Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-10 / 82. szám
ír lesz belőle „Jó illata van a serkenő fűnek, elfeledteti a munkát is velünk.” — s maga elé tett egy újabb rönköt a 64 esztendős Kém György. Ipolyszög és Dejtár határában, az Ipoly- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság telepén hántolta társaival a gyertyánfát, Ügyesen forgatták a vonókést, csak úgy hullott a háncs, a kéreg a kezük nyomán. „Papírnak viszik, messze külországba” — vetette közbe Kökény János. — kulcsár — Munkásból lett művezető Együtt nőtt fel a gyárral Középkorú, zömök férfi Molnftr Pál, a Balassagyarmata Fémipari Vállalat mű- . vezetője. Együtt nőtt fél a gyárral. A munkássá válás folyamatára így emlékezik: — Janák Endre kisiparoshoz 1949-ben szerződtem. Egyike volt azon szövetkezeti alapítóknak, akikből kinőtt a későbbi Fémipari Vállalat. Amikor szövetkezetbe lépett, vele mentem. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ott voltam a gyár bölcsőjénél. Negyedszázad alatt a seprűgyárból korszerű vállalat lett. Harmincán kezdtük, ma sok százan vagyunk. Változott a vállalat ' neve, profilja, éK lassan felnőtt korba lépett. Azóta is itt dolgozom. A géplakatos és épület- lakatos szakmát sajátította el. Számtalan gépet szerelt fel és jó néhány éoüífct kivitelezésében segédkezett. — Valamire nagyon büszke vagyok. Amikor a nyugati városrészben építeni kezdtük a vállalat új telephelyét. az épületlakatosi munkálatokat én vezettem. Ha kinézek az ablakon, látom a három csarnokot. Természetes. hogy felépítése nemcsak az én érdemem, de megnyugvással tölt el, hogy részt vállaltam belőle. A fizikai munkás tehetségére, szorgalmára, hamar felfigyeltek. Amikor 1951- ben a kötelesség Salgótarjánba szólította, habozás nélkül igent mondott. A ZIM-ben a homokmalom szerelésénél csoportvezetőnek nevezték ki. Később meósként dolgozott. ezután lett művezető Ekkor 1967-et írtak. — Csoportvezetőként növekedett a felelősségem. Produkálnom kellett, munkatársaim figyelték a munkámat Jó meós is csak az lehet, aki érti szakmája csínját-bínját. A művezetőnek pedig néha hálátlan feladatokat is meg kell oldania. A dobjavító és vegyes lakatosrészlegben 50 dolgozó munkáját irányítom. Van amikor szigorúnak kell lenni. A semmittevés, vagy a nemtörődömség felháborít, nem lehet szó nélkül elmenni mellette. A törzsgárda tagjai közé tartozik Molnár Pál. Negyedszázada keresi kenyerét a vállalatnál. Vajon gondolt-e valamikor a távozásra? — Gondoltam. Talán másutt még jobb helyet találtam volna, mégsem mentem el. Több ok miatt. Patvarci vagyok, mindenképpen Balassagyarmaton kívántam elhelyezkedni. Fárasztó az utazgatás és sokat elvesz a szabad időmből. Emellett munkámban örömömet leltem, mert tudtam produkálni. Távlatot láttam magam előtt, tehát a távozás gondolata csak múlékony volt, soha nem érlelődött cselekvéssé. Általános tapasztalat a vállalatnál — Jelen István személyzetig is megerősítette —, hogy a törzsgárda tagjait anyagilag és erkölcsileg megbecsülik. A dolgozóknak közel 50 százaléka tartozik a törzsgárdához. Molnár Pál például kétszeres Kiváló Dolgozó. Megkapta a törzsgárda aranygyűrűt. Hamarosan esedékessé válik a jubileumi jutalom. A közel egyhónapi nyerség ig jelentős vonzóerő. Molnár Pál példája nem egyedülálló. Lakatos Sándor és felesége. Tihanyi János és Krajcsi Imre. valamint fia munkásdinasztiának számít a vállalatnál. Tervszerűen gondoskodnak a törzsgárda utánpótlásáról. Apa és fia, anya és leánya két generációként, de közös célért munkálkodik: a vállalat javára és egyúttal saját boldogulásukért. A törzsgárda tagjaként — számottevő sikerrel. A pártdemokrácia társadalmi hatása A LENINI tüpusiú forradalmi marxista párt olyan szíervezet, amely szakadatlanul tudatosítja a dolgozó osztályokban társadalmi helyzetűiket és történelmi feladatukat, rendszerezi tapasztalataikat és levonja a szükséges következtetéseket a társadalmi cseieikvés helyes irányaira vonatkozóan. Olyan szervezet tehát, amely a tömegeket elvezeti a szocializmushoz, megjelöli az oda vezető utakat és eléréséhez megszervezi a tömegek kollektív tevékenységét. A párt a munkásosztály élcsapata, amely arra hivatott, hogy érvényesítse a munkásosztály vezető szerepét. A pártra azért van szükség, mert sem a hatalomért folytatott harc idején, sem a hatalom kivívása utáni időkben az egész osztály nem képes a történelmi küldetés és az ezzel jártó valamennyi feladat színvonalára emelkedni. Szükséges egy a tudatosság magas fokán álló szervezett erő, amely bonyolult harci helyzetekben is képes kidolgozni a stratégiát és a taktikát. A munkásosztály tehát csak a párt segítségével elemezheti a társadalom többi osztályának és rétegének helyzetét, a többi osztály és réteg számára a párt közvetíti azt a felismerést, hogy a munkásosztály távlati érdekeiben fejeződik ki az egész társadalom érdéke. A pártnak, mint a munkásosztály legfontosabb politikai szervezetének, egyik fő feladata, hogy beleilleszkedjék a helyes felismerésiek és a belőlük fakadó tennivalók rendszerébe. Feladata tudatosítani a tömegekben a körülmények megváltozását, elvégezni a túlhaladott kritikáját, biztosítani az elért eredmények és vívmányok védelmét, továbbfejlesztését. A párt feladata, hogy belső életének további demokratizálásával, a pártdemokrácia fejlesztésével is nyújtson példát és adjon modellt az egész társadalomnak a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. A demokratizálásnak azonban úgy kell végbemernnáe, hogy az egész társadalom megrázkódtatás nélküli folyamatos fejlődését szolgálja, hogy egy pillanatra se ingassa meg a tömegek biztonságérzetét, de ne tűrje meg a stagnálás elemeit, azokat a visszahúzó erőket sem, amelyek a biztonság szempontjára hivatkozva minden indokéit előrelépéstől visszatartanák a társadalmat, és éppen ezzel ásnák alá annak biztonságát. A pórtélét demokratizmusa biztosítja a tömegekhez fűződő demokratikus viszonyt, a meggyőződésen alapuló irányítást, a párt politikája alapján fejlődő szocialista nemzeti egységet. A pártdemofenácia fejlesztése a párt vezető szerepének növelését, akeióképességé- nek, befolyásának megerősödését szolgálja. Szolgálja nemcsak azért, mert a párt egyre vonzóbbá váló demokratikus belső életével arányosan nő tömegbefolyása, hanem azért is, mert ezzel együtt növekszik a tömegek politikai befolyása is a pártra. Érdemes legalább néhány gondolatban felvázolni, hogy milyen előnyökkel járhat a pártdemokráoia fejlesztése a saját szervezeti életére, rajta keresztül a közéletre. A belső pártélet demokratizmusa megakadályozza, hogy a párton belül kialakuljon a passzív, a politikai kérdések önálló eldöntésére képtelen tagok tömege. Megakadályozza, hogy bizonyos csoportok vagy egyének a pártban viselt funkciójukat egyéni érdekeik szerint használják fel. A beleszólás és a döntés demokratikus formai lehetetlenné teszik, hogy egyes párttagok és pártszervek tevékenységében tartósan érvényesülhessenek a párt politikájától, szervezeti elveitől, erkölcsi normádtól eltérő magatartások. A pártdemofcrá- cia fejlesztésének egyik funkciója tehát megvédeni a- pártot a súlyos tévedésektől, a pártot céljaitól eltérítő, a tömegekre gyakorolt befolyását csökkentő veszélyektől, magatartásoktól. A pártdemokrácia túl azon, hogy védi a pártot bizonyos káros jelenségek eluralkodásától, szabályozó és nevelő szerepet is betölt a tagság egymáshoz való viszonyában. Lehetővé teszi, hogy a párttagok sokoldalúan tájékozódjanak a társadalom problémáiról, az e problémák megoldására hozott határozatokról. A partéiét demokratikus légköréiben kifejlődnek azok az állami és a társadalmi élet ügyeihez értő, pozitív tulajdonságokkal rendelkező káderek, akik az élet legkülönbözőbb területein szívesen látott, a pártnak és társadalmi céljainknak megbecsülést szerző vezetők lesznek.. A pártdemokráciát következetesen érvényesítve, arra támaszkodva kön-y- nyebb a társadalom egész fejlődését befolyásoló helyes irányelveket kidolgozni, mert lehetővé válik a társadalom legkülönbözőbb posztjaim álló kommunisták véleményének megismerésére, és ez megkönnyíti az egész párttagság támogatásának megszerzését is a vezetés céljaihoz. A párbdemobrácia fejlesztésének feltételei közé tartozik, hogy a döntések meghozatalánál a pártközvéleményt megismerjék és számításiba vegyék. Figyelembe kell venni, hogy miként általában, úgy a párton belül sincs egyszer s mindenkorra adott közvélemény, a párt tagságát egységbe foglalja az alapvető politikai, ideológiai és szervezeti elvekre vonatkozó nézetazonosság, de az elvi nézetazonosság talaján a részkérdések megközelítésének számos útja lehetséges. A párbközvóle- ményt számos külső tényező befolyásolja, de ez a befolyás csak akkor játszhat pozitív szerepet, ha a párttagság a párt politikájának és világnézetének elved alapján építi be tevékenységébe a külső hatásokat, nem engedi meg, hogy azok eltérítsék a pártot alapvető céljaitól, ugyanis a társadalmi közvélemény is csak akkor támogatja a pártot, ha érzékeli, hogy hatással van a politika alakítására, de azt is érzi, hagy a legsikeresebb politikai irányvonal határozza meg a cselekvést. A párt különböző szintű szerveiben előfordulhat és nem egyszer elő is fordult, hogy pozitív elgondolások negatív közvéleményt teremtettek. Ilyen esetekben nem a pozitív célokról kell lemondani, hanem alapos önvizsgálattal tisztázni, hogy mi okozza a jó elgondolás, kezdeményezés és a pórtközvéle- mény közötti ellentétet. Némely pártszerv, pártbizottság nem, vagy csak formálisain biztosítja tagjai részvételét a politika kidolgozáséban, így a tagság nem mindig érti a legjobb elgondolások értelmét. Hátráltathatjá k a helyes törekvéssel vaSA egyetértést korábbi beidegződések is, esetleg az újat homlokegyenest ellentétesnek tartják azzal, amit eddig jónak tartottak. A pártköz- véleménytben mutatkozó eltéréseket nem szabad feltétlenül politikai hibának, rossznak tekinteni. Figyelembe kell venni, hogy a párttagság nem a társadat ómtól elkülönülten él, hanem maga is a társadalmi munkamegosztásban kialakult különböző szociális csoportokban helyezkedik el. A PÄRTDEMOKRÄCIA következetes fejlesztése hozzájárulhat tehát az egész társadalomban a közélet fejlődéséhez, kiemeli a néma, szunnyadó közvéleményt a névtelenségből, a gazdaság és a társadalom irányításénak továbbfejlesztésiével aktiv részvételhez juttatja azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket enélkül politikailag éretlen vagy visszahúzó erők ébreszhetnek fel és foghatnak be a saját törekvéseik szekerébe. A párton belüli demokrácia az egész társadalomra pozitív hatást gyakorló erő. Pozggay Imre ÚJ ELJÁRÁS Az NDK-ban a lapos tetők szigetelésére olyan bitumin- latex emulziót kísérleteztek ki. amely az eddig haszná" latos, de tartósság szempontjából korlátozottan felhasználható tetőfedő lemezt helyettesít. Az emulziót egy új épülettömbön próbálták ki és tartósnak bizonyult. Alkalmazása lehetővé teszi a munkatermelékenységnek 120%os növelését és t,60 M/m? tetőfelület költségmegtakarítást. Ér közben is fizetnek nyereség Jutni mat A gazdálkodás hatékonyságának nagyon lényeges mozgató rugója a megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítása és gyakorlati alkalmazása. A népgazdasági érdek figyelembevétele mellett igen fontos a vállalat, a gyár és a dolgozók egyéni érdekeinek helyes összehangolása. Az éves tervfeladatok végrehajtására az egyértelmű, mindenki előtt ‘ világos érdekeltségi rendszer igen ösztönzően hat. A ZIM salgótarjáni gyárában az elmúlt két év tapasztalatai mindezt ékesen bizonyítják. Két éve alkalmazzák azt a módszert, hogy év közben fizetnek három napi bérnek megfelelő nvereségjutalmat. Mindez egy-egy célfeladat végrehajtására ösztönzően hat mind a fizikai munkások, mind a műszakiak körében. Igen kedvezően befolyásolta ez a módszer az elmúlt évi gazdasági eredmények alakulását is. A nyereségterv teljesítése végső soron minden dolgozót közvetlenül is érinti, egyrészt a bérek, a jövedelmek növekedésében. és nem utolsósorban az egyre nagyobb béren kívüli juttatásokban. A szak- szervezeti tanács legutóbb döntött az 1973. évi nyereségrészesedés felosztásáról. Mit mutatnak a számok? A most felosztásra kerülő összeg 60 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. Ez mintegy másfél millió forintot jelent. Éppen az elért eredmény, a gazdálkodás hatékonysága teremtette meg az alapot ahhoz, hogy a dolgozók lakásépítési és lakásvásárlási alapját rhintegy 300 ezer forinttal növeljék. Eny- nyit szavazott meg ugyanis erre a célra a szakszervezeti tanács. Többet fordítanak a dolgozók üdültetésére is. Ez azt jelenti, hogy az idén több családos dolgozót és ezenkívül a munkások több gyermekét tudják majd üdültetni. Nagyobb összeget tudtak biztosítani kulturális és sportcélokra is. A jó munka után kifizetett összeg pedig kedvezően befolyásolja a vállalat dolgozóinak hangulatát, munkakedvét. Ez újabb sikerek forrását jelenti. A szakszervezeti tanácsülésen dr. Dianovszki Gyula, a gvár igazgatója nemcsak az eredményeket ismertette, hanem köszönetét is kifejezte a vállalat valamennyi dolgozójának a végzett jó munkáért. Mint mondotta, az idei feladatok még a tavalyinál is fegyelmezettebb, jobb munkát követelnek. Különösen fontos az exporttervek maradéktalan teljesítése, és természetesen a gyártmányok minőségének javítása is. Jövőre csak úgy lehet az ideihez hasonló, vagy még nagyobb nyereséget elérni, ha annak alapjait jó munkával megteremtik. M. I. SEiwessxeff »«fcsfiffőrav BsízciSowi! Ezerkilencszázhetvenhárom június ll-ét mutatott a naptár, amikor Szabó István érsekvadkerti lakos Balassagyarmaton, a TÜZÉP-telepen megrendelt és kifizetett 5000 darab kisméretű téglát. 4570 forint értékben, valamint annak fuvardíját, több mint ezernégyszáz forintot. A megrendelés felvételekor úgy tájékoztatták, hogy körülbelül két héten belül kerül sor a szállításra a szécsényi téglagyárból. Mint aki legjobb tudása szerint végezte dolgát hazautazott, és várt, türelmesen várt. Eltelt a két hét hatszor is, amikor elhatározta, előveszi a bizonylatot és rek. lámáim indul. Ám ekkor vette észre, hogy utalványát elveszítette. Ezért újból a TÜZÉP balassagyarmati telepére ment, hogy legalább másolatot szerezzen, hiszen hatezer forint feletti kár érte, amelyet bizonyítania kell. A másolat kiadását megtagadták. Keserű szájízzel távozott a telepről. Ekkor a beadványok egész sora következett, amelyekben az érsekvadkerti termelőszövetkezet vezetősége nyújtott segítséget az idős embernek. Az elnök- helyettes még azt a fáradságot is magára vállalta, hogy o szécsényi és a ludányhalászi téglagyárban megtudta: Szabó István utalványát, amely a 022682 számot viseli, egyik téglagyárban sem váltották be. A szállítási költség fejében felvett összegről azonban bizonyíték hiányában semmi más nem tanúskodhatna, mint a TÜZÉP-nél levő utalványmásolat. Szabó István bírósági eljárást is kezdeményezett, ahol az első tárgyalás során a telep vezetője nem jelent meg, a hivatalos másolat tehát valamilyen oknál fogva nem kerülhet napvilágra. Tény, hogy szóban a szállítási költség befizetését tagadják. A vállalat központjának levelében is csak az áll, hogy az 5000 tégla árát bármikor visszafizetik, nyilatkozat ellenében — ha netán valaki jelentkezne az elveszett utalvány beváltásáért —, a keletkezett kárt Szabó István magára vállalja. A sok huzavonából jó lenne kilábalni, hisz’ az ilyen „jóindulatra és méltánylásra szoruló esetek” nem olyan gyakoriak, hogy lassan eQV év alatt sem lehét saját ha. táskörükön belül „rendezni”! Vagy azt tartják, ha elveszett az utalvány, hát vesszen a bizalom is...? Nem hsa. ném, hogy a TÜZÉP Vállalatot ez a cél vezérelné,- tj -
