Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

..... R észlet » salgótarjáni Főnix bábcsoport előadásából Folklór és az amatőr színjátszás ötvözése A Szóljatok, játszók, regölök megyei döntője Vasárnap szlnpompas feszti­válnak. adott otthont a pász­tói művelődési központ. Nem­csak a „Házban”, de Pásztó utcáin is benne volt a leve­gőben az impozáns találkozó hangulata. Dúsan gyöngyö­zött. tükrös fékötöket, ropo­gósra keményített alsószok­nyákon ringó tarka aljakat, díszes kötényeket csodálhattak meg a megyei verseny nézői es az utcán sétáló pásztóiak. Az előcsarnokban rögtönzött „próbák”, énekszó, citerahang jelezte, hogy a látvány mel­lett a műsor is sokat ígér. ..... NAPNAK LOPTAM KALAPOT...” A Verseny kiírásának fő célja az volt, hogy a népi ha­gyományokat, népművészeti emlékekeit az amatőr színját­szással ötvöző műsorok szü­lessenek meg. A megyei döntő első száma már tükrözte: meg­értették a feladatot. A va­ri yarci. irodalmi színpad egy ősi hagyományt, a kiszejárást mutatott be — játékosan, sok­sok ötlettel fűszerezett elő­adásban. A vegyes, szlovák— magyar szöveg sem volt za­varó, maga a játék „tolmá­csolt”. A közönségből néhá- nyan együtt dúdolták velük: „napnak loptam kalapot, ka­mpómnak szalagot..Kicsit biztosabb szövegmondással a legjobbak közé is bekerülhet­tek volna. A varsányi „pává- sok” kitűnő kórusműsorral, jó szólószámokkal léptek fel, — a dramatizálás, a produkció cselekményessége hiányzott csak náluk. Az érsekvadker­tiek fonó játéka már sikerrel próbálkozott játékos elemek beépítésével. Igaz, jobbára is­mert dalok hangzottak fel. Ezt figyelhettük meg a két délutáni fonójátéknál is. A herencsényi „pávásokat” a meg­kapó természetességű prózai részletekért illeti dicséret. A cerediek a csókkérő játék egyik változatát játszották el, többek között: „Kútba estem. KI húzzon ki?...” összegzésül az» írhatjuk le, amit a 2süri elnöké, Máté Lajos az értéke­lésében mondott: mint páva- köri munka, mindegyik pro­dukció kitűnő volt — a helyi színjátszókkal összefogva' a cselekményes jelleget kellett volna még erősíteni LEÁNYKÉRÉS — TÖBB VÁLTOZATBAN A népi hagyományoknak egyik gazdag rétege a lány­kéréshez, lakodalomhoz fűző­dő szokások, játékok, balla­dák köre. Ebből a kincsesbá­nyából is sokan merítettek. A játékos elemek és a dalok szerves együttesét vitte szín­padra a kisterenyei „páva­kor”. a prózai részekben vol­tak kissé merevek. Szlovák nyelven énekeltek a bánkiak A balassagyarmatiak ballada- feldolgozása is szerepel majd a területi döntőn — náluk a látvány dominált: a csodálatos öltözék és a be­mutató talán legnívósabb tán­cos produkciója miatt is. A nézsai ÁFÉSZ „pávásad” bal­ladajátékot mutattak be, a Görög Ilona egyik változatát. A nehéz zenei anyaggal nem mindegyik szereplő birkózott sikerrel, de ennek ellenére na-" gyón igényes, figyelmet ér­demlő volt az előad ásuk, per­cekre megsűrűsödött a csend a nézőtéren. Népi gyökerű Ba- ranyi Ferenc egyfelvomásos- sal szerepelt a nógrádmarcali irodaimi színpad. Egy pilla­natra sem volt színpadi üres­járat. a szellemes darab poén­jai mellett a rendezői ötlet- zuhatag sem engedte meg, hogy a nézők unatkozzanak. A szövegmondást azonban még érettebbé kell tenniük, hogy az előadás minden le­hetőségét kiaknázhassák. AKIK TOVÁBBJUTOTTÁK A március 7-i területi dön­tőre, ahová Heves és Pest megye egy, illetve két képvi­selője mellett három nógrádi csoport kerülhetett be, na­gyon. nehéz volt kiválasztani a 12 együttes közül a legjob­bakat. A zsűri három tagja: Máté Lajos, dr. Bánlaki Pál és Zehetbauer Judit, végül a művészi igényességnek, a ki­írás céljának leginkább eleget tevő produkciók mellett dön­tött, figyelembe véve a mű­faji változatosság szempontját is, hiszen a rádióban is fel­hangzik majd a területi dön­tő három legjobb műsora. A mátraverebélyi cigány- együttes aratta talán a leg­nagyobb közönségsikert. Éne­kük, táncuk egységes hatású és hangulatú volt. A cigány­ság világából villantott fel ké­pet a műsor egyik legszebb része, egy cigány népmese szuggesztív előadása. A foíklóranyag átszűrt, át­tételes formában jelent meg a balassagyarmati irodalmi színpad produkciójában. A kegyetlen anya című ismert erdélyi népballadát ötvözték az anyaság elvont, etikai mo­delljével. A két sík felelt egymásnak, felerősítve az er­kölcsi mondanivalót A legkiemelkedőbb műsor egy érdekes vállalkozás ered­ménye: a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ Főnix bábcsoporja és a kazári pávakör „koprodukciója”. A Luca-napi szokásokat gyűjtöt­ték csákóidba. A nemek bábok, ötletes maszkák, a páváserk éneke, a sodró lendületű já­ték szép ívű. vonzó előadás­ban ötvöződtek. Tóth Ilus. a Képernyő előtt Örök értékek és híg produkciók Amit a műsorhét címében jelzek, azok jellemzik az el­múlt hét programját. A keddi ígéretes, jó indítás, valamint a szerdai folytatás után. amikor is az Orosz klasszikusok sorozatban a Lev Tolsztoj-regényből készült Feltámadás című, kétrészes szovjet film került képernyő­re, bizony, elsekélyesedett a program. A Feltámadás vi­sz ot csak megerősítette ko­rábbi moziélménvünkil. mert témájában, benső telítettsé­gében és filmfeldolgozásában egvaránt grandiózus alkotás­ról van szó, amely színészi remekelésekben sem fukarko­dik, mindenekelőtt Jevgenyij Matveiev és Tamara Szmirna érdeméből, akik a jellemáb­rázolás magasiskoláját mutat­ják be szerepeikben. A hét műsorából, mint át­lagon felülit, talán még Vit- ray Tamásnak, Szmetár Mik­lós rendezővel folytatott be­szélgetését említhetném meg. őszintesége és közvetlensége miatt, ahogyan a Rózsa Sán­dor és sok más magvar tévé­film alkotói a önmagáról és művészi törekvéseiről vallott. Ezt követően mintha ketté­vágták volna a hetet a mű- sorszerkesztök a színvonal- nr,.,pnq,ólv dolgában. Mert csü­törtökön meglehetősen érdék­telen noicárf atrrtó«zférátű sze­relmi históriát láthattunk: Há­zi kenvér címmel. Tgaz. a francia nmóukC’ó alig több, mint félórás volt — mintha a rendező rozsa is érezte vol­na. he«v tómáiáhan aligha aV-ad töhh mondanivaló, ami­vel a néző figvelmét leköt­hetné. Meglehetősen iitlet- telennek bizonyult e napon a Ki mii tud?-klub farsangi jelentkezése is, mely alig- alig szolgált friss elemmel: szelíd unalom közepette vár­tuk a műsor végét. Ez alkalommal kevésbé kö­tötte le figyelmünket a Miénk a szó pénteki jelentkezése ke­retében a fiatal művészek mű­sora is. Muszte Anna és Szűcs András vállalkozása becsüle­tes iparkodás volt, semmi több. Néhány hete minden szom­baton jelentkezik a Szép maszkok című tévékomédia- sorozat egy-egv szellemes, fordulatos epizódja. Müller Péter írásai elsősorban szati­rikus hangvételük révén érde­melnek figyelmet, a szíhészi produkciók révén pedig Garas Dezső az. akinek örülünk. E kettőt sem érezzük azonban elegendőnek, hogy hét végi té- véorogramunkat hiánytalan­nak érezzük, mert az Édes Anna jő film ugyan, a most pergő Fábri-sorozatba méltán illeszkedő, de az évek során bizony unosig látott. Vasárnap pergett a Pocok, az ördögmotoros című gyerme­keknek szóló tévéfilm harma­dik része, mely bizony egyre inkább arról győz meg, hogy Urbán Ernő nagyon semati­kus történetet és históriát ke­rekít elénk. írói rutineszkő- zökkel. A miniszter és a ka­csa című NSZK-tévéfilm a maga valószerűtlenségében, de határozottan célratörő szatiri­kus túlra,:zoltsásában ;jó va­sárnap esti szórakozást nyúj­tott. (barna.) Pókháló Gitár kíséri a mátraverebé- lyiek cigánydalait népművészet mestere a szín­pad képétől a több sík egy­másba játszásáig sok ötlettel, ízléssel alkotta meg ezt az egyedi műsort. Ázt hiszem, nemcsak a to­vábbjutók a nyertesei ennek a vetélkedésnek. A szereplő együtteseknek jó erőpróbát, a rendező házigazdáknak szép sikert, a nézőknek pedig színes, értékes előadásokat adott ez a „minifesztivál”. G. Kiss Magdolna Méltán előzte meg nagy ér­deklődés Mihályfi Imre új magyar filmjét, mely Galgóczi Erzsébet kisregénye nyomán került a filmvászonra. Sal­gótarjáni bemutatójának nap­ján több mint félezren te­kintették meg. Népszerűségét valószínűleg növelte az is, hogy lapunk alig néhány hó­nappal ezelőtt folytatásokban közölte a nagy sikerű kis­regényt. Azoknak, akik a mű olvasása után nézték meg a filmet csalódást okozott. Pon­tosan az a kritikai szellem szenvedett csonkításokat amelyik az utóbbi évek iro­dalmi alkotásai között előke­lő helyre juttatta a kisre­gényt. Nézzük meg talán közelebb­ről, hogyan változott meg a cselekmény. A legelső, leg­szembetűnőbb változás, hogy a főszereplő, Niklai Géza tsz- elnök a regényben reálisan megrajzolt figura. Nem ép­pen tiszta kezű valaki, leg­alább is nem makulátlan em­ber. Csalja a feleségét, egy kicsit basáskodik, s ha nem is alkoholista, de nem veti meg a jóféle itókát, még feketén Mozgalmas hét a TháÜa-klubban Az elmúlt napokban gazdag prögramot kínált tagjainak es az érdeklődőknek a rétsági gimnázium Thália klubja. A szovjet fegyveres erők napja alkalmából az iskola MSZBT- tagcsoportjávai közösen szov­jet katonákat, komszomolis- ákat láttak vendégül, egy­szersmind elhatározták, hogy »'lövőben gyakrabban rendez­nek hasonló találkozókat. A közeli hetekben a fiatal szov­jet katonák családtagjaikkal újra ellátogatnak az iskolába. A hét másik érdekes ese­ménye; a Thália-klub vendé­ge volt Horváth János, a te­levízió „Hét” című műsorá­nak szerkesztő-riportere. A vendég latin-amerikai utazá­sáról tartott beszámolót a nagyszámú érdeklődőnek. Mai tévéajánlatunk üO.00: „fis színész benne minden férfi és nő”. A kalandozás két­ezer év színpadán sorozat mai adásának címe a királyt nevetés. A műsor a vfelátékírás egyik klasszikusának, Moliére-nek szín- dar*'.fo*aiból mutat be több, ki- w«»'>b-”''"VObb részletet. A műsor ezúttal nem arra töreked­tek he tv csupán a vígjátéki tö­redékkel nyújtsanak jó szórako­zást a nézőknek, — hiszen a ki­ragadott epizódokkal nehéz is lenne ezt elérni. A cél most az, hogy Moliére-t, a nagyszerű szín­darabírót és színészt mutassák be a nézőknek, s művészetének il­lusztrálásaként láthatunk vígjá­tékjaiból kiragadott részleteket. NÓGRÁD — 1974, március 5.t kedd Április 1-tol kezdődően kőműves Kedvezményes motorkerékpár" és ács vásárSési átképző tanfolyamot tehetőség indítunk be 1 éves kép­március 1-tol 18-ig! TELJES VIZSGADlJ, KŐTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES zési idővel. A tanfolyam sikeres elvégzése után or­szágos érvényű bizonyít­vényt adunk. Bérezésre, és munkakörülményekre BIZTOSÍTÁS ÉVI DÍJÁNAK TÉRÍTÉSÉVEL Nógrád megyei iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban. vonatkozó felvilágosítást a JÁRMŰBOLT SALGÓTARJÁN, vállalat munkaügyi osztá MŰSZAKI BOLT BALASSAGYARMAT, lya ad. Nógrád megyei Ál­VAS-MŰSZAKI BOLT KISTERENYE, lami ÉDítőipari Vállalat VEGYES IPARCIKK BOLT Salgótarján Munkás u 8 NAGYBÁTONY BÁNYATELEP. sem. Ezzel szemben a film Niklaija a pozitív hős, oly­annyira idealizálta, hogy szin­te 20 évvel korábbi filmbe is elmehetne. Hogy a vesztege­tés, vagy finomabban kifejez­ve a befolyásolás módszerei­től nem riad vissza, azt egye­dül az állatkereskedő megje­lenésekor sejthetjük, illetve ezzel kapcsolatban kapunk utalást az egyik szereplő szá­jából. Mellékesen nőtlen, hogy ne legyen kit megcsalnia. Helyszíni ellenfele, az agro- nómus szintén ártatlan bá­rányka, aki becsülettel dolgo­zik, és nem is érti, miért kell az elnökének — miatta —• „kinyíródnia”. Mindenki szén, mindenki kedves... jut eszünkbe az ugyancsak a na­pokban bemutatásra került francia film, mely a Pókhá­lóval szemben valóban társa­dalmi bírálat, méghozzá sza­tíra a javából. Pontosan ezért nem szabad a két film között párhuzamot vonni, hiszen a magyar film egyáltalán nem a szatíra fegyverével él. A regény sokrétűsége elle­nére is világos helyzetet ál­lít elénk, míg a film, jóllehet nagyon sok viszonyt leegysze­rűsít, vagy akár elhagy, még- is sokkal áttekinthetetlenebb, kuszáltabb. A befejezés is ilyen értelemben változik. Galgóczi Erzsébet kisregényé­nek végére fegyverdörrenés tesz pontot, a film végén pe­dig az elkeseredett elnökre csínytevő nebulóként néz a felborult teherautó mellől a helyettese és az agronómus. Hogy mi lesz tovább, az a né­ző dolga. Nem tudom, mi vitte rá a szerzőt, hogy a forgatóköny­vön ilyen változtatásokat hajt­son végre az eredetihez ké­pest, mindenesetre a film őszintesége vallotta kárát. Le­het, ho<iv a regény Niklaija túlrajzolt volt negatív irány­ban, a filmé azonban sem életre, sem halálra nem ítél­hető, akivel tényleg csak egyet lehet tenni, otthagyni az út­padkán, legalábbis egv olyan világban, amelyet — úgy vé­lem elég hamisan — a film rajzol, amelyben egy Csegei féle ember kénve kedvére emberok vannak kiszolgáltat­va. Mindent összevetve igaz. hogv minden iónál van jobb. de h javító s^á^dék ronthat is. Kár a jó témáért. gáspár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents