Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
Nyúlpaprikás lesz ebédre Ludányhalászl. Rákóczi út 2 Az öreg, keskeny palóc ház a századforduló idején épült. A hátsó szobában bíbelődik Mester István. A falon patinás ingaóra. A házigazda kést k iszörül. Nyúlpaprikás lesz e édre — a fiam készíti el — tr. mdja. Zömök testalkatú, ötvenhat éves férfi a házigazda. Jelenlegi kenyérkeresti forrásáról így vélekedik: — A síküveggyárban dolgozom Salgótariánban. Cserepes vagyok. A kemencétől hordom el a selejtes üvegtörmelékeket. A gyár kapuiát először 1954-ben léptem át. A társadalmi átrétegeződés alakította Mester István életét is. Élete lényegében három világosan elkülöníthető szakaszta tagolódik. Parasztemberként kezdte, nyolc holdon gazdálkodott. Azután 1954-ben k étlaki lett. Elrpent az üveggyárba, műszak után pedig két lovával a földet művelte. — Ezzel az életformával 1961-ben szakítottam. Megalakult a szövetkezet, beadtam a földemet és a lovaimat. Azóta lényegében az inarból élek, bár van egy kis zárt kertem. — Két évtizede ingázik. Naponta 30-30 kilométert tesz meg munkahelye, és lakóhelye között. Nem fárasztó? — Nem hiszem. A buszmegálló százötven méterre van a házunktól. A gyár kapujában tesz le. Negyven perc az út. Egy hónapban csak 51 forintba kerül. Húsz év nagy idő! Megszokta a gyárat. Azt mondja Mester István, hogy a földet már nem sajnálja. — Általában kétezemyolc- száz forintot keresek egy hónapban. A nyugdíjig még négy évem van. Ügy ezerhatszáz forint nyugdíjra számítok. Biztosított lesz a megélhetés. Már csak ketten vagyunk itthon a feleségemmel. — A szabad idő drága kincs. Mivel tölti Mester István? — A ház körül teszek-ve- szek. A kertben kukoricát, krumplit, zöldséget termesztek. Kevesebb pénz kell az élelemre. A kert. az udvar tavasztól őszig mindig ad elfoglaltságot. A pénz nem veti fel őket. de nem is panaszkodnak. A házi ,.pénzügyminiszter” posztiát közösen töltik be. Nem zárják el egvmás elől. — Az életünk más. mint régebben. Az élelmet már falun is boltban vá'ároliák. Az ellátás sem mondható rossznak. Ha szalámira vagy kolbászra megéhezek, akkor veszek. Amit esetleg nem kanok Ludánvhalászlban. azt megvásárolom a munkahelyem környékén. Falusi ház, aprójószág, egykét malac, sertés nélkül elképzelhetetlen. Mesterék is hizlalnak egy disznót. Úgy tervezik, hogy a disznótor csak márciusban lesz. — Nem késő egy kissé? — vetjük fel. — A húst, kolbászt, szalonnát sózzuk és füstöljük. Ezzel tartósítjuk. Ami igaz. az igaz: a sózott vagy abált szalonna, a házikolbász kifagyottan a legízletesebb. De megesszük mi anélkül is. Tavaly negyven baromfit tartottak a ház körül. Sok a tojás, de nem viszik piacra. Nincs ára — vélekedik a házigazda A családi költségvetésben az élelem mellett leginkább ruházkodásra költenek. Mester István néha a kocsmát is meglátogatja. Tartós fogyasztási cikkre nem gyűjtenek. — Azért minden fillérnek megvan a maga helye. Azt tervezzük, hogy jövőre szétlök- Iük ezt az öreg házat. Üjat, korszerűbbet, nagyobbat építünk öreg napjainkra. A tízéves Mester Lacika, az unoka ezt már nem állhatja szó nélkül. Elvégre kőművesnek készül. — A nyári szünetben segítek nagyapáéknak. Gyosan felépítjük a szép, új házat! Rozgonyi István Nem méri grammra a fáradtságot Ez még a tél szele, foga van. Csontig átjárja hidege az embert. Keresztbe-kasul nyarga- 1 ússza a Pásztó fölötti Nagy- ároki dűlőt. A szőlősorok között hajladozó ötven asszony- puha, bolyhos kendőbe bugyo- lálta a fejét, vattás kiskabátot öltött, hogy ne érezze annyira u hideget. —• Bizony, savanyú még a szél — bólint a pásztói termelőszövetkezet szőlészeti bn- f ádjának vezetője, Kelemen József né. — És gondolja csak el, január másodikétól a szabad ég alatt dolgozunk már. Sokan azon a véleményen vannak, férfimunka ez, nem gyenge asszonykezeknek való, de nézzék csak meg az eredményeinket! Amerre itt ellát, ml ültettük, mi neveltük a szőlőket. Csak januártól száz holdon metszettünk, 700 ezer szaporítóvesszőt meg eladtunk. Nem fél a munkától ez a brigád! Huzalos rendszerű, középmagas művelésű, csemege saszlaszőlők ezek. Az elején sort fognak az asszonyok, azon haladnak egészen fordulásig. Míg a sorok között halmokba gyűlik a száraz venyige, folyik a szó. Kieresztik hangjukat az asszonyok, nem mintha ez szokásuk lenne, de a szél hátára kapja, szétszórja n szavakat, még tán a szomszédig sem jut el. Persze' nem afféle kedélyes csevegés csak, aimiért az ötven asszony a Nagvároki dűlőbe jött. Napi 240 tőkét metsz mog, készít termés alá mindegyik. Bimi kell a munkát karnak, deréknak Az 59 éves Bakos Józsefné a brigád legidőseb- bike: de mire a többi a sor utolsó tőkéjéhez hajol, 6 is a végére ér. — Jómagam nem fogok sort, de nem is győzném — mondja a brigádvezető. Kelemen Józsefné. — Ellenőrzőm a munkát, taníthatom az új embereket, írom a normát. Tizenharmadik esztendeié, hogy tsz-tag Kelemenné, és nyolc éve brigádvezető. Rny- nyi idő bőven elegendő ahhoz, hogy összeszokjék, összerázód, jék az asszonyokkal ismerje gpndia'kat. baiaikat, igyekezzék segíteni raituk. Az igyekezet természeténél fogva adott, az eredményt pedig szívód munkával érte el. — InduHimk.ki abból, hogv férfi munká-n ok Sem könnvű az. amit itt az asszonyok nap mint nqp elvégeznek —mond•jr, TC ml pm r>r) r> jfff-jr.1 ~t fill S^otőben, A munkanap végeztével azt mondta: Ilcsi néni, ezt nem lehet eléggé megfizetni! Hát ha már nehéz a munkánk, legalább a körülményeken igyekezzünk könnyíteni. Nekem ez kötelességem. Ügy is, mint brigádvezetőnek, de még jobban, mint a tsz nőfelelősének. ázóltunk a tsz vezetőségének, hogy busszal hozzák ki az asszonyokat a dűlőbe, ne nyitott teherautón vagy éppen vontatón kelljen fagyoskodni. Nyitott fülekre talált a kérés, most már busz- szal utazunk ki. Nagy dolog az is, hogy delenként főtt ételt kapnak az asszonyok, 4,70-ért. egy teljes ebédet, a többit, három forintot, a tsz pótolja hozzá. Én bizony nem törődöm azzal, még ha nyughatatlannak tartanak Is; aki nehéz munkát végez, annak járandósága van. Most éppen azon vagyunk, hogy munkaköpenyt kérjünk a tsz-töl az asszonyoknak. Láthatja, mindenki a magáét piszkolja, koptatja. Aki nő létére vezető, annak nincs könnyű dolga. Nem elég, ha tökéletesen ismeri a szakmát, mégis, valahol, nagyon hátul, ott a gondolat, mégis „csak” nő. Erről faggatom a szőlészeti brigádvezetőt: — A hozzám tartozó asszonyok hallgatnak a szavamra, elismernek vezetőjüknek — mondja Kelemenné. — Mégis, hazudnék, ha azt mondanám, hogy soha, semmikor nem érzem asszonyi mivoltomat. Ha egy-egy ügyet kell elintéznem, duplán hangosan, duplán határozottan kell kiállnom. mint — gondolom — egy férfivezetőnek. Meg kell még szokni, itt is, másutt is, hogy nők Is állhatnak vezető poszton, és ehhez idő, türelmes munka kell. Megszokta már a közösséget Kelemenné, hozzátartozik a mindennapjaihoz. Persze, nemcsak rajta múlott, hogy szívét, lelkét, erejét adhatta a közösségért végzett munkába. Lánya — ma már asszony maga is — és férje erős támaszként állott mellette. Kelemenné, férje is hűséges természetűek. Egyőjük tizenharmadik esztendeje a tsz-nél, a másik. Kelemen József immár 25 éve hegesztő a nagvbátonyi szolgáltatónál. S aki egy helyen megszokja az életét, az nem méri grammra a fáradságot sem. ha a közösség könnyebb életének megteremtéséről var szó. így van ezzel Kelemenné is. 44 éves korára nehéz lenne már véget vetni a közélet: munkának Nem is akar. így teljes az élete. — szendi — Mai tévéajánlatunk ÉLŐ HOLTTEST Szovjet film. készült 1968- ban. Az Orosz klasszikusok sorozatban ma a Lev Tolsztoj regényéből készült szélesvásznú filmváltozatot láthatjuk Ezt a művet 1911-ben lefordították magyarra, színházainkban azóta többször korült műsorra. Vlagyimir Vengerov filmjének fő erénye, hogy hitelesen adja vissza a tolsztoji atmoszférát, a korhűséget, a környezetet. Az Élő holttest drámájának mondanivalója a hanyatló polgárság önkínzó önvizsgálata Ehhez a képhez hasonlót a magyar irodalomban is találunk. Az Élő holttest alakjai érzelmesebbek, több bennük az önvád. A főszereplő Fjodor Protaszov alakját Alekszej Batalov (magyar hangja: Kálmán György) személyesíti meg Házasság lehetséges A NÉGY ÉVSZAK a társat kereső, tartós kapcsolatra vágyó, magányos emberek részére létrehozott intézmény. Létrejöttét jogos társadalmi gény tette indokolttá, minthogy a régi típusú házasság- közvetítes nem felel meg a mai közszellemnek, a mai kívánalmaknak. A Négy Évszak Házastárskereső Szolgálat vezetőjétől, Szilágyi Rózsától kérdezzük: sikerült-e tevékenységüket a fővároson túlra is kiterjeszteni, változott-e a budapesti és a vidéki társkeresők száma közötti aránytalanság? — Különösebb felmérés nélkül megállapítható, hogy a társtalanság, az ismeretségi kör hiánya nemcsak számos magányosan maradt pesti gondja-baja, hanem sokakat gyötör falun, kisvárosban is. A kapcsolat teremtéssel nehezen boldoguló személyek itt is, ott is élnek, számukat növelik azok, akik a kisebb közösségekben történetesen nem találhatnak megfelelő partnert — „választék hiányában”. Munkánkkal, amit emberi hivatásnak tekintünk, szívesen vagyunk segítségére minden vidéki társkeresőnek is. A Négy Évszak — tájékoztatója szerint — a 18. évüket betöltött bel-, vagy külföldi ügyfelek megbízását fogadja el. A társkeresők adatfelmérőlapot töltenek ki Ebben néhány személyi vonatkozású kérdésre felelnek, megjelölik életkorukat, iskolai végzettségüket, családi állapotukat. Közük, van-e kiskorú gyermekük, milyenek a lakásviszonyaik, s házasság esetén hajlandók költözni, esetleg felcserélni a fővárost vidékkel, s megfordítva. A kérdőlapokra adott válaszokkal együtt három arcképet és egy teljes alakfotót kell juttatni a Négy Évszakhoz, amely hagyományos módszerekkel, és a modern számítás- technika eszközeinek felhasználásával, tehát komputer segítségével keresi az egymásnak kölcsönösen ^megfelelő nőt és férfit, majd megszervezi bemutatásukat, összeismertetésüket. S mindezt a legnagyobb diszkrécióval. Arról az emberséges igyekezetről, amit a társkereső szolgálat dolgozói magányos férfiak és nők családi élethez juttatása érdekében kifejtenek. Szilágyi Rózsa elmondott néhány érdekes részletet: — MUNKÁNKNAK őszinteséget és tapintatot egyaránt megkövetelő szempontja az, hogy reális igényekre hívjuk fel a figyelmet, olyan esetekben. amikor egy férfi szinte Brigitte Bardot-ra, egy női ügyfelünk pedig úgyszólván Mastroiannira tart számot. Különösen férfiügyfeleink kor- különbség-kivánságai okoznak gondot. Nem ritka, amikor 15—20 évvel fiatalabb társat szeretnének. Egy példa: 65 éves úr toporzékolt azért, mert 50 év fölötti társat javasoltunk neki. Azt hangoztatta, hogy sok esetben — ná’a is — a biológiai adottságok eltérnek az anyakönyvi életkortól. És mi hiába bizonygattuk, hogy ugyanez az előnyös eltérés nemcsak a férfiak kiváltsága. Ez az úr, noha több. mint két éve ügyfelünk, még mindig társatla- nul él. Emiatt reánk haragszik és nem azokra a negyvenes női ügyfeleinkre, akik joggal sokallják ezt a korkülönbséget. — Igen erősen befolyásolja az összeismertetési lehetőségeket a testmagasság és a testsúly. Az alacsony termetű férfiak és az átlagosnál magasabb nők számára nem könnyű megfelelő társat találni. Nagyon érdekes, hogy elhízott ügyfeleink sem akarnak hallani hozzájuk hasonló molett partnerről. — Gyakori feltétel, amivel számolnunk kell, hogy elég kevesen akadnak, akik nem tekintik kizáró oknak a leendő társ előző házasságából származó gyermekeit. Problémát okoz az iskolai végzettség Is; a nálunk jelentkező férfiak fele arányban nyolc osztályt végeztek, a párra váró nők zöme viszont az érettségizettek közül kerül ki. Nehezíti dolgunkat az is, hogy ügyfeleink nagyobb része nő. — A női-férfi arány mellett foglalkozási szempontból is érdekes ügyfeleink megoszlása. Körülbelül 50 százalék a kétkezi munkás, a másik rész főként tisztviselők, (előadók, ügyintézők, anyagbeszerzők, szervezők) közül kerül ki. de vannak köztük mérnökök, orvosok, tanárak. — Mit várnak a nők a leendő férjüktől? — Általában jó, kedves, figyelmes, gyengéd, tisztességes embert keresnek. Fontosnak tartják, hogy kultúrált, ió modorú és közvetlen tegyen. Szinte kivétel nélkül elvárják a férfitól a jólápoltságot, a tiszta öltözéket és rettegnek az iszákosoktól A kellemes külső nem olyan általános1 követelmény a nőknél, mint amennyire ezt a férfi ügyfeleink a bemutatandó oartner- nőtől megkövetelik. Anyagiak tekintetében viszont a férfi- és női ügyfeleink elvárásai meglehetősen egyformák. Legtöbben megkívánják, hogv leendő társuknak legalábbis anyja legyen, mint nekik, mert nyilván félnek, hogy a másik érdekből megv hozzájuk, illetve veszi el őket. — VOLT EGY JELENTKEZŐ, akit elsősorban az érdé kelt. hogv autóval rendelkező férfit tudunk-e ajánlani neki. S amikor látta, hogy különösnek tartjuk kikötését, megbántod va jegyezte meg: „Miért furcsállják, hiszen nekem egy üres garázsom van”? A „Négy Évszak" nemcsak jól hangzó fantázianév: a tapasztalat azt mutatja, hogy házassá? lehetséges — ha nem is egyenlő eséllyel és valószínűséggel — valamennyi korosztály számára... Csorna Béla A turbán és a tőrvény A szikhek vallása előírja híveinek, hogy turbánt viseljenek. Ebből nem is származik semmi baj, amíg az illető külföldre nem utazik. Mindenesetre az indiai Mohan Hartung Szingh volt az első áldozata annak az új angol törvénynek, amely megtiltja a bukósisak nélküli motorkerékpározást. Az indiai motorbiciklista, miután tettenérték a közúti szabályok megsértésében, határozottan kijelentette, hogy ő szikh, és ezért semmilyen helyzetben nem kényszerülhet arra, hogy bukósisakkal cserélje fel a turbánt. Jól szerepeltek a Somoskőújfalui vasutasok Másodszor is a Somoskőújfalui vasútállomás dolgozói nyerték meg a határforgalmi munkaversenyt a füleki vasútállomás kollektívájával szemben Első ízben 1973. első félévében nyerték el a vándorzászlót. és az év második felének munkáját értékelve újra nekik ítélték. Az állomás dolgozói munkájuk elismeréseképpen 12 000 forint jutalmat is kaptak. A határállomás szocialista brigádjai igyekeznek ebben az évben is úgy dolgozni, hogy a zászló további megtartására méltóak legyenek. Szűcs Ferenc Hatvan Tisztelt Szerkeszlőség! A Dunai Vasmű spirálcső gyára különleges acélötvözetbőj 81 centiméter átmérőjű óriás cső/eket gyárt a hazánkat is érintő „Testvériség” gázvezetékhez. Jelenleg a századik kilométert gyártják Gondolom, az enyémhez hasonló levelek tucatjait kapják, mégis kérem, ha van rá lehetőség, közöljék néhány köszönő sorom. 1974. február 23-án a salgótarjáni óra-ékszcrboltban vásároltam, pontosan 2120 forintot fizettem... Késő délután itthon vettem észre, hogy a pénzem 500 forinttal kevesebb. Érthető módon elszomorított az eset; most tudtam mag, milyen nagy pénz 500 forint — ha nincs. Február 25-én az esélytelenek nyugalmával mentem be a boltba érdeklődni, és ... nem akartam hinni a szememnek — visszakaptam a többletként adott 500 forintomat. Becsületből jeles, és köszönet érte a bolt dolgozóinak. Herczeg György Salgótarján Közlekedő edények »» f» Mivel Stockholmban növekedett a bűnözések száma, a svéd hatóságok 200 rendőrt vidékről a fővárosba helyeztek át. Ennek eredményeként az utóbbi időben a fővárosban 10 százalékkal csökkent a bűn- cselekmények száma. A svéd sajtó azonban nemsokára riadót fújt: ugyanez :i idő alatt vidéken pontosan <0 százalékkal több bűncselekményt követettek e’ NÚGRÁD - 1974. március 10., vasárnap
