Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke fogadta Pham Van Dongot, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagját, a VDK kormányának elnökét, aki a Kubai Köztársaságban tett látogatása után néha íy napot hazánkban pihent fiUdílr Jhinos fogadta fix íij csehszlovák nagykövetet Kádár János, az MSZMP Apró Antal, az országgyű- KB első titkára bemutatkozó lés elnöke bemutatkozó láto- látogaiáson fogadta dr. Vác- gatáson fagadta Hermann lav Moravecet, a Csehszlovák Kerstinget, a Német Szövet- Szocialista Köztársaság új ségi Köztársaság magyaror- magyarországi rendkívüli és szági rendkívüli és megha- meghatalmazott nagykövetét, talmazott nagykövetét, aki a aki a közelmúltban adta át közelmúltban adta át megbí- megbízólevelét. zólevelét. (MTI) KSxleményt írtak alá Elutazott a lfDK küldöttségé Nguyen Duy Trinih miniszterelnök-helyettes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, hivatalos tárgyalásainak befejeztével kedden elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügrniniszter, valamint a Külügyminisztérium más vezető szeméiyiségai. Jelen volt Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagykövete is. A látogatásról közleményt adtaik ki, (MTI) A Csillái*lieg« i Szövőgyár az alábbi munkakörökre jelentkezőket felvesz: keresztorsozó, retülékcsévélő, eérnázó, felvető, segédművezető, tártöltő, kívánó, nyersáruátvevő, egyéb betanított munkás, anyagmozgató, takarító. Általános iskolai végzettséggel, 14. életévüket betöltött, fiatal munkatársainkat betanítjuk. Két műszakos, vagy állandó délutánra vagy állandó éjjeles munkát biztosítunk. Címűnk: CSILLAGHEGYI SZÖVŐGYÁR, 1311 Budapest, Pf. 22. III. Kalászi út 30—38. A gyár megközelíthető HÉV-vel, vagy a 34-es autőbuaszal. szövő, textilkikészítő, géplakatos, szerkezeti lakatos, mechanikai műszerész, marós, villanyszerelő, bádogos és vízvezetékszerelő. 2 NÓGRÁD — 1974. április 3., szerda Csehszlovák— nyugatnémet szerződés Hamis húrok... A csehszlovák—nyugatnémet államközi szerződés prágai és bonni parlamenti ratifikációs kérdésével foglalkozik kommentárjában Karel Doudera. a Rudé Právo főszerkesztő-helyettese. Emlékeztet arra, hogy a szerződés aláírása és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele óta 16 hét telt el. a kinevezett nagykövetek hamarosan elfoglalják állomáshelyüket. Most mindkét országban megkezdik a ratifikációs eljárást. Csehszlovákia — írja a szerző — már régen leszámolt mindenfajta nacionalista előítélettel, politikája az európai és a világbéke megszilárdítására irányul, s ezért nem kétséges, hogy akadály nélkül megy végbe annak a szerződésnek a ratifikálása, amelynek célja a csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása a békés egymás mellett élés elveinek alapján. Csehszlovákia azt kívánja, hogy a ratifikálás a Német Szövetségi Köztársaságban is sima lefolyású legyen. A vitának azonban már az első része megmutatta, hogy a klerikális CDU (CSU) ellenzék igyekszik akadályokat emelni. Nem lenne jó — állapítja meg Karel Doudera —. ha az áldatlan múlt lezárására hivatott szerződéshez való viszonyt az ellenzéki pártokban éppen azok a szudétanémet funkcionáriusok határoznák meg, akik a harmincas években a reakciós párt befolyásos tisztségviselőiként tevékenykedtek. „Ellentétes a valósággal a CDU (CSU) képviselőinek az az állítása — hangsúlyozza Doudera K, amely szerint a szerződés nem hárította el az útból a Csehszlovákiában élő német nemzetiségű állampolgárok NSZK-ba való áttele- pülésének akadályait. Dr. Kurt Wagner, a nyugatnémet Vöröskereszt képviselője, aki a múlt héten éppen ezekről a kérdésekről tanácskozott Prágában, tanúsította, hogy csehszlovák partnerei a tárgyalásokon a vártnál is több megértést mutattak.” (MTI) Palesztin megbeszélések A Palesztinái Nemzeti Tanács (parlament) április 25-én Kairóban ül össze, hogy megvitassa a palesztin probléma legújabb fejleményeit — adja hírül keddi számában az A1 Ahram. A lap értesülést közöl arról is, hogy az ülésszak megnyitására a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet Anvar Saadat egyiptomi elnököt kérte fel. A megbeszélések központjában a genfi békekonferenciával kapcsolatos palesztin, álláspont kidolgozása áll Népgazdaságunk fegfibii támasza: a Szovjetunió Irta: TIuszár István miniszterelnök-helyettes REMSNYTELEN vállalkozás lenne e he- meggondolásoktól, hogy jórészt hosszú lejáralyütt felsorakoztatni mégcsak a legfontosabb tényeket is annak bemutatására, hogyan és miben jelentett a gazdasági építésben legfőbb támaszt a Szovjetunió. Kezdhetnénk azzal, hogy még folytak a harcok hazánk területén, s már megérkeztek az első élelmiszer- és nyersanyagszállítmányok, hogy az ország egyik területén még hídjainkat robbantják, más részeken megindul a forgalom az ideiglenesen, de gyorsan felépített hidakon Ez is máig figyelmeztető jelkép lett: egyidőben pusztítás az egyik oldalon, építés a másikon. Az előbbit hozta a fasiszta diktatúra, az utóbbit ígéri a romokból éppen sarjadzó élet. S a tények felsorakoztatását talán azzal fejezhetnénk be — az idei évfordulóhoz csatlakozó avatóünnepségek sok kedves tényé- ről nem beszélve —, hogy február végén a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának érdekelt tagországai egyezményt írtak alá egy 750 kilovoltos villamos távvezeték közös építésére. Ennek egyik végpontja a szovjetunióbeli Vinnyica, a másik: Albertirsa. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését bizonyító tények képzeletbeli sorának itt említett eleje és vége szimbolizálja, hogy miből indult ez az ország, s ma milyen ígéretes, jövőnket is formáló közös vállalkozásoknak lehetünk részesei. Nagy út van mögöttünk. Ennek az útnak a kilométerkövei is emlékezetesek, s mind megannyi egy- egy állomása gazdasági kapcsolataink fejlődésének. Nincs olyan év az elmúlt 29 esztendőből, amelyikben ne leime néhány kiemelkedő esemény, amely a magyar népgazdaság fejlődését nagyban segíti, s a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat gazdagította. Tavaly megindult a szállítás a Barátság TI. kőolajvezetéken, 25 éve lesz ez év júliusában, hógy Moszkvában a két kormány képviselői egyezményt írtak alá a tudományostechnikai együttműködésről, 12 éve írták alá a timföld- és alúmíniumipari együttműködésről szóló egyezményt. Kereken 10 esztendeje annak, hogy Budapesten egyezményt írtak alá a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság létrehozásáról. De minden példálódzás, minden válogatás, ha mégoly nagy jelentőségű tényt, eseményt idéz is emlékezetünkbe, mint az említettek — csak leszűkítve tükrözi gazdasági kapcsolatainkat. Hiszen ma aligha akad olyan üzem, olyan falu, talán olyan család, ahol ne szerezhetnének közvetlen tapasztalatokat kapcsolataink sokoldalúságáról, gazdagságáról. A Pobjeda és Poljot karórák, a Zorkij és Kijev fényképezőgépek, a Szokol rádiók, a kedvesen becézett Zsiguli személygépkocsiktól kezdve, az MTZ traktorokon, a nagy hozamú Bezosztája búzán keresztül, az üzemekben működő technológiai berendezések egész soráig, nem beszélve a köznapi életünkben közvetlenül „láthatatlan” termékekről. Hiszen, szinte a teljes vasércfelhasználás, a kőolaj-felhasználás mintegy háromnegyede a Szovjetunióból származik. Természetesen szállításainknál sincs ez lényegében másként. Sok munkásunk a ci- rillbetűvel a munkapad mellett ismerkedett meg először, mivel például gépipari kivitelünk nagyobbik részét szovjet megrendelésre szállítjuk. Mindezt talán az a statisztikai adat sem fejezi ki kellően, amelyik összegezi kölcsönös áruszállításainkat. Kivitelünknek csakúgy, mint behozatalunknak, több mint egy- harmadát teszi ki a magyar—szovjet külkereskedelmi forgalom. Aligha hiszem, hogy bárki túlbecsülhetné ennek a „minősített egyharmadnak” a jelentőségét. Az exportnak és az importnak ilyen mértékű területi koncentrációja már önmagában nagy gazdasági előnnyel jár. S ha most ehhez hozzátesszük azt, hogy ez a forgalom mentes mindenfajta spekulatív és diszkriminatív tú szerződésekkel megalapozott, hogy nines kitéve a tőkés világpiac sokszor kiszámíthatatlan áringadozásainak, hogy összetétele — mind a behozatal, mind a kivitel tekintetében — számunkra igen kedvező, hogy a szállítások nagy biztonsággal valósulnak meg, akkor láthatjuk, miért jelent elsődleges nemzeti érdekeket kapcsolataink minél gyorsabb ütemű bővítése. Minden ünnepi évforduló — de tulajdonképpen bármi más, kicsinek látszó eseménye kapcsolatainknak — arra is alkalom, hogy összegezzük a gazdasági együttműködés egyéb politikai tanulságait. E cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy a maguk teljességében mindezt bemutassa. Mégis emlékeztetnünk kell: a proletár nemzetköziség szép eszméjét látjuk gazdasági kapcsolatainkban. A Szovjetunió önzetlenül bocsátotta és bocsátja rendelkezésünkre hatalmas szellemi és termelési kapacitását, osztotta és osztja meg velünk a gazdasági építésben szerzett, sokrétű tapasztalatainak gazdag tárházát. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok szolgálták és szolgálják, hogy a magyar népgazdaság egyre jobban megfeleljen — szerkeze, tében, színvonalában — korunk sürgető követelményének, a szocialista integrációnak! A Szovjetunióval kétoldalúan bővülő gazdasági kapcsolataink nagyban segítették, hogy más szocialista országokkal kétoldalúan. és a megalakulásának negyedszázados évfordulóiát éppen most ünneplő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében sokoldalúan ki terebélyesed jenek, egyre gyümölcsözőbbé váljanak gazdasági kapcsolataink. S arra is érdemes gondolnunk, hogy ilyen természetű és ilyen politikai alapokon nyugvó gazdasági kapcsolataink mennyiben szolgálták hazánk egyre sikeresebb fellépését nem szocialista piacokon. Vajon más úton tudtunk volna-e olyan termelési kapacitásokat és olyan színvonalon létrehozni, ami ma számos termékünk esetében kedvező feltételeket teremt számunkra a nem szocialista országokkal folyó gazdasági kapcsolataink eredményes fejlesztéséhez? A válasz csak határozott nem lehet. Ezért is vagyunk ma olyan helyzetben, hogy a kelet- nyugati gazdasági, kereskedelmi kapcsolatoknak — elsősorban a Szovjetunió következetes békepolitikájának sikere nyomán — az örvendetes bővülése a maga sajátos módján a szocialista gadasági integrációt is segíti. Végezetül: a tőkés világgazdaság időről időre fellépő, s némelykor kiéleződő válság- jelenségeinek kedvezőtlen hatásait a Szov. jetunióval, a KGST tagországaival való együttműködés nélkül nem tudtuk volna társadalmi, gazdasági céljaink veszélyeztetése nélkül csökkenteni és elhárítani. Készülünk pártunk XI. kongresszusára. Közel egy év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az előző kongresszus óta megtett utunk tapasztalatait és tanulságait összegezzük és értékeljük. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén — amikor a soron következő kongresszus összehívásáról döntött — abban is határozott, hogy el kell készítenünk pártunk új programnyilatkozatát. Kádár János elvtárs vezetésével meg is indult ez a felelősségteljes munka. Vagyis: a XI. kongresszus.! ra készülve a szocializmus építésének egész időszakát kell új tennivalóink helyes meghatározása érdekében a marxi—lenini tanítás fényében elemeznünk. Erre kötelez bennünket az a körülmény is, hogy egy év múlva a felszabadulás 30. évfordulóját ünnepeljük. Anatole France írta: „Ne veszítsünk el semmit a múltból. Jövőt csakis a múlt ismeretében építhetünk”. NEM KÉTSÉGES, hogy a párt és az ország életében ilyen nagy eseményekre készülve áttekintjük majd azokat a nagyszerű tapasztalatokat is, amelyeket a szovjet—magyar gazdasági együttműködés immár egész történelmi időszakot átfogó 30 esztendeje nyújt számunkra. Kettős bejelentés a laoszi kormány összetételéről Fhoumd Vongvichdt, a hazafias front tárgyaló küldöttségének vezetője kedden bejelentette, hogy Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front központi bizottságának elnöke Souvanna Phoumával április 4-én Luang Praha ng királyi székhelyre utazik, ahol a királyi jóváhagyás után hivatalosan bejelenti az új kormány összetételét. A Laoszi Hazafias Front lé- giiközieíkediési hivatala rendszeres légájáratot indított Vientiane, Luang Praibang és Hanoi között. A három város közötti első járat március 28-án indult — közli a hanoi Nhanf Dán keddi száma a laoszi hazafiak KPL hírügynökségére hivatkozva. (MTI) FELVESZÜNK: kövezd, aszfaltozó ssalc- és betanított munkásokat, könnyügépkezelökei nehézgépkezelőket, gépkocsivezetőket. Jelentkezés: Szombat kivételével. FŐVÁROSI KÖZTISZTASÁGI HIVATAL Űtosztályán: Budapest, IX., Ecseri út 6-12. (Felutazási költséget nem térítünk.) A Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vesviáru- nagykereskedelmi Vállalat (FÜSZÉRT) váci fiókja, Vác. Derecske dűlő 4 (a Hajógyár és a Hétkápolna között) Felvesz: kocsi!* fscrőkcf. Erkölcsi bizonyítvány szükséges Szabad szombat A Váctól távol lakóknak a vállalat által bérelt bútoros >tt szobát biztosítunk Jelentkezés: a fenti címen, szombat, vasárnap kivételével, 7—16 óráig.
