Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
KANYUS IÖM@5 E a verebélyi szénmező rANYAS-AKNA jövője az úgynevezett mátraverebélyi szénmezőben van. Az évekkel ezelőtt megkutatott és most feltárás alatt álló területen 21 millió tonna a kitermelhető szénvágyon. A fő szállítóvágat és a légvágat nagyrészt már elkészült. Sándor János és Gáspár János vezetésével a két aranyjelvényes szocialista brigádnak sok akadályt kellett leküzdenie. — Meddőkőzetben, vetőkkel szabdalt területein a fedőrétegben vízzel átitatott homok van. A csöpögő víz es esetenként az iszapbeáramlás is nagy gondot okozott — újságolja Tóth József főmérnök. — TH-biztosítást alkalmazunk teljes béleléssel. Jelenleg végtelen kötelű szállítás van, de később gumiszalagot építünk a szállítóvágatba. A terület teljes feltárásához még mintegy másfél kilométer fővágatot kell kialakítani. — A munkahelyek elkészítése is folyik már. Ezt Oláh József, Baranyi István és László Sándor vezetésével a három aranyérmes, és Linkecs Tamás bronzérmes szocialista brigádja végzi. Jól kipróbált, kiváló brigádok ezek. Legutóbb bekapcsolódtak a gyorsvágathajtási versenybe — mondja a főmérnök. — Milyen is lesz ez a kányási új bánya? — kérdeztem. — Már decemberben elkészült a 650 méter hosszú, személyszállításra is alkalmas gumiszalag-berendezés. Az üzemi próbán túlvagyunk. Érdekessége ennek az is, hogy végső soron ez a szénmedencében az első személyszállító gumiszalag, ami a be- és a kiszállítást könnyíti majd. A salgótarjáni bányagépgyár készítette. A frontfejtéseken gépi jövesztést, maróhenger alkalmazását tervezzük. A ka- paró-berendezések közvetlenül a gumiszalagra töltenek. Ez viszi a szenet a föld alatti tároló bunkerbe. Innen már csak mindössze 80 méteren utazik á szén a csillékben az aknához. Csillés szállítást csak az anyagok beadásánál alkalmazunk. Egyébként a függősínpálya alkalmazásának lehetőségével is foglalkoznak a szakemberek. — MEKKORA frontokat alakítanak ki? — Jelenleg egy 110 és egy 100 méter széles frontfejtés előkészítése folyik. Itt 3400 kalóriás szén van. A jövő év első negyedében már az egyik frontfejtésen megkezdjük a termelést. — A szállítóberendezések kezeléséhez mindössze öt-hét emberre lesz szükség, akik a kapcsolások mellett a takarítást is elvégzik. A fejtések biztosítására a jól bevált egyedi hidraulikus tárnokát szeretnénk alkalmazni. Szó van arról is, hogy később esetleg az önjáró biztosítóberendezéseket alkalmazzuk. — Ügy tudom, a bányarész hírközlő hálózata is újszerű lesz? — Valóban készül már, illetve szerelik a Bányászati Kutató Intézet által kikísérletezett hangosbeszélő rendszert. Ennek előnye, hogy a fontosabb föld alatti gpcok, munkahelyek egy diszpécser- központhoz kapcsolódnak, illetve a főmérnökhöz, a helyetteséhez. Gyakorlatilag egy gombnyomással azonnal elérhető lesz a legtávolabbi munkahely is. A biztonság is nagyobb lesz, vagyis szükség esetén a vészjelzés, riasztás is egyszerűbb. Végső soron a verebélyi szénmezőben egy új nagy termelési koncentráció alakul ki. A gépesítés pedig megköveteli a korszerű hírközlő hálózatot is. — AMINT említettem, a széntelep felett vízdús homokréteg van. Ennek lecsapolása érdekében folyamatosan alkalmazzuk a főtefúrást — fejezte be Tóth József főmérnök. B. J. arKisz-böi I Megbízatások és a bizalom A vékony, rövid hajú lányról senki nem gondolná, az első találkozás alkalmával, hogy oly sok funkciót vállal, oly sok társadalmi megbízatása van, és hogy oly tekintélyes testületek tagja. Első látásra átalagos fiatal, mint a többi, aki nem otthon dolgozik. és ezért minden nap urazik Salgótarján, és a lakóhelye között. — Három évvel ezelőtt érettségiztem, akkor kerültem a Nógárd megyei Textilipari Vállalathoz, mint gyors- és gépírónő. — Miért éppen ezt a munkahelyet választotta? — Abban az évben, amikor végeztem, egyszerre két osztály fejezte be tanulmá- nvait — szóval sok volt a gépíró. Még negyedikben az iskolába eljöttek a vállalat képviselői, és gépírót kerestek. Jelentkeztem — azóta itt vagyok.-És a fizetés? — Annak idején 1300-zal kezdtem, most 1700 forint. Gácsi Mária portréjához feltétlenül hozzátartozik, hogy Ságújfaluban. ahol lakik a községi KISZ-titkár. — Alapszervezetünk 42 fős. Az idő. az ingázás miatt. Az ez igazság, hogy minden tag csak este szabad — amikor en is —. mert egyetlen otthon dolgozó fiatalja sincs KISZ-szervezetünknek. — Hogyan. lehet mégis összefogná ennyi „félidegent” ? Hiszen a munkahelyi kollektíva nagy mértékben befolyásolja a falusi fiatalokat, arról nem is szólva, hogy napjuk háromnegyed részét nem otthon töltik el? — Igaz, egy kicsit, fonák helyzet. Vannak községbeli fiatalok, akik a munkahelyükön KISZ-tagok. tehát nyilván nem vesznek részt a mi munkánkban. Mégsem lehet panasz a tagok aktivitására. Most nagy fába vágtuk a fejszét, pinceklubot szeretnénk létrehozni társadalmi munkával. Még ugyan nem kaptam végleges választ a közös tanács vezetőitől, de ha beleegyeznek a tervbe, remélem, s a fiatalok munkakedvén nem fog múlni! — Most milyen lehetőségei vannak .a KISZ-szervezetnek? — Szórakozni menni a mozin kívül — nemigen lehet, csak az ifjúsági klubunkat sorolhatjuk a „szórakozóhelyek” közé. Ide KISZ-en kívül tagok is bejárhatnak, de a vezető az alapszervezet kultúrosa. Rendszeres politikai oktatás — bár ez igazán nem a szórakozáskategóriába tartozik — de ezenkívül is van néhány jó rendezvényünk. Sokszor közösen szervezünk a klubkönyvtár vezetőivel. A legsikeresebb rendezvény a vetélkedő. Persze rengeteg tárgykörből lehet vetélkedőit rendezni, nemrégiben még a földrajzot is besoroltuk. Azért óvatosan kell megválasztani a témát, mindig olyat, ami érdekli a fiatalokat, nehogy érdektelenségbe fulladjon az egész, s akkor talán a következőre sem jönnének el. Nehézséget csak az jelent, hogv sok tagunk több műszakban dolgozik. s vannak akiket a szüleik egyszerűen nem engednek el egy-egy rendezvényre. — A közös tanács segíti az alapszervezetet? — Karancsságon csúcsve- zetőséa is működik, de a tanács maga is sokat tesz a fiatalok érdekében. Ezt már csak azért is mondhatom ilyen biztosan, mert tanácstag vagyok, és tagja a közös tanács végrehajtó bizottságának. — Nem fárasztó ez együtt? — Kimerítő bizony, hiszen minden estémet ezekkel a munkákkal töltöm ki. A tanácstagi munka szintén olyan elfoglaltság, amit nem lehet a hatvonta egyszeri „fogadónapba” bezsúfolni. Orosz Júlia A tanácstagoké a szó A cigány húsuk választottja Egykettőre akad kísérőm, amikor Mikula Györgynét keresem Ecsegen. Szebbnél- szebb fekete szemű kis cigány- gyerekek szegődnek mellém. — Az Irénke nénit tetszik keresni? Majd mi megmutatjuk, hol lakik. Csak tessék jönni végig a soron ... Közben, amíg megyünk a hazak között, nézem a gyerekeket. Az egyiknek olyan kék a szeme, mint a nyári égbolt. R T.nevet, aztán vezet tovább. hamarosan elérünk Miku- láék házához. Otthon találjuk a háziasszonyt, éppen most jött meg a faluból. — A párthelyiségnél voltunk. Társadalmi munkában rózsafákat ültettünk. Olyan szép idő van, öröm volt dolgozni. Hordtuk a vizet, gereblyéztünk. Mikula Györgyné több mint tíz esztendeje tanácstag. Nyolc esztendeig a járási tanácsba is megválasztották, majd községi tanácstag lett. Ügy ismerik, mint a cigányházak tanácstagját. Mikuláné mosolyog: — Valóban sok a cigány- család ezen a részen. De nem bánom. Gyakran mondom, hogy cigánykörzet az enyém. — Sok gondot jelent? — Mikor hogy. Nagyon sokat vagyok közöttük, bemegyek a házakba. Mondom, ide terítő kellene, vagy az ablakra függöny. A napokban Pász- tóról egészségügyiek voltak itt. Előtte végigjártam az, egész körzetemet, mindenütt megmondtam az asszonyoknak, nehogy szégyenbe hozzanak. Volt is olyan tisztaság, hogy az egészségügyiek csak csodálkoztak. Sok helyütt még kerítést is ütöttek össze gyorsan. — Sokat változtak a cigányházak? Irénke elgondolkodik, aztán válaszol: — Rengeteget. Itt az utca elején nemrégiben építettek két olyan szép házat, hogy büszke lehetne rá vaiameny- nyi család. Persze, nem mondom, hogy már nincs mit tenni, és rózsás a kép. Vannak még bizony, akik egy szobában szoronganak, nem vigyáznak a tisztaságra, fütyülnek az egészségügyi követelményekre. — ilyenkor? — Nem győzöm ismételget- ni, hogy gyűjtögessék a pénzt. Ha az építkezéshez szükséges tíz százalék megvan, máris hozzá lehet kezdeni. Kedvezményes kölcsönt, sok-sok segítséget kannak a családok Annak. mindig örülök. ha mutatják: Irénke néni. mar ennyi gyűlt össze a betétkönyvben ... Aztán arról beszélgetünk, hogy még három, nagyón ócska ház vár eltüntetésre. Közülük az egyik család segítségre szorul. — Két gyerekkel lakik egy egyedülálló asszony. Vele él a legnagyobb lánya, annak a férje, meg kisgyerekek. Sokad magúkkal vannak egy szobában. Beszéltem az elnökasz- szonnyal. Nagyon szeretnénk módot találni, hogy vagy a fiatalok költözhessenek el. vagy az asszony kapjon olyan kölcsönt, hogy vehessen valami házat. Mikulánét arról ismerik a faluban, de a tanácson is, Asszonysors Egy hónap Az asszonyok sorsa már ilyen. Korán kiélnek, előkészítik a családot az indulásra, aztán ők rohannak. Ottlhon várja őket a „második műszak”, a házkörülii teendők végzése. Nem kivétel ez alól Lehány Jánosné sem. Kilenc éve tagja a mátraseőllősi termelőszövetkezetnek, s nem is akármilyen munkát végez: tehenész. Más gazdaságokban erős kezű férfiak látják ed az állatokat, nem törékeny fiatalasz- szony. — Azelőtt Tarjádba jártam dolgozni. Az sem volt jobb — mondja. Hajnalban már talpon találni az asszonyt. Huszonöt jószágot bíztak a kezére. A tehenek gondozásának csínját-ibínját szinte már vérében érzi. Vigyáz is nagyon, nehogy az állatoknak baja essék vagy piszokban legyenek. Nem állja meg szó nélkül, ha valamelyik asszonytársára bízott tehenek körül nincs valami rendiben. — Az állatgondozók között alig találni férfit a gazdaságunkban. Pedig sokszor elkelne a segítség. A tákanmányos- kocsit néha alig tudjuk négyen is megmozdítani. Szóltam az elnöknek. Nem magam miatt, az asszonyok érdekében ... Emiatt van, aki rosszall rá. Lehányné ügyet sem vet az ilyen dolgokra. Az a fontos, hogy az állatok miinél több tejet adjanak. A szocialista brigádjuk vállalásai között szerepel a tejhozam-növekedés. A mátraszőillősd tehenész- asszonyok pedig olyanok, hogy amit vállaltak azt teljesítik is.' zik, csitítgatja. Az anyja ezekbe a vitákba már nem szól bele. Tudja, milyen a lánya. — A tsz döntőbizottságának is tagja vagyok. Tavalyi munkánk elismeréseiként kaptunk 300 forint tiszteletdíjat. Nem az összeg a lényeges, hanem, hoigy megbecsülnek. Voltak, akik azt mondták: miért kapott a Lehányné? Mi nem megérdemeltük volna? Azt nem kérdezték, hogy milyen munka van ©mögött. Hiába! Furcsák az emberek — magyarázza a fiatalasszony. Nem ad a szóbeszédre. A munka a Legfontosabb. Lassan a tapasztalt szakember szemével nézd a szarvasmarhatelep jövőjét. — Zoli! Ügy látom ez az állat nem megfelelő — mondta a minap a ,.főnöknek”, Veresnek. Fel is jegyezte, s a legközelebbi seilej'bezés alkalmával megválnak tőle. Így megy ez Mátraszőilősön. Ki látná jobban a dolgokat, ha nem az aszonyok, akik ott dolgoznak? Lehány Jánosné örömmel újságolja: — Egy hónap óta párttag vagyok! Megkérdezték tőle: vam-e kedve kérni a felvételét. — Nem kedv kérdése ez — mondta. — A férjem is kommunista, úgy érzem, nekem is a párttagok között a helyem. Az asszonyok közül eddig még csak ő jutott el a párttagságig. Ezzel még nagyobb felelősséget vállalt magára. Azóta bátrabban mond véleményt. — Kértem, hogy az üdültetésnél tegyék igazságosabbá az elosztást. Sok nehéz munkát végző dolgozónk van, akire ráfér a pihenés. Azóta a tehenészek is kaptak beutalót... A fiatalasszony a munkája mellett két gyermekét is neveli. Most a kora tavaszi napokon legfontosabb „házi feladata” a nagytakarítás. Munkaideje két részre oszlik. Kora hajnalban és késő délután megy az istállóba. Munkába menet, útközben azon töri a fejét: hogyan lehetne könnyíteni az asszonyok helyzetén, s miként érhetnek el magasabb tej'hozamot? Az asszonysorshoz ez is hozzátartozik. Szabó Gyula Veres Zoltán, az asszonyok A pásztói utcán — kulcsár felv. — Üj atlasz „főnöke” gyakran, forog közöttük. Éle® látását nem kerülik el a problémák. Biztat, magyaráz. Most azon gondolkodnak az asszonyok, hogy mi lesz jövőre. A környékbeli termelőszövetkeztek úgy tervezik: egyesítik erőiket a jobb eredmények érdekében. Lehény Jánosaié is helyesli ezt. — Éppen ezért kell saját háztájiunkon alaposan körülnézni. Bizony, az alom kevés. Az éjjeliőrök is többet járhatnák az istállóit éjszaka, hogy megkönnyítsék munkánkat — sorolja gondjaikat, mert — ez akad bőven. Van úgy, hogy még a családba is hazaviszi. Férje, aki a bányánál dolgoÁ nők és a gazdaságok Az előző év jól bevált gyakorlatához hasonlóan, a balassagyarmati Pailióctáj Tsz Területi Szövetségének nőbizottsága az idei évben is tart kihelyezett tanácskozásokat, többek között Patakon és Nézsán. A téma: a helyi gazdaságok nőbizottságainak munkája és a nők élet- és munkakörülményei. hogy ami a szívén, az a száján. Mindig megmondja a véleményét, még ha az nem kedvező is. — Van, hogy tanácsülésen is megböknek a mellettem ülők: Irénke, te szólalj föl. Ilyenkor azt válaszolom, van nektek is szátok, mondjátok el, amit akartok. Hosszú évek óta ^foglalkozik a közösség ügyeivel. — Szerencsére sem a férjem, sem az ányósom soha nem mondta, hogy minek csinálom, egy asszonynak otthon a helye. Hogy a családom egyetértett a munkámmal, ez nagy segítséget adott, A tsz-ben dolgoztam akkoriban. Volt, hogy hét helyre is megválasztottak valamilyen beosztásba. Eleget kellett tenni a munkahelyen, meg a családban is. De mindig vigyáztam a szavaimra, hogy senkit ne sértsek meg. Remélem, nincs haragosom ... Aztán búcsúzóul még elmeséli, hogy javában szervezik a társadalmi munkát a faluban. — Ügy tervezzük, április 4-re kicsinosítjuk az utcákat. Söprűnk, tisztítunk, virágokat ültetünk. Hadd legyen szép Ecseg. Csalai Erzsébet Havannában és Moszkvában megjelent a Kubáról készült új atlasz, amelyet a Kubai és a Szovjet Tudományos Akadémia földrajzi intézete készített. A munkában résztvevő tudósokat tudományos állami díjjal tüntették ki a Szovjetunióban. Az atlasz 176 térképet és tudományos leírást tartalmaz. Ku bárói Teljes és átfogó képet ad Kuba és a kubai forradalom történetéről a szocialista építésben elért eredményekről, a szigetország természeti adottságairól ég nyersanyag- kincseiről, a nyugati félteke első szocialista államának népgazdaságáról, lakosságáról, és kultúrájáról. r NÓGRÁD - 1974. április 3., szerda
