Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

Képernyő előtt fő szatírák hete 'Kollégisták megyei svat aló versenye Hagyománnyá szeretnék tenni Az elmúlt hét tévéműsorá­nak már a nyitónapja jól kezdődött, mert Gyártás Mik­lós, színháztörténeti sorozata, az „És színész benne minden férfi és nő..keretében rit­kán látható színpadi művel találkozhattunk, Majakovsz­kij Poloskájával. A nagy szovjet forradalmár költő sza­tírája maró gúnnyal mintáz­za meg a fiatal szovjet tár­sadalom jellegzetes karrieris­ta figuráit, kisstílű élősködő­it. A korrajz, amelyet Maja­kovszkij elénk mutat, ma is tanulságos és elgondolkodta­tó. A darab főszerepeiben Sztankay István, Lukács Sándor, Máthé Erzsi nyújtott kitűnő jellemábrázolást. Szerdán láthattuk A látó­határ szélén című dokumen- tumfilm-sorozat harmadik részét, mely után méltán tartott igényt érdeklődésünk­re a tanyavilág jövőjéről, csütörtökön elhangzott stú- dió-vitaműsor, a téma leg­jobb ismerőivel, szakértői­vel. E napon ugyancsak szí­vesen néztük az Erzsébet ki­rálynő című angol tévéfilm­sorozat IV., Szörnyű konspi­rációk című részét is. Vitray Tamás új műsor­sorozata, a Hazai esték start­jára került sor pénteken este. Nyírbátor és Sopron város­vetélkedője ugyan erősen em­lékeztet a rádió egy korábbi sorozatára, de itt a képi több­let szerencsés adalékot je­lentett a műsorfeladatok, érzékletes, mozgalmas bonyo­lításában. A szombat esti programra szintén nem lehetett pana­szunk. Előbb A menyasz- szony című pajzán-pikáns csehszlovák kisfilmen mu­lathattunk, majd a 24. San- remói dalfesztivál műsorá­ból kaptunk bőséges ízelítőt, A nap "záróeseménye a hetek óta tartó Fábri-sorozat kere­tében az 'Utószezon című, 1966-os, szokatlan formai megfogalmazású, tartalmá­ban ma is döbbenetes hatá­sú filmalkotásnak repríze volt. A filmben Páger An­tal, Kőmíves Sándor,, Rajz János, Szendrő József, Ko­vács Károly, Balázs Samu, Básti Lajos, Apor Noémi, Zách János, és Tolnay Klári élmény tnyújtó alakításait láthattuk. Vasárnapról két műsorese­ményt érdemes megemlíte­ni: A nagy kombinátor cím­mel Ilf és Petrov szatirikus művének tévéfeldolgozását Kaposy Miklós vállalkozásá­ban, Márkus László és, Csá­kányi László remek közre­működésével, majd az esti programból G. B. Shaw: Can­dida című ugyancsak szati­rikus színművének közvetíté­sét a Madách Kamara Szín­házból, a remekelő Mensáros Lászlóval, valamint Vass Évával, Tímár Bélával, Kör­mendi Jánossal, Nagy Anná­val és Bálint Andrással. (barna.) „Egy tűz világít neked: a Szabadság" Emlékezés Byronra Százötven évvel ezelőtt, harminchat éves korában halt meg a világirodalom egyik legnagyobb hatású költője az angol George Gordon Noäl | Byron, öt tekintették a ro­mantika főexponensének, „aki személyében foglalta össze I annak minden lényeges tulaj­donságát és ihlető példájával mintegy rákény szeri tette a ci­vilizált világra”, ö magát inkább az angol j klasszicizmus folytatójának | Vallotta. Kora — szerinte — tetteket követelt, olyan tet­teket, amelyeket nem a toll, | hanem a kard hajt végre. „Azok az idők ■— írta —, ; amelyek tisztelettel övezték a | királyokat, gyorsan tűnőben vannak. A vég úgy fog ömle- ni, mint a víz, de végül is győznek majd a népek. Meg­élni már nem fogom, de elő­re látom!” j Általa vált a forradalom utáni korszak cél javesztett nyugtalansága járvánnyá, a század betegségévé — írja Babits —, hiszen az életmű mellett legalább annyira fon­tos volt számára a szerep amit makacsul és következetesen végigjátszott, s amely sokak számára a költő kötelező ma­gatartásává vált. A romanti­kus hős, akit ő vezetett be az irodalomba, az örök idegen az emberek között, rejtélyes és megközelíthetetlen, magányos­ságát úgy hurcolja magával, mint egy fejedelmi palástot, kitaszítottsága valami szörnyű titkot, végzetes tévedést sej­tet. s ezt a bukott angyalok méltóságával viseli. Ellenáll­hatatlan, noha romlást és kár­hozatot áraszt mindenkire, akivel összekerül. Harminchatodik születés­napjára írott versében maga is szereti ilyennek látni ön­magát: „Oly hosszú volt az út e sánta lábnak, / s e kéz­nek, mely ölelve is csak ölt/ szabadjon hunyt tüzénél any- nyi láznak / tisztulva térni szűz öledbe, Föld! / Magam vagyok csak ember már, ki­verten, /ki voltam lordok lé­ha, vén fia”. Mert származása és életút­ja is szinte kínálja a tetsze­tős ellentmondásokat. Apai ágon ősi főnemesi családból származott, apja a királyi gárda kapitánya volt. Züllött életet élt, eltékozolta felesége vagyonát és szegénységben hagyta hátra családját. By­ron mégis főrangú nevelést kaphat, mert tízéves korában rászáll a családi vagyon. Harrowban és Cambridben végezte tanulmányait, magisz­teri diplomát szerzett és el­foglalta helyét a Lordok há­zában. Byron a szabadság imádója. Politikában úgy mint erkölcs­ben. A Lordok házában meg­tartott első beszéde a korai an­gol munkásmozgalom képvise­lői, a nottinghamshire-i lud- dita, munkások mellett emelt szót, akikre a törvényjavas­lat halálbüntetést kért a géprombolások miatt. De szenvedélyesen védelmezte az ír népet is. Sokat utazott: Spanyolor­szágban, Görög- és Törökor­szágban, Kisázsiában. Ezen utazásai során szerzett élmé­nyeit írta meg legmaradan­dóbb művében, a 16 éneket tartalmazó, de befejezetlen „Don Juan”-ban, amelyben egy fiatal spanyol nemes uta­zását és kalandjait örökíti meg Spanyol-. Görög-. Török-, Orosz- és Angolországban, de közben pompás szatírában suhogtatja ostorát a társadal­mi élet kinövései és ferdesé- gei felett. Lázadás ez a mun­ka a társadalmi rend, erkölcs és vallás ellen és teljes gon­dolati és cselekvési szabadsá­got kér minden ember számá­ra. Hatása a magyar irodalom­ban is kimutatható. Vörös­marty, Arany, Szász Károly, Ábrányi Emil korán lefordít­ják műveit, így hamar is­mert és népszerű lesz. Hatása mutatkozik Madách-nál is a Kain című műve az emberi­ségnek ugyanazokkal a nagy problémáival viaskodik, mint a mi Tragédiánk. De hatott Heine és Goethe költészetére és Puskinra is. Életpéldája pedig sokakat buzdított a szabadságért való szép halálra: „A zászlók leng­nek szerte a hegyen,/szebb, így a lét, ha csak egy órai, / minek néked holt szerelmed?' Legyen angolnál több benned a római. / Találj magadnak — könnyű lesz keresni — / egy hősi sírt. És ne legyen to­vább. / A harcmezők már vár­nak, menj elesni, / szótlanul, mint az antik katonák.” Csukly László A rádióban Versszínpad címmel új so­rozat indul. A versmondás' történetével, stílusaival is­merteti meg e fiatal hallgató­kat. Min'd azoknak szól, akik vonzód nak a versek világához, akih közelebb sze­retnének \ ke­rülni a vers­tolmácsolás bel só törvényei hez. Ez a mű­sor mutatja, hogy a fiata- ejg- helyezett Kormos Gyulát köszönti a körében KISZ-bizottság megyei képviselője. Molnár Fodor felv. lók egyre többen Gvö érdeklődnek a ' 'versmondás . iránt. Ezt jelzi ez a verseny helyezettjét —, de a tizennégy is — mondta el a kollégis- szereplőn kívül sok diák ták megyei szavalóversenyé- eljött szurkolni, meghallgatni nek zsürielnöke, dr. Szabó a forradalmi költészet leg- Károly. A salgótarjáni Strom- szebb művei köréből válasz- feld Aurél Gépipari Szak- tott költemények előadását. A középiskola kollégiumának felkészültség szintjének, a ki­társalgójában szombat dél- ejtés, hangképzés, hangsúlyo- után rendezték meg első íz-a zás apró fogásainak megfi- ben a kollégiumban lakó gyelésénél még izgalmasabb szakmunkástanulók és kö- volt az, hogyan értelmezik, zépiskolások legjobb vers- m^fnt élik át a diákok a mondóinak vetélkedőjét. A «»ült és a jelen forradalmi , , . . gondolatait. Gordos János, a megye hét középfokú tanin- megyei művelődésügyi osz- tézményének kollégiuma küld- tály vezetője megnyitójában te el a háziverseny első két a FIN-hez kapcsolódó ren­dezvénynek mondta ezt a ve­télkedést. A zsűri tagjai — Molnár György, a megyei KISZ-bizottság középiskolai felelőse, Nagy Ágnes, me' gyei közművelődési felügye­lő, Prókai Gábor, a v.'rosi tanács közművelődési fel­ügyelője, Kőszegi Jenő, a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola igazgatója és Tóth András, a pásztói Mik­száth Gimnázium tanára — már az első forduló után megállapították, hogy a vá­rakozásnál magasabb szín­vonalú versenyen bíráskod­nak. Végül a könyvjutalma­kat a következő hat tanuló nyerte el: a hatodik helyé/: Lisovszki Márta, a balass: gyarmati egészségügyi szakkö­zépiskola első osztályosa, ötö­dik lett ugyanebből az isko­lából Bálint Ibolya negyedi­kes, a IV. helyen Csonka Csa­ba, a vendéglátó intézet ne­gyedikes tanulója , végzett. Szoros versenyben dőlt el az első három hely sorsa. A bt: lassagyarmati Bálint Mária II. osztályos egy pont különbség­gel lett harmadik a salgó­tarjáni Madách Imre Gim­názium negyedikes diákja. Gyurika Katalin mögött. A verseny győztese a szécsénvi mezőgazdasági szakközépis­kola III-os tanulója, Kormos Gyula lett. De a vetélkedés jellegéből következően nyer­tesnek érezhette magát a ki­tűnő rendezésért a vendéglá­tó kollégium és a szavalóver. seny minden hallgatója. FELVÉTEL, A balettintézetbe Az Állami Balett Intézet, az 1974 75-öts tanévre felvé­telt hiirdte-t, olyan 10—12 éves lányok és 10—14 éves fiúk ré­szére, akik a tánchoz kedvet éreznek és elvégezték az álta­lános iskola első négy osztá­lyát. Az intézet keretében ál­talános és középiskola műkö­dik, melynek elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az Állami Balett In­tézet szakmailag sokoldalúan képzett, hiyatásos táncművé­szeket neveL A felvételi vizsgám jelent­kezés ideje: május 2—15-ig. A vidékiek szülői hozzájárulás­sal, megcímzett, bélyeggel el­látott válaszborítékkal írás­ban, a budapestiek személye­sen jelentkezzenek az Állami Balett Intézetnél (Bp. VI., Népköztársaság útja 25.) A felvételi vizsgára jelent­kezők budapesti elhelyezésé­ről a szülőknek kell gondos­kodni. Az újonnan felvett nö­vendékek számára az intézet diákotthoni elhelyezést csak korlátozott számban, tud biz­tosítani. A jelentkezőket a felvételi vizsga időpontjáról az intézet értesíti. Mai téréajánlatunk 20.00: Kirgizia, a hegyek köztársasága. Az egyórás do- kumentumfiim, az APN hír- ügynökség és a Magyar Tele­vízió közös munkája. A Szov­jetunió egyik tagországát, a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaságot ismerhetik meg a nézők a filmből. A hazánk­tól sok ezer kilométerre fekvő szovjet köztársaságot a világ­hírű, Lenin-díjas kirgiz író. Csingiz Ajtmatov kalauzolá­sával utazhatjuk be, s ez meghatározta a film hangvé­telét is: a korábbi hasonló al­kotásoktól eltérően, ez a mű líraibb, bensőségesebb; a ké­pek az író szavaival egészül­nek ki. Láthatjuk az ország fővárosát, a mezőgazdaság — elsősorban a Kirgíziána jel­lemző gyapottermelés — ered­ményeit, s büszkeségüket, a tengerszint felett 1000 méter­rel épülő toktoguli vízi erő­művet. Megismerkedhetünk a kirgiz népi szokásokkal, jel­legzetességekkel, amelyek az épületekben éppúgy megmu­tatkoznak, mint az itt élők ruházatában. Részlet az Erzsébet királynő című magyarul beszélő angol film V. részéből, április 23, — kedd 21 óra. ÉRDEKES SOROK László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORTKÖNYV BÖL A/ Uránváros, hivatalos neve (szerencsétlen elneve­zés) Üjmecsekalja. Mennyi­vel egyszerűbb, találóbb lett volna: Üjpécs. Nemcsak a 20-as, 27-es, 10-es, 40-es au­tóbuszokkal (menetidő a vár ros szívéből 20 perc) kötő­dik a régi Pécshez. Sokkal több szállal. Legerősebb szál az ember. Aki a régi város­ból költözött az újba, és aki faluról telepedett le ide, hogy naponként bejárhasson a ré­gibe, az igazi Pécsre. Mert Uránváros, Üjmecsek­alja nem a hagyományosan kialakult Pécs, ahol szűk, tekergős utcákban bújnak meg a barokk paloták erké­lyei. De nem is Komló, Du­naújváros, Inota, ahol érez­hető a kukoricaföldön épült települések hevenyészett, ro­hammunkában készült, ha­gyományban szegény és ezért sivár hangulata. Ennek a városrésznek van hangula­NÓGRAD - 1974, április 23., kedd ta, van zamata. Előhírnök! hivatása: ilyen legyen a megújuló Pécs, az ősi belvá­ros, a műemlékházak tövé­ben épülő negyed. Ebbe a városrészbe viszik a külföldi delegációkat, az illusztris vendégeket, a tervező és épí­tő szakembereket — ilyen a mi új Pécsünk. Ezt a városrészt az urán­bánya adta Pécsnek. De a városrész nemcsak az urá- nosoké. Több mint húszezer ember él Üjmecsekalján. Rangot jelent, ha valaki itt lakhat. És jó levegőt. Ide nem jut el a hőerőmű, a porcelángyár, a sörgyár, a kórházak és pékségek füstje. De eljut a Makár-hegy, a Jakab-hegy friss, üdítő leve­gője. És panorámája. Üjmecsekalja a megújuló magyar építőipar kis króniká­ja. Tizenhét esztendeje három­négyszintes házakkal kezdték, még hagyományos, föniciai módszerekkel az építését. Né­hány utca épült igy. Ezek a hangulatos, ligetes, fasorok­kal szegélyezett, kisvárosi ut­cák. Folytatták a hétemelete­sekkel. Ezekben már közoon- ti fűtés. és lift van. Tető­terasz. Utána emelték a tíz­emeleteseket. Panelből. És ki­alakultak a sugárutak. Hatal­mas, higanygőzös kandelábe­rekkel. fénylő, színes neon­reklámokkal. Aztán a tizen­hétemeletes toronyház. Ezek között érzi az ember: nagy­városban jár. Itt van Pécs legszebb áru­háza, a brüsszeli világkiállí­tásról mintázott étterme és mulatóhelye. áz Olimpia és egy sereg iskola. Annyi, hogy még az iskolavárosnak ismert Pécsről is kijárnak a közép­iskolások. A főiskolások, az egyetemisták viszont a régi Pécsre utaznak. Tervező. Engem behívattak a pártbizottságra, és azt mondták: ..Elvtárs. két hónap alatt ezer ember részére la­kást kell tervezni. Tudjuk, hogv nehéz feladat, de adunk segítséget. Itt vannak az e'v- társak Budapestről, a szovjet tapasztalatokat is felhasznál­hatja, Pécsett is van szak­ember. A lakásterveknek két hónap múlva az asztalunkon kell lenni. Komló és Meszes tervezését is megoldotta, ezt is. meg fogja csinálni.” (Folytatjuk!) „BESZÉLŐ” BŐRÖNDÖK Egy utast elindítani Párizs­ba, bőröndjeit pedig Buenos Aimesbe — pár percig tartó „feladat” a repülőterek foly­ton siető alkalmazottai szá­mára. Az ilyen kellemetlen esetek elkerülése végett John Wemy amerikai mérnök azt javasolta, hogy minden bő­rönd nyilvántartási számához közvetlenül hozzá kell erősíte­ni a megfelelő kőd'jelzéseket tartalmazó elektronikus im­pulzusokat kibocsátó miniatűr generátort. Egy ilyen generá­tor nem nagyobb, mint ©gy közönséges jelzőcédula. A ge­nerátorral ellátott bőröndöket tévedés nélkül, a megfelelő útirány szerint fogja osztá­lyozni egy automatikus ellen­őrző berendezés. MINDEN RELATÍV A libanoni utazási iroda így reklámozza angliai turis­taútjait: „Utazzék velünk az esős Angliába, ahol az ön arcszíne és közérzete észreve­hetően javulni fog. önnek nincs szerencséje, hogy olyan országban ék ahol egy évbe 365 napon át süt a nap. Ang­liában minden esőmentes napért 12 dollár kártérítést fog kapni.” Az elmúlt tavasa azonban sokkal verőfényesebb volt Angliában, mint eddig bármikor. „Ha továbbra is fennmarad a napsütéses idő­járás — jelentette ki a liba­noni utazási iroda elnöke — akkor tönkremegyünk.” HOL TANULJUNK NYELVEKET? Természetesen, a villany- vonaton — állítják a dán szakemberek. Azon. a vona­ton, amely reggel He Isin gör­béi indul Koppenhágába (az út egy óra hosszat tart), nem­sokára három — angol, né­met és francia — nyelvtanfo­lyam indul. KÜLÖNÖS KÖNYVTÁRSZÁLLÍTÁS Egy skóciai városban új he­lyiségbe kellett költöztetni a városi könyvtárat. Röviddel a költözködés előtt a könyvtár igazgatója felhívást intézett a város lakosaihoz, hogy köl­csönözzenek ki a könyvtárból néhány könyvet, úgy. hogy két héten belül már az új épü­letbe, viszik vissza azokat. Ez­zel a módszerrel a könyvek átszállítása szinte semmibe sem került.

Next

/
Thumbnails
Contents