Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-26 / 121. szám
Környezetünk kultúrája Irodák, falak, színek Kinevezték az új igazgatót, * két hét múlva a régi szobagarnitúra már kint volt a folyosón. Hozták az új szőnyeget, foteleket, székeket, szekrényeket. Az igazgatónak nem felelt meg elődje ízlése, sürgősen kicserélte a berendezést. Hogy hol jogos, hol jogtalan, ez a bútorcserélgetés, annak megállapítása nem erre a cikkre tartozik. Az igazgató szobájának példája csak arra való, hogy jelezne: a vezető számára, már világos, hogy a munkavégzés feltételei közé tartozik a munkahely külső-belső atmoszférája hangulata, kultúrája is. Jó, jó, az igazgató munkaeszköze egy toll, meg a feje, könnyű számára kulturáltan berendezni egy szobát. De mit csináljanak egy nagy csarnokban, ahol több mázsás gépek dolgoznak? Vagy egy textilgyári teremben, ahol a zajtól jószerivel, csak egymás szájmozgása alapján értik meg a szavakat az emberek. S mit tegyenek a szekrényekkel, polcokkal, agyonzsúfolt irodákban, ahol még az ügyfél leültetésére sincs hely? Mindez igaz, mégsem lenne helyes feladni az igényt, hogy minden munkahelyen kulturált legyen a környezet. S nemcsak azért, mert ez „szép” hanem sokkal inkább azért, mert a kellemes, harmonikus környezet visszahat a munkára, Kevesebb a hiba, kevesebb a baleset, ritkább az idegeskedés,' és a munka- folyamatok tempója, gyorsasága is nő. Mindezt nem jó- ekaratú, ám a termeléshez nem értő kultúrsznobok, műveiket elfogultan propagálni kívánó művészek állítják csupán, hanem pszichológusok, orvosok, a munkalélektan szakemberei. S ők sem az újjukból szopták ezeket a feltételezéseket, hanem tudományos, precíz, mérhető adatokra, támaszkodó vizsgálatok alapján jutottak ilyen következtetésre! Sokan és sokszor vizsgálták például a falak színének hatását a környezetre, általában a színek szerepét, a munkavégzés közben. Nem véletlen, hogy a piros, a piros és a sárga kombinációja többnyire veszélyes területek, veszélyes tárgyak megjelölésére szolgál. Sok üzemben a padozatot festik fel piros, sárga vagy fehér csíkokkal, hogy kijelöljék a közlekedés a szállítás helyét és a gépek közvetlen lyekben, például, ahol rend környezetét.Ez azonban még kívül nagy precízitású gépe nem esztétikai, érzelmi, at- ken kell dolgozni a munká moszférikus hatás, pusztán a soknak, előszeretettel hasz- rend külső jele. Persze vitat- nálnak kék hátteret, kozni lehetne: maga a rend, a j ólszervezettség külső látvá- A gépeknek eddig csak nya, nem esztétikus hatású-e színéről szóltunk. Pedig önmagában. gépeknek formájuk is van, és aki végigmegy egy fejlődő A rend mindenesetre csak üzemen, az a géppark külse^ az első lépés. A második: ép- jéből is meg tudja állapítani pen a falak színének megvá- a beszerzések idejét, mert lasztása. Azt már a festők ha nem is olyan változéko- is tudják — mármint a mű- nyan, mint az öltözködés di- vészek —, hogy például a vatja, de azért a gépek for- kék hideg, a sárga meleg mája is követ bizonyos di- szín, és a festményeken en- vatáramlatokat. Szó esett, nek a hatásnak megfelelően már arról, hogy egy időben használják az adott színeket, legömbölyítés, mostanában vagy variációkat. Nincs ez inkább a szögletesség lett az másként akkor sem, ha a fa- uralkodó formateremtő ten- lakat mázolják be. A fehér dencia. Pontosan követik adott esetben a tisztaság, a ezt a gépek is. rend, a sterilitás érzetét kelti, máskor azonban rideg, barát- Fai- szín. gépforma — ságtalan, sőt idegesítő lehet, mindehhez hozzájön a világí- Ebből következik, hogy a szí- fás. Természetesen itt is fonnék sem önmagukban adnak f°s lehet a lámpatest for- ilyen vagy olyan hatást, ha- mája, még _ inkább a fények nem környezetükkel, az adott színe. A kék, a sárga, vagy tárgyakkal, és azok színei- fehér fényt adó fényforrások nek összefüggéseiben. Huza- az egész környezet hangula- mosabb ideje például az új tát megváltoztathatják: nyu- gépeket, a gyárak szürkére godttá tehetik, élessé, hidegfestve adják ki, a fontosabb gé, meleggé, lággyá, és így alkatrészeket esetleg feketé- tovább. S akkor még nem is vei jelölik meg. A szürke szín- beszéltünk azokról a „zöldsé- nek is különböző hatása le- Sokról , tehat növényekről, hét: közömbös, de ugyanak- amelyek szinte minden murikor nagyon jó háttere min- kahelyre bevihetők, és ugyan- den más színnek, mert vala- csak hangulatteremtő hatá- mennyi egyéb színnel jól har- suk van. Irodákban a búto- monizál. Bizonyára ezért raknak, természetesen ugyanválasztják az ipari formater- csak a falak színének és < vezők is előszeretettel a szűr- falra rakható dísztárgyak- két. A szürkének és a háttér műalkotásoknak majdfehérjének, esetleg sárgájá- nem ugyanolyan jelentősé- nak vagy kékjének a kombi- §ük lehet- mint a fásban, nációja azután már ismét Bizonyítékként talán ennyi más és más atmoszférát te- is elég; a munkahelyek kör- remt. így például a kék hát- nyezetének legalább annyi tér nagyobb koncentrációt kulturális, ha úgy tetszik, eredményez - állapították művészeti összetevője van, meg a szakemberek -, de mint otthonunknak, vagy az hamarabb elfárad az ott dolgozó ember. Olyan műheutcának, ahol közlekedünk. Bernáth László Nagyközségi TIT-szervezet alakul Pásztóu A Tudományos Ismeretter- nőké mond megnyitó beszé- jesztő Társulat pásztói járási det. Ezután dr. Vonsik Gyula, elnöksége nagyközségi TIT- a TIT országos főtitkára tart szervezetet alakít. Az ünnepé- előadást A TIT szerepe, jelen- lyes alakuló gyűlésre május tősége a közművelődés-politi- 27-én, hétfőn délután kerül ka tükrében címmel. Az utol- sor a járási hivatal tanácstér- só napirend a nagyközségi mében. A gyűlés programja: TIT-szervezet vezetőségének Luda Sándor, a TIT járási el- megválasztása lesz. Modern klubkönyvtárat avattak a napokban Egyházasgergén. A Petőfi Sándorról elnevezett klubkönyvtárnak háromezerötszáz kötetes állománya van. A megnyitott kiállítás nem tekinthető állandónak. Képünkön: érdeklődök a könyvtárban. Fotó: Fodor Tamás Amatőr színjátszók Körülbelül tíz esztendővel szágos vetélkedő arról az színészi képzettséget igényel ezelőtt történt. egészséges, jó irányú változás- —, helyette stiláris megoldáEgyik vidéki színház társu- ról tanúskodott, mellyel az sokat alkalmaznak. Az új íor- lata kisvárosban vendégszere- utóbbi években az amatőr- ma új tartalmat is kíván. így pelt. Előadás előtt néhány fia- színjátszó-mozgalom megújult, sikerült elérni, oratórium-pó- tal beszélgetésére lettem fi- Mennyiben volt a változás diumjátékokkal, stilizált ösz- gyelmes. „Kíváncsi vagyok, irányított, mennyiben járul- szeállításokkal azt a sokszínűt tudnak a színészek” — tak hozzá maguk a színját- nű amatőr játékot, melynek az mondta egyikük, gúnyosan szók, kik segítették őket — országos vetélkedőkön tanúi hangsúlyozva a színészek szót. erről kérdezem Asperján voltunk. Rövidesen kiderült, a városka György szerkesztőt, a Magyar — Az amatőr művészeti amatőr színjátszói ugyanazt a Rádió munkatársát, aki a ve- mozgalmakra — így a színklasszikus drámát játszották a télkedő szervezője, egyik irá- játszókra is — a túlságosan közelmúltban, melyet aznap a nyitója volt: belterjes közösségi élet kialaszínházi társulat is bemuta- — a Népművelési Intézet, a kulása jellemző. Egyetért-e tott. A beszélgetők az együt- Magyar Rádió és különböző ezzel a véleménnyel? tes lelkes tagjai voltak. Akik társintézmények három alka- — Nem! Számomra lényükért eljöttek megnézni a hi- lommal hirdették meg az göző, hogy milyen nagyszerű vatásosokat is. De többségük amatőr színjátszók országos közösséggé kovácsolódnak az otthon maradt, abban a szent versenyét. Első ízben szaba- együttesek. Mi tart össze egy meggyőződésben, hogy az 6 dón választott témával, má- közösséget? Egy célért küzde- produkciójuk úgyis különb. sodik alkalommal a Petőfi- nek, a sikerben együtt osztoz- Sorolhatnám hosszan azokat évforduló tiszteletére rende- nak- Akaratlanul megtanulják, jelenségeket, amelyek az 2ett összeállítással, ebben az sikert csak akkor lehet elér- amatőr színjáték— a játék!— esztendőben pedig folklór- ni> ha, egyénenként áldoznak örömét hamis illúziók meleg- gyűjtemények feldolgozásával *s érte. Szabad időt, munkát, ágyává tették. Annál örvende- indulhattak a résztvevők tanulást. És azt is megtanul- tesebb az a kép, melyet ma _ Mindhárom versenv azt ják> ho6y az áldozathozatal nyújtanak az együttesek. A n sohasem hiábavaló! Járatosak közelmúltban lezajlott Szólja- megéUek ^rrt hogy' lesznek a világirodalomban, tok, játszok, regolok! című or- bizonyítsák felkészültségüket, népművészetekben, zeneben... hogy megtalálták helyüket a ?'aan -”en? .atvanYos t°rmaA kisfiú a „miért-korszakban” van. Mindenre választ kér, sőt, követel. Arra is, amire nincs válasz. — Apu, hol a teherautóm? — Nem tudom. — Miért nem? — Mert te tetted el valahová. — Miért? — Azt már neked kellene tudni. — Miért? A kisfiú most fedezi fel a világot. A saját szemével, a szülő eszével, válaszával. Minden érdekli, mindent tudni akar. Mindenre rákérdez: mi ez? És miért? Apja, anyja már verejtékezik, de ő nem. Nem fárad, fel akarja göngyölíteni a világot, végesteien végig. És mert nem jut a végére, mindig akad egy újabb kérdés, egy miért. A gyerek nyolcadikos. Platinaszőke haja a vállát verdesi, inkább lánynak, mint fiúnak nézik. Pályaválasztás előtt áll, de szüleinek ez korántsem okoz gondot. A gyerek első kijelentései közé tartozott: • — Szobafestő leszek! És azóta is szobafestő akar lenni. — Először próbáltuk rábeszélni, tanuljon többet — mondja az anyja. — De a fiam szerint soha nincs feladva lecke, sem írnivaló, sem tanulnivaló. Könyv fölött ülni, az a halála. De ha mázolóecsetet foghat a kezébe, nem lehet bírni vele. És azt a könyvet, amiből a festésről, mázolásról megtudhat valamit, rojtosra olvassa. A festés számára már nem játék, hanem életcél. A múltkor a szomszédban ajtókat festettek. Az ajtók elég gyorsan besárgultak. Mire a fiam: mert egy egész pici feketét kellett volna beletenni, attól igazán szép fehér. Hát legyen akkor szobafestő és mázoló! Csinálja azt, amit szeret. VASÁRNAPI JEGYZET Miért-ek és a játékok — Az ötödik emeleten lakunk, lift nincs. A két betyár srácomat a karomra ültetve szállítom fel a lakásig. Az alsó szintek ajtói előtt könyörögnek: apu, hadd csöngessünk be! Mire kili- hegném, hogy gyerekek, nem szabad, addigra ők már régen becsöngettek. Akkor aztán kettejük súlyával futásra kell fogni a aolgot, hogy mire kinyitják az ajtót, már feljebb legyünk. A nagyobbik imád rámolni. A múltkoriban megkérdezte: mi lenne, ha az udvaron laknánk? Nem tudtam mire vélni, de aztán kiderült. Míg a konyhában dolgoztunk, addig ő kinyitotta az erkélyajtót, és a ruhásszekrényből szép sorjában mindent leengedett az udvarra. Akasztóstul, mindenestül, mert szeret alapos munkát végezni. Kicsit élénk, játékos a két srác, de nagyszerű gyerekek. Nem azért, mert az enyémek, de tényleg így van. ★ A fenti három történet, időzítve jutott eszembe. Az év legszebb hónapja, a május, többszörösen is a gyerekeké. Első vasárnapja az anyák napja, a hónapzáró vasárnap pedig gyermeknap. Nem kell külön bizonygatni, hogy a kettőnek szoros köze van egymáshoz, még akkor is, ha három hét választja el egymástól. Az első vasárnap a gyerekek köszöntötték az anyákat. Virággal, szép szóval, meglepetésekkel. Ma a felnőtttársadalom köszönti a jövő letéteményeseit, a gyermekeket. Azokat az apró emberkéket, akik még csak ismerkednek a világgal. Ismerkedésük két legfőbb eszköze a „miért” és a játék. Játszani a felnőtt ember is szeret, a gyermek számára azonban életszükséglet a játék. Május utolsó vasárnapján, gyermeknapon van alkalma rá bőven. Játékkal, szórakozással kínálják mindenütt. Otthon, a játszótereken, a ligetekben, a gyermeknapi majálisokon. De gondolkozzunk el: vajon az év ösz- szes többi napján játszhat-e a gyerek eleget? Igaz, játszani sokféleképpen lehet! Lehet a lakásban, négy fal között is. Az igazi azonban, ha szabad levegőn van rá lehetőség, ha mozoghat, futhat. És ehhez a helyen kívül igen-igen kevés dolog szükséges. Néhány talicska homok, pár hinta, mászóka, viszont sok-sok fantázia, szív és szeretet! Ha az akarat megvan, a többi „kellék” mindenütt magától adódik. Hiszen mindenütt vannak tanácsok, vannak szülők, akik szívesen segítenek, vannak tevékeny tömegszervezetek, amelyek nem utasítják vissza a hívó szót. És mindenütt vannak gyerekek, akik boldogan özönlik el a játszótereket. Néhány évvel ezelőtt láttam egy gyermekrajz-kiállítást. Az ákombákom rajzokon gyerekek hintáztak, labdáztak, bicikliztek. Ügyes és kevésbé ügyes kezű rajzok voltak ezek, sokféle technikával. Színes ceruzával, vízfestékkel. De egy valami mindegyik rajzon egyezett. Az ábrázolt gyerekek játék közben mindenütt nevettek. Fültől fülig érő szájjal, ahogy kis alkotójuk kifejezni tudta az örömet. Vegyünk kézbe néhány ilyen gyer{- mekrajzot! És felnőtt komolysággal dolgozzunk azon, hogy minden gyermek arcán megjelenhessen a játék okozta önfeledt nevetés! Szciuli Márta színházi életen belül, és meg- b?n válnak közösségi embertalálták a maguk közönségét Fé-J^ szamukra természetes, is. Korábban valóban az volt f^STha valaki lat például egy a törekvésük, hogy színházak lz^a*mas’ 1° filmet, azonprodukcióit utánozzák, ponto sabban, nem tudtak mást csinálni. Nem voltak kellőén felkészített vezetőik, nem volt megfelelő irodalmi nyomban megveszi húsz társának is a jegyet, mert az élményt, úgy érzi, tovább kell adnia. A diákegyüttesek iskolájukban mutatják be elsőmegtelelo irodalmi anyag, ; J . amelyből választhattak volna. ke,nJÍ műsoraikat, aztan gya- A mozgalom átalakulása rész- rf k^,an’ üzemekben tartanak ben irányított volt, de hozzájárult a fiatal színjátszók spontán útkeresése is. A Népelőadásokat. Más diákszínjátszók évente 70—80 előadást tartanak tanyákon, apró falművelési Intézet évről évre vakban> ahová hivatásos színtanfolyamokat indított a szín- művészek sohasem jutnak el. játszók vezetői részére. Külön ez> ba a közösség programfüzeteket készítettek sz°aak ^eí?obb értelemben az együttesek munkájának se- veY megvalosulasa. gítésére. A csoportok sokat ta- ^ mozgalomra meg egv nultak egymástól is. Ha egy szeP f,ela<íat Yar' Hazánk felegyüttes kísérletképpen meg- ^zabadulasanak harmincadik valósított egy elképzelést, és ®Yf°rdulojára újabb vetélke- az eredményesnek bizonyult, ..t hirdettek meg az ama- hihetetlen rövid idő alatt át- toregyuttesek reszere Szólja- vette a többi együttes is Az !fePA SZaVak' hazánkról első jelentős újítást a pódium- deT év' kövein? rT’ színjátszás megteremtése hoz- .. . e következik. Megujhota. Nem kellett egyéni, karakterjátékra törekedni — amely dásért munkálkodó évek. László Ilona Sziktarajzok Mintegy száz, sziklára vésett, rajzcsoportot találtak az archeológusok az örményhegyekben. A rajzok 3000-től, 7000 évesek, állatokat, növényeket, valamint vallási szertartások és rituális táncok részleteit ábrázolják. A hajdani művészek munkái különösen magas szintű technikával részültek. A szakemberek szerint ezekre a helyekre — amelyek valamikor szentélyek lehettek — nyáron az emberek feljöttek csordáikkal: istentiszteleteket tartottak és áldozatokat mutattak be. A feltárt rajzokat jelenleg az archeológusok és az etnográ tusok tanulmányozzák. NŰGRÁD — 1974. május 26., vasárnap
