Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

I Se »He ni az uhwszer vezeti munkál A területi pártbizottságok­kal szemben egyre nagyob­bak a követelmények. Alap­vető leiadatuk azonos: biz tosítani a párt politikájának hiánytalan végrehajtását, A végrehajtás szervezése, segíté­se és az ellenőrzés mellett a politika alakításában való részvételt is jelenti. Mind­ebből következik, hogy az irányítás rendkívül összetett feladat. Az alapszervezet és a terü­leti pártbizottság kapcsola­tában egyik legfőbb módszer, hogy a pártbizottság, a vég­rehajtó bizottság napirendre tűzi az alapszervezet munKa- Ját. Erre a szervezeti sza­bályzat is kötelezi őket. A vezető szervek tevékenységé­ről rendszeresen be kell szá­molniuk a felsőbb szervek­nek. A területi pártbizottság végrehajtó bizottsága a közel­múltban Karancslapujtőn na­pirendre tűzte Karancsalja községi alapszervezet tagfel­vételi munkáját. A végrehaj­tó bizottságot Tóth László, alapszervi titkár, írásban és szóban tájékoztatta. Hang­súlyozta, hogy a törléstő', sem riadtak vissza az esetben amikor valaki nem tartotta be a szervezeti szabályzatban foglaltakat, taggyűléseket és pártcsoport-értekezleteket nem látogatott. Idei tagfelvé­teli tervüket elkészítették, ebben figyelembe vették a helyi sajátosságokat. Sok a nyugdíjas az alapszervezet­ben. Az utánpótlás forrása a Kozik Ferenc KlSZ-alapszer- vezet. A pártvezetőség irány­tűként határozta meg, hogy olyanokat vegyenek fel a munkásosztály élcsapatába, akik éveken át kifogástalanul dolgoztak az ifjúsági szerve­zetben, politikai oktatásban vettek részt. Az alapszervezet ifjúsági összekötője — Csúz Ernő — rendszeresen láto­gatja a testületi üléseket. így friss információkkal rendel­keznek a tagfelvételi munka tervezéséhez. A kampánysze­rűség elkerülését nagyon fon­tosnak tartják. Egyúttal nö­velni kívánják az ajánlók fe­lelősségét. Figyelembe veszik, hogy KISZ-tagot a pártba csak a KISZ-taggyűlés ajánl­hat. Mit tartalmaz a tagfelvételi terv Karancsalján? Az első fél évben várható­lag két fiatal, új párttaggal erősödik az alapszervezet. A felvétel előkészítését tervsze­rűen végzik. A fiatalok meg­bízatásokat teljesítenek az if­júsági szervezetben. A koráb­bi időszakban a tagság csak a taggyűlésen szerzett tudo­mást a felvételi javaslatról, a leendő párttag személyéről. Elhatározták, hogy a jövő­ben már pártcsoport-értekez­leteken jobban megismer­kednek a jelölttel. Itt tesz­nek javaslatot az egyik aján­ló személyére is, hiszen a másik ajánló az ifjúsági szervezet taggyűlése. A második fél évben újabb két párttag felvételét terve­zik. Az egyik a vendéglátó- iparban, a másik a ZIM-ben, dolgozik. Ezzel kapcsolatban Fodor Géza vb-tag javasolta, hogy a nagyüzemben kérje a fiatal felvételét, és esetleg később kerüljön a lakóhelyi alapszervezethez. Bevíz Ti­bor, a községi közös- tanács elnöke arról érdeklődött, hogy az alapszervezet miként fog­lalkozik a faluban élő fiata­lokkal, a pártba felvett ifjakkal. Gergely Sándor termelőszö­vetkezeti elnök arról kérde­zett, hogy a tagfelvételi munka vezérfonalát miként ültetik át a gyakorlatba Ka­rancsalján. Rúsz Lászlóné, az igényességet hangsúlyozta. A végrehajtó bizottság minden tagja érdeklődött, vagy vé­leményt nyilvánított. Rézsó Endre, a területi pártbizott­ság titkára kiemelte, hogy a tagfelvételi munka nemcsak a vezetőség, vagy a párttitkár feladata, hanem az alapszer­vezet minden tagja felelősség­gel tartozik érte. A végrehaj- tó.bizottsági ülésen a részt­vevők felelősségérzettel. ja­vaslatok formájában közöl­ték véleményeiket és tanácsa­ikat. Azért, hogy a tagfelvé­teli munka tovább javuljon Karancsalja községi alapszer­vezeténél. (r. i.) Uérpanasa nyomában Helyesen járt-e el a vállalat?! A salgótarjáni öblösüveg­gyár festöde I. üzemének dol­gozói a napokban azzal for­dultak szerkesztőségünkhöz, hogy segítsünk jogos bérpana­szuk orvoslásában. Nem va­gyunk bérszakemberek, ezért nem is vállalkozhatunk annak megítélésére, hogy a kifogá­solt bértételek mennyiben tükrözik a reális valóságot, melyik munkafázis, mennyi szakértelmet kíván, melyiket kell jobban megbecsülni: a festést, a csiszolást, vagy a íúvást. Ennek eldöntése a gyár szakembereinek dolga, az érdekképviseleti szervek­kel együtt. Egyetértett a szakszervezet Kormányrendelet írja elő a normák rendszeres és folya­matos karbantartását, az élet­hez való igazítását. A festöde 1. üzemben ezelőtt hat évvel volt ilyen. Tények, jegyző­könyvek bizonyítják, hogy a gyár főmérnöke az érdekelt üzemek gazdasági vezetőivel megtanácskozta a normakar­bantartás minden részletét, annak mértékét, figyelembe véve az üzem és művezetők javaslatait. Ezt követően az elképzeléseket a szakszerveze­ti bizottság is megtárgyalta, az előterjesztést elfogadta. Elfo­gadta a vállalatvezetés indok­lását, mely szerint az utóbbi években ezt a munkát a leg­magasabb kategóriába sorol­ták be, és az azóta bekövet­kezett munkaszervezés során beigazolódott, hogy a kifogá­solt munkafázist betanított munkások is rövid idő alatt eltudják sajátítani. Egyetér­tett azzal, hogy az aranycsí­kozást továbbra is hagyják meg a 42. kategóriában, ugyanakkor ennek bérét 14 fo­rint 80 fillérről 13 forint 50 fillérre csökkentsék. Ugyan­csak egyetértett azzal, hogy a külső festékszórás kategóriá­jának bérét 12 forint 20 fil­lérről 13 forint 50 fillérre emeljék. Amikor így döntött, kimondta: a normakarbantar­tást, a kategóriamódosítást mindenkivel személyesen meg kell beszélni. A karbantartott normák be­vezetésére február 1-én került sor. Miért fordultak ilyen kés­ve szerkesztőségünkhöz az ér­dekelt dolgozók? Panaszukkal végigjárták az üzem hivatalos ’fórumait, beadványt juttattak el a főmérnökhöz, írásban kérték a karbantartott norma régi állapotba való visszaállí­tását a szakszervezeti bizott­ságtól. Mivel mindkét részről egyértelmű határozott és in­dokolt nem teljesíthető vá­laszt kaptak, ezután fordultak a szerkesztőséghez. A dolgozók mondták A szakszervezeti bizottság­nak nem volt módja támo­gatni a dolgozók ezirányú ké­rését, mert az alsó és felső bértétel között a tervezett be­állítási 61 százalék így is 81 százalékra emelkedett. Őszintén válaszoltak a kér­désekre, olyan dolgokat is el­mondtak, amivel korábban nem dicsekedtek volna. Sze­rintük egyszerre történt nor­makarbantartás és kategória­csökkentés. Vagyis nemcsak az egy munkafázisra eső időt, hanem annak kategória bérét is levették. Hangsúlyozták, hogy a normakarbantartással egyetértenek. Lipták György műhelybizal­mi közölte, hogy a megemelt kategóriájú munkafázisból jó­val kevesebb van, a csökken­tett kategóriájú munkából pe­dig igen sokat kell végezni. Az arány a februári program alapján: 25—70 százalék. Ezt a tényt a művezető papírral is bizonyította. Űjabb kimuta­tást viszont hiába kértem, nem tudott adni. Ezért nem volt módomban megállapítani, hogy az előbb említett mun­kafázisok aránya miként vál­tozott márciusban, áprilisban. A munkások szerint, ha a betanított munkás is el tudja végezni az előbb kifogásolt munkafázist, akkor sem kel­lett volna a kategóriabért csökkenteni, mert ez az eljá­rás az üvegfestő szakma lebe­csülését jelenti. Sörös Antal kifogásolta, hogy dobozhiány miatt a vilá­gítástechnikai cikkeknél volt olyan két-három hét, amikor csak lézengtek. Közölte, hogy a szállítási utak rosszak, emi­att sok készáru törik össze, ami csökkenti keresetüket. Bognár István, a legmagasabb kategóriába sorolná a 25—30 éves üvegfestő szakembereket. A kategóriacsökkentés azért érinti érzékenyen a munkásokat, mert egészségre ártalmas munkakörben dol­goznak, és emiatt havonta csak 170 órát dolgozhatnak. A jelenlevő szb-titkár előtt is őszintén elmondták; ha töb­bet akarnak keresni, akkor bizony tíz perccel előbb ab­bahagyják a reggelizést, ese­tenként pedig megnyújtják a munkaidőt. Utóbbi esetben is hét órára számolják el a vég­zett munkát. Most már látják, hogy ezzel önmaguknak okoztak kelle­metlenséget, nehezítették helyzetüket. Ugyanis a koráb­bi normaidő és a kategória­bér havi 170 órás teljesít­ményt vesz alapul. — Mit csináljak, ha jön a művezető és azt mondja: — Rakjunk meg egy vagont áru­val, ezt kívánja a gyár érde­ke! Innen élünk, érdekünk, hogy többet keressünk, nem mondhatunk ellent — hangsú­lyozza Sziklavári András. A jelenlevő üzemi bizottsá­gi titkár közbeveti: — pedig tudjátok, hogy csak külön en­gedéllyel szabad túlórázni! Mi a művezető véleménye? ö ott volt a megbeszélésen, neki kellett volna ezt az egész problémát tolmácsolni, leve­zetni, politikusán megoldani. — A főmérnökkel csak 12 százalékos normakarbantar- tásban egyeztünk meg — vá­laszolja. Tervek, lehetőségek Détári Zoltán eredeti szak­mája műbútor-asztalos. Még­is egv éve a balassagyarma­ti Kábelgyár munkása. Rá­adásul nem is helybeli. Te­reskéről jár be — motorral. — Hallottam, hogv segíte­nek a fiataloknak, és iól le­het keresni. A szakmámban nem tudtam volna elbelvez- kedni. így hát húzógépmun­kás vagyok. Nem panaszkod­hatott) a fizetésre sem. Ta­lán lakást is sikerül kapnom akkor végleg letelepszem. Hs leszerelek! Ugyanis júniusban esedékes a behívó. Eddig nem tanultam a gyárban, de ha hetőség. lakás — ml kívánsá- visszajövök. akkor szeretnék, ga lehet még egy szakmakez- Jól fizető munka, tanulási le- dö fiatalnak? Herczeg Sándor normással és Kazinczi Gyula igazgató- helyettessel közösen megnéz­zük a kifogásolt munkafázis normalapjait. Az idő változat­lan: 0,185 perc. Ezek szerint csak a kategória bérét csök­kentették. Arról is meggyő' ződtem, hogy ennél a norma­tételnél nem új gyártmányról, hanem visszatérő termékről van szó. A főmérnök elisme­ri, hogy piaci problémák, va­lamint dobozhiány miatt nem tudták a kifogásolt időszak­ban a munkát folyamatosan biztosítani. — Ilyesmi a jövő ben is előfordulhat, mivel köz­vetlenül piacra termelünk. A mi dobozüzemünk a lökés szerűen jelentkező igényeket nem tudja kielégíteni. A más­honnan vásárolt dobozok le szállítását pedig a| megrende­léstől számított hat hét után­ra ígérik — hangsúlyozza az igazgatóhelyettes. Mennyivel csökkent a kereset ? Elmondásuk szerint jelentő­sen. Még a múlt év utolsó ne­gyedévben a szakmunkások 2500—3500 forint között ke­restek, addig a normakarban­tartást követő időszakban szakmunkásátlag 1800 forint­tól 2600 forintig terjed. Itt té­vedtek a munkások, nem valóságnak megfelelően kö­zölték keresetüket. Lipták György keresete ja­nuárban 3663, februárban 3079, márciusban 3229 forint volt. Az elmúlt év augusztu sában 3469, szeptemberében 3329, októberében pedig 3529 forintot vitt haza. Sziklavári András januárban 3304, feb­ruárban 2835, márciusban pe­dig 2941 forintot keresett. 1973. augusztus hónapban 4448, szeptemberben pedig 3683 forintot vitt haza. Pa- lencsár József januárban 3606, februárban 2865, márciusban 2933 forintot keresett. A múlt év augusztusában 4990, szép temberében 3141, októberében 3641 forintot vitt haza. Hogy a múlt évi havi kere­setekben mennyit tesz ki az az összeg, ami az előbbi mun­kakezdésből és a későbbi be­fejezésből adódik, azt nehéz kiszűrni. Mindezek ellenére a gyár vezetősége a jelentősebb keresetkiesés ellensúlyozására 80 ezer forint mozgóbért biz­tosított az érintett dolgozók­nak. Az építők megyebizottságá­nak titkára is ismeri a prob lémát, egyetért a szakszerve zeti bizottság álláspontjával, mivel a gyár vezetősége a normakarbantartást, a kor mányhatározat előírásainak megfelelően, annak szellemé­ben hajtotta végre. Hogy mi­lyen módszerekkel került a vállalati intézkedés a dolgo­zókhoz, és az mennyiben felel meg a követelményeknek, er­ről nem tudott nyilatkozni. Hol történt a hiba? Ha minden az előírásoknak megfelelően zajlik le, akkor valószínű ma már megnyu­godtak volna a kedélyek. Kü­lönösebb aggodalomra így sincs ok. mert a festöde I. üzem dolgozói felelősségük tudatában végzik munkájukat. Azt azonban szükséges meg­jegyezni és megállapítani, hogy az üzemrész gazdaságve­zetői részéről hiányzott, s mintha még most is hiányoz­na az alapos, meggyőző, konk­rét tényeken alapuló véle­ménynyilvánítás. a politikai nevelő munka. Jó lett volna bebizonyítani a normással együtt, hogy csak kategória­csökkentést hajtottak végre. Célszerű lenne pótolni a hely­színen, bizonyítva az eljárás helyességét, realitását, és szükségességét a munkások­nak. Mert bármilyen érzéke­nyen is érinti őket a norma- karbantartás, a reális valósá­got, ha nehezen is, de elfo­gadják. Vcnesz Károly Csemetét ültetnek v ';ß Sok munka, hosszú idő kell ahhoz, hogy az apró fa­csemeték árnyékában hűsölni lehessen. Az Ipolyvidéki Er* dő- és Fafeldolgozó Gazdaság telepén — Ipolyszög és Dejtár között — a néhány esztendős fenyőcsemetéket istápolják. Az eddig fóliasátorban nevelt i'ácskák kikerülnek a szabad­ba, hogy tovább erősödjenek. A környékbeli asszonyok végzik (képünkön) a sok-sok hajladazást igénylő munkát: Gergely Sándorné, Viczián Lász­lóné, Tamási Mária. Nagy Károlyné. — kulcsár — Mini«izterhelyet1e!»ek a BfMV-n szerzett tapasztalatokról A szovjet, bolgár külkereskedelmi miniszterhelyettesek, akik a BNV alkalmából Iá ugattak hazánkba, a vásár megtekintése után a követke'.ükben foglalták össze tapasz­talataikat az MTI munkatársainak adott nyilatkozataik­ban: N. N. SZMELJAKOV — SZOVJETUNIÓ: — Az idén első ízbe.n sza­kosított tavaszi BNV-nek igen nagy a jelentősége, mert az új szervezési formában a ki­állítás áttekinthetőbb, a ter­mékek választéka bővebb, te­hát a korábbiaknál jobb le­hetőségeket biztosít az üzleti tárgyalásokhoz. A szovjet vál­lalatok is a korábbinál több­fajta ipari terméket hoztak el a BNV-re és sok üzletkö­tésre. szerződések aláírására számítanak. A kiállító szovjet vállalatok vezetői, szakembe­rei a vásár egész tartama alatt folyamatosán látogat* nak majd a magyar főváros­ba. Az üzleti tárgyalások már a vásár első napján megkez­dődtek. sőt a szovjet Energo- masexport máris aláírt egy körülbelül félmillió rubeles exportszerződést a magyar Transelektroval. A szovjet vállalat különböző elektro­technikai berendezéseket szál­lít majd Magyarországra. IVAN IVANOV — BULGÁRIA: — A bolgár vállalatok fő­leg elektronikai, gépioári. ko­hászati és olajfeldolgozó be­rendezéseket hoztak el a BNV-re. bemutatják a KGST szakosodási megállapodása alapján gyártott R 20-as szá­mítógép központot is. A vásárra nagyszámú ke­reskedelmi szakemberből álló bolgár delegáció is ellátogat, hogy a többi között számító­gépek. szerszámgépek, elekt­romosipari termékek és üveg­házak szállításáról tárgyaljon. Valószínűleg a vásáron több szerződést is aláírnak az 1974.. sőt 1975. és 1976. évi kölcsö­nös szállításokra. Véleményünk szerint főként a könnyűipar, a vegyipar és a kohászat te­rületén még sok a kihaszná­latlan együttműködési lehető­ség. a BNV ezeken a terüle­teken is elősegítheti a kap­csolatok további elmélyítését. NÓGRÁD - 1974. május 21„ kedd \

Next

/
Thumbnails
Contents