Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

Könyved or "íremben Sok mindenen ... Az SKÜ szögverő üzemében nagy a zaj. Az ember a sa­ját szavát is alig hallja. Akinek' nem szokta a füle, annak számára szinte kibírha­tatlan. A kis irodában — jóllehet két ajtó és egy elő­szoba választja el a gépek­től — még mindig hallani duruzsolássá szelídült hang­jukat. Itt dolgozik Básti Sán- domé, üzemírnok, a szögverő letéti könyvtárának kezelő­je. — Több mint 20 éve keze­lek könyvtárat itt. Voltak sok jobb idők. most éppen visz- szaesés van. Annak idején elég sokan olvastak, akik iskolába jártak, azok a köte­lező irodalmat, Jókait. Mostanában négyöt idősebb olvasóm ha van. A fiatalokat csak a zene érdekli... Az itt dolgozók száma 200 körül mozog. Ehhez képest megdöbbentően üzemi könyvtár száma. — A könyvtár elhelyezése a könyvtárost, különben jó — mondja Bás- tiné. — Fenn van a vörös sarokban a szekrény. Harminc könyv van itt egyszerre. Köl­csönzési idő nincs, bárkinek, bármi kell. bármikor jön. itt megtalálja. .Csak hát. nem nagyon jönnek. — Mi az oka? Miért nem élnek az üzemi könyvtár le­hetőségével a dolgozók? — Nem is tudom, valahogy nem jönnek. Akik akkor ta­nultak. azok már befejezték az iskolát.. . Meg aztán igen sokan, különösen a bejárók megveszik azt a könyvet, amire szükségük van. Nagyon fellendült a könyvvásárlás. — Az ön brigádjából há­nyán olvassák az üzemi könyvtár köteteit? — kér­dem Régi Ernő brigádveze­tőt. — Ketten-hárman, talán. Egyszer már én is kölcsö- nöiztem. Legtöbbnek, akik olvasnak, otthon saját köny­veik vannak, vagy a megyei _ , ... .. , • könyvtárba járnak. Talán «gyreko­azért sem olvasnak innen, — Általában 220 körül. Ha­vonként cseréljük, de ha az igények megkívánják. akár kéthetente is. Százhetven ol­vasóim van. Még más üze­mekből is átpártolnak ide. — Mit olvasnak? — Szeretik az útleírásokat, molyabbakat. Büszke vagyok rá, hogy Berkesit már „ki­nőtték” . Szerződésben állunk mert kicsi a választék. A könyvterjesztő. Kalmár ____. . _ , I stvánná büszke. Nagyon brigádokkal is. őket is ellátjuk könyvvel. Olvas­nak fiatalok és idősebbek. Igyekszem mindenkinek a kedvére valót kihozni Tudom mi kell nekik, közöttük, ve­lük élek. A kultúrházból a könyvet vesznek mosta­nában. Egy hónapban van, amikor 600 forintért is. — Sok fiatal, sok nő dol­gozik itt. Hogy miért nem járnak a letéti könyvtárba? könyvtárvezető át szokott Kicsi a választék, kevés az a jönni könyvismertetésre. Reg- 30 könyv, meg regiek is leg- geLi szünetben Ez nagyon inkább. népszerű. — Tudja-e. milyen könyvet igényelnek a dolgozók? Vég- ^ üzemi könyvtár, ha jól kevés az zett-e. vagy végez-e felmérést, működik, hatékony eszköz, használóinak legalább szóban közöttük, e í° lehetőség a munkásműve- témából? — kérdezem újra lődés „fegyvertárában”. Ta­nuláshoz, szakmai és általá" régebben jöttek, ** önművelődéshez, kultú­rórték ralt szórakozáshoz, pihenéshez nyújt lehetőséget. Ha a hegy nem megy Mohamedhez. Mo­— Hát hogy mi kell nekik, kérték. Felmérést, azt lehetne csinál­ni. még nem csináltam. Majd megkérdezem, milyen könyvek érdeklik őket. próbálok olyat kihozni. Úgyis éppen esedé­kes a váltás... A kovácsoló GYGO-ban is van üzemi könyvtár. Vezető­je szintén nem most kezdte tevékenységét. Csizmadia Já- nosné. 10 éve letéti könyvtá­ros. Maró szakmunkás, a gé­pe mellett teszem fei kérdé­seimet — Mennyi a könyvállo­mány? hamed megy a hegyhez. Ha a dolgozóknak nem esik út­jukba a könyvtár, nincs rá idejük, vagy kedvük, a köny­vek jönnek a műhelyekbe. Az viszont igaz, és a fenti két ellentétes példa is bi­zonyítja, még nem elég, ha ott a könyv, kell még más is. Főképpen annak átérzése, hogy mindnyájuk közös érde­ke és feladata az ilyen kul­turális tevékenység... — * — Két fiatal szakmunkás vállalása. Forgácsolóműhelyből — a városi úttörőházba A ipari •Balassagyarmati Fém- Vállalat munkapadjai, szerszámgépei mellett sok fiatal szakmunkás dolgozik. A forgácsolóműhelyben gyakran emlegetik mostaná­ban Simon Gyurka és Ko­vács Jóska vasesztergályosok nevét. Vajon miért? - fel a kérdést Tóth üzem v ezetőnek. — Nem hajtanak mindig kimagasló feladato­kat a mi fiataljaink, de mindig igyekeznek eleget te­Anna — dr. gyi néni a vezetőjük szí hozzá. — Egy kicsit én is Györ­gyi néni tanítványának val­lom magam — veszi át a szót a komoly húszéves fiatalem- teszem bér. Az itt látható pingálás Tajnás is az ő gyűjtéséből való, az ő tervezését vittük fel a fal­ra. Ahogy Nógrádban szokás vegre voi^ úgy csináltuk, úgy „ír­tuk” mi is, Jóska barátom­mal. Később szeretnénk népi bútorokat is készíteni ide a Enbemé, Győr- Megbecsülnek itt bennünket, a KISZ külön is sokat segít a fiataloknak. Az igazgatónk is megértő vezető. El is ha­tároztam, hogy eddigi népmű­vészeti munkáimat a válla­latnak ajándékozom. A fiúk­kal az üzemben már el is készítettünk egy tárlót. Az egyéni örömöm talán kollek­tív örömmé válik majd a KlSZ-klub helyiségében. a munkásbecsületnek és pajtasoknak ilyenne! is fog- KlSZ-valfalasaiknak mondja lalkozom. van egy kis moto­rom, azzal járom a környező falukat, témát és motívumot a gondok a munkában, de róluk úgy is. mint az üzem KISZ-titkára. — Simon Gyuriék társa­dalmi munkában elvállalták, hogy palóc falat festenek a darabot, most festem; egy városi úttörőházban. Április régi menyasszonyi láda min* Ez a beszélgetés is meg­győzött arról, hogy igazat be­szélnek a városban: jó mun­kahely lehet a Fémipari Válla­lat, a vezetők, és a dolgozók kapcsolata emberséges. Közö­gyűjtök — és ötletet: így készítek, most egy népi bútor­közösek az örömök is a sport­ban és a szórakozásban. .Same* — a legendás mi út (1) A fáraóktól Lessepsig Hosszú ájultság után már­cius 5-én újra életre kel a Szuezi-csatorna. Pontosabban: megkapja az első injekciókat, hogy bénultsága feloldódjék. Az „injekciós tűk” szerepét a jugoszláv Brodaszpasz és a nyugatnémet Ulrioh-Helms cég hatalmas kotrógépei és darui játsszák. Az egyiptomi kormány számításai szerint július 5-éré kell kikotomi a csatorna medrét és kiemelni az elsüllyedt hajókat A 161 kilométer hosszú, de legszű­kebb pontjain alig néhányszor tíz méter szélességű csatorna medrében az 1967-es háború óta, tehát immár majdnem hét éve négy angol, két ame­rikai, két svéd, két lengyel, két nyugatnémet, egy bolgár, egy csehszlovák és egy fran­cia teherhajó rozsdásodik mozdulatlanságra ítélve. El Eugénia császárnő ünnepélyesen megnyitja a csatornát. (Dioráma az Egyiptomi Földrajzi Társaság helyiségében.) (MTI Fotó: Szávay Edit felvétele) állította helyre és bővítette ki mérnök, Párizs és a francia a Fáraók csatornáját. Ettől bankok teljes támogatásával kezdve az egymást követő év- engedélyt kapott Szaid egyip- kell tisztítani a forró sivatagi századokban (sokszor ember- tömi pasától a Szuezi-csatorna szél által évek óta a csatorna ölltőnyi szünetekkel) ez a csa- megépítésére és 200 millió medrébe hordott homokot —, torna a Vörös-tenger és a Nílus frank alaptőkével megalapí- s azokat a csatornán keresztül között mindig működött. A tóttá a később hírhedtté vált épített földgátakat is, amelye- két tengert közvetlenül össze- „Szuezi-csatorna Társaságot”, ken az 1973. októberi háború kötő vízi út létesítésére, tehát A koncessziós szerződést 1856- utolsó napjaiban az izraeli a Szuezi-földszaros átvágásá- ban kötötték meg, s az az ere­csa- ra sohasem történt kísérlet, deti megállapodás szerint a Nemcsak és nem is elsősor- csatorna megnyitásától számi­ban technikai okokból. Rab- tott 99 esztendeig volt érvé- szolga és hadifogoly, százezre- nyes. (Már ez a szerződés is vei akadt volna. A szoros átvá. leszögezte, hogy a csatorna gésát azért nem kísérelték meg egyértelműen • Egyiptomé, mert tévesen úgy hitték: a amelynek irányítása „azegyip- Vörös-tenger szintje annyival tömd törvényeknek és szoká- a munkák magasabb a Földközi-tengeré- soknak megfelelően történik”!) nél, hogy elöntené az országot. Lesseps terve kétségkívül zse­tankosztagok átkeltek a torna nyugati partjára. A rendezés első lépésének tekinthető csapatszétválasztási egyezmény azt jelenti, hogy a vízi út mindkét partja vissza­kerül teljes hosszúságában Egyiptom birtokába — ez a stratégiai feltétele megkezdésének. Ha a menetrendet sikerül A Fáraók csatornája akkor niális volt. A csatornát azon- betartani és 1974. július 5-én veszítette el jelentőségét, ami. ban (akárcsak a ködös múlt­újra megindul a hajósás a kor a török hódítások miatt ban a Fáraók csatornáját) az csatornán — ezzel új és re- a Nyugat izmosodó kapitalista egyiptomi parasztok vájták ki méKhetőleg az eddigieknél országai más utakat kerestek, a földből, jóformán két ke- nyugalmasabb fejezet kezdő- A XIII. és XIV. században züikkel. Kényszermunkára haj­óik a legendás vízi út történe- megnyílt az India és Kína fe- tott fellahok járványok és he­tében. tó vezető szárazföldi út, majd tegségek által tizedelve, vé­A Szuezi-csatorna története a portugálok körülhajozták rükkel és verejtékükkel épí- egyike a világpolitika legiz- Afrikát. A Fáraók csatornáját tették meg a század legjelen­imrnár végleg befújta az év- tősebb vízi útját, százados homok és ma már Néhány év múlva a Vörös- nyomai sem fedezhetők fel. tenger sárgás és a Földközi- A Szuezi-csatorna történél- tenger kékeszöld vize össze- mének modem homokviharai ölelkezett egymással a csa tor­aimkor a nában és a víz sima tükrén Anglia és császári hajók siklottak. 1869. galmasabb „regényeinek”. A Földközi-tengert a Vörös-ten­gerhez kapcsoló csatorna épí­tésének első tervei jóformán az ősidők homályából bukkan­nak élő. Az egyiptomi hagyó- akkor kezdődtek, mányok szerint Sesostris, a XIII. században XII. dinasztia fáraója volt az Franciaország kezdett birkóz- novemberének 17. napján 67 első, aki a Vörös-tengert a Nílus egyik ágával összekötöt­te és ezzel közvetett kapcso­latot létesített a két tenger között. Ennek a csatornának a történetét a távolság köde homályosítja el — annyit azonban tudunk, hogy „A Fá­raók csatornájának” nevezték és több minit ezer esztendeig működött különböző megsza­kításokkal! Utoljára egy ilyen ni a világhatalomért, a gyár- fellobogózott hajó felvonulása mati zsákmányért, a tengeri nyitotta meg a csatornát, a kereskedelem elsőbbségéért, kairói új operaháziján pedig' Napóleon ezért szélt partra az Aida díszelőadásával ünne- Alexandriában és foglalta el peltek A csatornán végigvo- az országot. Anglia nyomban nuló hajók között volt Ferenc fegyverre — és tengerre ka- József, az Osztrák—Magyar pott. Nelson szétverte a fran- Monarchia jachtja is, a kara- cia flottát és Napóleon volta- vánt az „Aigle” (Sas) nevű képpen bukásáig nem tudott francia császári jacht vezet­ői kísérletet tenni Egyiptom te, fedélzetén Eugénia csá- elfoglalására. A politikából szár-nővel, II. Napóleon fele* szünet után az időszámítá- azonban csak a császárt szám- ségével és Lesseps Ferdinánd- sunk élőtti VII. században űzték — a francia tőkét nem. dial, a csatorna építőjével. Az Necho fáraó fogott hozzá 120 A franciák tudomásul vették, Aigle fedélzetén a korlátnak ezer rabszolgával a csatorna hogy tengeren nem mérkőz- támaszkodva tekintett a kék medrének kivájásához. Az ősi hetnek az angolokkal, s ezért vízszalagot, szegélyező ho- legendák szerint „mennyei a francia burzsoázia arra tőre- moktenger felé Emest Renan, jóslatra” maradt abba a mun- kedett, hogy az Afrika körüli francia író és történész. A ka, mert az egyiptomi papok útnál rövidebb és védettebb díszfelvonulás közepette Re­figyelmeztették az uralkodót, vízfi ösvényt vágjon India és a nan Lessepshez fordulva így hogy a csatorna újjáépítésé- Távol-Kölet irányába. A tör- szólt: „Uram, a földkerekség­vei „a hódítók számára egyen- ténelem egyik tragikomikus nek ez a pontja a jövendő geti az utat”. fintora, hogy a Szuezi-csator- nagy csatáinak és szenvedései. Hódítókban nem is volt hi- nát a franciák — az angolok nek színtere lesz”... ány. Közülük a legnevezete- ellen építették. —i —e sebb, Dárius perzsa király Lesseps Ferdinand francia (Folytatjuk) negyediké tiszteletére vállal­ták, de már elkészültek vele, tájára. Ezzel pályázom az Ifjú Népművészet Mestere pedig közel húsz négyzetmé* címért. A művelődési köz­ternyi területről van szó. és pont fafaragó szakkörében ahogy hallom, sok szép színes sokat segít nekem Egri Ist- motívumról — mondja elis* ván. az Ifjú Népművészet méréssel a KISZ-titkár. A beszélgetés többi része már a helyszínen, a Kossuth utcai úttörőházban folyik to­vább az egyik „alkotóval”, Simon Gyurival, és Papp An­nával, az igazgatóhelyettessel. Gyurka, ugyancsak az úttörőházban. — Érthető, jegyzi meg mo­solyogva Anna. hiszen közel száz munkaórát töltött itt el. — A falat hófehérre me­szelték. és rajta a piros és kék színű palóc rózsák, leve­lek és kakasok, 56 kompo­zícióban. Ugyancsak hangu­latosak. aki belép az előcsar­nokba, mindenki dicséri, va­lami jóleső büszkeség tölti el, ha a szakköri szobákba, iro­dába néz be. mert ott látja a hímes tojásokat, festett fa­kanalakat, táblaképeket, pa- ______ ____ l óc hímzéssel díszített terítő- veszel? két, mind megannyi ..kin­csét” a palóc népművészet­nek. a régi palóc életnek... Az itt működő ügyes kezek szakköre készíti és gyűjti Mestere. Györgyi néni szak­tanácsokkal, nehezen besze­rezhető szakirodalommal lát el. — Hogyan győzöd, ezt a sokféle hobbyt? — A vasesztergályozás sok" mint ifivezető szór igen nehéz fizikai mun­otthonosan mozog ka, az üzemi élet után is re­mek kikapcsolódást, szóra­kozást, jelent nekem a nép­művészettel foglalkozni. Ez­zel kapcsolatban a tanulást is szívesen vállalom. Havon­ta járok fel Pestre, az ifjú népművészek stúdiójába és a nyári továbbképzésekre is el­megyek, mert elengednek, és ez jó... — Munkád mellett hogyan tudod megoldani mindezt, főleg. hogy több műszakos vagy. nemrég MHSZ oktatás­ra is jártál, azonkívül, úgy tudom, KlSZ-oktatásban is — Fiatal vagyok, még bí­rom. A munkámat is szere­tem, munkahelyemet Be cse­rélném el. Szeretem a válla­ezeket — magyarázza Papp latoimat és a brigádomat. NÓGRAD — 1974. március 10., vasárnap Elekes Éva Verpelétien egy tanítónő a szülői értekezleteken a cseme­téjük helyére ülteti a szülő­ket, eléjük teszi gyermekük munkáit, hogy jobban belelát­hassanak az iskolai tevékeny­ségükbe — olvashatjuk a Köznevelésben. Nem rossz kezdeményezés — bár nem is olyan új. sok helyen maguk a szülők kérik, sőt ezenkívül a szertárak, az iskola tech­nikai eszközei iránt is érdek­lődnek. Érthető az igényük: az ő idejükben egy-egy tér­képen és a szorzótábilán kí­vül nem sok eszköz szolgálta a megismerési folyamat meg­könnyítését. a szemléletessé­get. Ezek megléte viszont megváltoztatja a tanulási folyamat módját, módszereit. Az állami oktatás átfogó vizsgálata során 113 kiemelt szemléltetőeszközt — a leg­fontosabbakat — alapul véve felmérték az iskolák ellátott­ságát. Van-e elegendő tanuló­kísérleti és technikai eszköz, (diavetítő, rádió. tv. magnó, Megrövidítik a megismerés útját i gítségével három éven belül használásánál is az elsők kö* megkapják az iskolák. A KB zött szerepelt a tárgyi felté­döntése lehetővé teszi az is­kolák közötti színvonal-kü­lönbségek csökkentését, nö­veli az oktatás hatékonyságát. Mi a helyzet megyénkben? Az ellátottság 78 százalék körül van. Mit jelent ez, hol állunk ezzel az eredménnyel? A megyei művelődésügyi osz­tály statisztikusát. Varga Ilo­nát kérdeztük meg. Elvégeztük a felmérést: 6 319 297 forint értékű eszköz megyei pénzmaradékokból is jut erre a támogatás hiányzik a kiemeltek közül. Súlyos összeg ez, helyi (vá­rosi és községi tanácsi) alap- színvonal emelésében, bői lehetetlen lenne biztosi- például nyolcszázezer tani. 1975-ig fokozatosan, köz­ponti alapból kapjuk meg. — A 78 százalékos ellátott­lemezjátszó.) és a hozzájuk ság csak a kiemelt eszközök- tartozó diafilmekből. diapozi- re vonatkozik? tív sorozatokból, hangszala­gokból. — megfelelő-e az applikációé sorozatok, de­monstrációs eszközök, térké­pek száma? A hiányzó fel­szerelést központilag biztosí­tott jelentős pénzösszegek se' — Nem. ebben a szemlél­tetést szolgáló tárgvak teljes köre benne van. Néhány éve ciós sorozatok, a betűk tanu­még csak 40 százalék körül mozgott ez a mutató A tv akció során is sokat léotünk előre, és a pénzforrásaink fel­élménynyújtás mellett a bevé­sést is megkönnyíti, talán szólni sem kell, oly szoro­san hozzátartozik ma már egy jó órához. Az is világos, hogy a kísérletezés lehetősé­ge nélkül sokkal nehezebben láthatók át a fizikai, kémiai folyamatokat, nehezebb a ta­nulók technikai érzékének felderítése is. Megyénkben 1973-ban a két város általá­nos iskoláinak teljes ellátá­sát biztosították. A körzeti és az önálló nagv iskolák leg­fontosabb eszközeinek be­szerzése után 75-ig a kis is­__ kólák hiányát is fokozatosan i dén kétmillió-százezer megszüntetik. De még ekkor sem állnak meg: 75-ben újabb eszközök körében végeznek felmérést. Ilyen például az írásvetítő: komolyabb beru­házást, 12—16 ezer forintot igényel, de a fejlődés azt kívánja, néhány év múlva a nagyobb iskoláknak ez se hiá­nyozzék. A pedagógusokra vár a fel­adat. hogy Comenius „arany- szabályát” teljesítsék: „Amennyire lehetséges, tár­janak fel mindent az érzé­kek elé. A látható dolgokat a látás, a hallhatókat a hallás, a szagolhatókat a szaglás, az ízlelhetőket az ízléses, a fogha­tókat a tapintás elé.” telek biztosítása. A teljes el­látottság eléréséhez még to­vábbi 15 millió forint szüksé­ges. — A hiány fedezésére ka­pott közel hat és fél millió forintot hogyan osztják el? — Tavaly kétmillió-hétszáz­ezer. forint lesz a központi támo­gatás, a többi marad 75-re. Természetesen ezenkívül a célra, és a tanácsi is sokat segít a Tavaly forint pénzmaradék növelte a köz­ponti támogatást. Száraz számok ezek? Szí­nes. változatos órák lehetősé­ge van mögöttük. A diapozi­tív sorozatok élővé teszik a világ sok táját, az appliká lásánál, a számtani művele­teknél segítenek. Az egyre jobb iskolatévéről, a lemez­es magnóhallgatásról, mely az — m —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents