Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
Irodalmi presszónk vendége volt Sütő Irén Alig hiszem, hogy van olyan olvasó, aki nem ismeri Sütő Irén nívódíjas színművésznő nevét. Hangját legalábbis, különösen azóta, hogy az Odüsz- szeiát a tévé is bemutatta. Odüsszeusz feleségének, Phe- nelopének — akit Irene Papas alakított — a hangját szinkronizálta Sütő Irén. Különös volt a „királynővel” szemé-1 lyesen találkozni Balassagyarmaton, az Óváros téren. A bő ledőzetű, görögös ruha helyett nadrágkosztümöt viselt. Kocsival érkezett, fellépéséig vitám autóstörténeteket mesélt. Sokat utazik nemcsak külföl- uön. Megjegyzései közül egyet felírtam: nem ártana, ha Vác után Balassagyarmat irányába mutató jelzőtábla lenne. Autósok igazították el őt is Balassagyarmatig. — Ezek szerint még nem járt errefelé? — Gyarmaton még nem jártam, de Salgótarjánban többször is. Felejthetetlen, kedves emlékeim fűződnek oda, csalt a legutóbbira, a munkásfiatalok versmondó versenyére utalok — mondotta. És máris témát váltottunk: a színpad törvényeiről, a szavalok tehetségéről és a színészek súlyos felelősségéről beszélt. A művésznő évek óta részt vesz a zsűrik nehéz munkájában. A legtöbb fiatal nem hiúságból, becsvágyból, hanem a költészet iránti szeretetből vesz részt ezeken a versenyeken. Értük vállalja szívesen a zsűrizést, a sok színházi, televíziós, filmes elfoglaltsága mellett. Jelenleg Déry Tibor Befejezetlen mondat című művéből készülő Fábri-filmben és egy Móricz-regény tévéadaptációjában szerepel. A további „beszélgetést” már nagy nyilvánosság előtt folytatta — önálló estje keretében. ■1962 óta járja az országot. Miskolctól a legkisebb dunántúli faluig mindenhová elfogad meghívásokat irodalmiművészi estekre. Föllépet már Bitskey Tiborral, Bánffy Györggyel, Keres Emillel és Kovács P. Józseffel egy műsorban, bár — mint bevallotta — az önálló estet szereti a legjobban. — Ilyenkor én válogatom össze a verseket. Arról vallhatok, amit a legjobban szeretek. Mostani előadását négy ciklusból állította össze: Utazni jó, Állatok, Emberi életek, Pajzán szerelmes versek. Csodálatosan gazdag, meleg hangja, sziporkázó játékossága magával ragadta a közönséget. Elekes Éva Ceé&élik, hogy.., NEHÉZ NYELV A MAGYAR Magkülönböztetett figyelemmel hallgatom az embereket ezekben, a napokban, minthogy már megint a magyar nyelv hetének eseményei zajlanak, ezúttal hetedik alkalommal. Nyelvünket az idén is beszédekkel ünnepeljük, kiváló nyelvésziek tartanak előadásokat, ezenkívül még ankébokat és vetélkedőket is rendeznek a széles nép- tömegek részvételivel. Remek stílusérziákire vall, hogy a magyar nyelv hetének ziáró- aktusa Ajkán lesz, hiszen anyanyelviünk a nép ajkán, el és fejlődik. Bizony, él és örvendetesen fejlődik, mégpedig nem is csak a hivatalos előadásokon, ankétokon és vetélkedőkön. Tanúja voltam minap, éppen a magyar nyelv hetének előestéjén, hogy két amatőr nyelvművelő valami jelentéktelen apróságon összekülönbözött;. Scaó szót követett és már-már tettliegességig fajult a perpatvar, amikor az egyik fél megiúmta és eképpen szólt ellenfeléhez: — Most pedig söprés, édesapám! Az illető, akinek ezt mondták, alaposabban megnézte, hogy aki mondta, az nála legalább egy fejjel magasabb és feltehetőleg erősebb is, ezért ügyelve maradék méltóságára, rövid úton elhagyta a ve- . élkedő színhelyét Minden bizonnyal azért, mert anyanyelvi fokon ismeri a magyart. Ha csak felületesen is- jneni, akkor a fenti felszólításra esetleg söprű után kezdett volna szaladgálni, miközben még egyszer jól szem- ügyre veszi ellenfelét, hátha a fia, hiszen édesapjának szó- ' i tot la. Ezt pedig kétszeresen is bonyolította volna a helyzetet, mivel egyrészt újabban meglehetősen nehéz söprűt venni, másrészt a családi kapcsolatok sajnálatosan lazulnak, felesleges tehát kételyeket ébresztenünk egymásban az apaságot illetően. Más példák is érzékletesen mutatják a magyar nyelv szüntelen fejlődését. Egyebek között észre kellett vennem, hogy a „drága” szavunk jelen téstartama alaposan módosult az utóbbi időben. Valamikor, amikor nyelvünk még lényegesen szegényebb volt, ez a szó főként azt jelentette, hogy vallatni sokba kerül, vagyis nem olcsó. Manapság, ha nagyritkán használják is, úgy szinte kizárólag meghitt beszélgetések, szerelmi vallomások alkalmából, (Vesd össze: drága kicsi életem; te vagy az én legdrágább kincsem; drága szívem; ugyan már, drágám stb.) Ugyanakkor az emberek közötti rideg kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatokban ez a szó szinte ismeretlen, mert nyelvünk gazdagodása folytán minden nehézség nélkül helyettesíthető más, kulturáltabb kifejezésekkel A nyelvi változásoknak ez a folyamata az első árrendezésekkor vette kezdetét, pontosabban akkor, amikor első ízben emelték fel a béreket és rendezték az árakat. Érdemes figyelni az árnyalt különbségtételre, amelyre a magyaron kívül kevés nyelv képes, emiatt joggal érezhetünk nemzeti büszkeséget. így aztán már senki sem lepődik meg, ha azt hallja, vagy olvassa, hogy a zöldségfélék árszínvonala valamelyest meghaladja a tavalyi hasonló időszak átlagát, jóllehet a zöldségtermesztés ösztönzésére további jelentős intézkedések történtek. Egykor ezt úgy mondták volna, hogy drága a zöldség, de ez ma már elképzelhetetlennek tűnik, hiszen nyelvünk sivárságát tükrözné, ha a szeretett lényt ugyanazzal a jelzővel illetnénk, mint a sárgarépát. Ez már annyira természetes, hogy a magyar nyelv hetének előadásain feltehetőleg szóvá sem teszik a nyelvészek. Akik különben, mint értesültem róla, az ünnepi héten főként azt vizsgálják, hogy merre fejlődik a magyar nyelv. Szakmai vitájukba a világért sem kívánok beleszólni, hiszen a legjobb esetben is csak amatőr nyelvésznek tekinthetem magam, de laikus véleményem szerint nyelvünk nem egy, de legalább két különböző irányba fejlődik. A hivatalos nyelv mind árnyaltabbá válik, minthogy életünk is mind bonyolultabb. Az idősebbek még emlékezhetnek azokra az időkre, amikor elegendő volt kijelenteni, hogy termelj többet, jobban élsz — és mindenki pontosait értette, hogy miről van szó. Manapság viszont hasonló témában előbb körvonalazzák, hogy mi a helyzet a világpiacon, mekkora az itthoni kereslet és kínálat, milyen mértékben hatnak a közgazdasági szabályzók, mennyiben befolyásolja az élő munka aránya a felosztható nyereségalapot, és így tovább. Kétségtelen, hogy mindehhez kivételes nyelvi műveltség szükséges. A fejlődés másik fő iránya viszont a köznyelvben ennek az ellenkezője, nevezetesen a szűkszavúság a xijándennapos érintkezésben. Amennyiben nem értenék, hogy mire célzok, tudják be annak, hogy tényleg nehéz nyelv a magyar. Árkiig József Mai arcok — mai emberek ISI ép frontelnök és tanácstag Nagy Vilmos iskolaigazgató ma már lassanként úgy érzi, mintha yilágéletében mindig Taron élt volna. — Az Ipoly-parton. Lu- i lányhalásziban születtem. Balassagyarmaton jártam a tanítóképzőt. Amikor mi végeztünk, elég nehéz volt az elhelyezkedés. Ajánlgattak különféle foglalkozásokat. Volt aki elfogadta, volt aki nem. — Sikerült tanítani? — Valahogy nagyon iól alakult. Mindjárt állást kaptam. Kisbágyonban kezdtem, öten voltunk az egész tantestületben. Egyébként szilárd elhatározásom volt. hogy ha kell. •■.kár várok is egv-két évig. De mindenképpen tanítani szerettem volna. — Honnan ez a nagy elhatározás? — Már gyerekfővel is mindig tanító akartam lenni. A nagybátyám is pedagógus. Azt hiszem, a gyerekszeretet kötött ehhez a pályához leginkább. Még akkor is. ha nehéz volt a munka, vagv rosz- szabb körülmények között éltem. Nagy Vilmos tizenöt esztendeje került Tarra. Akkor még igazgatóhelyettesnek. Később .kiemelték”, járási tanulmányi felügyelő lett. — Annyi hasznom volt a felügyelőségből, hogy megismertem a pásztói járás minden községét, az iskolákat, a pedagógus kollégákat. Gyakran jártam értekezletre Salgótarjánba Is, ahol a megye minden részéből összejöttünk. Aztán megnősült, és mivel a felesége is a tari iskolában tanított. Nagy Vilmos úgy gondolta, legjobb lesz megtelepedni. Éppen akkor üresedett meg az iskolaigazgatói állás, amelyet neki szántak. Jelenleg tizenöt tagú a tantestület. és kétszázötven gyerek jár a szép iskolába. Nagy Vilmosnak éppen elég elfoglaltsága van. Az iskola igazgatása mellett lelkesen tanítja a magyart. Hét esztendővel ezelőtt tanácstagnak jelölték. — A Zrínyi utca tanácstagja vagyok. Hosszú évek után is mindig meghat a bizalom, amikor újra és újra rám gondolnak. A tanácsüléseken mindig ott vagyok. Érdekel a község ügye-baja. fejlődése. Most például a község ap- rajával-nagyjával együtt örülök az orvosi rendelő épülésének. Nagy dolog lesz. ha elkészül. Az iskolai munka és a tanácstagság mellett Nagy Vilmos Taron a népfront elnöke Is. Egyúttal csúcsvezetőségi tag és a községi ifjúságvédelmi bizottság elnöke. — Nem sok egy kicsit? — Néha úgy érzem, éppen elég. De szívesen csinálom valamennyit. A népfrontnál különösen nagy terveink vannak. — Például ? — Nagyon jó a kapcsolat a tanács és a népfront között. Együttműködési megállapodásunk van. De ez, csak írott papír volna, ha a gyakorlatban nem valósul meg. A tanács vezetői rendszereden részt vesznek a nénfrontérte- kezleteken, mi szintúgy a tesA kurszki mágneses anomália kincse A Szovjetunió európai részének középső vidékén levő hatalmas vasércmező — az ún. Kurszki mágneses anomália, amely jelentősen eltéríti az iránytűt— 850 kilométer hosz- szan és 250 kilométer szélességben terül el. A világ leggazdagabb vasérclelőhelyének tartják. A kurszki ércmezők kiaknázása során a medence minden természeti kincsét komplex módon hasznosítják. Az érccel együtt felszínre hozott egyéb ásványok feldolgozására cement- és mészművek, valamint más gyárak épülnek, de mindenekelőtt egyre nagyobb vas- és acélipari kombinátok. Ezek egyike a novo-lipeckl kohászati kombinát, amelyneK épülő — a képen látható — 3200 köbméteres nagyolvasztója a szovjet ipar egyik büszkesége lesz. Minél nagyobb kapacitású nagyolvasztókat építenek, annál gazdaságosabb lehet a nyersvas-előállítás. Már egy 5000 köbméteres nagyolvasztó építését is elhatározták, amelynek 30 százalékkal lesz nagyobb a termelékenysége, mint a 3200 köbméteres kohóé. A szovjet vaskohászat széles körben alkalmazza a legkorszerűbb termelési módszereket, köztük az elektrosalakos, az elektron- és plazmasugaraa eljárásokat. Nagy fejlődés várható a szupravezetők használatba vételétől is. Nagycsaládos asszonyok A Hazafias Népfront Salgótarjáni városi Bizottsága a nőpolitikái és a népesedéspolitikai határozat szellemében a közeljövőben több alkalommal kötetlen baráti beszélgetésre hívja össze a nagycsaládos asszonyokat. A sokgyermekes édesanyákkal elsősorban azt vitatják meg, milyen segítséget kapnak a munkahelyeken. De szó esik arról is, hogy a soagyermekes családoknak milyen gondjaik vannak, és főként milyen támogatást, segítséget várnak a kereskedelemtől, szolgáltatástól, elégedettek-e az ellátással. Az ösz- szejövetelek érdekessége, hogy 2gy-egy alkalommal mindig csak öt-hat asszonyt hívnak meg, hogy valóban baráti hangulatban, őszintén szóljanak mindennapi életükről. tületi üléseken. így közösek az elhatározások, innen is. onnan is érkeznek javaslatok. — A legközelebbi tervek? — A község csinosítása. Nemcsak azért, mert tavasz van, és ilyenkor az ember szeret szépet látni maga körül, hanem azért Is. mert a szép házak szinte megkövetelik maguknak a falunak a rendezését. Parkosítani szeretnénk, és nagyon kellene egy játszótér. Az iskola mellett már megcsináltuk a kislabda- pályát. Köréje még fenyőket is ültettünk. Ez volt az első lépés, a többi, remélem, ion magától. Tervezzük egy kertbarát szakkör megindítását. A pásztói termelőszövetkezet agronómusa már vállalta is a vezetést. Nógv az érdeklődés, az itteni emberek szívesen kertészkednek. — Marad szabad ideje? — Azt azért mindig szakítok magamnak. A két gverek nagyon várja haza az édes- aoát. Esténként televíziót nézek. ha annak vége van. felgyújtom az olvasólámoát és könyvet veszek a kezembe. Szívesen barkácsolok. De a legtöbbet talán a rózsáimmal és a gyümölcsfáimmal foglalkozom .., — csatai — Gépjárművel ne... Szó sincs járműellenességről, hiszen ez képtelenség is lenne a mai világban. Arról van szó, hogy járművek oda, ahová az emberek pihenni, felfrissülni mennek, ne menjenek, mert megzavarják a hangulatot, szennyezik a levegőt, zajt vernek, és mindez egyenlő a pihenő ember zavarásával. A megyei természetvédelmi bizottság és a hatóságok figyelmébe ajánljuk, ebben a kérdésben határozottnak kell lenni. Salgótarján és környéke a legsűrűbben lakott része a megyének. Itt helyezkednek el azok az üzemek, amelyek legjobban igénybe veszik az emberi szervezetet. A dolgozók többsége ma már tisztában van azzal, hogy a munkahelyén elvesztett erejét a hét végén a szabadban, aktív pihenéssel újratermelheti. Ez azt jelenti, hogy a következő hetet felfrissülve kezdheti. Ehhez a felfrissüléshez Salgótarján és környéke szépségével, nyugalmasságával, a természet harmóniájának elragadó voltával minden feltételt biztosít. Csodálatosan szép a Salgó és környéke: Eresztvény, a középkort idéző somoskői várrom, a Sátoros és a C-súkta kövér hátú hegyei lenyűgöző panorámájukkal. A Karancs innenső oldala sajnos, mint sebzett nemes vad a megnyitott bányájával. De azért a hegy túlsó oldaláról az ország egyik legszebb látványát nyújtja. Rejtve a hegyek ölén a Ker- cseglapos, az egyik legkedveltebb kirándulóhely. Hasonló ehhez a Tatár-árok árnyékosa a nyugdíjasok tanyájával. A szép kirándulóhelyeinkről azokat az embereket, akik itt pihenni kívánnak, fokozatosan kiszorítják a járművek. Amellett, hogy zavarják a pihenést, szennyezik a levegőt, elűzik a csendet, a valóban pihenésre vágyó emberek idegeit is felborzolják. A Kercseglaposra, amely ideiglenesen védett is, bejárata tilalmat jelző táblával is ellátott, mégis minden pihenőnapon autók hajtanak oda be. Aztán jönnek a motorosok. Rettentő zajt csapnak. Hasonló a helyzet a Tatár-árokban. A Salgó és környékéről ne is szóljunk. Ott már csupán a pihenni vágyó embernek nincs helye. Autók karavánja, motorok sűrű raja lepi el megyénk egyetlen hivatalosan védett területét. Szegény, munkájában megfáradt, a természet csendjében pihenni • vágyó, kizárólag a tömegközlekedésre szoruló dolgozó ember, hol hát a pihenőhelyed? Ennek az áldatlan állapotnak Nógrád megyében is, mint az ország más részén, a leghatározottabban véget kell vetni. A Nógrád megyei Természetvédelmi Bizottság haladéktalanul mondja ki a kirándulóhelyek védettségét. Erre a jogát kormányrendelet biztosítja. A Salgó- ra kirándulók, autósok a főútról ne térjenek be az erdei utakra. Nem árt egy kis séta a várromig. A Karancs tövében levő kirándulóhelyekre semmilyen járművel behajtani nem szabad. Ide tartozik a Kerecseglapos, a Tatár-árok stb. A szép, egészséget nyújtó környezetet mentsük meg az emberek számára. Nem szabad azt szennyezni port okádó kőbányákkal, járművekkel zavarni. A járművet a kirándulóhelyek megközelítésére használják. A megközelítési határ körzetét az illetékesek viszont jelöljék ki. Nem járműellenességről van szó, hanem a dolgozó ember érdekéről. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1974. április 23., kedd 6
