Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
Karsserű technologic! — magasabb hozamok Pataki elképzelések A pataki termelőszövetkezetben az idei esztendőre felkészülés már az elmúlt év őszén elkezdődött. A vetés- szerkezetet az újabb elképzelésekhez igazították. Mi a változás a korábbihoz képest? — A búza területét tovább növeltük. Őszi árpával nem foglalkozunk, mert nem volt jövedelmező. A kenyérgabona újabb fajtáival kísérletezünk. A technológia korszerűbbé tételétől a hozamok növekedését várjuk. Hektáronként negyven mázsás átlagtermésre számítunk. Reális elképzelés, mert fokozzuk a műtrágya-felhasználást is — újságolja Pintér Ferenc, a gazdaság elnöke. A pataki szövetkezet tagjai 1445 hektáron gazdálkodnak, s ebből 901 hektár a közös szántó. Nem nagy terület, ezért igyekeznek úgy tervezni. hogy minél több legyen a haszon. — A vetésszerkezet egyszerűsítésével 103 hektáron pillangósokat termesztünk. Ennek jelentős része lucerna lesz, amelyet a Borsosberényi Állami Gazdasággal együttműködve lucernalisztnek dolgozzunk fel. Így az állattenyésztés ágazatának fehérjeszükségletét saját erőből tudjuk biztosítani — mondja. Kukorica termesztése is szerepel az idei tervek között. Hektáronként 36 mázsa májusi morzsolt a célkitűzés. Ennek teljesítésére a lehetőség adott, művelését teljesen gépesítették. — Árunövényekkel is foglalkozunk. Ezek közül legjelentősebb a bogyósok területe. Két-három vagon szamócára, 3—4 vagon ribizlire, 7— 8 vagon málnára számítunk. Az uborka területe nem számottevő, de továbbra is termesztjük. Feles kertészetünk fenntartásának legfőbb szempontja, hogy a községet és a környéket zöldségfélékkel ellássuk. Az elmúlt évben jutott belőle a váci piacon levő üzletünkbe is — sorolja az elnök. Továbbra is kiemelten kezelik a rét- és legelőgazdálkodást. Azt vizsgálják: az Ipoly szabályozása után hogyan lehetne megvalósítani a rétek öntözését. A határmenti folyó medrének rendezése meghatározza a patakiak jövőjét is. — Ha módunk lesz, szeretnénk víztárolót is építeni — jegyzi meg Pintér Ferenc. — Az állattenyésztés idei elképzelései? — A tehenek számát 158 darabra kívánjuk növelni. A megfelelő minőségű alapanyagot saját erőből biztosítjuk Emellett mintegy száz hízó- marha értékesítését is tervezzük. Egyelőre a kettős hasznosítás a meghatározó. Tehenenként 3000 literes tejhozamra számítunk. A tehenek ellési idejét 12—13 hónapra kívánjuk szorítani a nagyobb borjúszaporulat végett. Sertésállományunkból 400-at értékesítünk — válaszol az elnök. A termelőszövetkezet árbevétele tavaly 23,5 millió forint volt. A tiszta nyereség ebből több mint négymillió forintot tett ki. — Mennyi jut ebből fejlesztésre? — Kétmillió forintot terveztünk. Hogy mire fordítjuk? Még nincsenek végleges terveink. Annyi biztos: gépvásárlásra 1—1,2 millió forintot költünk majd. Szeretnénk a szarvasmarhaprogrammal kapcsolódó beruházások közül valamelyiket elkezdeni, ha lehetőségünk lesz rá. — Kis területen gazdálkod- -nak. Hogyan látják a jövőt? Gépi árművezető-oktatók versenyvállalása Közeledik hazánk felszabadulásának ünnepe, április 4. Az évforduló tiszteletére nem csupán az üzemekben lehetünk széles körű munkaver- seny tanúi, hanem dicséretes kezdeményezéssel léptek elő az MHSZ Nógrád megyei gépjárművezető iskolájának oktatód is. A felszabadulás 29. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy a központi telephelyen az előírt tervszámot túlteljesítik. Különös gondot fordítanak a bukási arány csökkentésére. A fiatalokat úgy készítik fel a vizsgákra, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 14.9 százalékról az országos átlag alá csökkenjen a bukási arány. A központi telephelyen a viszgakövetelmények- nek megfelelő rutinpályát alakítanak ki. Természetesen a tarján! és balassagyarmati gépjárművezető-oktatók nem csupán a bevonulás előtt állók szakmai képzését szorgalmazzák, hanem gondoskodnak önképzésükről is. Fokozottabban előtérbe helyezik az üzemanyaggal való takarékoskodást. Sőt, a kisebb javításokat is elvégzik a gondjaikra bízott gépjárműveken. A gépjárművezető-oktatók — Angyal Sándor. Krecsma- rik László, Petróczi András, Stark Károly. Bocsó Ferenc, Csornai Tibor. Suhajda József, Kürtössy Aladár kezdeményezése dicséretes. Ök azok, akik sokat tehetnek a jói képzett, biztos kezű. önfegyelmezett gépkocsivezetők neveléséért. Bizony nem mindegy, hogyan készítik fel a fiatalokat a katonai szolgálatra, azokra a feladatokra, amelyek mind fokozottabban jelentkeznek az eavre zsúfoltabb közutakon. Törekvésük tehát nem öncél”, hanem mindannyiunk ügyét szolgálja. — dcmény — — Néhány évig még biztosítottak a továbbfejlődés feltételei. Ezután felvetődik a területi egyesülés gondolata. Addig a társulások, kooperációk enyhítenek egy-egy problémánkon. Tavaly a költségszint 70,3 százalék volt, azaz minden' száz forint előállított értéken a gazdaság majdnem harminc forintot nyert. — A költségeinket tovább szeretnénk csökkenteni. Elsősorban az üzem- és munka- szervezésben rejlő tartalékaink kihasználásával. Egyes helyeken a munkafegyelem sem kielégítő. Ezen javítanunk kell. A gépek kihasználtsága ugyancsak fokozható. A pataki termelőszövetkezet tagjai tervtárgyaló közgyűlésre készülnek. A vezetőség a tervek összeállításán dolgozik. Ügy gondolják, a húszmillió forint árbevételi terv az idén is teljesíthető, s ebből, ha 2.8 millió forint lesz a haszon, akkor már elégedettek lehetnek. Sz. Gy. toknál természetes ez a követelmény. mert itt kell rendelkezni a szükséges szakismerettel. szakemberekkel. A kivitelező is vegyen részt Elengedhetetlenül szükséges az ís.- hogy a kivitelező is részt kérjen és kapjon a tervező munkájában. Többször tegye meg, különösen az olyan kérdésekben. amelyek a kivitelezhetőségre, a tervezett, alkalmazott anyagok, szerkezetek kiválasztására, beszerezhető.égére vonatkozik. Ez az eddigiek során igen soksrzor h'án.yzott, vagy csak formális volt. Ezért a kivitelezői magatartáson is változtatni kell. A kivitelező valóban érdemben vegyen részt e munkában. Mindazokban a kérdésekben, melyek ebben a munkaszakaszban megítélhetők, nyilvánítson véleményt. Ne a kiviteli tervek birtokában vessenek fel olyan kérdéseket, melyeket a tervezés szakaszában már el is lehetett volna dönteni. Ehhez az kell, hogy mind a tervező. mind a beruházó, és a kivitelező a részvételi lehetőségét időben igényelje és biztosítsa. Sokat lehetne javítani a hatósági engedélyező munka színvonalán is. A mai gyakorlat szerint ez igen lassú, vontatott. Egyik-másaik hatóság az engedélyek kiadását bürokratikusán, sokszor az érdemi felülvizsgálatot, állásfoglalást nélkülöző módon, formálisan végzi. Ennek következménye, hogy csak késve, esetleg a beruházás befejezésekor, a használatba vételekor rendelnek el olyan kiegészítéseket, módosításokat, melyek már csak többletköltséggel, bontással és átalakítással végezhetők el. Ebben közrejátszhatnak a tervezők szakhatósági egyeztető munkájának hiányosságai is. A megvalósítás előkészítésének — különösen városrekonstrukciók esetóben — egyik legnehezebb területe a területelőkészítés, ami tartalmában természetesen jóval több mint e iőkö zmű vési t és. 4z indokoltnál hosszabb Az előkészítő munka szerves része az építési szerződések megkötése is. Ennek előkészítésekor folyik a legtöbb vita. Ekkor kerülnek megfogalmazásra az együttműködés legfontosabb általános és sajátos feladatai, a befejezési és részhatáridők. a vállalati összeg stb. Megítélésem szerint ez az indokoltnál hosszabb időt vesz igénybe. A kivitelező ajánlatát hónapokkal később, teszi meg. Többször előfordult, hogy végleges szerződés csak a beruházás befejezését követően készült. Igaz sokszor akadályozza a kivitelezői ajánlat időbeni kidolgozását olyan tervezési hiányosság, amely a tervek tartalmában, a tervezett anyagok beszerezhetetlenségében, vagy egyéb jogos kivitelezői ár- és költségvetési észrevételekben nyilvánul meg. Ezek a körülmények a beruházó tanácsainkat hosszú ideig bizonytalanságban tartják a határidőket és a költségvetéseket illetően. Mindez magában hordja azt a veszélyt, hogy a későbbiek során, ha a költségek jelentősen emelkednek, más beruházási feladatokat kell elhagyni, vagy átcsoportosítani. Sokszor előfordul a beruházónál is a kivitelező ajánlatának, szerződéstervezetének indokolatlan, hosszú ideig történő vizsgálata, egyeztetése. Megítélésem szerint az előkészítő munkához tartozik az a tevékenység is, amelyet a kivitelező a megrendelés kézhezvételélői a munka tényleges megindításáig folytat. Az előbb említett időszakban szükséges elvégezni a tervfelülvizsgálatot, az anyagok megrendeléseit stb., megteremteni a folyamatos munka feltételeit. Sajnos, sok esetben ez nem történik megfelelően. Az anyagmegrendeléseket későn adják ki, a munka megszervezése nélkülözi a kellő alaposságot. Emiatt a megkezdett építkezések üteme lelassul, esetenként teljesen leáll. Különösen időszerű ez a követelmény a korszerű építési technológiákra való áttérés időszakában. Korszerű technológiával történő kivitelezést, elavult szervezési módszerekkel szervezni egyet jelent a ráfizetéssel, sőt aiz új minden várt előnye hátránnyá alakulhat a régivel szemben. Sainos. erre nálunk is voltak példák. Azt ami összeköt Végezetül egy szubjektív területre hívnám fel a figyelmet. A beruházások e’őkészfoé0? c- benne résztvevő szervek hateDtfnttf fordulat történt Sikeres év után nagyobb célokért a nagybátonyi ipari szövetkezetben AZ ELMŰLT években többször is foglalkoztunk a Nagybátonyi Műszaki és Szolgáltató Szövetkezet gondjaival. A viszonylag kis szövetkezet anyagi erejét meghaladó új autó- és motorszerviz létesítése a beruházás megvalósításának késése okozott problémát. Az üzem- és munkaszervezés alacsony színvonala, és ami ennek szinte velejárója, a munkafegyelem lazasága is bírálatra szorult. A termelő és nem termelő létszám aránya sem volt megfelelő. A gondokat tetézte a szövetkezet anyagi lehetőségeit meghaladó bérfejlesztés. Erre talán elegendő bizonyításképpen megemlíteni, hogy 1971-ben az ötéves terv első évében a szövetkezet árbevétele még az 5 milliót sem érte el, és annyi nyereség sem keletkezett, ami a bértúllépést fedezte volna. Mindezt ma már mint múltat emlegetik a szövetkezetnél. Mi is csak azért tértünk vissza ezekre a tényekre, mert az igazsághoz tartozik és érzékeltetni szeretnénk. honnan is indultak el a fejlődés útján. Az 1972-es évet már több mint 7,5 milliós árbevétellel zárták, sőt valamelyest — nem egészen öt napi keresetnek megfelelő részesedést is fizethettek. A szövetkezet életében döntő fordulat történt az elmúlt évben. A kialakított központi telephely jó feltételt teremtett az üzem- és munkaszervezés javításához. Egyre inkább élni tudnak ezzel a lehetőséggel, és ez tükröződik a hatékonyság javulásában is. Mindez a munka- fegyelemre is kedvezően hatott. A termelésben profiltisztítást hajtottak végre. Asztalosrészlegük például éveken keresztül gazdaságtalan volt. A javítási igények sem jelentkeztek oly mértékben, hogy érdemes lett volna fejlesztésre, további gépesítésre gondolniuk a szűkös anyagi lehetőségek mellett. Ezért döntöttek úgy, hogy megszüntetik a részleget. Az itt dolgozók számára biztosították az elhelyezkedést. ÉV KÖZEPÉN viszont a ráckevei termelőszövetkezettől két részleget — 20 dolgozót komy együttműködését igényli. Ez a beruházás megvalósításán túl megfelelő teret ad az ésszerű beruházói, tervezői és kivitelezői sajátos érdekeknek is. Az együttműködés tehát ne csak a tárgyalásiak jó hangnemében, korrektségében, a késedelmes teljesítések és intézkedések miatt esedékes kötbérektől való eitekintésben jusson kifejezési-e, hanem elsősorban abban, hogy a beruházás mielőbb, és minél hatékonyabban megvalósuljon. Tudomásul kell venni act, hogy valamennyi résztvevő szerv lényegében eszköze az egyes beruházásokhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai célkitűzéseknek. Csak ennek felismerésével érhető el, hogy a tervező, kivitelező, beruházó, a beruházás érdekének sérelme nélkül azokat az érintkezési területeket keresse, amelyek a megvalósítás céljából őket öíisaeköti, nem pedig azt, ami elválasztja. Ne arra fecséreljék energiájukat, hogy az esetleges, vagy ténylegesen várható következmények miatt a felelősséget a másik közreműködő szervre, vagy szervekre hárítsák, hanem arra, hogy a megvalósuláskor felmerülő akadályokat lehető'eg együttesein. közÖ6 erővel elhárítsák, azok érdemi felmerülése előtt. Dr. Szittner András, a megyei tanács tervosztály vezetője (Következik: Kocsy Tivadar: A.,iP-"*-4~e-Tts elö'--'~?tése a tervező szemével.) átvettek. Bővült tevékenységi területük egy exportra csomagoló és egy technológiai részleggel. A tízfős csomagolórészleg Inotán, az alumínium kohónál kokilla alumíniumot csomagol exportra./Éves szerződés alapján biztosított a munkája, és gazdaságos a szövetkezet számára. A tízfős csőszerelő részleg hőközpontok, gőzfővezetékek szerelését végzi. Szerencsen szereltek és legutóbb telephelyi gyártással, külső szereléssel a Metallokémia Vállalatnál por- talanító berendezést készítettek. A levegőtisztasági programban a jövőben is részt kívánnak venni. Az elmúlt év utolsó negyedében egy ipari szolgáltató részleget is kialakítottak. ök végzik például idén. szerződés alapján, a Metallokémia TMK-mukáit. Ez mintegy másfél milliós bevételt jelént, a szövetkezet számára. viszonylag kevés eszközráfordítással. ugyanis 90 százalékban anyagmentes termelésről van szó. Tavaly a szövetkezet árbevétele meghaladta a 12 és fél millió forintot, a nyereség viszont a 2.7 milliót. A termelés 65 százalékos növekedését a létszám csaknem 23 százalékos fejlődésével és a termelékenység csaknem 35 százalékos emelkedésével érték el. A szövetkezet gazdasági helyzete az elmúlt évben tehát stabilizálódott és ez jó alapot jelent a még nagyobb tervek megvalósításához. Mert ilvenek a terveik. Ahogy a szövetkezet vezetői, és elsősorban Fenes József elnök tájékoztatott. az idén már a tavalyinak csaknem kétszerese, vagyis 25 milliós árbevétel elérése a cél. Énnek, mint mondják, megvan a reális feltétele. Azt sem titkolják, hogy sok minden kell még. Az 1972- es évben csak 222 ezer forintot tudtak beruházásra fordítani. Tavaly ennek kétszeresét. Az idén tovább szeretnék folytatni a lakatosüzem célgépesítését. Az autó- és motorszerviznél ugyancsak erre, és a műszerezettség javítására van szükség. Az irodák elhelyezését is szeretnék megoldani a központi telephelyen, felszabadítani a területet szolgáltató egységek számára. Az anyagi lehetőségek viszont szerények, jól meg kell gondolniuk, mire költik a forintot. Van egy másik dolog is a szövetkezetnél, ami figyelemre méltó. Szakemberek bevonásával létrehozták az üzem- és munkaszervezési bizottságot. Első alkalom ennél a szövetkezetnél, hogy éves üzem- és munkaszervezési intézkedési terv készült határidőkkel. felelősök megjelölésével. Részletes, sokat ígérő tervről van szó. A SZÖVETKEZETNÉL, szembetűnő az utóbbi időben a szemléletváltozás. Céltudatosabbá vált az irányítás, és szervezettebbé a munka. Ez a tavalyi siker eredője. Mindez jelentkezik a tagság körében is. Nemcsak abban, hogy az eredmények arányában az elmúlt évben 4644 forinttal növekedett az átlagkereset, hanem a szövetkezethez való ragaszkodásban, a tulajdonosi szemlélet erősödésében és a munkában való helytállásban is. Bodó János Egyik része a piacra, a többi pedig az ültetőgépekbe kerül, a se itt, se ott nem használható burgonya pedig még mindig jó az állatok takarmányozására. A magyarnándori Állami Gazdaság szécsényi körzetében most bontották fel a burgonyát rejtő prizmákat, nehogy a melegebb idő miatt kicsíráznak a gumók Vigyázni kell a ültetésre szánt burgonyával, mert a már kicsírázottakból kisebb termésre lehet csak számítani. Jusztin Péterné brigádvezető irányítása mellett hatvan asszony serénykedik a prizmák mellett, munkájukat burgonyaválogató gép is segíti, így — a többiek között — Pálinkás Józsefné, Percze Istvánná, Kormány Bertalanná is gyorsabban haladhatnak a teendőkkel. — kulcsár — hóuRÁD 1974. március 5., kedd 3