Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
jlornyazetünk kultúrája (6*) Kőpárna és hőkutya Lucca kis olasz város, a ferde tornyáról nevezetes Pisia közelében. A luccai dómban egy kőkoporsó felett, könuhájában egy nagyon szép fiatol nőalak fekszik, feje alatt köpáirna, lábánál pedlig egy kőbe faragott, hűséges tekintetű ku- t.yus. Több mint 400 éve egy olasz nemes faragtatta így ki, fiatalon, elhunyt felesége emlékére. így került a fcőkutyus is n templomba, méghozzá az oltár közjelébe. Jellegzetes reneszánsz kép, az újkor hajnalának olyan Itáliai képe, amely önmagáiban is jel®, hogy még a templomban, az isten, házában is az ember lett a főszereplő. Miniden az emberért történik, még ha istent emlegetnek akkor is. Szinte csak a négy oszlopon, a kőasszony főtté húzott baldachin hiányzik, hogy máris egy itáliai reneszánsz hálószobában érezzük magunkat. Mert, mint erről már a sorozat első darabjában szó esett, szinte minden ma is használatos bútorunk akkor nyerte el végleges alakját. A In-oca! templomiban például a kőszobor közelében ma is ott a kicsit dűlt, ám egyenes hátú, faragott szélű szék, olyan, amit simább formáiban ma magyar pa- rasztszákmek ismerünk. Ott a sarkos lóca, ott a fali- szeikrém-y, s persze a láda is, amiből lassan-lassan vált csak rendes szekrény. Korábban egy-egy nagyobb bútordajrab valóságos épültet, erőd vagy vár külső formáját próbálta díszeiben utánozni. Most kecsiesebbek és egyszerűbbek lesznek a bútorok. Később a pompa- kedlvelő királyok szinte a felismarihietetlienségiig kicsavarják, agyondísizítik az asztalokat, székeiket, ágyakat, de hamarosan jön az ellenhatás, a formák | egy- szeírűsödlnek. S jön persze a bútoripar, az egyforma termékeivel, hiszen az egyedi darabokat csak kevesen tudják megfizetni. Mint az evőkanalat, a bútort is úgy próbálták gyárban előáilítanii', hogy ha nincs is nemes anyagiból, nem is szolgál majd olyan nagy termekben, olyan célokkal, mint a leggazdaisab- baknál, azárt hasonlítson. arra, ami ott divatos, amit ott használnak. A századforduló után jelentkezett építészek, lakberendezők, iparművészek közül sokan azután éppen a bútorgyártás forradalmasításával kezdték munkásságukat. (A magyar származású világhírű építészmérnök, Brauer Marcell, aki ma már nem is házaikat, hanem városokat tervez, először sízékeket készített, ő találta kj a csőbútort.) Vezérelvnek — mint már erről is szó esett — azt az egységes gondolatot használták, hogy a legfontosabb eldönteni: milyen célt szolgál egy tárgy. Aztán az a következő kérdés, hogy milyen, iparilag könnyen előállítható anyagból lehet ezt célszerűen elkészíteni, hogy a kettő együtt szabja meg az ágy, szék; asztal, szekrény, minden berendezési tárgy formáját. Az ipari előállítás technikája pedig az ornamentikát, a díszítésit is megszabja, amelynek az a legfőbb dolga, hogv kiemelje az anyag jellegzetességét. Így jutottunk el a ma bú- torművészetehez, amelynek talán légtfőbb sajátja, hogy sokkal sizíne&abb textíliát, bőrt, műbőrt, vagy éppen festett fát basznál, mint régebben. A másik sajátja éppen az, hogy a bútor eleve többféle anyagból készül. A fa mellett a fém, a műanyag is megjelenik a modem bútorokon. A harmadik sajátossága, hogy alkalmazkodva, a mai — világviszonylatban is — kisebb lakások méreteihez, általában kisebb, jobban variálható részletekből áll. (Jellemző, hogy az egykor egyeduralkodó hagyományos, majd kombinált szekrényt — amit sok új lakásban egyenesen fölöslegessé tett a beépített gandierobe — egyre inkább kiszorítja a tetszés szerinti részletekből összeállítható szekrény- fal.) Igen ám, ha ez a ,jmo- diem”, „korszerű” bútor, akikor miért látni bútorkáéi! ításakou, meg bútorüzletek kirakaitaiban faragott, csavart oszlopos, úgynevezett colonial bútorokat, elképesztőén borsos áron. Meg egyáltalában miért olyan dirága, a nétgi bútor? A colonial azért drága, mert több benne a tiszta fa és a kézi munka. A néigi bútor általában nem drága, jósze- rivel át se veszi a Bizományi Aríuház, csák akikor borsos az ára, ha valamd- lyem bútortörténeti korszak tiszta darabja. Ügy is mondhatnánk, drágák a bútor-műemlékek. Mit csináljon most már a jámbor halandó, aki örökölt egy ovális asztalt, egy cifra sublódot, meg egy nacht- kaszüit a nagymamától ? Dobja ,ki, csak azért, mert nem „bútorműemlékek”. S ha kidobja, mit vegyen, hogy a lakása „modern” légyen? Nincs semmifajta általánosítható szabály azon kívül, hogy lakása és személyisége válogatja — az anyagiakról most nem beszélve —, mit lehet és mit érdemes tenni. Egészen bizonyos, hogy az is lehet harcos forradalmár egyéniség, aki éj jel a naehtkaszlí- ra — azaz: az éjjeliszekrényre — teszi a karóráját és az is lehet maradi, aki a földire rakott hordozható műbőr matracon hajítja álomra a fejét. A következők lehetnek csak fontosak: kd, vagy kik laknak egy-egy szobában? Mi a szoba funkciója? (Csak alvás, csak étkezés, csak dolgozószoba, csak gyerekszoba, vagy ezeknek kisebb-nagyobb mértékű variációja?) Alapkérdés: miilyen a szoba, illetve a lakás mérete? Továbbá: mi van, amitől már csak anyagi okokból is kár lenne megszabadulni és mi az, amit majd kd lehet cserél- ni ? Ha valaki mindezt felmérte, akkor dönthet csak arról — a jelenleg» egyre javuló bútorválaszték alapján —, mi illik a régiek mellé. Mert azért azt is el kell mon dani, hogy ha van rá módi, akikor jobb kifflön- ezobába rakni az újabb bútorokat, másikba a régebbieket. Keverni is lehet, de a keverést inkább csak a maguk stílusát tisztán képviselő darabokból lehet jó ízléssel végrehajtani. Bemáth László Séta a Várhegyen Anjou-kori leletek — Patikamúzeum — Új út a Várba A tavaszi verőfényben úszó Tóth Árpád sétányon látható Petri Lajos Huszár emlékmű. Évről évre változik a Várhegy környékének arculata. Űj köntöst kapnak a házak, az udvarok, új szobrok kerülnek a terekre és Lassan, beépülnek a háború tépte foghíjas telkek is. A Vér szerelmesei minden sétájukon érdeklődéssel figyelik, mi változott, mi történt a régi- régi kedves házaik* épületek között. A Tárnok utcában már jóideje húzódik egy öreg épület restaurálása. Most elkészült az Arany Sas ,patika. — A régi patikából patikamúzeum lesz — tájékoztatott dr. Antall József a Semmelweis Múzeum igazgatója. — Az épüJet teljes helyreállítása megtörtént. A kőművesmunkáik befejeződitek. A napokban zsűrizték a freskókat. Már folynak a kiállítást előkészítő munkálatok is. A hajdani Buda-városi Patika, amely túlaj dobképpen az első budai patika volt a XVIII. század közepén, most úgy vonul be a történelemibe, mint Arany Sas Patika- és Gyógy- szertörténeti Múzeum. A patikamúzeum július elsején megnyitja kapuit a, látogatók ellőtt is. A Várhegy ezekben a napokban viszonylag csendes, a megszokott képét mutatja. Csak az épülő Hittan Szálló környékén járnak szüntelen az építőanyaggal megrakott gépkocsik. No meg bent, a várpalotában. Az építők főhadiszállása alig néhány napja költözött át új székhelyére, az egykori Karmeliták- koLostorába. Ott találtuk meg Belovéni János főmérnököt is, aki így számolt be a vár építéséről: — Az 'elmúlt hónapokban befejeztük a Mumkásmozgal\ z MSZMP X. kongresz- -'*■ szusa után megjelent dokumentumokat tanulmányozva úgy tűnik, valameny- nyiiúnk számára egyértelművé vált), hogy az a gazdag feladatsor, amelyet . megismertünk, teljesítését tekintve hosszabb távra szól. Egyúttal ismételten, bátorítást is jelentenék a bennük foglaltak a további munkához, a konkrét kérdésiek kimunkálásához, ültetve az egységes értelmezést követően a cselekvési egység létrejöttéhez. A Központi Bizottság ea évi március 19—20-i ülésének határozata a közművelődés íejleszitésónefc feladatairól szintén nemcsak a közművelődés munkásad körében, népművelési berkekben keltette fel' a figyelmet, hanem közéletünk más területein is éliánk visszhangot, vitás,Zeitemet váltott ki. Az mindenki ellőtt egyértelmű, hogy az elmúlt — történelmileg nem is hosszú — negyedszázad alatt a kulturális forradalomban elért eredményeink is teljes jogot adnak a büszkeségre. Egész népünk művelődési helyzetében alapvető és pozitív változás következett be. Ezt egyébként maiga a határozat is hangsúlyozza. Kiemeli továbbá azt is, hogy mindez hazánk tártad,almi. politikák gazdasági átalakulásával összhangban valósult meg. Számos tényt sorolhatnánk megyei adatok köréből is arra a gyökeres változásra, amely ez idő alatt e tájon is megvalósult. Ezen adatok jó része régóta közismert, e hasábokon is többször írtunk róluk. Most elég, ha csak utalásképpen az iskolázottsági szintet említjük, a szélesedő tanulási lehetőségeket, vagy az elhanyagolt és antidemokVA SÍRNA Pl JEGYZET fl közművelődési határozat margójára ratifeus közművelődés történelmi emlékké válását hangsúlyozzuk. Igen, a felszabadulást követően Salgótarjánban és egész Nógrádiban jelentősen fejlődtek például a közoktatás tárgyi, személyi, technikai és szervezeti feltételei, megnőtt az oktató-nevelő munka színvonala. Létrejött a közművelődés korszerű intézményhálózaiia, amely kedvezően alakította a megye szellemi életét, felébredt és szélesedik a színházi a zenei, a képzőművészeti stb. kultúra iránti igény. Sok évtizedé®, sőt évszázados lemaradást pótoltunk Nógrád kulturális életében is. A szocialista építőmunka mai feladatai azonban újabb követelményeket állítanak elénk, amelyektől a műveltmak, társadalmi szervezetek aktív támogatásával létrejöjjenek az iskolán túli önképzés, továbbképzés, a növekvő szabad idő hasznos eltöltésének szervezett formái. Mindezen túl, a közművelődés nem,csak a műveltség terjesztését, a különböző, részben hagyományos, közművelődési formák eredményes működtetését, újabbak bevezetését jelenti, hanem — amint azt a Központi Bizottságnak a közművelődés fejlesztésiének feladatairól szóló dokumentuma is jelzi — a szocialista életmód, életforma, magatartás, a szocialista eszmékkel való teljes azonosulási, a közéleti aktivitás, a szocialista demokrácia lehetőségeivel való okos élésre való nevelést is. Egész társaségi és iskolázottsági szint —* da, írnunk ban. olyan légkörnek történelmi eredményeink ellenére — lemaradt. E viszonylagos lemaradás nemcsak a követelmények szemszögéből nézve igaz, hanem érvényes akkor is, ha mai szocialista társadalmunk lehetőségét tekintve nézzük. Természetesen, a lemaradásnak objektív okai is van,na,k, de e megállapítás csak részben érvényes. Másrészt köz- művelődési munkánk fogyatékosságát jelzi, többi között, az is, hogy rétegek maradinak ki a kulturális élet áramából. Szükség van tehát arra. hogy közművelődési m,unkánk is hatékonyabbá váljon a jövőben, intézmények, moagalke'il kialakulnia,, amelyben az eddi ginéi, is, s a jövőben még inkább nagy becsülete lesiz a közös célokért végzett tevékenységnek. az áldoziatváiLla- 1 ásnak, a tömegméretűvé váló műveltségnek, a megszerzett javak mértéktartó és az emberi önmegvalósításit szolgáló felhasználásának, am elvtől idégen az öncélúvá fajulható fogyasztás, a-r. önzés. Olyan társa dalimat építünk, amelyben a szocialista haza szeretete, a proletár in,témádon,alvzimos size,Vemének és gyakori atá nak érvényesülése a legiei'ilemzőbb. E jegyzetben. term ásízate- sen, nem térhetünk ki a közművelődési határozat gazdag anyagának részletes, mindent felölelő elemzésére. A benne foglaltaik egyébként is számunkra szintén, hosszú évekre megszabják munkáink fő irányét, törekvéseimk egybeesnek a határozatban foglalt célok elérésével, a feladatok mind eredményesebb elvégzésiével. Nyilvánvaló az a tény is, amelyet a határozat síziimtén hangsúlyoz, hogy egész társadalmiunk kulturális felemelkedése nem választható el a munkásosztály műveltségi helyzetének alakulásától. Ezt a poütikai-ideológiai érdeken túl gazdasági-technikai érdiekek is sürgetik. Ezért szerepel alapvető fontosságú tényként a határozatban a munkáisiművelődás ügye, amelyre megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk. Valljuk be, szükség van hangsúlyozottan és ismételten szedni erről. Hiszen a legfcü- • lönbözőbb munkahelyek foglalkozás, beosztás, életkor stb. szeriint is különböző végzettségű és igényű dolgozóinak művelődését sok esetlegesség nehezítette. A jószándlék ellenére is legtöbb esetben hiányos például a munkahelyi nevelés átfogó irányítása. Emiatt bizony csak nehezen lehet m.agfei’ni azon történelmi szükségE.zerű'égnek, amr'v a váltakozóin és egyoldalúan fejlett egyének tömegét az alkotó és egyetemes emberek össaesógévé formálja. Bővíteni kiáll a munkahelyi közművelődés lehetőségeit, növelni kell a kollektívák, mindenekelőtt a szocialista brigádok kulturális szerepét, fejleszteni, keil ennek módszereit. A pártatapszerve- zetnek,, a gazdasági vezetés- nelfc, az ifjúsági szervezetnek, a szakszervezetnek stb. továbbra is kutatni kell a legkedvezőbb munkahelyi köz- művelődési modell kialakításának módozatait, lehetőségeit. Ösztönözni kell, többi között, Olyan feltételeik kialakítására, amelyek érdekelté teszik a dolgozókat a művelődési színvonaluk emelésében. Szem.be kell szállni az önművelést, a tanulást, az aktív kiulturálódiást lebecsülő nézetekkel, meg kell teremteni a valóban egységként je- lertkezö üzemi közművelődés szerkezeti, s bizonyos értelemben módszerbeli feltételeit. A Központi Bizottság határozata hangoztatja: ,.A közművelődés akikor felelhet meg feladatának, ha minden szinten tudatosttjük, hogy a munka megjavítása nem csupán az ország, kulturális szintjének emlését jelenti, hanem a szocializmus felópítiéséniek egyik fontos tényezője; ha a közművelődési szemlélet és az ennek megfelelő gyakorlat áthatja a tudományos, kúlturálás, politikai; ideológiai, agitáclós és propagandamunkát. A közművelődés a szocialista tudat formálásának egyik fontos eszköze, tehát a közművelődési tevékenységet ideológiai, politikai munkának kell tekinteni. . Tóth Elemér mi Múzeum épületének helyreállítását. Ez tulajdonképpen a palota „A” szárnya. Ügy számolunk, hogy áprilisban üzemképes lesz. Még ebben az esztendőben, elkészül a Magyar Nemzeti Galéria új otthonai, a „C” és „D” szárny is. A „B” épületet már 1973- ban átadtuk. Áprilisra várható a Clark Adóm téren készülő hűtőközpont építésiének befejezése is. A három és fél rmllljió forint költséggel épülő központ a palota légkondicionálását hívatott majd szolgálni, — Az elmúlt napok naigy értékű és európai jelentőségű régészeti feltárásainak mindenütt híre futott. Mindez azonban nem okoz-e újabb bonyoldálimat a vár helyreállításában? / — Ismeretes, hogy rendkívül komoly és eredményes feltárási munkák1 folynak; gazdag középkort épülétma- rodványokra, Anjou-korabeli gótikus szobrokra bukkantak a régészeik, a Szent György tér és a Hunyadi udvar csatlakozásánál, / A kivitelező munkák emiatt leálltak. A szobortemető feltárása szigorú régésjzeti megfigyelés mellett tovább folytatódik. Mindez valószínűleg lelassítja a mi. munkánkat is; körülbelül másifiéi éves kiesésit jelenthet. Viszont elkerülhetetlen. (Csak a teljes feltárás ad majd kellő választ a hogyan továbbra. Valiós®nűlieg sok- miinident újra kell terveznünk. Azt is meg ke® vitatnunk még, mi legyen az előkerült régészeti emlékekkel. A restaurálásokkal egyidőben biztosítanunk keli a terek funkcióját is. Kint a Hunyadi udvaron a korai tavasai napsütésben a kotrógép mellett a fokozatosan mélyülő , gödörben szakállas régészek dolgoznak. Lassú, óvatos mozdulatokká I kaparják le a kő- és föld alól felsejlő újabb szobor- csonkokat. Az út jobb oldalán a váratlanul előbukfcanr gótikus várfal maradványai húzódnak. Mindezek aaonibar szépségük és nagyszerűségük melllett is újabb gondokat jelentenek az építőknek, hiszen el kell terelniük majd a palotához vezető utak egyikét A régi várfalat, akárcsak a gótikus szobrokat, meg kel; menteni az utókornak. Új út vonalat kell majd kijelölni a közlekedés számára. S még ebben az évben el kell kezdeniük a volt Honvédelmi Minisztérium épületének restaurálását is. Szénaann Béla NÓGRÁD - 1974. április 28„ vasárnap 7
