Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

Vizsgálat a turizmusról A belföldi túrizmus helyze­téről vizsgálatot tartott a kö­zelmúltban a pásztói NEB. Arra kerestek választ, hogy milyen mértékben elégítik ki a szállás, ellátás, közlekedés és egyéb szolgáltatás Iránt növekvő keresletet. A vizsgá­lat Pásztó, Hasznos, Tar, Szur­dokpüspöki, Nagymező és Cserhátszentivón körzetére terjedt ki. Pásztó a nyugati Mátra kapuja. Kedvező föld­rajzi helyzete mellett műem­lékekkel is rendelkezik. A környék közlekedési csomó­pontja, vasúton és közúton jól megközelíthető. Ennek ellené­re a turizmus fettételei csak részben adottak, a kulturált pihenés lehetőségei hiányoz­nak. Megkülönböztetett figyel­met érdemelne a Kövicses- völgy, a Csörgőpatak környé­ke. A Szuha völgyében víz­tározó építését tervezik, üdü­lőtelkek, horgásztanya létesí­tése bizonyára megoldható. A vizsgált területek kiske­reskedelmi és vendéglátó el­látottságáról a pásztói ÁFÉSZ gondoskodik. Az ellátás meg­felelő, de tovább javítható. Szállást csalc ftzetővendég- szolgálat keretében kaphatnak a turisták. Ezért Pásztón in­dokolt lenne egy közepes nagyságú szálló felépítése. A NEB több olyan javaslatot tett az illetékeseknek, melyek megszívlelése nyomán tovább fejlődhet a belfödi turizmus színvonala Pásztón és környé­kén. Örökbefogadástól a szociális segélyig A miniszternél jelentették fel Az áprilisban született új családjogi törvény feldolgozá­sa, és az ezzel kapcsolatos ko­rábbi rendelkezések módosítá­sa minden illetékes szervnél * ezekben a napokban történik. A legalsóbb „szintekre”, a községi tanácsokhoz még nem érkeztek meg a járások ér­tesítései a gyakorlati eljárá­sok módosításáról. Pedig az ügyek alapfokon mindig a községekben bonyolódnak, s csak a vitás ügyek kerülnek feljebb. S, hogy mi mindennel fog­lalkoznak a gyakorlatban a községeknél, azt a litkei igaz­gatási főelőadó, Szilágyi Vil- mosné napi munkájából egy- egy esetet kiragadva próbál­juk érzékeltetni. ★ D.-ék az Alföldről költöz­tek nemrégiben Ipolytarnócra. A tsz-hez szerződtek, állat- gondozóként. Természetesen '-•elük jöt öt kiskorú gyerekük: Ferenc, Imre, Sándor, Zsuzsa es Mihály. A baj ott kezdő­dött, hogy az apa nem végez­te megfelelően munkáját a tsz-ben, ezért később a tégla­gyár segédmunkása lett. Az édesanya kétoldali csípőfica­mos, nem tud dolgozni. A csa­ládban nincs békesség, az apa iszik. Ezután a tanácsra különbö­ző vészjelzések érkeztek. Az ipolytarnóci iskolaigazgató se­gítséget kért, mert az öt gye­rekkel nem lehet bírni, össze­verik társaikat és egymást, magatartásuk tűrhetetlen, egyiküket már ki kellett tilta­ni az iskolából. A gyerekek tehát nem megfelelő családi körülmények között nevel­kednek, valószínűleg ezért ilyen a magatartásuk. A megoldás: állami gondo­zásba kell vétetni őketl Az édesanya is ezt kérte. Mint utóbb kiderült, három gyerek már volt gondozott, s csak akkor engedték haza őket, mi­kor a család Tarnócra készült, úgymond jobb körülmények közé. Erről azonban a tanácsi illetékest korábban nem érte­sítették. Az apát közben rendőrségi felügyelet alá helyezték. A járási szervek két hét alatt intézkednek a gondozásba vé­telről. Ott döntik el, hová ke­rüljenek a gyerekek. A szü­lők persze nem mondanak le róluk, tehát örökbe adni nem lehet őket. Az édesanya visz- sza akar költözni az Alföldre, egyik férjnél levő lányához. A család szétszóródik tehát, jószerínt nem is tudnak egy­másról. S mégis, ez a legjobb megoldás... * R. B négy évvel ezelőtt az iskolában mellbeszúrt f egy lányt. Szerencsére súlyos sé­rülés nem történt, a fiút a fia­talkorúak bírósága 3 hónapi börtönre ítélte, de a végrehaj­tást felfüggesztették. R. B. még nem töltötte be 18. évét. A három év letelt, de enyhén szólva, még most is különös dolgokat művei. Hi­vatalos g&ndnokot — Begai Vilmosnét — rendeltek ki, aki ellenőrzi, segít neki, javasla­tot tesz más szervnek. Elme­gyógyászhoz is vitték. Sem a gyógyszer, sem a gondnok sza­va nem használ. Az eddigi hi­vatalos Intézkedések csődöt mondtak, érdemben valamit is tenni a megfékezésére csak akkor lehet, ha 18 éves lesz. És akkor is a rendőrség tehet valamit. tr Szilágyiné intézi a gyám­ügyi, szociális, és rokkantsági segélyek kiosztását, és az összeg megállapítását Is. Talán ez a legnehezebb feladat, mert az anyagi keret kicsi, a kér­vényező — és a haragos ‘ •— pedig sok. A lélegzete is elállt arra a hírre, hogy személy szerint őt, az elkövetett igazságtalanságok, és részrehajlás miatt magának az igazságügy-miniszternek jelentették fel. Meg egyéb szerveknél is persze, levelet írni végül is nem nagy dolog. Az asszony szociális segélyt kért. Az ÁFÉSZ takarítónője volt, 1270 forintos fizetéssel. Azután úgy döntött, hogy rok­kant, nem tud dolgozni. Ezért kért segélyt. Egyébként a kör­orvosnál korábban még csak nem is járt. Két felnőtt lánya van, mindketten jó körülmé­nyek közt élnek. Tartott a huza-vona, felje­lentgetés, rágalomdömping, s akkor a salgótarjáni első fokú orvosi szakbizottság 70 száza­lékos rokkantságot állapított meg. (Szilágyiéval nem közöl­ték, hogy milyen betegség, vagy szervi baj következmé­nye a rokkantság.) A lényeg tehát, hogy az asszony nem dolgozik, s minden hónapban 442 forint szociális segélyt kap. Hogy jogosult-e, vagy sem — erről az ügy ismerői­nek eltérő a véleménye. *■ Volt olyan, hogy egy anya csecsemőkorában lemondott a gyerekéről — haza sem vitte a kórházból —, de mikor örök­be akarták fogadni, hét ha­tárban zengő cirkuszt csinált. Volt, akitől távollétében kel­lett elvinni a gyerekeket a tűrhetetlen körülmények mi­att, s az asszony, „jó” anyá­hoz illően megverte a tantes­tület tagjait, mert „ellopták” a gyerekeit. Kirfvő esetek, de sajnos elő­fordulnak. Nem irigylésre méltó a gyámügyekkel foglal­kozók dolga. Remélhetőleg a családjogi törvény bevezetése gyakorlatban segít, egy-két dologban szabad kezet enged, humánus, és megvalósítható eljárásokat tesz lehetővé, hogy könnyítse a gyámügyesek munkáját, s egyszerűbbé te­gye az ügyfelek helyzetet. O J. Kakukk József munkásőr: az új fegyver biztonságosabb, tüzgyorsasága is nagyobb A bejáratnál egyenruhás munkásőr állítja meg a ko­csinkat. Igazoltatás, s kér­dés: hová, kihez megyünk. Megszólal a rádiótelefon. Csak annyit hallunk: értet­tem, vége, s egyszerre szabad előttünk az út, irány a lőtér. Bent vezényszavak, pa­rancsok hangzanak el. Orosz Gábor munkásőr felszerelve áll parancsnoka elé. — Parancsnok elvtárs, ké­zigránátdobásra felkészültem! — Irány a piros zászló, lé­pés indulj!... Ellenséges fu­tó alak, álló testhelyzetből két kézigránát, tűz... hangzik a parancs, s repül a kézigránát. Megismétlődik ez térdelő 's fekvő testhelyzetből is. Li- Jert Menyhért szakaszpa- rancsnok-helyettes ezután az eredményt nyugtázza: kiváló! Közben Gyetvaj Barna mun­kásőr készül a kézigránátdo- básra. A gyakorlat után nagy az öröm. A teljesítmény kivá­ló! Egyre beljebb haladunk a lőtéren. A rádiósok vannak munkában. Galacsin egyes, Galacsin egyes, itt a kettes, jelentkezzék... Vétel... Adá­sát nyugtáztam... A lőpadon már állnak az új fegyverrel, az AKM típu­sú géppisztollyal felszerelt munkásőrök. . Husztupszkl Sándor, szakaszparancsnok- helyettes még egy utolsó ta­nácsot ad Sándor Ödön mun­kásőrnek. Elhangzik a tüzpa- rancs. — Fekve tölts! Cél a körös mellalak, irányzók hármas, célpont a cél alsó széle, köze­pe. Egyes lövéssel négy lö­vés, tűűűz... Kopognak a fegyverek. A levegő egyre jobban telítődik lőporfüsttel. Távcsővel egé­szen jól látni a találatokat. Egyszerre néma csend ül a völgyre, a lőtérre. Ijesztően nagy csend. Parancsszó szá­guld végig a lőtéren. — Tüzet szüntess! Bizto­síts, üríts ! — Váltás fel! Fegyvert vizsgára, tárat rejts, bizto­síts! — Váltás, irány a céltáb­lák vonalálsa, lépés indulj! A munkásőrök csatárlánc­ban közelítik meg a céltáb­lákat. Értékelik a lövészet eredményét, mennyi a talá­lat. Pál István írnok egymás után jegyzi a köregységeket. S amikor felsorakoznak, már mondja is: Zsiga János 38, Laki István 34, Csontos Husztupszkl Sándor szakaszáarancsnok-helyettes Sándor Ödön munkásőrnél végez még egy ellenőrzést. Orosz Gábor munkásőr a kézigránátdobásban ért el ki­váló eredményt Fotó: Fodor Tamás László 33 köregységet ért el. a lehető negyvenből. Ezért a parancsnoki dicséret sem ma­rad el: — A dolgozó népet szolgá­lom — hallom a munkásőrök ajkáról. Közben újabb parancsok. — Lőszeres, a négy éles töl­tényt oszd ki! Űjabb váltás fekszik a lő­padon. Vezényszavak, s ro­pognak a fegyverek. A fel­tételezett ellenség közül egy­re több pusztul eL Megszólal a rádiótelefon. Elöljáró érkezett a bejárat­hoz. Kovács László, a salgó­tarjáni járási pártbizottság titkára látogatott a lőtérre. A járási egység munkásőrei Szeretettel veszik körül. Min­denkinek van kérdése a já­rási párttitkárhoz... Köz­ben újabb kiváló eredményt elért munkásőröket részesíte­nek parancsnoki dicséretben. Urbán László 36, Fogas József 35, Adame József munkásőr 34 köregységet ért el. Egy rövid szünetet haszná­lunk fel ahhoz, hogy szót Váltsunk az új fegyverről, az AKM-ről. Kakukk József, aki civilben a síküveggyár­ban dolgozik, így fogalmaz: — A korábbi, a PPS gép­pisztolyunkat nagyon megsze­rettem. Ismertem is, mindig kiválót lőttem vele. Az AKM még új számomra is. Any* nyit azonban elmondhatok róla, hogy sokkal biztonsá­gosabb, mint elődje volt. Nagyobb, jobb a tűzgyorsa- sága is. Emellett nagyobb az átütő hatása, hosszabb a röppályája. Könnyebb is mint a PPS volt. Amellett, hogy a kezelése komplikáltabb, min­denképpen biztosabb fegyver. Most már a miénk a fegy­ver. Név és fegyverszám sze­rint őrizzük. Tudom, hogv a gyakorlat során, de ha arra szükség lenne, mindig ez a fegyverem... A fegyver, amellyel a dolgozó nép szo­cialista vívmányait őrizzük... Nincs sok idő a beszélge­tésre. Űjabb fegyverropogás, gránátrobbanás zúg végig a völgyön. Dél már jóval el­múlik, mire a salgótarjáni járási munkásőregység egyik alakulata befejezi a lőki- képzést, s a gyakorlatot le­fújják. A végén, az értéke­lésnél derül ki: a 61 lövőből 28. kiváló szintet ért el. És ez nagyszerű! A parancsnoki dicséret jó helyre szólt... Somogyvári László Az ünnepi könyvhét könyveiből Marx és Engels: Magyarországról A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő kö­tet olyan szemelvényeket tar­talmaz, amelyben Marx és Engels hazánk múlt századi társadalmi és politikai hely­zetének alakulásával, vezető személyiségeinek politikai te­vékenységével, a magyaror­szági munkásmozgalommal foglalkozott. Ilyen válogatás ''első ízben jelenik meg. és nagy jelentőségű mind Marx ás Engels szemléletének ala­posabb megismerése, mind a magyar múlt tudományos megítélése tekintetében. Az eredeti szövegeken kívül a kötet előszava és jegyzetanya­ga is ezt a célt szolgálja. Marx és Engels 1848—1849-et, épp­úgy mint emigrációba került vezetőinek további működé­sét a nemzetközi pölitikával, és a világ proletáriátusának harcával Összefüggésben szem­lélte. Ez jellemző az Auszt­ria—Magyarország kül- és belpolitikájával és a magyar- országi munkásmozgalommal foglalkozó fejezetekre is. Gyulai már — 1974 j j Az idei nyáron gazdag kul­turális programmal várja ven­dégeit a nagy múltú alföldi Város. Gyula. A jelentősebb rendezvények közül az Eszoe- rantó nyári egvetem július 7—13 között a tizenkettedik, a Várszínház (iúlius 5— augusztus 4) a tizenegyedik évadját kezdi ebben az évben. Az említetteken kívül író­olvasó találkozókat, művelő­dési szakemberek és városi vezetők tanácskozását, peda­gógus, képzőművészeti és fo­tóművészeti tábort, utóbbi művészeti ágakban kiállításo­kat is rendeznek. Majális A fővárosi nevelőotthonok majálisát vasárnap tartották Bicskén az ottani fővárosi Kossuth Zsuzsa Nevelőotthon fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából. Az intézetben kétszáz 14 éves korú kislány nevelkedik kitűnő pedagógu­sok és Peterdi Ede Állami-dí­jas igazgató irányításával, aki 25 éve áll az intézet élén. A majálison részt vett a többi Megkezdődön a A Balatonon vasárnap meg­kezdődött a nyári idény. A szezonkezdet leglátványosabb eseményére ezúttal is Bala­toni üreden került sor, ahol vasárnap délelőtt tartották meg a színpompás vitor­labontó ünnepséget. A móló­nál összesereglett több ezer főnyi tömeg előtt dr. Rad­nóti István, a Veszprém me­gyei Tanács elnöke mondott beszédet és adott engedélyt a 107. vitorlásidény megnyitá­sára. Ezután megkezdődött az idei vitorlás évad első hivata­los versenye. Kitűnő szélben, viszonylag kedvező feltételek között több mint 200 hajó Bicskén fővárosi nevelőotthonból meg­hívott mintegy ezer gyermek, 200 pedagógus. Délután vi­dám, szórakoztató majális részesei voltak a meghivott vendégek. A záróünnepségen került sor áz 1973/74-es tan­évben szervezett kulturális és sportrendezvények, vetélkedők értékelésére, a dijak kiosz­tására. balatoni idény állt rajthoz a Kiss Arpád- emlékversenyen. A Balatonon, bár vasárnap a kirándulók tömegei Balaton­füreden kerestek programot, megélénkült a többi üdülő- központ Is. Ezen a vasárna­pon már mintegy harmincezer üdülővendég és legalább eny- nyi kiránduló élvezte a ba­latoni szezon első napjának programját. A hévízi tavon kívül sokan vasárnap már a balatoni szabadstrandokat vá­lasztották fürdőhelyül. A tó 16 fokos vizében a tihanyi autóstrandon és a siófoki szállodasor strandján is so­kan megtartották a „vízkós­tolót.”

Next

/
Thumbnails
Contents