Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
Kiiüméréssel szóltak a tavaszi tárlat anyagáról CSODÁLOM AZ ÖNÓK MUNKÁJÁT.. Ecuador Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára Salgótarjánba látogatott A messae Latin-Amerikából!, Ecuadorból érkezett kedves vendég vasárnap Salgótarjánba. Pedro Antonio Saad, Ecuador Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, félesége és két gyermeről, majd a salgótarjáni tavaszi tárlat anyagait tekintették meg, s elismerően nyilatkoztak a kiállított anyagról. Innen az út a tóstrandhoz vezetett, majd a salgói vár alatt fejeződött be. cializmus, ahol minden az emberért, az emiber javára történilk. Az itt tapasz toltak csak jobban megerősítették ebben. Mi egy kapitalista országban élünk, ahol a munkásosztály kizsákmányolása folyik még mindig. Azt kívánom, hogy az egész világ munkásosztállyá érdiekében ■ sikeresen haladjanak a szocializmus nagyszerű útján. — Miaigam ismerem a Magyar Szocialista Munkáspárt munkáját, politikáját, programját. Biztos vagyok abban, hogy azt a magyar nép — benne a salgótarjániak is, megvalósítják. Ez számunkra is nagy erőt jelenít ■... És végül: engedje meg, hogy megragadjam az alkalmat, s a nyilvánosság előtt magam és családlom nevében megköszönjem azt a figyelmességet, amelyben itt, Salgótarjániban részesítettek. Az ecuadori vendégek még vasárnap visszautaztak Budapestre. Somogyvári László B... iM minden az emberért, az ember Javára történik” ke kereste M a megyeszékhelyet. A vendégeiket a megyei pártbizottság székházéiban Matúz József, az MSZMP Nógrádi megyei Bizottságának titkára, Godó Györgyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Fekete Nándor, Salgótarján város Tanácsának elnöke fogadta. Pedro Saad igazán, meglepődött, amikor belépett a tárgyalótereimbe, s a magyar zászló mellett ott találta hazája nemzeti lobogóját. Meghatódva mondotta: — Köszönöm ezt a nagyon nagy figyelmességet! A baráti, elvtársi beszélgetés során Matúz József, a megye életéről, múltjáról tájékoztatta a vendégeket. Szólt Nógrád megye munkásmozgalmi tradíciójáról., á pártról, a pártétLetoről, a megye iparáról, mezőgazdaságáról, kulturális és egészségügyi életünkről. Kérésre külön szólt a megyében élő nemzetiségiek helyzetéről is. Pedro Saad töblb kérdést tett fel az eszmecsere során. Különösen a pártélet, a munkásmozgalmi múlt érdekelte. De kórdióst tett fel arról is: hogyan, milyen alapon, összefogással épülnek az új, nagyszerű lakások Salgótarjánban. A beszélgetés után városnézésre került sor. A házigazda szerepét Fekete Nándor, a városi tanács elnöke töltötte be. Először maketten mutatta be Salgótarján jeliemét és jövőjét. Az első állomás a Deriko- vits-ilakótelap volt. Nagyszerű panoráma tárult a vendégek elé. Láthatták a régi Salgótarjánt, az 1960-as építkezés stílusait, s a legújabb építkezési formákat. Fekete Nándor szavaira Pedro Saad csak ennyit mondott: — Csodálom az Önök munkáját. Nagyszerű építészeik, és munkásaik vannak. Ezt a kijelentését szinte megismételte a Gagarin általános és a számviteli főiskolánál. A Fécskő utcában a múlt és a jelen kontrasztjait láthatta a vendég. A József Attila Megyei Művelődési Központban Korin Ferenc igazgatóhelyettes köszöntötte, s kalauzolta a vendégeket. Tájékoztatót hallgattak meg a művelődési központ fetópáléséről, működéaéA látogatás befejeztével munkatársunk kérdésére Pedro Antonio Saad, Ecuador Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára a kö- ' vetkezőket mondotta: — Számomra rendkívül nagy öröm, hogy egy olyan munkásivérossal ismerkedhettem meg, mint Salgótarján. Itt is láthattam azt az erőt, amit a magyar nép és ennek a kis városnak dolgozói kifejtenek a szocializmus, a kommunizmus építéséért. Megismétlem amit már korábban is mondottam: csodálom az Önök munkáját, ami a szocializmus építésében, annak eredményeiben jelentkezik Azt is láthattam, hogyan őrzik, ápolják a forradalmi eszméket, hogyan válnak azok valóra. Csodálattal tölt el az az erő, ami a város lakosságéban jelentkezik, ami megmutatkozik gazdasági és kulturális életűikben egyaránt. Láttam például a művelődési központjukat, ami dicsőségére vélik Salgótarjánnak. Meggyőződéssel mondom, hogy az a művelődési központ még egy tíziszerte nagyobb ecuadori városnak is dicsőségére válna. Hangsúlyozni kívánom, A családtagok is jól érezték hogy mi két külön világiban magukat Salgótarjánban élűnk. Ez itt Önöiknél a szó- Kulcsár József felvételei Pártmunka a hivatalokban GYAKRAN esik szó arról, hogy a párt- szervezetek a párt politikájának megvalósítása során vegyék figyelembe saját helyzetüket, munkafeltételeiket, azokat a konkrét viszonyokat, melyek közepette e politikát alkalmazzák, végrehajtják. Minden területen alapvető követelmény ez, de különös figyelmet igényel azokban az alapszervezetekben, melyek jellegüknél, működési területük sajátosságainál fogva többé-kevésbé eltérnek a többitől. Ilyeneknek lehet tekinteni az állami feladatokat és a hatósági funkciókat ellátó hivatalokban, intézményekben működő alapszervezeteket. Az ezeken a területeken dolgozók tevékenységének túlnyomó részét törvények, rendeletek, utasítások szabályozzák, illetve a munka azok érvényesítésére irányul. Az utóbbi években jelentősen bővült az említett hivatalok és intézmények feladat- és jogköre. Ezt az itt működő alapszervezetek legutóbbi beszámoló taggyűléseinek tapasztalatai is bizonyították: fokozódott kezdeményező szerepük a hivatali feladatok ellátásának segítésében, a dolgozók hivatástudatának erősítésében, politikai nevelésükben. Az alapszervezetek jobban ösztönzik a hivatali ügymenet korszerűsítését, a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést. Az évi munka összegezése során nyert tapasztalatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy munkájuk fejlesztését ma még helyenként akadályozza intézményük néhány sajátosságának helytelen értelmezése. Kétségtelen például, hogy magának az intézménynek, a hivatalnak a működési köre és tevékenységének terjedelme a felsőbb szervek által nagyrészt meghatározott. Ezzel természetesen a pártmunkában is számolni kell, de erre hivatkozva semmiképpen sem lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy a hivatali alapszervezet csupán afféle munkavédelmi vagy érdekvédelmi feladatokat teljesíthet. Másrészt azok a törvények, rendeletek, utasítások, amelyek helyi végrehajtásáról gondoskodni kell, a párt politikájának megvalósítását célzó állami intézkedések e politika állami eszközökkel történő realizálására irányulnak. Ezért nem lehet egyetérteni az olyan megítéléssel és szemlélettel sem, hogy más dolog a politika, és megint más dolog a törvény, a rendelet. Ma már általában kialakult annak a gyakorlata, hogy miként segítsék a hivatali alapszervezetek politikai eszközökkel, módszerekkel a mindennapi feladatok végrehajtását, a vezetők személyi felelősségének érvényesülését. Azonban ma is gyakran felvetődik az a kérdés, miben és hogyan kapcsolódjék az alapszervezet munkája a törvények és rendeletek végrehajtásához, alkalmazásához. Több jól dolgozó hivatali alapszervezet példája bizonyítja: a különböző pártrendezvények vagy a politikai oktatás tanfolyamai jelentős segítséget adhatnak ahhoz, hogy a hivatal dolgozói megértsék a különböző törvények, rendeletek konkrét társadalompolitikai célját, összefüggéseit. Márpedig ez feltétele annak, hogy a velük kapcsolatba kerülő személyekben ne csupán ügyfelet lássanak, hanem olyan érző és gondolkodó embereket, akiket olykor meg is kell gypzni egy-egy intézkedés társadalmi szükségességéről, igazságosságáról. A törvények, rendeletek alkalmazása kétoldalú dolog: abból jogok és kötelességek is származnak. A jogosultságok általában kedvezően érintik az embereket, a kötelmek azonban gyakran nem esnek egybe az egyéni elképzelésekkel, bizonyos esetekben az egyéni érdekekkel sem. Magas fokú politikai felelősséggel jár, hogy az ügyintéző szocialista elkötelezettséggel, a közérdek és a társadalmi igazságosság biztos tudatában következetesen és . emberségesen intézkedjék az egyes ügyekben, végső soron éppen ez adja az alapszervezet politikai nevelő munkájának fontosságát. A példák sora bizonyítja azt is, hogy e pártszervezeteknek fontos szerepük van a hatósági intézkedések politikai hatásainak elemzésében és a tapasztalatok felfelé történő jelzésében. Sokszor különböző gyakorlati meggondolások elhomályosítják és háttérbe szorítják ezt a szerepüket. Holott a hivatali dolgozók napi munkájuk során sok tapasztalatot szereznek egy-egy intézkedés hatásáról, s az erről szóló tájékoztatás — akár pozitív, akár negatív ez a hatás — fontos adalékokkal szolgálhat a politika, az állami tevékenység további irányának meghatározásához. Helyenként még ma is gondot okoz a hivatali, intézményi pártszervezetek munkájában a beszámoltatási jog gyakorlása. Ismeretes elve a pártirányításnak, hogy az egyes állami szervek — így a tanácsok — vezető testületéinek tisztségviselői ebben a minőségük- bén mindéi: tevékenységükről a területi (megyei, városi, községi) irányító pártszerveknek adnak számot. Mivel azonban ezek a vezetők egyben a hivatali apparátusnak is felelős vezetői, ebben a minőségükben viszont már , a hivatali pártszervezeteknek számolnak be, a hivatali munkával, az apparátus helyzetével kapcsolatos kérdésekről, és nekik tartoznak politikai felelősséggel az ilyen jellegű határozatok végrehajtásáért. Ott járnak el tehát helyesen, ahol a beszámoltatási jog gyakorlása, során következetesen figyelembe veszik ezt a kettősséget,, mert csak így lehet elkerülni az irányító pártszerveknek és a hivatal) pártalapszervezeteknek a munkájában az átfedéseket, a hatásköri túllépéseket. ELMONDHATÓ, hogy a hivatalokban dolgozó kommunisták nagy többsége személyesen jó példát mutat a hivatali feladatok gyors, bürokráciamentes intézésében, az ügyefelek- kel való kulturált foglalkozásban, saját szakmai és politikai ismereteinek gyarapításában. Mindezek mellett is folyamatosan nőnek az igények és a követelmények. Amennyiben az élet, a társadalom és a politika érdekeinek meg akarunk felelni, akkor nekünk, kommunistáknak a jövőben még inkább az élen kell haladnunk. Dr. Latos István az MSZMP KB munkatársa Előnyös volt a társulás A társulásnak, az anyagi erők összefogásának egy közös cél érdekében igen nagy jelentősége van. Ezt ismerte fel a megyei ipari szövetkezetek egy része, amikor az anyagbeszerzés lebonyolítására társult. A kisebb szövetkezetektől is nagy energiát követelt az építéshez, szereléshez szükséges anyagok beszerzése. Kisebb tételekben ez a gyártó vállalatoktól szinte lehetetlen. A NISZAT, a Nógrád megyei Ipari Szövetkezetek Anyagbeszerzési Társulása az elmúlt években bebizonyította életrevalóságát. Megyénk szövetkezeti iparában a legutóbb lezajlott mérlegzáró közgyűlések tanulsága szerint is, az országos átlagot meghaladó volt a termelés növekedése. Ehhez nagymértékben hozzájárult Üfios8 tartott a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott, amelyen az elnökség nevében. Herczeg Károly, a SZOT titkára a SZOT múlt évi munkáiéról és a további feladatokról számolt be. Rámutatott, hogy a szak- szervezetek mind fokozottabban segítik a termelés, a gazdálkodás eredményességét, s egyben következetesebben képviselik választóik, a dolgozók érdekeit. A gazdasági életben általában kedvező tendenciák alakultak ki. s ezek az idén is folytatódnak. Az idei első negyedév adatai szerint az ipari termelés továbbra is dinamikusan nő. s kedvező a termelékenység javulásának üteme is. Mint mondotta, most az egyik legfontosabb feladat, hogy minden szinten tovább erősödjék a tervszerűség. Gazdaság- irányításunk rendszere — folytatta —. ha azt jól alkalmazzuk, a követelményeknek megfelel. A különböző központi határozatok és rendelkezések döntő többsége jó. nagyobb segítség, fokozott ellenőrzés szükséges azonban ahhoz, hogy a központi intézkedéseket tervszerűbben, céltudatosabban alkalmazzák a gyakorlatban. Az előadó hangsúlyozta, hogv a gazdaságDolitikai célok következetesebb végrehajtása a különböző szintű szak- szervezeti szervek munkastílusának javítását is igényli. El kell érniök, hogy a gazdasági vezetés minden szinten a jelenleginél gyorsabban reagáljon a munkások, a dolgozók jelzéseire, javaslataira. A szakszervezeteknek a jövőben még nagyobb feladatokat kell vál- lalniok abban a törekvésben, hogy a munkáskáder-utánpót- lás fázisai legyenek. További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a választott vezető szervekben, igy a függetlenített apparátusokban is növekedjék a kiváló, rátermett munkások, fiatalok, nők aránya, fokozódjék részvételük a közéletben. Jó felkészültségű, rátermett munkásokból kell meríteni a mozgalom káderutánpótlását, elő kell segíteni, hogy az arra alkalmas munkások közül minél többen állami és. gazdasági vezető tisztségbe kerüljenek. A továbbiakban a? üzemi demokrácia bővítésének kérdéseiről és a szocialista munkaverseny kibontakozásának jelentőségéről szólt az előadó. a NISZAT munkája. Végső ■ soron a szövetkezetek által összeadott alaptőke egy év alatt hússzor fordult meg a forgalomban. Tavaly az előző évinek kétszeresét forgalmazták. Néhány vélemény a társulásról: — Szükséges és jó, és egyre inkább támaszkodhatunk a társulás segítségére — mondta dr. Bakó Miklós, a balassagyarmati építők elnöke. Fenes József, a nagybáto- nyi szövetkezet elnöke viszont arról szólt, hogy náluk a profilbővítés elképzelhetetlen lett volna a társulás segítsége nélkül. Zsidai Zoltán, a karancske- szi építők elnöke úgy vélekedett, hogy a társuláson keresztül a szövetkezetek között is egyre inkább előtérbe kerül egymás segítése. A pásztói ipari szövetkezet legutóbb lépett be a társulásba, Nagyfalusi László elnök véleménye szerint az anyagellátási gondok megoldását elsősorban ettől várják. A társulás, illetve az anyagbeszerzés költségeit a forgalom arányában a tagszövetkezetek viselik. Az anyaszövetkezet a salgótarjáni Építő Tervező Szövetkezet. Külön haszon, nyereség nem származhat a társulás munkájából, és ez az alapszerződés lényeges vonása. A tapasztalatok viszont azt tanúsítják, hogy még igen sok eddig kihasználatlan lehetőség van, amivel a társulás munkáját éppen a tagszövetkezetek hasznára javítani lehetne. A szövetkezeti ipar az állami ipar kisegítője. Ez a sajátosság egyébként azt is jelenti, hogy sokkal rövidebb idő áll rendelkezésre a* anyagok biztosításához. Teljes, zavartalan, anyagellátást az idén sem ígérnek a NISZAT ügyintézői. Viszont ahhoz, hogy kevesebb legyen a gond, fontos a megrendelések időben való feladása. Köztudott, hogy például a különböző vas- és acélanyagok beszerzése, a megrendeléstől a szállításig, hosszadalmas. Az összefogás egymás segítése — amire különösen az utóbbi időben volt több példa — a jövőben is fontos lesz. A készletgazdálkodás kötött, de közös összefogással ezt a gondot is enyhíteni lehet. A társulás előnye, hogy a tagszövetkezetek kedvezőbb feltételek mellett szerezhetik be a szükséges anyagokat. Ma még egyes szövetkezetek saját anyagbeszerzőik útján is „hajtják” az anyagot. Kívánatos lenne, ha ezt is a társulásra bíznák. A társulás nemcsak ellátási kooperációt jelent. A jobbágyi és karancskeszi szövetkezetek nyílászáró szerkezetek gyártásával, a pásztói szövetkezetek PVC-idomok készítésével javította az ellátást. Segített a balassagyarmati építőszövetkezet is. Az idei tervek még nagyobbak. A szövetkezeti ipar dinamikus fejlődése még nagyobb anyagforgalmat kíván. Nem véletlen, hogy újabban a pásztói szövetkezet is belépett a társulásba, sőt a Sal- góhegyvidéki Tsz is ezen keresztül kívánja biztosítani anyagszükségletét. Összefogással könnyebb úrrá lenni a gondokon, és ezt ma már a tapasztalatok bizonyítják. B. J. NÓGRÁD — 1974. április 23., kedd