Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
összefogtak a brigádok Nem boszorkányság: tisztára söprik a liget tánchelyét is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjai az idén is vállalták, hogy munkaidő után társadalmi munkában rendbe hozzák a gyár kollektívájának kiránduló- helyét, a Zó ja ligetet. A nagytakarítási munkálatokat a jó idő miatt az idén húsvétkor, a szokásostól két héttel korábban kezdték. Azt ígérik, hogy május elsejére elkészülnek a munkálatokkal. Ott- jártunkkor csaknem 80-an dolgoztak a Zója ligetben. Legnépesebb a központosított iroda szocialista brigádja volt. A GÉESZ-ből az Ady Endre szocialista brigád 31 tagja tevékenykedett. A kovácsoló Á-gyárrészlegből a József Attila-brigád 9 tagja dolgozott a ligetben. Érdekessége a munkának, hogy a salgótarjániak mellett a szocialista brigádok vidéki tagjai is kiveszik részüket a kollek- Pádár Évike családtagként se- tiv tevékenységből. gitett. S egy csoportkép erejére összeszaladok az SKÜ „titkos ügykezelői1'. Munka után? Pirul a szalonna, Van, aki a rendbe hozott hinp' —rodilc a pecsenye. tát próbálta ki. Egy jó recept. - Parázs fölött — szalonnasütss közben kovc- csolódik még szorosabbá a barátság. Képek: Kulcsár József Most kéne abbahagyni.^ Mármint jó pár darab hi- zómarha további nevelését. Erről „énekelnek“ most megyénk termelőszövetkezeteiben, különösen azokon a helyeken, ahol egyre több energiát fektetnek a szarvasmarhaprogram végrehajtásába. Az exportra leadott hízómarha mindig jó jövedelmet jelent a gazdaságoknak, főleg ilyenkor, amikor kevés a válogatási lehetőség a bevételi forrásokban. A közelmúltban néhány szövetkezet vezetője panasz kodott: a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal kötött szerződés szerint már egy-két hete ideje lett volna az istállókból elszállítani a. hízómarhákat. Az átvétel késik, a tsz-ve- zetők pedig idegeskednek. Jogosan, mert állatonként az egyhetes továbbtartás újabb ezer forint ráfordítást jelent, amire nem számítottak, s ez semmiképp sem szolgálja az önköltség csökkenését. Nem is beszélve arról, hogy a hízómarhák ellenértékére nagy a szükség. Sok a kiadás: műtrágyára, vetőmagra, bérekre, s ezt valamivel ellensúlyozni kell. Az Állatforgalmi Vállalat késlekedése miatt növekedik a takarmány-felhasználás, s az istállóba újabb állatok nem köthetők be. Többek között Pásztón és Nőtincsen is ezt tették szóvá a gazdaságok vezetői. A tsz-ek úgy érzik, kiszol- gáltatottai a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. Persze a felvásárlónak is akadnak az állatok szállítását késleltető „titkos” okai. Mindenesetre a nehézségek ellenére valami áthidaló megoldást illene rendszeresíteni, hogy ne hagyják kétségek között a marha- hizlalással foglalkozó termelőszövetkezeteket. — sz. g% — DÖNTÖTTEK A JÓLÉTI ALAP FELHASZNÁLÁSÁRÓL A ZIM salgótarjáni gyárában szakszervezeti tanácsülésen osztották fel a vállalati jóléti alapot. Az idém egyébként 300 ezer forinttal többet fordíthatnak ilyen célra. Ösz- szesen 900 ezer forint sorsáról döntöttek. Az idén a felnőtt- és gyermeküdültetésre 400 ezer forintot biztosítanak, vagyis 150 ezerrel többet, mint tavaly. Többen vehetnek részt a fü- leki zománcművekkel kooperálva csehszlovákiai csereüdültetésen. Hevesen újabb hétvégi ház készül el. ahol szintén többen üdülhetnek majd. A hatékonyabb gazdálkodás útja AZ MSZMP X. kongresszu- termelési méret kialakítása. Az adottságokhoz való alkalmazkodás a művelési ág változtatását is igényelheti (pl. gyenge minőségű szántóföldet gyepesítenek vagy erdősítenek), ez azonban általában nagyobb befektetéssel járó — ezért csak hosszabb távon megvalósítható — megoldás, és csak az üzemek kisebb részében van rá szükség. A vetésszerkezetnek a felülvizsgálata és az adottságokhoz való igazítása azonban minden üzemben követelmény. A föld minősége, a domborzati és éghajlati viszonyok egy-egy adott helyen általában csak néhány növényfaj számára biztosítják a kedvező feltételeket, s így a gazdaságos termelés feltételeit. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni még akkor is, ha a vetésszerkezet módosítása (általában egyszerűsítése) esetleg egy-egy termelőszövetkezetben foglalkoztatási gondot eredményezne. Ez esetben a körültekintően megválasztott kiegészítő tevékenység szervezésével célszerű a szövetkezeti tagság foglalkoztatását biztosítani. A vetésszerkezet racionális kialakításával összhangban helyes meghatározni az állattenyésztés szerkezetét is. sának határozatai és a IV. ötéves terv célkitűzései a mezőgazdaságban is eredményesen teljesülnek. A mezőgazdaság az elmúlt három évben összességében teljesítette, sőt túlteljesítette a IV. ötéves terv időarányos célkitűzéseit. A termelés jelentős növelése — a termőterület és a munkaerő- iétszám további csökkenése mellett — teljes egészében a termelékenység növekedésével valósult ' meg. Egyidejűleg gyorsan változott a falu arculata, tovább erősödtek a gazdálkodás szocialista vonásai is. Az elmúlt évek egyik jelentős politikai és gazdasági eredményeként könyvelhetjük tehát el, hogy a gyors ütemű iparosodás mellett a mezőgazdaság is elindult a hatékony, gazdaságos termelés irányába, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás útján. Ezen az úton haladva a következő időszak legfontosabb mezőgazda- sági feladata egyrészt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek minden részletében való teljesítése, másrészt pedig a hatékonyság javításában elért kezdeti eredmények széles körű elterjesztése. Az MSZMP KB 1973. novemberi ülése a mezőgazdasági termelés 2—2,5 százalékos növekedését irányozta elő 1974-re. Ez az előző évek fejlődési üteménél szerényebb célkitűzés azonban nem jelent kisebb feladatot az eddigieknél, mert a termelés növelésével egyidejűleg fokozott mértékben kerül előtérbe a gazdálkodás hatékonyságának javítása. A kettős célkitűzés (termelés- és hatékonyság- növelés) nem újkeletű. Újszerűség csak a hatékonyság javításának a korábbinál erőteljesebb hangsúlyozásában jelentkezik. Ez azért lehetséges, mert a mezőgazdasági termelés színvonala — egy-két terméktől eltekintve — ma már jó színvonalú ellátást tesz lehetővé. Nem szükséges tehál a termelés mindenáron való fokozása. Ugyanakkor a lehetőség mellett a szükségesség is a hatékonyságot helyezi előtérbe. A mezőgazdaság ugyanis egyre több gépet, kémiai anyagot, fehérjetakarmányt, drága vetőmagvakat stb. használ fel. Ezek egy részét csak importból , tudjuk beszerezni. Nem mindegy, hogy ezeknek a drága (és egyre drágább) anyagoknak a felhasználásával milyen eredmény születik. A gazdaságos termelésszerkezet kialakítása a jövedelmező gazdálkodás elengedhetetlen feltétele. Ennek során legalább két dologra kell figyelemmel lenni. Egyik a természeti adottságokhoz való igazodás, a másik az optimális A GAZDASÁGOS termelésszerkezet kialakítása szoros összefüggésben van a szakosodással, az optimális termelési méret kialakításával. A korszerű gépek, berendezések általában csak nagyobb területen működtethetők hatékonyan. Ezt úgy tudják biztosítani. ha nem sok, hanem csak néhány féle, az adottságaiknak legjobban megfelelő növény termelésére szakosodnak. Az átlagos üzemi méret a gazdaságok egyesülése révén évről évre növekszik. A nagyobb területű üzemek könnyebben biztosítani tudják egy vagy több ágazat gazdaságos termelési méreteit. A gazdaságos termelési méret kialakításától azonban a kisebb üzemek sincsenek elzárva, hiszen a társulás megfelelő lehetőséget biztosít arra. hogy erőiket egyesítve, közösen alakítsák ki a gazdaságos termelési méretet egy-egy ágazatban. Jó példáját. szolgáltatják ennek a különböző iparszerű termelési rendszerek és az egyéb társulások. A termelőkapacitások bővítése és kihasználása elengedhetetlen feltétele a hatékonyság növelésének. A legutóbbi időben az üzemek vezetői részéről a beruházások alaposabb előkészítése, a korábbinál nagyobb megfontoltság tapasztalható. E kedvező irányú változás azonban nem szabad hogy indokolatlan tartózkodássá váljon. A meggondolt, céltu. datos és jól előkészített beruházásokra feltétlenül szükség van, hiszen ezzel lehet megalapozni a további dinamikus fejlődést. Az a helyes, ha az új kapacitások létesítésénél a nagy tömegű, szakosított termelést és a munka hatékonyságát szolgáló befektetések kerülnek előtérbe. A hatékonyság növelésének fontos forrása rejlik még a meglevő kapacitások jobb kihasználásában is. A korszerű és a hagyományos állatférőhelyek egy része például jelenleg kihasználatlanul áll. Ez különösen a korszerű — jelentős amortizációs költségeket okozó — telepek esetében rontja a termelés gazdaságosságát. E helyeken kézenfekvő feladat: a férőhelyek mielőbbi feltöltése, kihasználása. Külön szólni kell itt a kisüzemekben meglevő termelési kapacitások kihasználásának fontosságáról. E kapacitások kihasználása a mezőgazdasági termelés hatékonyságát jelentősen javítja. Itt ugyanis különösebb beruházás nélkül növelhető részben az önellátási célokat, részben pedig az árutermelést is szolgáló élelmiszer-termelés. Ezért fontos társadalmi érdek, hogy a kisüzemek termelése (elsősorban a háztáji termelés) ne csökkenjen. hanem növekedjék, illetve a nagyüzemek termelésnövekedésével összhangban alakuljon. Ez a kisüzemi termelés megfelelő támogatását teszi szükségessé. A HATÉKONYSÁG növeléÖtezer kötet A pártba akkor lépett be Káló Béla. amikor a népgazdaságban megkezdődött az I. ötéves terv. Ennek közel negyedszázada. Akkor végezte a bánya- és kohóipari technikumot. Borsodból származik, nógrádinak is csak félig tekinthető. A festői szépségű Ze- begénvben lakik — Pest megyében — és Felsőpetényben az ásványbányánál dolgozik, mint üzem- és munkaszervező. Négy éve keresi kenyerét az ország egyetlen agyag- bányájában. Korábban aknász volt. alig több mint négy hónapja került új munkakörbe. — Sok a tennivaló az uzem- és munkaszervezés • terén — gondolkozik hangosan. — Erre kötelez bennünket az 1971-es párthatározat. A szakképzettséggel nincs gond. A föld alatt dolgozó 130 ásványbányászból 92 a vájár és 26 a segédvájár De elgondolkodtató, hogy az üzemnél az átlagéletkor meghaladja a negvven évet! Sokan közelállnak a nyugdíj- korhatárhoz. a fiatalok pedig nemigen jönnek hozzánk dolgozni. Alacsony a gépesítettsé- gi fok. a nehéz fizikai munka. és az egészségromlás veszélye nem jelent vonzerőt. Mi lehet a megoldás? Mielőbb gépesíteni és fiatalítani! Ehhez kell a megfelelő módszert keresni. A párt kipróbált, régi propagandistája Káló Béla. Már 24 évvel ezelőtt pártcsooort- bizalminak választották meg. Lépést tartott a követelményekkel. Előbb öthónapos párt- iskolát, később esti egyetemet végzett. Kezdeményezésére az üzemnél bevezették az emelt szintű marxista—leninista középiskolát. Az előadók színvonalas tájékoztatókat tartottak. így az érdektelenség eltűnt. A párttagok közül 19-en vették a fáradságot, hogy tanuljanak. Többen deresedő fejjel ismerkedtek a dialektikus és történelmi materializmus kérdéseivel. a kapitalizmus és a szocializmus politikai gazdaságtanával, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetével. Közülük is kitűnt Simon János szb-titkár. And- riásik János főaknász és Győri István aknász. Á legtöbb előadást Révai Zoltán üzemvezető. Máté Zoltán párttitkár és Papp János fölmérő tartotta. A hátsó sorokban mindig ott ült Káló Béla. a propagandista. A szemináriumokat ugyanis ő vezette. ezért az előadásokat végighallgatta. — Mint szomjas földnek az esőre, olyan szüksége volt sok párttagnak a marxista középiskolára. Gyakorlati emberek. Politikát és a hétköznapokat , kellett összekapcsolni, nagy dolgokban a kicsiket láttatni. Az elméleti kérdéseket igyekeztünk helyi, gyakorlati példákkal fűszerezni, hogy jobban megmaradjanak az emlékezetben — hangsúlyozza Káló Béla. Milyen kútfőből merít? Politizáló alkatnak vallja magát. A rádió, televízió és az újságok által nyújtott friss információkra mindennap szüksége van. Az esti egyetemi iegy- zeteket gyakran előveszi, a tanultakat feleleveníti. Különösen a politikai gazdaságtan témakörében érzi otthon magát. Szép. nagy könyvtárral rendelkezik Zebegényben. A polcokon ötezer kötet sorakozik, köztük a marxizmus—le- ninizmus klasszikusainak ösz- szes művei. Tudja, hogy mely kérdés kapcsán hová kell nyúlni a polcokon! Közel negyedszázada terjeszti eredményesen a párt politikáját Káló Béla. Ennek elismeréseként csütörtökön Salgótarjánban — a megyei párt- bizottságon — Lenin-emlék- plakettet kapott a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 104. évfordulója alkalmából. (r. i.) sének további jelentős tartaléka rejlik az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében. Bármennyire meghatározó szerepe is van a termelésben » technikának, az anyagi feltételeknek, a döntő szerep mégis az embereké, akik az egész termelési folyamatot végzik és irányítják. Mind az eszköz-, mind a munkaerő-kihasználás hatékonysága nagymértékben függ. a szervezés színvonalától, attól, hogy a gépek és az emberek munkájának pontos összehangolásával optimális időben tudják-e a különféle mezőgazdasági munkákat elvégezni. A mezőgazdasági üzemekben több tízezer jól képzett szakember dolgozik. A munlíájukkal szembeni követelmények azonban állandóan növekednek, ezért tevékenységükben elengedhetetlen követelmény az újjal szembeni fogékonyság, a legkorszerűbb termelési és szervezési eljárások megismerése és gyakorlati alkalmazása. A korszerű szervezési elvek alkalmazásának hatékonyságnövelő hatása széles körben ismert. A mezőgazdasági termelésben az marszerű termelési rendszerek ta- oasztalatai igazolják, hogy a legkorszerűbb gépek, kémiai anyagok és vetőmagvak fel- használása is csak akkor eredményes, ha nagyon pontosan szervezett munkával, maga' fokú technológiai fegyelemmel párosulva alkalmazzák azokat. Ebből következik, hogy a hagyományos termelés; eszközök, anyagok felhasználása is hatékonyabb lesz, ha gondosan szervezve, magasabb technológiai fegyelemmel (tehát iparszerűen) alkalmazzák azokat. Mezőgazdaságunk termelését jelenleg á sokoldalúság jellemzi. Gazdaságpolitikánk egyaránt épít az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, a nagyüzemek és a kisgazdaságok termelésére, a legkorszerűbb és a hagyományos termelőberendezésekkel történő gazdálkodásra. A cél az, hogy a mezőgazdaság a jövőben is megfeleljen a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődéséből reá háruló feladatoknak. Ez pedig akkor érhető el, ha az üzemi vezetők szemléletében és a gazdálkodás gyakorlatában a termelés növelésére való törekvés mellett a hatékonyság javítása is általánossá válik. Dr. Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának I alosztályvezetője NÓGRÁD - 1974. április 27, szombat^ 3
