Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

Mai kommentárunk Tavaszi nagytakarítás Az állajttanyésztiőlkineik is feladatokat ho­zott a tavasz. A hosszú téten, istállóiba szo­rult jószág környezetét rendezni, az istállót kívüli-beiül klmieszelmi, szépen rendbe tenni az udvart. De el kell jutni addig, hogy parkkal díszítsék a tiszta levegő biztosítása érdekében, A felhajtó utakon a téliből ma­radt kátyúkat meg kell szüntetni. Egyszóval sok-sok tennivaló vár most az állatok egész­séges környezetének megteremtése érdeké­ben aa álllattenyésztőkire. Az állattenyésztő telepeken a tavaszi nagytakarítás minden esztendőben visszaté­rő feladat. Az idén azonban tovább kell lépnünk ezen a területen is. Egy évtizeddel ezelőtt nagyon kevés szarvasmarhatelep volt a megyében bekerítve. Ma már — leg­alábbis ott, ahol az értékes tehenek, hízóál- latole, borjak vannak — elképzelhetetlen a kerítést nélkülöző állattenyésztő telep. Ez természetes mindazoknak, akik megértik az állategészségügy szigorú rendszabályainak nagy jelentőségét. Ahol már kerítés van, ott a szükség szerinti fásítást is elvégezték, vaigy ha nem, akkor haladéktalanul végez­zék el. Ezzel egy időben a telep udvarának — elsősorban nem esztétikai, hanem a tiszta, egészséges környezet érdekében — parkosítása, viráigigal díszítése is megoldásra vár. Ki kell alakítani az állatok és az ott dolgozó emberek számára külön-külön a közlekedési utat, az idegennek pedig meg­tiltani a telepre való ballépést. A feladatokat hosszan lehetne sorolni. Vannak, akik legyintenek erre, mond­ván : aminek a nagy flanc...” Ezek számá­ra példának mutatjuk be a pásztói tsz szarvasmarha-tenyésztő telepét. Oda fehér köpeny nélkül senki be nem teheti a lábát. De az a telep üdülőnek is beillene. Az ecse- gi tehenésztelep: vakítóan szép fehér épü­letek, árnyat adó lombos fák és. illatozó virág az udvaron. Az énsekivadkertiek ma­jorját az ország bármely korszerű, higiéniát nem nélkülöző majorjával összehasonlíthat­ják, nem marad alul. Az ilyen állattenyész­tő-telepeknek nem állunk híján a megyé­ben, hála a jószágot igazán szerető, gazda­sági jelentőségét jól ismerő állattenyésztők­nek, de nem utolsósorban az állategészség­ügyi szakembereknek, a fáradhatatlan és nagy-nagy szolgálatot tevő állatorvosoknak. Ahol az állategészségügyi feltéteteket biztosítják, ott az állat tejtermelése is jó. Az említett üzemekben két és fél-, három­ezer, vagy ezen felül' a fejési átlag. Mint közismert, a szarmasmarhaipiogiram kereté­ben azoknak az üzemeknek, amelyek arra érdemesek, bizonyos pénzösszeget is adnak a tenyésztés korszerűsítésiére. Ennek azon­ban egyik feltétele, hogy rendezett, tiszta, az állategészségügyi feltéteteknek megfelelő legyen a szarvasmarha-tenyésztő telep. A tavaszi nagytakarítást most kell elvé­gezni. A meszeléstől kezdve az udvar rende­zéséig mindenre gondot kell fordítani. Ahol tisztaság van, ott jól- érzi maigát a jószág, és nem fukarkodik a termeléssel sem, különö­sen, ha az etetése is az állategészségügyi kö­vetelmények betartása mellett történik. A nagy tapasztalatokkal, szaktudással rendel­kező szakembereink tudják kötelességüket. Állatorvosaink tanácsa, féltő gondoskodása sem hiányzik. A legfontosabb, hogy ne kés­lekedjünk a tavaszi nagytakarítással az ál­lattenyésztő telepeinken. Ez nem öncélú, ha­nem nagyon is célszerű tevékenység. A közös gazdaságnak kamatozó munka. Megéri hát a fáradságot, hiszen milliós értékű állatállo­mányunk egészségéről van szó. amely vég­eredményben az embert szolgálja. — B — Lengyel tanulmányút A Nógrádi Szénbányák és a lengyel Walbrzych körzetében működő Thorez- bánya üzeme között im­már egy évtizedes gyümöl­csöző kapcsolat van. A köl­csönös látogatások, műsza­ki tapasztalatcserék mind­két vállalat számára hasz­nosak. A széndioxid gáz elleni védekezésben köl­csönös konzultációkra, .elő­adássorozatokra került sor. A város-aláfejtés lengyel módszereit is megismer­hették a nógrádi szakembe­rek. A két vállalat szak­emberei között igen szoros, baráti kapcsolat alakult ki. sőt még bányászgyermekek csereüdültetésére is sor ke­rült. Jan Kalkstein. Thorez- bánya főmérnöke február­ban járt Nógrádban, ami­kor a két vállalat hasonló jellegű problémáiról tár­gyaltak. Akkor egy tapasz­talatcsere-látogatás részle­teiben is megegyeztek, ami­re a NIKEX Külkereske­delmi Vállalat segítségével, március végén került sor. A tanulmányúton Bocsi Ottó, a szénbányászati osz­tály vezetője, Józsa Pál szervezési osztályvezető, Fülöp László a műszaki fejlesztési csoport és Mol­nár László, az üzem- és munkaszervezési csoport vezetői vettek részt. Fela­datuk volt, hogy a lengyel bányagépeket, amelyekből egyre több dolgozik Nóg­rádban, a helyszínen tanul­mányozzák. A több napos bányajárás, a konzultációk igen gazdag tapasztalatot adtak. A Nógrádi Szénbányák­nál az utóbbi időben egy­re inkább törekednek a széntermelés gépesítésére. A jövesztőgépeket, maró­hengereket tipizálják. Az idén már korábban megér­kezett két új lengyel KWB—3 típusú 'maróhen­ger. A marótárcsa a bányá­szok örömére hétfőn ugyan­csak megérkezett. Ezenkí­vül még két ilyen gépet rendeltek. A lengyel front­fejtésen viszont teljesen új volt a magyar szakemberek számára az a magasnyomá­sú szénfal-nedvesítési és -lazítási eljárás, amivel ta­lálkoztak. A szenet a por­képződés miatt maróhenge­res művelésnél nálunk is permetezni kell. A lengyel módszert, kiegészítve a hazai tapasztalatokkal, cél­szerű lenne megvalósítani a szakemberek véleménye szerint. A fejtésben a maróhen­ger ellen tartását a 12 fo­kosnál nagyobb dőlésben automatikus biztonsági vitla biztosítja. Ennek al­kalmazását nálunk szintén célszerűnek tartják. A fronthomlokon Slask 67 típusú páncélkaparó működik. Ma már a nóg­rádi bányákban is ez a fő típus, amit nagyon ked­velnek a bányászok. A ka- paró-előtolást viszont a PH—4 típusú hidraulikus előtoló berendezés biztosít­ja. Kiválónak ítélték meg a szakemberek ezt a beren­dezést is, amiből még nincs Nógrádban, de már három kaparóhoz szükséges meny- nyiséget rendeltek. A frontbiztosítást egyedi hidraulikus tárnokkal vég­zik, de új típusúra térnek át még az idén. Ezekkel érdemes számolni a jövő­ben. A tárnok előfeszítését a PHT—5 típusú berende­zéssel végzik. Ez a nálunk alkalmazott, nyugatnémet Barnier típus pótlására igen jól megfelelne a jövő­ben. A lengyel bányából na­ponta 3600 tonna szén ke­rül felszínre. Az egész széntermelést a gépesített frontfejtések adják. A végrehajtás, a bánya­mezők termelésre való elő­készítése különösen sok gondot okoz Nógrádban. A frontfejtések korszerűsíté­se egyre inkább sürgeti a vágathajtás gyorsítását. Nem véletlen, hogy a vál­lalat két F—6-os magyar gyártmányú gépet rendelt erre a célra. A lengyel bá­nyában viszont vágathaj­tásnál a rakodást az LZK 6-os típusú kanalas rako­dógéppel végzik. Ez a sűrí­tett levegős meghajtású gép igen termelékeny és kivá­lóan lehetne alkalmaz­ni még helyi kis komp­resszorral is a nógrádi bá­nyákban. A már elmondottakon kí­vül a P—2—A típusú hor­dozható kisszivattyú nyerte meg a szakemberek tetszé­sét, mivel a munkahelyi víztelenítésre kiválóan al­kalmas, és a svéd szivaty- tyúk pótlására célszerűnek tartják. Az ott alkalmazott függő sínpálya jövőbeni al­kalmazását ugyancsak fon­tosnak tartják. A korszerű bányászkodással ugyanis egyre nehezebb anyagok mozgatása, szállítása szük­séges, és ezt könnyítené a függősínpályák kiépítése. A tanulmányút, a több napos bánya járás tehát igen hasznos volt. Sok ta­pasztalatot szereztek a nóg­rádi mérnökök, amit igen jól tudnak hasznosítani már a közeljövőben. Egy modern lengyel bányaüzem szerteágazó tevékenységét ismerték meg, barátok kö­zött. B. J. Találkozás a téren Átalakuló parasztság 1949-BEN Magyarországon mányos mezőgazdasági teve- falusi létük, családjuk, a az aktív keresőknek közel 40 kenységet folytatók, (pl. sze- háztáji és kiegészítő gazda­százaléka kisárutermelő pa- relők, melléküzemágban fog- ságok révén még kötődnek a raszt volt. A szocialista fejlő- lalkoztatottak); a termelőszö- parasztsághoz, ők maguk dés során ez a réteg felbom- vetkezetekhez erőteljesen in- azonban már munkássá vál­tott, két irányban is átala- tegrálódó, többnyire bonyo- tak. így egy sajátos paraszti kult. A továbbra is egyénileg lultabb mezőgazdasági műn- származású munkásréteg ala- gazdálkodó parasztok kicsiny kákát végzők, (pl. növény- és kult ki, amely ma a segéd- és egyre jobban elöregedő állattenyésztő szakemberek és és betanított munkások túl- rétege mellett a paraszti kis- szakmai szintű tapasztalatok- nyomó többségét és a szak- árutemelők egy része terme- kai rendelkezők); és a sző- munkások egyharmadát al- lőszövetkezeti taggá, másik vetkezethez lazábban kapcso- kotja, ingázóvá vált és fő­része ipari munkássá vált. lódó, megélhetésüket nagy- foglalkozású munkaidején túl A mezőgazdasági termelésben részt a háztájiból biztosító a háztáji és kisegítő gazdasá- megmaradt rész tevékenysé- tagok csoportja, (pl. öregek, gokban a mezőgazdasági ter- gét a szocialista termelési vi- családtagok). A hagyományos meléshez továbbra is kapcso- szonyok közepette mint sző- paraszti lét elsősorban ennél lódik. A falun élő családok vetkezeti tag végzi. A magyar a legutóbbi rétegnél él to- jelentős részénél az a helyzet, parasztság történetében alap- vább, és a négy csoport ará- hogy a család egyes tagjai —- vető mérföldkövet jelentett a nya a szövetkezeten belül többnyire a férj, és a gyere- mezőgazdaság szocialista át- erőteljesen függ a termelő- kok egy része — ipari műn- szervezése, a kisárutermelő szövetkezet gazdálkodási késként dolgoznak, míg má­gazdálkodásról a szocialista módjától és eredményességé- sok — legtöbbször a feleség, nagyüzemi termelésre való tői. és az idős nagyszülők — a áttérés. Ezzel azonban egyál- A másik, a hagyományos termelőszövetkezet tagjai. Az talán nem zárult le a pa- paraszti létet sok vonatkozás- utóbbi években jelentkezik rasztság átalakulásának fo- ban továbbörökítő — gazda- e§y más típusú folyamat is, lyamata. A termelőszövetke- ságilag és társadalmilag még amikor a fiatalok egy része zetek fejlődése a szövetkezeti hosszú időn keresztül szüksé- főként szakmai képesítést tagság megváltozását és dif- ges — tényező a háztáji és szerezve a termelőszövetke- ferenciálódását is eredmé- kisegítő gazdaság. Ezekkel cetben marad, nyezte. . azonban nem egyszerűen a Ez azonban már az „elpa­Mig 1963-ban a termeloszo- termelőszövetkezeti tagsag, rasztiatlanodás” másik útjá- vetkezetekben^ teljesített fizi- hanem sokkal inkább a falu- ra utal. A termelőszövetkeze- kai munkaidő háromnegyede sí lakosság van kapcsolatban, tekben egyre bővül azoknak volt a hagyományosan pa- Márpedig ma már a falu és az aránya, akik már nem FOTO: KULCSÁR JÖZSEF raszti munkaidő, addig nap- a parasztság korántsem azo- hagyományos paraszti tevé- jainkban már csak ezen nos tartalmú kifejezések: a kenységet végeznek (1970 vé- munkaóráknak a fele. A me- falusi lakosság több mint fe- ggn a termelőszövetkezetek- zőgazdasági termelőszövetke- le nem a tsz-ben dolgozik. f,en a szakmunkások száma zetek aktív tagjainak és al- A KSH mezőgazdasági kis- 73 433 a traktorvezetőké kalmazottainak ma már alig üzemi összeírása alapján Ma- 55 544’ a vezetésben és admi- több mint a fele dolgozik a gyarországon 1 681 076 mező- nisztrációban dolgozóké 62 283 növenytermesztesben, az ál- gazdasági kisgazdaság (ház- £5 volt és ez összesen a nem lattenyésztésben és a takar- táji és kisegítő) van. Ezekben nyugdíjas tagoknak és alkal- mányozásban, tehát végez ha- — temészetesen különböző mazottaknak több mint az gyományos mezőgazdasági te- rendszerességgel — 2 210 404 egynegyede) vékenységet. Sőt e tevékeny- aktív kereső dolgozik, akinek ségek egy része is ma már csak 24,5 százaléka tsz-tag. Végül sajátos típusként fi- sokszor közelebb áll az ipari 1 302 057 a nem mezőgazda- gyelembe kell vennünk a munkához, mint a hagyomá- sági főfoglalkozásúak száma, mezőgazdaság állami szekto- nyos paraszti tevékenységhez, ebből több mint egymillió a rában dolgozókat is, akiknek Azt mondhatjuk tehát, hogy fizikai dolgozó. Tehát azt le- eSy része szintén a kisáruter- ma már minden második tér- hét mondani, hogy a me- meló parasztságból származik, melőszövetkezeti dolgozó nem zőgazdasági kisüzemekhez, a részben paraszti tevékenysé- klasszikus értelemben vett háztáji és kisegítő gazdasá- Set végez, más társadalmi paraszti munkát végez, és eb- gokhoz a nem mezőgazdasági jellemzőik alapján azonban a bői is több mint 60 000 fő a fizikai dolgozók közel négy- munkássághoz tartozik, szellemi foglalkozású. *en százaléka is kapcsolódik A paras2tság átalakulásá­A termelőszövetkezetek valarmlyen formában. Sot a nak folyamata természetesen vállalati gazdalkodasanak kifejezett tsz-haztaji gazda- az ország különböző részein erősítése, a garantalt munka- sagokban ermtett aktív ke- nem azonos ütemű. Vannak díjra való áttérés, a szociális resok közül is csak 50 szaza- 0]yan területek _ például j uttatások egyre erőteljesebb lék a tsz-tagok aránya kiterjedt tanyavilág, gyengén ki terjesztése, a szövetkezetek Mindezeknek a társadalom működei iprmpiov/nvptkf'^t^k anyagi-technikai bázisának és egész szerkezetét érintő át- ahol Lssúbb az orszlgos a dolgozok jövedelmének alakulásoknak a következte- átlagnál Mindez azonban emelkedése, a falu infrastruk- ben ma már csak az aktív nem változtat az általános turális és kulturális ellátott- keresőknek mintegy 8 10 tendencián. Ma már jelentős sásának javulasa mind azt százaléka sorolnato csycrtd— társadalmi rptp^pk vannak eredményezték, hogy a tér- műén a hagyományos Parasz- ^“en részint az egyé-’ melés és az életmód tekinte- ti lethez, es így nemcsak a npk rés7int npdif? a rsaláHnk tében egyaránt a szövetkeze- mezőgazdasági keresők száma egésze vonatkozáfában a pa^ tek dolgozói közelebb kerül- csökkent jelentősen, hanem a rasztj lét és a munkás lét tek a munkás-léthez. Lenin temelőszövetkezeti tagok kö- kettősségéről beszélhetünk, kifejezését egy másik szitu- zott is egyre kevesebben van- ációra alkalmazva azt mond- nak a tradicionális értelem- hatjuk tehát, hogy a paraszt- ben vett parasztok, ság átalakulásának az „elpa- A PARASZTI lét elhagyá- rasztiatlanodás” a legjellem- sáliak másik, egyértelműbb zőbb vonása. folyamata a mezőgazdaságból A termelőszövetkezetek az iparba vándorlás. Ez a fo- tagságán belül négy jellemző lyamat a legjellemzőbben a csoport különböztethető meg: paraszti származású, falun a szellemi dolgozók, (pl. ve- élő nem mezőgazdasági mun­zetők, értelmiségiek, admi­nisztrátorok) ; a nem hagyo­kásoknál mutatkozik meg, akik származásuk, tradícióik. A PARASZTSÁGNAK ez az átalakulása pedig a mun­kásság és a parasztság egyes részérdekeinek eltérése elle­nére a szocialista céljainkban való azonos érdekeltség mel­lett olyan materiális érdek- közösséget teremt, amely to­vább erősíti a munkásosztály és a parasztság szövetségét. Kolosi Tamás Körséta húsügyben (1IL) Mit ígér a húsipar? A Pest—Nógrád megyei Ál- menyből 205 vagon hagyja el ipari Vállalat termelésszerve latforgalmi és Húsipari Vál- a gyárat. 64 ezer sertést vág- zését is felborította. Azóta reskedelem dolgozol az ige­- .. . . ... .. ... ... .. . - . . ti - - ni n nnc V-v I n m -a r* . '•> ' fokozásán és az új húsfeldol­gozó építésén is múlik. A keretgazdálkodás bár- mennyire is korlátokat szab, alkalmas arra. hogy mennyi­ségben és választékban is megfelelő áruk kerüljenek a pultra. Ehhez az kell, hogy a ke­lalat balassagyarmati gyára- nak, és 3500 marhát. Hogy az változott a helyzet, tervsze- nak igazgatója, Rein Lajos igényeknek eleget tudjanak rűbben tevékenykednek a nem fogadkozik. Reálisan ítéli tenni, már a második műsza- húsüzem dolgozói. Ez érződik meg a gyár helyzetét. kot is bevezették. A raktár, a megye ellátásán is. — Komoly erőfeszítéseket füstölő, főző, csúcsidőben nem Rein Lajos prognózisa erre teszünk, hogy Nógrád megye terhelhető tovább. Fejlesztési az évre: lakosságának húsellátása ja- lehetőségeik korlátozottak. így — Biztos vagyok abban, vuljon. Évente a húsmennyi- nagy erőfeszítések közepette hogy tovább javul a hús- és súg 5—6 százalékkal emeike- termelnek. Abban reményked- húskészítményekből való el­dik. A műszaki fejlesztésünk nek: a Salgótarján mellett látás. Helyenként persze elő­ezzel nincs egyenes arányban, épülő új húsfeldolgozó enyhít fordulhatnak problémák. Min­Sajnos, a rendelkezésünkre majd a megye ellátásán, álló alapanyag és a lakosság igénye nem mindig egyezik. Tavaly például 3—4 millió forint kiesésünk volt, mert nem tudtunk elegendő lecsó- és füstölt kolbászt gyártani — mondja. Más gondjaink is vannak. A denesetre mi igyekszünk ezek­— Mit tesznek a bővítésére? — Jelenleg 60 féle cikket állítunk elő. Ennek hatvan választék nek elejét venni­nyéket alaposabban mér,; fel, pontosan és időben ju;- tassák el megrendeléseiket a Húsipari Vállalathoz. A hús­készítmények tervszerű gyár­tása és rendszeres szállítása csak így lehetséges. A tőkehús mellett a húsel­látást segítik azok a kezdemé­nyezések, amelyekkel a vá­lasztékot baromfifélékkel, hallal bővítik. A vásárló legtöbbet azon bosszankodik, hogy hét végén a húsboltban sorban kell áll­nia. Ezen könnyű segíteni, mert két-három nappal előtte A körsétának vége. Kétség­százaléka olcsó, 40 forint télén, hogy a megye húsellá- 's ugyanazat a húst kapja, s alatti áru. További új terme- fásával kapcsolatban gondok ma már a legtöbb család ___=________ _ _________ kék gyártását is tervezzük, vannak, az ismert okok miatt, konyhájában ott áll a hűtő­s zállítást nehezen tudják Sajnos, hurkaféléink nem ke- Azonban tény, hogy az első megoldani. Jelenleg egy hűtő- fesettek az üzletekben. Most negyedév igényeit többé-ke- ,^z idei húsellátás-előrejel ­kocsijuk van, és legalább ötre tájjellegű hurka előállításán vésbé sikerült kielégíteni. zas kedvező. A jövőt illetően lenne szükség. A hűtőlánc gondolkodunk. Az> hogy a megye lakói még^ jobbak a kilátások. Az ezzel megszakad, sok a vissz- Munkájukat hátráltatta, friss, jó minőségű és olcsó épülő húsfeldolgozó üzem áru. hogy a kapott keretszámok és árukhoz jussanak, s a váló- na§y mértékben javít ^ a me­A kereskedelem igényei a beérkezett rendelések kö- gatásra is legyen módjuk, a gyeszékhely és környéke la­nem mindig reálisak. Túlzott- zött nincs összhang. Az fiiéi­nak tartom, hogy hatféle sza- miszer-kiskereskedelmi Vá’- lámit gyártsunk. Elég lenne lalat a bolti rendelések során 3—4 féle is. tért el a megállapodásoktól, s Az idei terveik? Húskészit- ily módon egy időben a Hús­kereskedelem és a húsipar kóinak ilyen gondjain, együttműködésén a tenyésztés Szabó Gyula NÓGRÁD - 1974. április 19., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents