Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

X Nrgrád megyei pedagógiai napok Méltó volt a jubileumhoz HAGYOMÄNYTEREMTES­RE és megújulásra is képes, 'lépést tart a fejlődés által diktált gyorsuló tempóval — egy tizedik jubileumához el- enkeaett rendezvénysorozat jellemzésekor talán nem is lehetne ennél komolyabb di­cséretet mondani. És ez gyakran megfogalmazódott az J elmúlt héten a X. Nógrád | megyei pedagógiai napok szekcióüléseinek szüneteiben, az előadást kísérő rendezvé­nyeken. A megye pedagógus^ társadalmát képviselő taná­rok, óvónők egyöntetű elis­meréssel nyilatkoztak a prog­ramról. Milyen céllal indították tíz évvel ezelőtt? Két, egymás­sal szorosan összefüggő alap­vető célkitűzést említhetünk: Adjon információkat me­gyénk pedagógusainak az ak­tuális társadalompolitikai, ideológiai, pedagógiai (elmé­leti és módszertani) kérdé­sekről a korszerűség elvének figyelembevételével. Más­részt a továbbképzés legran­gosabb fórumát kívánták megteremteni, hogy a kapott információk a pedagógusokat magasabb fokú önképzésre ösztönözzék. Az idei program is ezekből az elvekből kiindulva készült. A „nyitány”, az első nap az előző évekhez és a mostani rendezvénysorozathoz mérve egyaránt kiemelkedő színvo­nalú volt. Hatszázötvenen hallgatták meg dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárának megnyitó előadását, őszinte hangvételével, az égető tár­sadalmi kérdéseket igényesen elemző előadásával méltó in- | dítást adott a további prog­ramhoz. Különösen az váltot­ta ki a pedagógus-közvele- mény érdeklődését, hogy rá­világított az aktuális gaz­dasági, politikai feladatok és a pedagógusok előtt, álló munka összefüggéseire a me­gyei viszonyokba ágyazva. A nyitó nap programja még két érdekességet kínált. Délután Kertes^ Ákos: Mak­ra című darabját láthatták a szolnoki Szigligeti Színház előadásában. Irodalmi műsor eddig is kapcsolódott már ehnez a renuezrvénysorozat- hoz, de ilyen aktuális kérdé­seket boncolgató, színvonalas színházi produkció idén volt először része a pedagógiai napodnak. Soaan dicsérték a darab kiválasztását, és öröm­mel' nyugtázták, hogy az el­következő években hagyo­mánnyá válik hasonló jelle­gű előadások beépítése a programba. A megye 2200 pedagógusá­ból 1500-an vettek részt a különböző programokon. A délelőtt elhangzó referátu­mok mellett vers- és próza­mondó versenyre, óvodás foglalkozás bemutatójára, sportbemutatóra, kirándulá­sokra és nem utolsósorban üzemlátogatásokra is sor ke­rült Az utóbbit többen is ki­emelték, mint a legjobb programbővítések egyikét, hiszen az elméleti előadások hasznos kiegészítése ez. Jó példa a földrajz szakosok szekciója: a referátum meg­hallgatása előtt mentek el üzemlátogatásra. A szocialis­ta integráció kérdéseiről, a KGST tevékenységéről szóit Kovács Ferenc megyei szak­felügyelő — mindezt a kohá­szati üzemekben a gyakorlat oldaláról is megvizsgálhat­ták. Más szempontból is kü­lönleges helyet foglal el ez a szekció: egy összefüggő té- masoroaatot dolgoz fel; ta­valy a gyarmati' sorból fel­szabadult országok gazdasági fejlődésének és segítésének útja volt, jövőre a kapitalis­ta országok gazdasági integ­rációja lesz a téma. A gya­korlattal való összekapcsolás igénye szóba került a fizika szakosoknál is: jó lett volna, ha a BRG-be is ellátogatnak a hírközlés mai eszközeiről szóló kitűnő előadás mellett. SZINTE mindegyik szek­cióülésre jellemző, hogy a színvonalas referátumok a kérdések további vizsgálatá­ra, az önképzésre ösztönözte a hallgatóikat. Hogy mégis kiemelünk közülük néhányat, azt az indokolja, hogy ezek pregnánsabban mutatják a továbblépés útját. A legújabb kutatások ered­Mai tévéajánlatunk 20.0«: Hazai esték. Nyírbá­tor—Sopron. A televíziósok sorozatadást indítanak el a mai műsorral, amely egy éven I át — tizenegy adásban — húsz magyar várost mutat be a nézőknek. Voltaképpen ver­sengésről van szó. amelyet négy tanárképző főiskola — az egri, a nyíregyházi, a pé­csi és a szegedi — hallgatói vívnak egymással, s ebbe be­vonják a városok lakóit, a tv-nézőket, szakembereket, helyi vezetőket is. Az egyes városok: Sopron, Nyírbátor. Baja, Gyöngyös. Kecskemét Szombathely, Jászberény. Sá­rospatak, Székesfehérvár, Sal­gótarján, Békéscsaba. Hajdú- böszörmény, Nagykanizsa, Cegléd, Dunaújváros. Tatabá­nya. Esztergom. Szolnok. Hód­mezővásárhely és Zalaeger­szeg. A műsort a Hazafias Népfront és a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával készítette el a televízió, s a városok bemutatása közben honismereti. helytörténeti, környezetvédelmi kérdésekből kell a csoportoknak bizonyi- tanluk Ismereteiket. A ver­sengés abból a szempontból is eltér a megszokottól, hogy nincs zsűri, s így pontokat sem szerezhetnek a csapatok. A döntő szó a közönség ítéle­te. László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORTKÖNYV BÖL menyeit mondta el dr. Ba­logh Sándor docens az 1944— 1948. közötti időszak törté­nelmi és társadalompolitikai kérdéseivel kapcsolatban. Olyan témakört dolgozott fel, amely a tanárképző in­tézményekben nem szerepel ilyen maigas szinten az okta­tásban, A nevelők pedagógiai hitét erősítette a napközis és az ifjúságvédelmi szekció előadója. Bognár József ta­nár arról győzte meg hallga­tóit, hogy a napközis munka egyenrangú az oktató-nevelő tevékenységgel, végzése pe­dagógiai örömet okozhat, hi­szen napjainkban szélesedő távlatai vannak. A fóti gyer­mekváros igazgatója, dr. Bar­na Lajos az ifjúságvédelmi munka köréből vett ezernyi példával, vetítéssel tette él­ményszerűvé előadását. Har- sányi István pszichológus a szülőik-nevelők szekciójában a bevezető előadás után több mint harminc kérdést kapott — ez a vita a pedagógusok aktív részvételének is jó pél­dája. Felvetődik az a gondo­lat, nem lenne-e hasznos, ha korreferátumok követnék az előadásokat? Ezt megoldhat­nák úgy a rendező szervek, hogy a pedagógiai pályázatok eredményét nem a pedagó­gusnapon, hanem ezen. a ren­dezvénysorozaton hirdetnék ki — augusztus végén, a to­vábbképzési tervhez csatolva írnák ki a pályázat témáit. Természetesen ez a változta­tás komoly szervezési felada­tot jelentene; a szekcióülések és a kiírás témáit egyeztetni kellene — de megérné, hi­szen így fórumot kaphatnak a pedagógusok, . nemcsak passzív résztvevői lesznek az előadásoknak. ÖSSZEGEZÉSÜL azt mond­hatjuk, hogy a X. Nógrád megyei pedagógiai napok jói teljesítette célját. A?; előadá­sok a közoktatás és közmű­velődés kapcsolatára építet­tek, segítséget nyújtottak a közoktatás-politikai határo­zatban kitűzött feladatok megvalósításában, Ezen az úton tovább haladva lehet jövőre még több eredményt elérni. G. K. M. _ Hamar elterjedt az or­szágban a hír, hogy nem ba- axit kutatásával foglalkozunk. Hogy mennyire így volt, bi­zonyltja az a sok levél, amit az ország különböző, távoli vidékeiről jelentkező munká­soktól kaptunk. Például 1954 májusában Nyíregyháza és Békéscsaba környékéről írtak az expedícióhoz, hogy szeret­nének részt venni az urán­kutatásban. . Megjelentek P écsett és környékén a sze­rencselovagok, akik már vé­gigjárták — Dunaújvárost, Kazincbarcikát, Komlót, Inö- tát, és onnan kikopva az ex­pedíciónál vélték felfedezni Amerikát. — Ezt az állományt nem volt könnyű összetartani. Nagy gondunk volt a szállás és az élelmezés. Ha esetleg elmegy majd az Uránvárosba a munkásszállóba, gondoljon arra is, hogy tizenhat éve az embereinket a hegyi falvak­ban, magánházaknál kvárté­NÓGRÁD - 1974, április 19., péntek Hanglemez­újdonságok A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat három művészle­meze közül az egvik Liszt Fe­renc III. összeállítású kórus­műveit tartalmazza, a másik a nagy zeneköltő késői zoin- goraműveinek I. és II. részét, amelyben szerepel — egvebek között — a híres Magyar tör­ténelmi arcképek is. Ugyan­csak nagylemezen jelent meg Lajtha László IV. és IX. szim­fóniája. mindhárom lemez ki­váló együttesek, illetve szó­listák tolmácsolásában. A há­rom magyar hanglemezt a párizsi Charles Cros Akadé­mia 1974. évi nagydíjával tün­tették ki. Iyoztuk el. Hogyan éltek? Ta­lán jobb, ha nem is emlék­szem vissza rá. Egy szobában tizenkét ember lakott, emele­tes ágyakban, szájukból mo­sakodtak, mellékhelyiségként a domboldalakat, az erdőket használták A falusi boltok élelmiszert nemigen tartottak, még kenyeret se tudtak vá­sárolni. Italt annál inkább. Ekkoriban már volt pártszer­vezet. szakszervezet az expe­díciónál. de nehéz volt össze­fogni nekik is az embereket. Megjelentek a környéken a kétes hírű nők, se szeri, se száma nem volt a családi botrányoknak, a bumliknak. — Valamit javult a helyze­tünk, amikor az egyik pécsi laktanyában néhány száz sze­mély részére szállást kaptunk. Ez volt a „központi” szállónk. Ilyen körülmények között, tartottuk meg az urán első bányásznapját 1954. szeptem­ber 4-én a pécsi Doktor Sán­dor Művelődési Házban. Több bányászunk kapott kormány­kitüntetést, ’és sokan részesül­tek pénzjutalomban. Most kezdtük érezni, hogy az ex­pedíció kinőtte ruháit, vala­mi szervezettebb, összetartóbb formát kell találni a további munkánkhoz. A költészet napját ünnepelték (Balassagyarmati tudósí­tónktól) A költészet napjának ere­detét, jelentőségét, célját egyetlen alkalommal össze­foglalni nem könnyű feladat. Csukly László tanárnak még­is sikerült sok tanulságosat es érdekeset mondani az idei költészet napja alkalmából az írás művészetéről, a szép versekről és József Attiláról, akinek születésnapjára emlé­kezünk, minden esztendőben a költészet napján. Ha valakiről elmondhatjuk, hogy költészete összeforrott a magyar munkásosztály és a munkásmozgalom történe­tével, akkor ez ő — József Attila. József Attila hatása — 1937-ben bekövetkezett tra­gikus halála óta is elevenen él, érezhető kortársain, a né­pi írókon, a szocialista köl­tőkön, közöttük is leginkább Váci Mihály munkásságán. A költő gondolataival hasz­nálni akart, nem tündökölni. Becsvágya nem a külföldi, nem az irodalmi siker volt, életével és műveivel itthon szerette volna megmozgatni nemzedékének kulturális éle­tét — így méltatta őt a Ma­dách Imre Városi-Járási Könyvtár és a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központ kö­zös rendezvényén Csukly László. Váci Mihály életútját mu­tatta be Sellei Zoltán elő­adóművész is, aki szuggesz- t£v erővel tolmácsolta a köl­tő verseit és Váci Mihály nyomtatásban még meg nem jelent véleményét az emberek­ről, a korról és a világról. Podlipszky Ervin könyvtár- igazgató a Palócföldből ol­vasott fel, Réti Zoltán a ba­lassagyarmati zeneiskola igazgatója közvetlenséggel mesélt Váci Mihályról, sok közös élményükről, az együtt töltött katonaévekről, a nyír­ségi tanítóskodásaikról és a költő gyarmati, illetve szü­gyi látogatásáról. A Rózsavölgyi Márk Zene­iskola tanárai is méltóan adóztak a költő emlékének, Váci Mihály kedvenc zene­szerzőitől állítottak össze egy kis műsort. Veres István fuvolán, Fogarasi JBéla gitá­ron, Nyíregyházi Ágnes gor­donkán játszott. Komád i Gerzson megzenésített verse­ket, dalokat adott elő művé­szi tolmácsolással, élményt­nyújtón. Felejthetetlenül szép este volt az idei költészet napi ünnepség, méltó a költészet­hez, a művészethez. Nekem azért is nagyon tetszett, mert a szép versek régi ismert barátai között új közönséget is felfedeztem: városunk gyá­ri munkásai brigádokba tö­mörülve jöttek el a művelő­dési központ virágdíszbe öl­tözött színháztermébe. A köl­tészet napja is így lesz mind szélesebb rétegek „fórumá­vá”. .. Elekes Éva Húsz éve a poszton Igazgató a „kolóniában* Még állnak az üveggyár és a patak között a gyári koló­nia házai, itt maradva rossz emlékként egy másik világból. Közöttük áll az üveggyári művelődési ház épülete. Igaz­gatója Vratni József, nem idegen a környéken. Maga is üvegesdínasztiából szárma­zik. Egyik nagyapja a pará- di üveggyárból jött Salgó­tarjánba még a század elején, édesapja pedig az Egyesült Izzóból került a salgótarjáni gyárba. — Gyermekkoromtól isme­rem a gyárat. Tizenhárom evesen — 1941-ben — már itt dolgoztam. Behordó vol­tam a kemencénél, aztán bankafúvó. Egy évvel később géplakatos-tanulónak szegőd­tem, akkor inasnak mondták. Negyvennégyben szabadultam. Dolgoztam a gyár újjáépíté­sén, a vasúién is. 1946-ban aranyérmet nyertem a MA- DISZ országos kiállításán egy gyármakettel. Akkor már egy éve a MADISZ-nál dolgoz­tam. a pártba is felvettek. Újjáépítés, mozgalmi mun­ka. 1950-től függetlenített if­júsági titkár, majd a DISZ megyei bizottságánál dolgo­zik. 1954-ben a szakszerveze­ti bizottság titkára igazgató­nak hívja a kultúrházba. El­vállalja, 26 éves fejjel. — Amikor idekerültem, az ávi költségvetés hétezer fo­rint volt. A leltári érték ti­zennégyezer. A gyárban ké­szült kecskelábú gyalult asz­talok, lócák képezték a bú­torzatot. Felszereltség a mo­zinál volt éppen csak kielé­gítő. Tizenhat milliméteres vetítő volt a gépházban, heti egyszer vetítettünk. Első dolga a társadalmi ve­zetőség léterehozása volt, majd a régi, hagyományok­— Ez 1955-ben következett be, amikor a Minisztertanács arról határozott, hogy az ex­pedíció Bauxitbánya Vállalat néven működjék tovább. Ki­alakítottuk a vállalati formá­kat, ahogy a kutatás és a ter­melés növekedett, üzemek születtek. Új technológiákat vezettünk be, főleg a munká­sok egészségének védelmére. Ilyen volt a vízöblítéses fú­rás. Nem mondom, hogy könnyen ment. Egyrészt mert nehéz volt beszerezni az ilyen gépeket, de ennél is keserve­sebb volt elfogadtatni az em­berekkel. Miért? Több munka van a beállításával, s így csökken a teljesítmény. Ez vi­szont alapvetően a keresetet határozza meg. Ebben az idő­ben öt—hatezer forintot nem volt nehéz nálunk megkeres­ni, a vízöblítéses rendszer először elvitt ezer—ezerötszáz forintot is a havi bérből. Nem sokáig. Megtanulták a kezelését, és ma már ez a természetes. Bár nem azt mondom, hogy mindenütt tö­kéletes a vizes művelés, mert restellik a követ öntözni, pe dig előírás. kai bíró csoportok feléleszté­se. Újra alakult a színjátszó­csoport, népi zene-, és -tánc- együttes. .. Elsősorban a tö­meges rendezvények voltak ekkoriban gyakoriak, az em­bereket meg kellett ismerni a saját lehetőségeikkel. A munka mellett tanult. Először a debreceni Tanító­képző népművelés-könyvtáros szakát végezte el levelező formában, majd 1969 és 71 között a marxista—leninista esti egyetem népművelési szakát. Szükség volt az új is­meretekre. Az idő haladtával egyre emelkedtek az igények, a követelmények. Jelenleg a ház költségvetése közel 600 ezer forint. Különféle célok­ra a szakszervezeti központ és a vállalat is ad jelentős mennyiségű kiegészítést. A környéken lakóknak nem is kell bemutatni a művelő­dési házat. Nemcsak a gyári­aké, területi szerepet is be­tölt. Filmszínháztól a külön­féle esti iskolákig sokféle ren­dezvényfajta áll a látogatók rendelkezésére. Országos sza­valóversenyre hívta meg a művelődési ház az ifjúmun­kás versmondókat. Másodszor kerül sor e versenyre ha­zánkban. Van munka bőven. Kap-e segítséget, támogatást ebben az igazgató? — Az üzem gazdasági ve­zetőivel nagyon jó a kapcso­latom. Megértik a gondjainkat, segítenek, a lehetőségeken belül. Eddig tulajdonképpen nagyon sokban az ő jóindula­tukon múlott, hogy a mai helyzethez elérhettünk. Ilyen szempontból nagy örömmel olvastam a Központi Bizott­ság határozatát. Évek óta be­szélünk már erről, közműve­lődésben dolgozók. A mi munkánk nem mérhető. Mun­kaidőnk sincs. Minden nap úgy megyünk haza, hogy „ma sem végeztem el mindent, amit szerettem volna”. Az előző határozatot nem követ­ték megfelelő Intézkedések. Most végre nyilvánvaló lett, hogy a közművelődés nem­csak a népművelők feladata. Sok a dolga Vratni József­nek. A művelődési ház veze­tése mellett az Építőipari Szakszervezet megyei bizott­ságának kulturális, agitációs, propagandabizottsági vezetője, szintén huszadik éve. Gyak­ran fordul meg a gyárban, nem szakad el azoktól, akik­nek a művelődési igényeit szolgálja. Magánéletre nem sok marad. Szerencsés ember, a felesége megérti, hogy ilyen a munkája. — Már mint társadalmi ak­tíva, pártmunkás kezdte meg, fiatal korától hozzászokott. Persze, ahogy tudok, én Is igyekszem haza. Két leánya van, az egyik most érettségizik, a másik kétgyermekes anya... Cseng a telefon a kis iro­dában. Az igazgatót keresik. El kell mennie. Nincs több ideje számomra. Az igazgató a „kolóniában”, Vratni József 46 éves. A haja még fekete, alig akad benne ősz haj­szál. .. — Gáspár — (Folytatjuk) 41 ART KINŐ" előtdfisoK k a h a u a s Űj lengyel filmdráma Rendezte: WOJCIECH SOLARZ Főszereplők: Olgierd Lukasaewicz, Zygmunt Malanowicz és Iiretna Karei Bemutatók: Salgótarján. Jóasef Attila IV.19-én (az Ifjúmunkás Filimnapok műsora is). Balassagyarmati Madách IV. 24-én, Salgótarján Kohász, IV. 25-é<n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents