Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

r / 75 éve születeti A képernyő előtt \A változatosság hete Az elmúlt hét televízió-mű­sora sokszínűségével tűnt ki. Színházi közvetítéstől a kri­miig, vígjátéktól az új gyer­mekfilmsorozatig sokféle mű­sort láthattunk. Minden érdeklődőnek él­ményt jelentett a színháztör­téneti sorozat keddi adásá­ban bemutatott abszurd mű. Az előadás Sámuel Beckett: A játszma vége című darab­jával ismertette meg a né­zőket. Ínke László, Iglódi Ist­ván. Kőműves Sándor és An- daházi Margit szuggesztív erővel lépett színre a ka­maradarabban. mely a ha­tásos díszlettel jól kifejezte az abszurd szerző életérzését. Csütörtökön a főműsort Gorkij életrajzi trilógiájának utolsó darabja, az „Egyetemi éveim" filmváltozata jelen­tette. Az 1939-ben készült — archívnak számító — film ki­váló átültetése a nagy orosz író regényének. Filmeszközei megőrizték korszerűségüket, továbbfejlesztve az orosz film Eizensteinig visszanyúló ha­gyományait. A péntek esti Baja—Gyön­gyös közös műsor után szom­baton gazdag program várta a nézőket. Délután a Kemény­kalap és krumpliorr című, gyermekfilmsorozat első ré­szét láthattuk, melyben — kisiskolások elhatározzák, hogy cirkuszt alapítanak. Ezzel kapcsolatban számtalan ka­landon mennek keresztül. A jól Ismert Kovács Krisztián mellett, a többi bájos gyer­mekszereplő és a felnőtt szí­nészek is nagyon mulatságos élményt nyújtottak nemcsak a gyermekeknek, hanem a ré­gebben született nézőknek is. A film folytatásait nagy ér­deklődéssel várjuk. Este a „szépemlékű” Maigret fel­ügyelő utódjával, Keller fel­ügyelővel ismerkedhettünk meg. kishíján három gyil­kossággal végződő ügy kap­csán. Később a tv zenei szín­háza jelentkezett. Szokolay Sándor—Garda Lorca drámá­ja nyomán született operájá­nak televízió-változatával. A 10 évvel ezelőtt bemutatott, azóta már 10 különböző nyel­ven megszólaltatott háromfel- vonásos 110 perces művet 65 perces, egyfolytában játszható alkotássá komponálták át. A színészek Jól alkalmazkodtak a televízió sajátos követelmé­nyeihez. Vasárnap folytatódott a szórakoztató gyermekfilm- soroznt, este egy Maupassant- novella tv-filmváltozata ke­rült képernyőre. Ezután mu­tatták be a Magyar Televízió négytagú forgatócsoportja ál­tal Kubában készített filmet, mely a táncos, zenés, szép tájakban bővelkedő szigetor­szágot hozta közelebb a né­zőkhöz. Rendhagyó randevú Egy író-olvasó találkozó elé Több szempontból is rend­hagyó iró-olvasó találkozót rendeztek szerdán délután Salgótarjánban, a szocialista brigádvezetök klubjában. Szo­ciográfia szerzőjét ritkán hív­ják meg ankétra. De ami iga­zan rendhagyó, az a szerző személye. „Nyelvésznek, nép­rajzosnak készültem, de diplo­mát már nem szereztem, mert közben felfedeztettem: a Szín- művészeti Főiskola, az Állami Balett Intézet tanóra lettem, egyidejűleg a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének egyik művészeti vezetője, ko­reográfusa. Ezt az iramot — a szakmai alapok híján — 1964-ig bírtam, de utána is megmaradtam a hadsereg kö­telékében. Különböző művé­szeti kisegyütteseim voltak... Bekövetkezett a törés, lázadá­saim, majd az elbocsátás. ■Szerencsémre hamar regene­rálódtam. 1966. szeptemberé­ben a Fővárosi Szállítási Vál­lalatnál jelentkeztem export­csomagoló munkásnak. Azóta is az vagyok, a 1971 óta Ki­váló Dolgozó" — írja magá­ról könyvének fülszövegében László-Bencsik Sándor. Be­lülről látja azok életét, akik­ről, akikért szól. A munkában együtt töltött évek élmény- anvagából formálódott a könyv, a Történelem alulnézetben. „Szerepűnk tágabb vonatko­zásai szerint az egyik legné­pesebb munkásréteghez tarto­zunk, az anyagmozgatókhoz. Magyarországon ilyen tevé­kenységgel ma legalább egy­millió ember foglalkozik. ...Ez az egymillió szaktárs azonban igen tarka sereg, erősen ta­golódik. S azok között, akik­nek azután valóban ez a fog­lalkozásuk, a legtekintélye­sebb helyet a szállítómunká­sok foglalják el. Ebből a mun­kástörzsből ágaztunk el mi.” Egy brigádban dolgozó 18 ember közösségét mutatja be emberi sorsokon keresztül. Nemcsak a vallomások, az életrajzok, de a száraz adatok is árulkodónk — jó példa erre az a két statisztikai osz­lop, amelyből kiderül, meny­nyire uralkodik felettük az idő. Tizennyolcuk közül tízen mindennap másfél órát. vagy ennél többet töltenek az oda- vlssza utazással. M. S. (Dán- szentmiklós) autóbusszal, vo­nattal és gyalog: 180 perc, M. K. (Rákoscsaba) autóbusszal és villamossal: 110 perc. Ez megszabja a fekvés és a föl­kelés Idejét is. Aki 3,30—4 óra körül kel, este 8 után befeje­zi a napot. Három óránál több szabad ideje csak öt brigád­tagnak van... Ez is magya­rázza életmódjukat, igényeik, ízlésük formálódását, A bri­gádátlag: egy fő havonta 6,60 forintot költ könyvre, átlago­san hatvan könyv található egy-egy családban, s napi tizennyolc percet töltenek ál­talában a betűk társaságában. — Tíz fő nem vásárol köny­vet, öt fő lényegében nem olvas, és nyolc családnak a könyvek száma tizenöt darab alatt van, azok is többnyire a gyerekeké. Ha az analfabétiz­must nem szó szerint vesszük, hanem ki-ki hogyan él az írás-olvasással, akkor a cso­portunk jó felét akár nem író, nem olvasó felnőttnek le­hetne minősíteni. Nem ők te­hetnek róla, nem ők alakítot­ták az életüket. Arról sem tehetnek, hogy a felszabadu­lás után a kulturális forrada­lom szele is alig érte őket. Azonban vajon lehet-e változ­tatni ezen az állapoton? — Ez a fő kérdése a kötetnek. László-Bencsik figyelmeztet rá: „Nagy baklövés volna a mi, az átlagosnál speciálisabb helyzetünkből az egész bri­gádmozgalomra szóló általá­nosításokat leszűrni. Am a tanulság így is hasznos”. Mi ez a tanulság? Talán így fo­galmazható egy mondatba: az érdekek felismerésével, jó kö­zösség kialákításával lehet tenni valamit a teljesebb élet­ért. hogy ne kerülje ki a kultúra áramlása azoknak az embereknek a szigetét sem. akik a legnehezebb fizikai munkával töltik, fogyasztják el életüket. „És reménykedni is egyre jobban lehet abban, hogy az igazi, jó változások kora elkö­vetkezik reánk és az ország­szerte feltámadt pezsdülés áramlatai elérnek mihozzánk is.” G. K. M. László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÖnAL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORT KÖNYVBŐL — Mindenki menjen a dol- ira! No igen — és körülnéz •, ha itt elkezdődik a ter­elés, nem sokat értenek [ymás szavából. Menjenek : anyagraktárba. Én majd : ajtó elé állok, hogy ne za- írja magukat senki. A segédvájár leteszi a sáp­iját, a műanyag kobakot, arna hajú, sápadt arcú fér- Zöldesbarna szeme meg- zugszik rajtam. Tekintete iradt és derűs, a szava itt ár nem halk, hanem ke- ény, megfontolt. — Bizonyára azért vezették Dzzám. mert szerintük én agyok az egyedüli pap a anyában. Rosszul tudják, én em vagyok pap. Teológián végeztem másfél évet, de ab­bahagytam, mert... — Nősülni akart? — Nem — mosolyodik el. — Református vagyok. Meg­halt az apám, az anyám is beteges, úgy éreztem, köteles­séget teljesítek a többi test­vérem és anyám irányában, ha abbahagyom. — És véglegesen? Gondolkodik, töpreng. A fejét rázza. — Nehezebbet nem kér­dezhetett volna. De azt hi­szem. még megpróbálom, mert hivatásomnak érzem az igehirdetést. Bár megnősül­tem, van egy kisfiam is, meg aztán így is lehet igét hirdetni. A magatartásom­mal. Az életemmel.. . Ez utóbbira gondoltam akkor is. amikor a bányába jelentkez­NÚCRAD — 1974. május 21., kedd tem. Szükség van itt Ilyen emberre. Nem azt mondom, hogy a bányászok durvábbak, keményebb beszédűek, mint akár a parasztok, de én azt tartom: jó, hogy itt vagyok. Kezdetben, mikor a munka nehézsége, a megtört életpá­lya tudata gyötört, úgy érez­tem, nem bírom. De tudja, mennyi erő van az emberben? És ha egy kis biztatást kap belülről is? Mert kívülről, másoktól kaptam. Nagyon rendes emberek a vezetők. Állítom, hogy kedélyes itt a hangulat. Én például pertu vagyok mindenkivel, kivéve az aknászt, akivel jött, mert azt nemrég helyezték ide egy másik körletből. De azzal is megiszom a családi esten. — A nehéz fizikai munka idővel érzéketlenné teszi az embert a szellemiek iránt. — Többszörös tévedésben van. Először is/ nem egyfor­mán nehéz itt valamennyi munkahelyen. Nem mondom, ahol kezdtem, feltörte a te­nyeremet a kaparó, a lapát, a kalapács, de utána olyan helyre kerültünk, ahol szinte minden szállítást géppel vé­geztünk. Fent is csak Így van: egyszer nehezebb, más­kor könnyebb. Nem? Aztán, akinek elmélyült belső élete van, és áldoz arra. hogv ezt megtartsa, ápolja, annak nem szűnik meg az érzékenvsése a szellemiek Iránt. Nekem kétezer kötetes könyvtáram van, az apámtól maradt, aki Honoré de Balzac Közel két évszázad választ el bennünket a nagy francia regényíró születésétől, de gon­dolatokban és változatos for­dulatokban gazdag műveit napjaink irodalomkedvelői is változatlan érdeklődéssel for­gatják. Az 1799. május 2Ö-án Tours- ban született Balzac nem so­rolható azon írók közé. akik az ismeretlenségből váratla­nul tűnnek fel. és robbannak be az irodalmi életbe. Azért, hogy a siker mellészegődjön tíz éven keresztül kell küz­denie, dacolva a nélkülözés­sel és eltűrve a gúnyolódást. A szertelen apa. aki lentről küzdötte fel magát a gazdag polgárok sorába, fiából is ta­nult embert szeretne nevelni, ezért nevelőintézetbe, maid egy szerzetesrend lnternátu- sába küldi 6 évre, hogy en­nek elvégzése után a család kívánságára jogra iratkozzék be. Tanulmányai során érdek­lődése az irodalom felé for­dul. Különösen. kedveli Goethe. Scott, Shakespeare. Rabelais és Moliére műveit. Elhatározza, hogy maga Is iró lesz. Képzeletét a nagy ese­mények. szenvedélyek és jel­lemek foglalkoztatják. Így esik választása a XVII. szá­zad egyik legkiemelkedőbb egyéniségére, az angol polgá­ri forradalom vezérére. Crom- well-re. Tragédiáját azonban a családi tanács silánynak ítéli, magát pedig az írói Pá­lyára alkalmatlannak. Talán ez hozza meg a döntő fordu­latot életében. Nagy tehetsé­gek nagy akaraterő nélkül nem léteznek — jelenti ki Balzac. Mivel szülei anyagi támogatására többé nem szá­míthat. magának kell megküz­denie elképzelése valóra váltásáért. Minden ereiét öntökéletesítésére fordítja. Tanulmányozza környeze­tét, olvas és elmélke­dik. Könyvespolcán tudósok, filozófusok és politikusok írá­sai sorakoznak, de nem kevés­bé érdeklik a fizikusok, bo­tanikusok, orvosok, vegyészek, művészek, zenészek és festők fejtegetései. E szerteágazó ér­deklődéssel magyarázható, hogy néha eltévelyedik. Helyzetét anyagi gondok nehezítik. A hitelezők na­ponta szorongatják. Fizetnie kell a lakásért és a fűtésért, a kosztért, világításért és a papírért. A nyomorból nincs más kiút. tehetségét áruba bocsátja, 1822. és ’25. között kalandregényeket ír. de hely­zetén ez nem sokat lendít, ezért a meggazdagodás vágyá­tól hajtva, merész lépésre szánja el magát. Kockázatos vállalkozásokba kezd (könyv­kiadás, betüöntés stb,). de eb­be is belebukik, ismét vissza­tér az irodalomhoz, ezúttal már több sikerrel. Az elismerést és hírnevet az 1829-es év hozza meg az írónak. (Huhogók, A házas­ság fiziológiája). Az utóbbi műben található merész fej­tegetések felkavarták az ál­lóvizet. Egyesek élesen bírál­ták és támadták, mások di­csérték és éltették. A siker felrázza, televan tervvel és elképzeléssel. A megfeszített munka két évtizede követke­zik. Jobbára élszaka dolgo­zik, nagy mennyiségű kávéval tartva ébren magát. Húsz éven keresztül évi kétezer oldal kerül ki tolla alól. Ez az erejét meghaladó munka alá­ássa egészségét, s 1890. au­gusztus 18-án. viszonylag fia­talon távozik az élók sorából. Mindössze 51 éves volt. Egy rövid megemlékezés keretén belül senki sem vál­lalkozhat arra. hogy a teljes­ség igényével számoljon be egy olyan termékeny íróról, mint amilyen Balzac volt. Művei minden elemző fejte­getésnél világosabban beszél­nek. Ki ne Ismerné a Sza­márbőr. Eugénie Grandet, Goriot apó. Elveszett illúziók című műveket, hogv csak né­hányat ragadjak ki a gazdag életműből. Munkássága témá­ját tekintve felöleli a vidé­ki és fővárosi életét, továb­bá korának katonai, politikai életét, és betekintést nyűit az emberek magánéletébe is. Az egész hatalmas életművet, melyet ISO műre tervezett, s melyből 91 készült el Az em­beri színjáték cím alatt fog­ja össze. Joggal nevezhetnénk ezt kora enciklopédiájának Is. hisz’ hű képét adja bennük a nemesi osztály pusztulásá­nak, kora feslett társadalmá­nak, a hatalom űj birtokosa­inak. Találó Engels megálla­pítása, mely szerint többet lehet megtudni Balzac művei­ből a kor gazdasági viszonyé­iról. mint kora közgazdászai­nak műveiből. Mint annyian. 6 sem le­hetett próféta hazájában. Életében nem sokan értették meg, noha annál többet fog­lalkoztak személyével: jobbá­ra a karikatúristák. Ha hitejt adhatunk a feljegyzéseknek, mintegy kétezer anekdota szü­letett személyével kapcsolat­ban. Amikor felvételét kérte a francia akadémia tagjai­nak sorába, mindkétszer el­utasító volt a válasz. Az utókor azonban őt iga­zolta, s ma is a legolvasot­tabb írók közé tartozik. Lengyel Zoltán Megkezdődtek a szakmai napok A BNV-n hétfőn megkez­dődtek a szakmai napok. Vagyis péntekig a nyitástól délután 2 óráig csak szakem­berek látogathatják a vásárt, hogy zavartalanul tárgyalhas­sanak, tájékozódhassanak a kiállított anyagról. A termé­kek bemutatására vslameny- nyi vállalat mérnököket, tech­nikusokat. tárgyalásokra fel­hatalmazott kereskedelmi szakembereket küldött a vá­sárra. Hétfőn a kora délelőtti órákban mát ők fogadták a sok száz hazai és külföldi lá­togatót. Balassagyarmati zenetanáruk Kaposvárott Az idén harmadik alkalom­mal rendezik meg Kaposvá­rott május 22. és 26. között a zeneiskolai tanárok kamara­zenei találkozóját. Harminc zeneiskola . ötvennégy kama­razenei csoportja vesz részt a versenyben, s 144 zenetanár Jelezte indulását. Megyénket a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola mű­vésztanárai képviselik. Ger­léi András (kürt) és V. Sinkovicz Katalin (Zongora) május 24-én, Veres István (fuvola) és Fogarasi Béla (gi­tár), május 25-én mutatja be műsorát, amelyben többek között Beethoven-mű. vala­mint XVI—XVII. századi an­gol dalok és táncok szerepei­nek. Az országos jelentőségű művészeti rendezvény bírá­ló bizottságának elnöke Mi­hály András Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze. Megnyílt Fábián Gyöngyvér kiállítása szintén lelkipásztor volt. És ebben a könyvtárban nem­csak Testamentum van, s nem is csak lexikonok, lelki írók művei, hanem ott van például Solohov. Dosztojevsz­kij, Pablo Neruda, Dürren­matt, B. Brecht valamennyi ma­gyarra fordított alkotása. Ha éjjeli műszakról /térek haza, és nem tudok aludni, tudja mennyit olvasok ? 1 — Utána fáradtan kezdi az új műszakot. — Nem akar kigyógyulni ebből a rögeszméből? Az ember harminc körül nagyon fogékony. És sokat kibír. A teljesítmény nem rosszabb, mint másoké. Gondolja, hogy a többi bányász átalussza a pihenőidejét? — Nem... nem, van, aki kocsmába jár. mulatni... — Most megint olyat mon­dott, ami nekem kifejezetten fáj. Az mese. hogy fizetéskor velük telik meg a Olimpia. Több ott a pénzes maszek, a külföldi, mint a bányász. Ök, ha mennek, leginkább távol mennek a lakásuktól. És ke­vés közöttük a lumpenelem. Még Itt is. ahol az ország minden vidékéről találhat embert. Igaz, sorsüldözötteket talál közöttük, de ez baj? Hiszen mind Hzzai jön. hogy új életet kezd. És ez Jó. "■’em mindesvlknek sikerült, de soknak igen. És ez még jobb. (FuLytatjukli Vasárnap délelőtt a József Attila Megyei Művelődési Központ üvegcsarnokában nyitották meg Fábián Gyöngy­vér, megyénkből származó fiatal festőművész kiállításét, A megnyitóra számosán jöt­tek el a képzőművészet ked­velői. A Tari Általános Iskola citerazenekarának szép da­laival kezdődött a megnyitó. Ezután Mikó Sándor Munká­csy-díjas belsőépítész, a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsé­gének főtitkára mondott be­szédet. Megnyitójában a ki­állítást számadásnak nevez­te, melyen eddigi munkáját mutatja be szülőföldjének a tehetséges fiatal művész. A megnyitó után a jelenlevők megtekintették a kiállítást, és találkozhattak a képek, zo­máncok alkotójával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents