Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

SPORT Villám beszélgetés Sakkban spartakiádgyőzles: Hofier Miklós •• Ol játékos hiányzott a Stéeéből Pécsi MSC—SBTC 1:0 (1:0) (Telefonjelentésünk) Nem sok reménnyel utazott az SBTC pénteken Baranyába, mert a sérültek, Gecse. Vertig és Répás mellé újabbak csat­lakoztak. Hiányzott a Stéeéből Miklós, aki húzódást szenve­dett, Magyar, aki váratlanul belázasodott és Tarjánban maradt Varga is. aki nem tudta vállalni a játékot, mert megsérült a hollandok ellen. Nagy gondban volt Kovács Imre, aki a tartalékcsapatból néhány játékost behívott a keretbe. Áz előmérkőzés nem jól kezdődött, mert a Videoton mögött a második helyen álló Stécé-tartalékok 3:0-ra ki­kaptak a pécsiektől. Somlai játékvezető sípjelé­re a következő összeállításban kezdett a két együttes: Pécsi MSC: Rapp — Kin­cses II; Kocsis, Tóth I„ Mau­rer, Konrád, Kardos, Juhász, Tóth II., Rónai, Zombori. Ed­ző: Dunai János dr. SBTC: Szőke — Kegye, Kmetty, Kovács J., Horváth, Berindán, Kajdi, Básti, Szoó, Kovács I., Jeck. Edző: Kovács Imre. Hűvös időben kezdődött a játék, a hazaiak léptek fel tá­madóan és az első esemény Zombori nevéhez fűződik, aki­nek lövését Szőke védte. Job­bára a két tizenhatos között folyt a játék, enyhe pécsi fö­lénnyel. Kardos lövését védte Szőke, majd a 23. percben 1 percig állt a játék, mert a tarjám jobbszélső megsérült az arcán, ápolták, de folytat­ta a küzdelmet. A pécsi fö­lény a 35. percben gólt ho­zott. A hazaiak szögletet harcol­tak ki. A bal oldalról Zombo­ri küldte a labdát Szőke ka­puja elé. Maurer ugrott fel fejelni, Szőke csak felütni tudta a labdát, amely Kegyén irányt változtatott és a jól ér­kező Juhász a léc alá fejelt. 1:0. Még egy esemény a félidő­ből: a 41. percben szöglet után a felfutó Kocsis fejese veszélyeztette a tarjáni kaput. Szünet után az SBTC lé­pett fel támadóan, majd új­ból kiegyenlítődött a játék, belelendültek a hazaiak. Az SBTC cserélt. A 66. percben Kajdi helyére Bartha állt be. Válaszoltak a pécsiek is két perc múlva, mert Római he­lyén Csemeczki erősítette a támadósort. A pécsiek többet támadtak, de az SBTC védel­me jól állt a lábán. A tarjá­ni csapat lelkesen küzdött, de a pécsi védők is résen voltak. Űjabb cserék következtek. A 73. percben a pécsieknél Tóth II. helyére Iványi jött be, az SBTC-ben pedig újabb játé­kos debütált. Horváth helyére Liszka érkezett a pályára. A pécsiek megelégedtek az 1:0- ás vezetéssel és az eredmény tartására törekedtek. Az SBTC hiába próbálkozott, nem tud­ta megváltoztatni az ered­ményt. Közepes színvonalú és ira­mú mérkőzésen a hazaiak megérdemelt győzelmet arat­tak. Végig többet támadtak és otthon tartották a két pon­tot. A közönség nem lehetett elégedett a játékkal, mert nem látott jó támadójátékot, mindkét oldalon elsősorban a védelmek jeleskedtek. Az SBTC-ből 5 játékos hiány­zott, s ennyi előnyt még a Pécsnek sem adhatott a tar­jám csapat. Az MTK a Hungária úton 4:2-re nyert a Dorog ellen. MAI SPORTMŰSOR KÉZILABDA NB II. Keleti csoport. Fér­fimérkőzés : St. Építők—Nyír­bátori Vasas, Salgótarján, Építők-pálya, 11 óra. v.: Kó­nya, Radó. Megyei I. osztály. Női mér­kőzések: Berceli Tsz—Nagy- bátonyi Bányász, Bércéi. 10 óra, v.: Csillag, St. Kötő Sp. —Szécsémyi ELZETT, Salgó­tarján, St. Építők-pálya, 8.45 óra, v.: Bazsalya, SBTC—Kál­iói Tsz, Salgótarján. Építők- pálya. 12.15 óra. v.: Mojzes, Szurdokpüspöki—St. ZIM Va­sas. Szurdokpüspöki, 10 óra, v.: Berze G. Férfimérkőzések: Ba­lassagyarmati SE—Szőmyi SE. Balassagyarmat. Nádor út. 9 óra. v.: Szekeres. Szilágyi, Tereskei Tsz—Nagybátonyi Bányász. Tereske, 10.30 óra, v.: Földi S„ Mocsári. St. Épí­tők II.—St. Ingatlan, Salgótar­ján, Építők-pálya, 9.45 óra. v.: Mojzes, Spagina, Romhányi Építők—Pásztói KSE, Rom-, hány, 10 óra, v.: Perger. Simon. Diósjenői Tsz SK—Balassi SE, Diósjenő. 10 óra, v.: Pat- termanm, Zorván, Keszegi Tsz SK—Érsekvadkerti Tsz SK, Keszeg, 10 óra, v.: Pest me­gyei jv. LABDARÚGÁS —Romhány, Fobori L.í Nógrádsáp—Jurisits SE. v.: Saár II., Mohora—Ipolyvece. v.: Horváth J., Nézsa—Bércéi, v.: Benkő J„ örhalom—Bor- sosberény, v.: Dudás. Nőtincs —Szendehely, v.: Surányi. Salgótarjáni csoport: Egyhá- zasdengeleg—Erdőkürt. v.:Un- ghi, Ötvözet MTE—Kistere- nyei MEZŐGÉP, v.: Juhász, Szőnyi SE—Vizslás, v.: Dora, Kálló—Rákóczi bt., v.: Ma- tuszka. Tar—Szurdokpüspöki, v.: Martinovics. Szécsényi cso­port: Etes—Rimóc, v.: Rátóti, Nógrádmegyeri Tsz SK—Nóg- rádmegyeri Sp„ v.: Sirkó. Egyházasgerge—Emdrefalva, v.: Kaszás, Varsány—Mihály- gerge, Nagylóc—Karancsalja, Szécsény—Litke. (Az elöl állók a pályaválasztók, a mérkőzé­sek mindhárom csoportban 16 órakor kezdődnek.) Járási bajnokságok. Balas­sagyarmati járás: Patvarc— Szanda, v.: Guttin. Érsekvad­kert—Cserháthaláp, v.: Róná- si, Nógrádmarcal—Cserhátsu- rány, v.: Széles. Patak—Ipoly- szög, v.: Csesznék, Drégetypa- Lánk—Magyarnámdor. v.: Göm- ze, Galgaguta—Csitár. v.: Bó- ta, Terény—Csesztve. v.: Ku­limák. Rétsági járás: Diósjenő —Tolmács, v.: Kiss J.. Felső- petény—Kétbodony (Rom­hányban!), v.: Dudás D„ Ber­kenye—Nagyoroszi, v.: Pintér J„ Keszeg—Bánk. v.: Kucse- ra J., Legénd—Horpács. v.: Kovács B. Salgótarjáni járás: Tannavölgye—Mátramindszemt. V.: Ziman, Luciáivá—Róna­falu, v.: Hukics. Cered—Mát- raszele, v.: Sándor. (Az elöl- állók a pályaválasztók, a mér­kőzések 16 órakor kezdődnek.) RÖPLABDA NB II. Középcsoport. Férfi­mérkőzés: St. ZIM—St. Öblös- üveggyár, Salgótarján. Mun­kás u., 10 óra. Csak a nógrádiak nyerjenek... NB II. Északi csoport: Nagy­bátonyi Bányász—Rudabányai Ércbányász, Nagybátony. 15 óra, v.: Tóth J. NB III. Északközépcsooort: Balassagyarmati SE—Sashalmi Elektronikus, Balassagyar­mat, 16 óra, v.: Hulló. Megyei I. osztály: HVCSSE —Karancsberény. v.: Nagy I., Szügy—Hugyag, v.: Lőcse. Dejtár—St. ZIM. ▼.: Cseh. Ka- raincslapujtő—Bgy. Volán, v.: Kölnik, St. Bányagépgyár— Mátramovák. v.: Fodor. Palo­tás—Mátraverebély. v.: Ba­lázs II., Karancskeszi—Bárna, V.: Gordos. St. Volán—KM Egyetértés, v.: Mohácsi. (Az elöl állók a pályaválasztók, a mérkőzések 16 órakor kez­dődnek.) NB-s vonalbajnokság: St. Öblösüveggyár II.—Kistere­nye II., v.: Miskei, Pásztó II. —SBTC III., v.: Molnár. So­moskőújfalu II.—Nagybátony II., v.: Tórák I., Bgy. SE II. —SKSE II.. v.: Saár. (A ta­lálkozók 11 órakor, a pásztói mérkőzés 15.30 órakor kezdő­dik. Előtte az ifjúsági csapa­tok mérkőznek.) Megyei B. osztály. Balassa­gyarmati csoport: Herencsény A levelek postázását befe­jezte, kétszer csengett a tele­fon, egy-egy percig beszélt és most gépeléshez készülődik Orosházi Ferencné, a megyei testnevelési és sporthivatal adminisztrátora. — Versenykiírást készítek, utána stencilezzük, majd a Labdarúgó Híradó legújabb számát tesszük „nyomdaké­pessé” — mondja mosolyog­va, amikor arról kérdezem, ezen a délelőttön mi a legfon­tosabb tennivaló. Orosházi Ferencné tíz éve került kö­zelebbi kapcsolatba a sport­tal, azóta dolgozik a sport- hivatalnál. A belépés dátuma: 1964 augusztusa. — Van bőven munkánk. Minden adminisztráció itt bo­nyolódik nálunk. Nem egyszer telefonon érdeklődnek ered­mények, versenyek iránt. Er­re is pontosan válaszolni kell. Mindent archiválunk, lefű­zünk, és ha kell előkeresünk. — Melyik a legnehezebb napja? — A hétfő! Ekkor két szö­vetségnek, a kéziseknek és a labdarúgóknak is szövetségi napja van. Ekkorra jönnek össze a játékvezetők is. Szó­val ezt a napot tartom a leg­nehezebbnek. Minden szövetséggel kap­csolatban van Orosháziné, Valika, aki mindig készség­gel — ha kell soron kívül is — megír egy versenykiírást, vagy adminisztrál egy-egy ügyet, pedig pontos sürgőssé­gi sorrendet tartanak minden­nap. — Sportolt-e valamelyik egyesületnél? — Nem. Csak iskolásko­romban. — Mégis szereti a sportot. Melyik a kedvenc sportága? — A kézilabda, röplabda és ki ne hagyjam: a labdarúgás! Otthon mindig szívesen né­zem a televíziót, ha sportköz­vetítés van — mondja azzal kiegészítve, hogy azért ezek­re a sportágakra szavazott, mert ezekhez jobban is ért, mint a többiekhez. Levelek egész sorsa indul naponta, hetente a megye minden részébe. Orosháziné kívülről tudja az irányítószá­mokat. Fejből sorolja a tele­fonszámokat is. Egy jó admi­nisztrátornak sok mindent meg kell jegyezni, fejben kell 6 NÖGRÁD — 1974. április 21,, vasárnap Horpácsi fiatalember nyerte az idei spartakiád férfi egyéni versenyszámát. Vele beszélge­tünk. — Hogyan készült a döntő­re? — Szülőfalumban, Horpá- cson mondhatni mindennap gyakoroltam, és munkahelye­men, a balassagyarmati Ká­bel Műveknél ugyancsak ed­zettem munkaidő után. Itt üzemi versenyeken is indul­tam, ez is segített. Sikerült a járási spartakiádot megnyer­nem. — És a döntő Balassagyar­maton? — Lámpalázasan kezdtem, az első partit kikaptam, utá­na azonban belejöttem. Bol­dog .vagyok, hogy sikerült az első helyet elérnem. — A labdarúgástól pártolt át a sakkhoz. Miért? — Horpácson kezdtem fo­cizni, majd 1970-ben átigazolt a Bgy. SE. A balhátvédposz- ton az első csapatban is ját­szottam, amikor 1972 nyarán megbetegedtem. A gyógyulás M eg j egyezzük.. • Érdekes megállapításokat olvastunk a Magyar Lö­vész című szaklap legutóbbi számában. „.. .Seres és Katkó nem tagja a válogatottnak, ért­hetően, hiszen formájuk hullámzó, eredményeik (Katkó bajnoki elsősége is!) többé-kevésbé véletlennek tulajdo­nítható.” Máshelyütt: „Tudom, sokan hiányoznak a sorból. Részben azért, mert megálltak a fejlődésben, részben azért, mert érthetetlenül elhanyagolták a sportlövészetet. Gondolok itt főleg Szegedre, Tatabányára, Keszthelyre, Salgótarjánra...” Megjegyzésünk a következő! Először is enyhén szól­va elhamarkodott az a megállapítás, hogy Katkó baj­noki elsősége véletlen. A tarjáni olimpikon tavaly 24 versenyen szerepelt, és 23 alkalommal első osztályú szin­tet ért el. (!!) Egy kis korrigálás: nem először nyert bajnokságot! Megjegyezzük azt is, hogy több mint tíz országban képviselte eddig a magyar színeket, és számos nemzetközi versenyen nem keltett csalódást a tarjáni sportpisztolyos. Eredményeinek értékét növeli, hogy ko­vács a szakmája és három műszakban dolgozik. Érde­kes, hogy a „véletlen” teljesítmények ellenére többször csalogatták a fővárosba. Vajon miért? Katkó mellett ott van az ugyancsak sportpisztolyos Simkó Rezső, akinek eredménye — egyébként ő is I. osztályú versenyző — szép reményekre jogosít. A fiata­labbak közül Lukinich Andrea, Fekete Mária, Tajti Bé­la büszkesége a tarjáni Zalka LK-nak, de ugyanezt mondhatjuk Nagy B. Sándoméról és Földi Lászlóról is. Egyáltalán nem úgy néz ki, hogy Tarjánban elhanyagol­nák a lövészsportot. Inkább több segítség kellene első­sorban a fővárosból. Például az is az lenne, ha a klub részére kiutalt lőfegyvereket időben megkapnák, és ne kellene szaladgálni utánna. (D. L.) Sportolók könyvespolca Hámori Tibor: Világbajno­kok. Kb.: 190 oldal, kötve. A neves sportújságíró min­den idők legeredményesebb asztaliteniszezőit mutatja be. A kötet riportalanyai között szerepel: Barna Viktor, Med- nyászky Mária, Bergmann, Leach, Rozeanu, Andreadis, Sidó Ferenc, Farkas Gizi, Ogimura, Can Ce-tung. Mat- suzaki és Bengtsson. tartani. Sokszor cseng a tele­fon: „Valika, tessék már meg­nézni, mit csinált a legutóbbi fordulóban a Bárna?” És az adminisztrátor teljesíti a ké­rést. — Melyik csapatnak szur­kol? — Nincs kedvenc csapatom, csak a nógrádiak nyerjenek. Ha a Stécé, az SKSE, a Nagy­bátony, vagy a Kisterenye győz, mindjárt jobb a han­gulat. Munkájáról így vall: — Szeretek itt dolgozni, mert sokrétű a munka, sok emberrel kell foglalkozni, nincs egyhangúság, hanem mindig a változatosság jel­lemzi a napokat. Nagyon meg­szerettem a sportot, nem mennék innen sehová — mondja Orosházi Ferencné, aki hazánk felszabadulásának tiszteletére megkapta a Test­nevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetést. •'***'- - (sz, L) után már nem ment úgy a já­ték. Az igazság, hogy az or-t vosok is tiltják a sokmozgá- sos labdarúgást, olyan beteg­ségem volt. — Esetleg újból megpróbál­ja? — Ha próbálom is, csak otthon, Horpácson. — A sakk most sikerél­ményt adott. — Járásunkban népszerű ez a sportág. Horpácson is. A 6—8 járási versenyen, amit a szövetség rendezett, majdnem mindegyiken elindultam. — A tervei? — Néhány villámtornán szeretnék indulni, aztán mi­nősítő versenyeken, — mond­ja a huszonhárom éves spar- takiádbajnok, a horpácsi Koffer Miklós. A leg- népszerűbb a labda- rúgás... Bánk, a rétsági járás egyik legkisebb, legelszigeteltebb községeinek egyike volt. Né­hány évvel ezelőtt azonban Bánkot „felfedezték”. Egyre többen és egyre távolabbi helyekről — sőt a Magyaror­szágon nyaraló külföldiek is — szívesen keresik fel a szép- fekvésű tavát, amely nyáron kitűnő lehetőségeket nyújt a kellemes pihenésre, fürdésre vágyóknak. Gombamódra szaporodnak a bánki dombo­kon a hétvégi házak a község­ben pedig a modern lakások. Egyre bővülő üdülőterületté alakult Bánk. Ezzel a fejlődéssel szinte párhuzamosan alakult ki a lakosság körében (elsősorban a fiatalokban) igény a szer­vezett sportolásra, amely tíz éven át szünetelt a faluban. A fiatalok elvétve vettek részt versenyeken. Néha spartakiá- dokon hallhattunk a bánkiak- ról. A fordulópont 1973, ami- kor az alakuló közgyűlésen közel százan jelentek meg. A megválasztott vezetőség azon­nal nekilátott a nem kevés tennivalónak Sorra alakultak a különböző szakosztályok: asztalitenisz, sakk, labdarú­gás, s a járásban elsőnek a tollaslabda-szakosztály. Az utóbbival sikerült a sportot kedvelő nőket is bevonni a mozgalomba. A legnagyobb népszerűséget a labdarúgó- szakosztály élvezi. A más községekben leigazolt bánki labdarúgók szívesen jöttek vissza az új hazai szakosz­tályba. Nagy örömmel fogad­ták őket. A fiatalok lelkese­désére jellemző, hogy az in­duláskor a községi tanácstól kapott pénzt pótolták, és új felszerelést vásároltak. Sok­sok társadalmi munkát vé­geztek. A termelőszövetkezet, tel kötött szerződésük meg­oldja az utazási gondokat, mivel a tsz térítésmentesen biztosítja a sportolók szállítá­sát. Sajnos, a sportolási feltéte­lek — elsősorban pályák — nem biztosítottak. Rétságon, illetve Romhányban játsszák a mérkőzéseket. Jelenleg a csapat a járási bajnokságban szerepel, az ötödik helyen áll. Ez a helyezés nagyon jó eredménynek számít a szűk- reszabott lehetőségekhez vi­szonyítva. A bánki futballis- ták célja azonban felsőbb osz­tályba jutás, amely nem hiú ábránd, hanem reális terv. Biztosított a cél megvalósítá­sához a játékosállomány és nem utolsósorban a lelkese­dés. A fiatalok nem hajlandó­ak — hívás ellenére sem — felsőbb osztályba menni ját­szani, mintegy cserben hagyni a csapatot. Már eddigi kitar­tásukkal is igazolták, hogy versenyképesek a járás legte­hetségesebb sportolóival szem­ben. Tervezik a labdarúgópálya megépítését. Ezt a fiatalok és a pártolótagok is vállalják. A másik meg nem valósult vá­gyuk a bánkiaknak az úszó- szakosztály beindítása, amely a környék iskoláskorú gyer­mekeinek is biztosítana spor­tolási lehetőséget.

Next

/
Thumbnails
Contents