Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

Kiiüméréssel szóltak a tavaszi tárlat anyagáról CSODÁLOM AZ ÖNÓK MUNKÁJÁT.. Ecuador Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára Salgótarjánba látogatott A messae Latin-Ameriká­ból!, Ecuadorból érkezett ked­ves vendég vasárnap Salgó­tarjánba. Pedro Antonio Saad, Ecuador Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, félesége és két gyerme­ről, majd a salgótarjáni tava­szi tárlat anyagait tekintették meg, s elismerően nyilatkoz­tak a kiállított anyagról. In­nen az út a tóstrandhoz veze­tett, majd a salgói vár alatt fejeződött be. cializmus, ahol minden az emberért, az emiber javára történilk. Az itt tapasz toltak csak jobban megerősítették ebben. Mi egy kapitalista or­szágban élünk, ahol a mun­kásosztály kizsákmányolása folyik még mindig. Azt kívá­nom, hogy az egész világ munkásosztállyá érdiekében ■ si­keresen haladjanak a szocia­lizmus nagyszerű útján. — Miaigam ismerem a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt munkáját, politikáját, prog­ramját. Biztos vagyok abban, hogy azt a magyar nép — benne a salgótarjániak is, megvalósítják. Ez számunkra is nagy erőt jelenít ■... És vé­gül: engedje meg, hogy meg­ragadjam az alkalmat, s a nyilvánosság előtt magam és családlom nevében megkö­szönjem azt a figyelmességet, amelyben itt, Salgótarjániban részesítettek. Az ecuadori vendégek még vasárnap visszautaztak Buda­pestre. Somogyvári László B... iM minden az emberért, az ember Javára történik” ke kereste M a megyeszékhe­lyet. A vendégeiket a megyei pártbizottság székházéiban Matúz József, az MSZMP Nógrádi megyei Bizottságának titkára, Godó Györgyné, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője és Fekete Nándor, Salgó­tarján város Tanácsának el­nöke fogadta. Pedro Saad igazán, megle­pődött, amikor belépett a tárgyalótereimbe, s a magyar zászló mellett ott találta ha­zája nemzeti lobogóját. Meg­hatódva mondotta: — Köszönöm ezt a nagyon nagy figyelmességet! A baráti, elvtársi beszélge­tés során Matúz József, a megye életéről, múltjáról tá­jékoztatta a vendégeket. Szólt Nógrád megye munkásmoz­galmi tradíciójáról., á pártról, a pártétLetoről, a megye ipará­ról, mezőgazdaságáról, kultu­rális és egészségügyi életünk­ről. Kérésre külön szólt a megyében élő nemzetiségiek helyzetéről is. Pedro Saad töblb kérdést tett fel az esz­mecsere során. Különösen a pártélet, a munkásmozgalmi múlt érdekelte. De kórdióst tett fel arról is: hogyan, mi­lyen alapon, összefogással épülnek az új, nagyszerű la­kások Salgótarjánban. A beszélgetés után városné­zésre került sor. A házigazda szerepét Fekete Nándor, a városi tanács elnöke töltötte be. Először maketten mutatta be Salgótarján jeliemét és jö­vőjét. Az első állomás a Deriko- vits-ilakótelap volt. Nagysze­rű panoráma tárult a vendé­gek elé. Láthatták a régi Sal­gótarjánt, az 1960-as építkezés stílusait, s a legújabb építke­zési formákat. Fekete Nándor szavaira Pedro Saad csak ennyit mondott: — Csodálom az Önök mun­káját. Nagyszerű építészeik, és munkásaik vannak. Ezt a kijelentését szinte megismételte a Gagarin álta­lános és a számviteli főiskolá­nál. A Fécskő utcában a múlt és a jelen kontrasztjait lát­hatta a vendég. A József Attila Megyei Mű­velődési Központban Korin Ferenc igazgatóhelyettes kö­szöntötte, s kalauzolta a ven­dégeket. Tájékoztatót hallgat­tak meg a művelődési köz­pont fetópáléséről, működéaé­A látogatás befejeztével munkatársunk kérdésére Ped­ro Antonio Saad, Ecuador Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára a kö- ' vetkezőket mondotta: — Számomra rendkívül nagy öröm, hogy egy olyan munkásivérossal ismerkedhet­tem meg, mint Salgótarján. Itt is láthattam azt az erőt, amit a magyar nép és ennek a kis városnak dolgozói kifej­tenek a szocializmus, a kom­munizmus építéséért. Megis­métlem amit már korábban is mondottam: csodálom az Önök munkáját, ami a szo­cializmus építésében, annak eredményeiben jelentkezik Azt is láthattam, hogyan őr­zik, ápolják a forradalmi esz­méket, hogyan válnak azok valóra. Csodálattal tölt el az az erő, ami a város lakossá­géban jelentkezik, ami meg­mutatkozik gazdasági és kul­turális életűikben egyaránt. Láttam például a művelődési központjukat, ami dicsőségé­re vélik Salgótarjánnak. Meg­győződéssel mondom, hogy az a művelődési központ még egy tíziszerte nagyobb ecuadori városnak is dicsőségére vál­na. Hangsúlyozni kívánom, A családtagok is jól érezték hogy mi két külön világiban magukat Salgótarjánban élűnk. Ez itt Önöiknél a szó- Kulcsár József felvételei Pártmunka a hivatalokban GYAKRAN esik szó arról, hogy a párt- szervezetek a párt politikájának megvalósí­tása során vegyék figyelembe saját helyze­tüket, munkafeltételeiket, azokat a konkrét viszonyokat, melyek közepette e politikát al­kalmazzák, végrehajtják. Minden területen alapvető követelmény ez, de különös figyel­met igényel azokban az alapszervezetekben, melyek jellegüknél, működési területük sajá­tosságainál fogva többé-kevésbé eltérnek a többitől. Ilyeneknek lehet tekinteni az ál­lami feladatokat és a hatósági funkciókat ellátó hivatalokban, intézményekben működő alapszervezeteket. Az ezeken a területeken dolgozók tevékenységének túlnyomó részét törvények, rendeletek, utasítások szabályoz­zák, illetve a munka azok érvényesítésére irányul. Az utóbbi években jelentősen bővült az említett hivatalok és intézmények feladat- és jogköre. Ezt az itt működő alapszerveze­tek legutóbbi beszámoló taggyűléseinek ta­pasztalatai is bizonyították: fokozódott kez­deményező szerepük a hivatali feladatok el­látásának segítésében, a dolgozók hivatástu­datának erősítésében, politikai nevelésükben. Az alapszervezetek jobban ösztönzik a hiva­tali ügymenet korszerűsítését, a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést. Az évi munka összegezése során nyert ta­pasztalatok azonban arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy munkájuk fejlesztését ma még helyenként akadályozza intézményük néhány sajátosságának helytelen értelmezése. Kétség­telen például, hogy magának az intézmény­nek, a hivatalnak a működési köre és tevé­kenységének terjedelme a felsőbb szervek által nagyrészt meghatározott. Ezzel termé­szetesen a pártmunkában is számolni kell, de erre hivatkozva semmiképpen sem lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy a hiva­tali alapszervezet csupán afféle munkavédel­mi vagy érdekvédelmi feladatokat teljesíthet. Másrészt azok a törvények, rendeletek, uta­sítások, amelyek helyi végrehajtásáról gon­doskodni kell, a párt politikájának megvaló­sítását célzó állami intézkedések e politika állami eszközökkel történő realizálására irá­nyulnak. Ezért nem lehet egyetérteni az olyan megítéléssel és szemlélettel sem, hogy más dolog a politika, és megint más dolog a törvény, a rendelet. Ma már általában kialakult annak a gya­korlata, hogy miként segítsék a hivatali alap­szervezetek politikai eszközökkel, módszerek­kel a mindennapi feladatok végrehajtását, a vezetők személyi felelősségének érvényesülé­sét. Azonban ma is gyakran felvetődik az a kérdés, miben és hogyan kapcsolódjék az alapszervezet munkája a törvények és rende­letek végrehajtásához, alkalmazásához. Több jól dolgozó hivatali alapszervezet példája bi­zonyítja: a különböző pártrendezvények vagy a politikai oktatás tanfolyamai jelentős se­gítséget adhatnak ahhoz, hogy a hivatal dol­gozói megértsék a különböző törvények, ren­deletek konkrét társadalompolitikai célját, összefüggéseit. Márpedig ez feltétele annak, hogy a velük kapcsolatba kerülő személyek­ben ne csupán ügyfelet lássanak, hanem olyan érző és gondolkodó embereket, akiket olykor meg is kell gypzni egy-egy intézkedés társa­dalmi szükségességéről, igazságosságáról. A törvények, rendeletek alkalmazása két­oldalú dolog: abból jogok és kötelességek is származnak. A jogosultságok általában ked­vezően érintik az embereket, a kötelmek azonban gyakran nem esnek egybe az egyé­ni elképzelésekkel, bizonyos esetekben az egyéni érdekekkel sem. Magas fokú politi­kai felelősséggel jár, hogy az ügyintéző szo­cialista elkötelezettséggel, a közérdek és a társadalmi igazságosság biztos tudatában kö­vetkezetesen és . emberségesen intézkedjék az egyes ügyekben, végső soron éppen ez adja az alapszervezet politikai nevelő munkájának fontosságát. A példák sora bizonyítja azt is, hogy e pártszervezeteknek fontos szerepük van a ha­tósági intézkedések politikai hatásainak elem­zésében és a tapasztalatok felfelé történő jel­zésében. Sokszor különböző gyakorlati meg­gondolások elhomályosítják és háttérbe szo­rítják ezt a szerepüket. Holott a hivatali dol­gozók napi munkájuk során sok tapasztala­tot szereznek egy-egy intézkedés hatásáról, s az erről szóló tájékoztatás — akár pozitív, akár negatív ez a hatás — fontos adalékok­kal szolgálhat a politika, az állami tevé­kenység további irányának meghatározásá­hoz. Helyenként még ma is gondot okoz a hi­vatali, intézményi pártszervezetek munkájá­ban a beszámoltatási jog gyakorlása. Ismere­tes elve a pártirányításnak, hogy az egyes ál­lami szervek — így a tanácsok — vezető tes­tületéinek tisztségviselői ebben a minőségük- bén mindéi: tevékenységükről a területi (me­gyei, városi, községi) irányító pártszerveknek adnak számot. Mivel azonban ezek a vezetők egyben a hivatali apparátusnak is felelős ve­zetői, ebben a minőségükben viszont már , a hivatali pártszervezeteknek számolnak be, a hivatali munkával, az apparátus helyzetével kapcsolatos kérdésekről, és nekik tartoznak politikai felelősséggel az ilyen jellegű hatá­rozatok végrehajtásáért. Ott járnak el tehát helyesen, ahol a beszámoltatási jog gyakor­lása, során következetesen figyelembe veszik ezt a kettősséget,, mert csak így lehet elke­rülni az irányító pártszerveknek és a hiva­tal) pártalapszervezeteknek a munkájában az átfedéseket, a hatásköri túllépéseket. ELMONDHATÓ, hogy a hivatalokban dol­gozó kommunisták nagy többsége személyesen jó példát mutat a hivatali feladatok gyors, bürokráciamentes intézésében, az ügyefelek- kel való kulturált foglalkozásban, saját szak­mai és politikai ismereteinek gyarapításában. Mindezek mellett is folyamatosan nőnek az igények és a követelmények. Amennyiben az élet, a társadalom és a politika érdekeinek meg akarunk felelni, akkor nekünk, kommu­nistáknak a jövőben még inkább az élen kell haladnunk. Dr. Latos István az MSZMP KB munkatársa Előnyös volt a társulás A társulásnak, az anyagi erők összefogásának egy kö­zös cél érdekében igen nagy jelentősége van. Ezt ismerte fel a megyei ipari szövetkeze­tek egy része, amikor az anyagbeszerzés lebonyolítá­sára társult. A kisebb szövet­kezetektől is nagy energiát követelt az építéshez, szere­léshez szükséges anyagok be­szerzése. Kisebb tételekben ez a gyártó vállalatoktól szinte lehetetlen. A NISZAT, a Nógrád megyei Ipari Szö­vetkezetek Anyagbeszerzési Társulása az elmúlt években bebizonyította életrevalósá­gát. Megyénk szövetkezeti ipa­rában a legutóbb lezajlott mérlegzáró közgyűlések tanul­sága szerint is, az országos átlagot meghaladó volt a termelés növekedése. Ehhez nagymértékben hozzájárult Üfios8 tartott a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott, amelyen az elnökség nevében. Herczeg Károly, a SZOT tit­kára a SZOT múlt évi mun­káiéról és a további felada­tokról számolt be. Rámutatott, hogy a szak- szervezetek mind fokozottab­ban segítik a termelés, a gaz­dálkodás eredményességét, s egyben következetesebben képviselik választóik, a dol­gozók érdekeit. A gazdasági életben általában kedvező tendenciák alakultak ki. s ezek az idén is folytatódnak. Az idei első negyedév adatai szerint az ipari termelés to­vábbra is dinamikusan nő. s kedvező a termelékenység ja­vulásának üteme is. Mint mondotta, most az egyik leg­fontosabb feladat, hogy min­den szinten tovább erősöd­jék a tervszerűség. Gazdaság- irányításunk rendszere — folytatta —. ha azt jól alkal­mazzuk, a követelményeknek megfelel. A különböző köz­ponti határozatok és rendel­kezések döntő többsége jó. nagyobb segítség, fokozott el­lenőrzés szükséges azonban ahhoz, hogy a központi in­tézkedéseket tervszerűbben, céltudatosabban alkalmazzák a gyakorlatban. Az előadó hangsúlyozta, hogv a gazdaságDolitikai cé­lok következetesebb végrehaj­tása a különböző szintű szak- szervezeti szervek munkastílu­sának javítását is igényli. El kell érniök, hogy a gazdasági ve­zetés minden szinten a jelenle­ginél gyorsabban reagáljon a munkások, a dolgozók jelzé­seire, javaslataira. A szak­szervezeteknek a jövőben még nagyobb feladatokat kell vál- lalniok abban a törekvésben, hogy a munkáskáder-utánpót- lás fázisai legyenek. További erőfeszítéseket kell tenni an­nak érdekében, hogy a vá­lasztott vezető szervekben, igy a függetlenített apparátusok­ban is növekedjék a kiváló, rátermett munkások, fiatalok, nők aránya, fokozódjék rész­vételük a közéletben. Jó fel­készültségű, rátermett mun­kásokból kell meríteni a moz­galom káderutánpótlását, elő kell segíteni, hogy az arra al­kalmas munkások közül mi­nél többen állami és. gazda­sági vezető tisztségbe kerül­jenek. A továbbiakban a? üzemi demokrácia bővítésének kér­déseiről és a szocialista mun­kaverseny kibontakozásának jelentőségéről szólt az előadó. a NISZAT munkája. Végső ■ soron a szövetkezetek által összeadott alaptőke egy év alatt hússzor fordult meg a forgalomban. Tavaly az elő­ző évinek kétszeresét forgal­mazták. Néhány vélemény a társulásról: — Szükséges és jó, és egyre inkább támaszkodhatunk a társulás segítségére — mond­ta dr. Bakó Miklós, a balas­sagyarmati építők elnöke. Fenes József, a nagybáto- nyi szövetkezet elnöke vi­szont arról szólt, hogy náluk a profilbővítés elképzelhetet­len lett volna a társulás se­gítsége nélkül. Zsidai Zoltán, a karancske- szi építők elnöke úgy véleke­dett, hogy a társuláson ke­resztül a szövetkezetek kö­zött is egyre inkább előtérbe kerül egymás segítése. A pásztói ipari szövetkezet leg­utóbb lépett be a társulásba, Nagyfalusi László elnök vé­leménye szerint az anyagel­látási gondok megoldását el­sősorban ettől várják. A társulás, illetve az anyagbeszerzés költségeit a forgalom arányában a tagszö­vetkezetek viselik. Az anya­szövetkezet a salgótarjáni Építő Tervező Szövetkezet. Külön haszon, nyereség nem származhat a társulás mun­kájából, és ez az alapszerző­dés lényeges vonása. A ta­pasztalatok viszont azt tanú­sítják, hogy még igen sok ed­dig kihasználatlan lehető­ség van, amivel a társulás munkáját éppen a tagszövet­kezetek hasznára javítani le­hetne. A szövetkezeti ipar az ál­lami ipar kisegítője. Ez a sajátosság egyébként azt is jelenti, hogy sokkal rövidebb idő áll rendelkezésre a* anyagok biztosításához. Tel­jes, zavartalan, anyagellátást az idén sem ígérnek a NISZAT ügyintézői. Viszont ahhoz, hogy kevesebb legyen a gond, fontos a megrendelé­sek időben való feladása. Köztudott, hogy például a különböző vas- és acélanya­gok beszerzése, a megrende­léstől a szállításig, hosszadal­mas. Az összefogás egymás segítése — amire különösen az utóbbi időben volt több példa — a jövőben is fon­tos lesz. A készletgazdálkodás kötött, de közös összefogás­sal ezt a gondot is enyhíteni lehet. A társulás előnye, hogy a tagszövetkezetek kedvezőbb feltételek mellett szerezhetik be a szükséges anyagokat. Ma még egyes szövetkezetek saját anyagbeszerzőik útján is „hajtják” az anyagot. Kí­vánatos lenne, ha ezt is a társulásra bíznák. A társulás nemcsak ellátási kooperációt jelent. A jobb­ágyi és karancskeszi szövet­kezetek nyílászáró szerkeze­tek gyártásával, a pásztói szövetkezetek PVC-idomok készítésével javította az el­látást. Segített a balassagyar­mati építőszövetkezet is. Az idei tervek még na­gyobbak. A szövetkezeti ipar dinamikus fejlődése még na­gyobb anyagforgalmat kíván. Nem véletlen, hogy újabban a pásztói szövetkezet is belé­pett a társulásba, sőt a Sal- góhegyvidéki Tsz is ezen ke­resztül kívánja biztosítani anyagszükségletét. Össze­fogással könnyebb úrrá len­ni a gondokon, és ezt ma már a tapasztalatok bizonyít­ják. B. J. NÓGRÁD — 1974. április 23., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents