolyami oktatást jelölte ban mintegy 370 ezer munkás — zömmel nő — dolgozik. Továbbképzésükről intézkedik az ágazat miniszterének most megjelent rendelete. Az intézkedést különösen időszerűvé teszi, hogy a könnyűipar korszerűsítésére öt év alatt csaknem harminc milliárdot költenek. Az üzembe álló új gépek, az al­kalmazásra -kerülő új techno­lógiák hatékonysága nem nélkülözheti a munkások szakmai ismereteinek felújí­tását, gyarapítását, korszerű­sítését. A miniszter zés alapvető a továbbkép- formájaként a meg, de lehetővé teszi a tan­anyag egyéni tanulással tör­ténő elsajátítását is, amit a vállalatoknak konzultációk szervezésével, beszámolók tartásával kell elősegíteniök. A továbbképzésben nem­csak a szakmunkás-képesítés­sel rendelkezők vehetnek részt, hanem az adott tanfo­lyamon, a megjelölt feltéte­lek mellett betanított mun­kások és más fizikai dolgozók is, akiknek részvételét a mű­vezető javasolja. A szervezeti keretek, illet­ve a széles körű oktatás fel­tételeit 1975-ig kell megte­remteni. Kongresszusi verseny Nagyüzemi munkások: tettekkel — ön szerint hogyan lehet­ne folyamatossá tenni az al­katrészellátást? — Nem tudom. Ahhoz job­ban kellene ismernem az ösz- szefüggéseket. Annyit azonban mondhatok: jobb délelőtt dol­A ZIM salgótarjáni gyára állítanak elő, azok közül is tést, mert jó. Rendben van — gozni. Ilyenkor jobbak a fel­gázszereldéjében az asszonyok van, amelyik késve érkezik gondoltam magamban, de tételek. és lányok uralják a mezőnyt, be, de az utóbbi időben az azért nem árt, ha egyet-ket- Valaki tréfásan közbevett! Férfit inkább csak mutatóban előzőhöz képest jelentős vál- tőt szúrópróbaszerűen megné- ”* Mert a „nagyfőnökök is lehet látni. Így van ez a 38 tozás van. Mégis azt kell mon- zek. Jól tettem. Mindegyik en- bent vannak, tagot számláló Jegorov- bri- dánom, hogy néha sokszor jól gedett. Képzelje el, ha elfo­gádban is. akik tavalyi ered- jön az alkatrészhiány. Főleg gadom, amit mondanak, most menyük alapján elnyerték a akkor, amikor kevesebben va- nézhetnénk magunkat. Ugyan­Vállalat Kiváló Brigádja meg- gyünk, s kevésbé igényes sze- is csak a szerelés végén derül t ■ , - . • . tisztelő címet. Vezetőjük Lip- relési munkákat végzünk, ki, hogy rossz a hegesztés, s Glan Jozseine, a 13 tagú jo- ták Jánosné._ aki az idén. a Ugyanis az egyik típushoz kezdhetnénk az egészet elől- zsef Attlla szerelőszalag bn­nemzetközi nőnapon vette át több, a másikhoz kevesebb ről. Ezt viszont nekünk nem a Munka Érdemrend ezüst fo- munkáskéz kell. fizetik meg. kozatát. Tőle kérdem: — Tud- — Pedig újabbakra nem — Sok a selejt? ják-e teljesíteni a XI. párt- igen lehet számítani — ve- — Egyszer több, máskor ke­kongresszus tiszteletére tett tem közbe. — Másként kell a vesebb, attól függ, hogy me­vállalásukat? termelés növelését megoldani, lyik csoport dolgozik nekünk — Eddig még sikerült. , — Korszerűbb berendezé- a megmunkálóban. De van, — Mit jelent ez a gyakor- sekre volna szükség, de sokat amikor a húsz százalékot is Nem panaszkodnak latban? Amikor előnyös az alkatrész segítene a szalag jobb kisgé- eléri. Ha viszont jó a hegesz pesítése is. Ehhez viszont pénz tés, akkor késve jön a keverő- kell. Ez meg nincs — kapcso- szál, a difuzor, a fúvóka- lódik a beszélgetésbe az idő- tisztító. Mostanában elég sok különösebb közben odaérkező Belinyák baj van az előkészítéssel. Kü- Hogy eSY gádvezető-helyettese. Tizen­négy éve dolgozik a szereidé­ben. Szerinte teljesíteni tud­ják a normát és a vállalásu­kat — napi két tűzhellyel töb­bet —, mert folyamatos az alkatrészellátás. — Egy kis gond azonban mindig akad. Előfordul, hogy többször át kell menni a meg­munkálóba, de ez nem jelent időveszteséget, hónappal ezelőtt László üzemvezető. Majd így lönösen a délutános műszak- milyen volt az alkatrészellá- folytatja: — ötven-hetven ban. Induláskor sok minden tás, nem tudok válaszolni, — A naponta gyártott ti- éves gépekkel állítunk elő hiányzik, mert a délelőttösök mert három hétig beteg vol- pusból mindig kettővel többet, korszerű termékeket. feldolgozták. Délután öt-hat tam> s . nemrég jöttem vissza Előfordul azonban, hogy a — Mikor érjük el, hogy nem óra. mire a megmunkálóban dolgozni. Mióta itt vagyok, műszak alatt az egyik típus- lesz más gondunk, csak a fo- utol érik magukat. Ezt köve- el®g jól megy, nem panasz­ról át kell állni a másikra, lyamatos termelés — kérdi tőén már folyamatosan kapjuk kodnak a brigádtagok. Azt mert hiányzik egy, vagy több Szinte önmagától a brigádve- az alkatrészeket. Ilyen kezdés, mondják, ennél soha rosszabb alkatrész. Elsősorban azok, zető, aztán nyomban válaszol nehézségek után is a műszak amelyeket a nyugatnémet is: — Talán soha, mert a piac végére pótolni akarjuk a mű- Böcker cég küld. Most például igénye nagyon gyakran váltó- szak elején bekövetkezett le- a grillkészlet nem érkezett zik. Ezt nekünk is tudomásul maradást ne legyen. meg időben. Nem tudjuk, hol akadt el. Máskor meg csavar, vagy vezeték nincs, emiatt keil átállni. Mindez időveszte­séget jelent, nem beszélve ar­ról, hogy idegeskedünk, mert nem mindegy, hogy folyama­tosan, vagy kapkodva dolgo­zunk. kell venni, és ehhez igazodni. Kati néni mérges Közvetlen munkatársai és az üzemi vezetők egy része is csak Longauer Antalné brigádveze — Ez mindig sikerül? — Általában igen. Tegnap például 120 volt a norma, 125-öt szereltünk össze. De volt olyan nap, amikor 130 jött le a szalagról. Azt szeret­nénk, ha mindig így lenne. Miért veszik ennyire szívük­re a munkásasszonyok ígére­tük teljesítését? Mert ezzel fe­jezik ki legjobban szocializ­must építő szándékukat, a po­litikával való egyetértésüket. Ügy cselekeszenek, ahogy a Ez nekünk, munkásoknak, de munkások «*«k: tettekkeL- Csak a külföldről érkező tőt Most éppen mérSes­a vállalatnak is jó. V. K. alkatrészek késnek9 Azt mondták, nem kell — Nem. Amit itt helyben vízben ellenőrizni a hegesz­r NÓGRÁD ~ 1974. május 31., péntek I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents