Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
I VimxARO Beruházó tevékenységünk időszerű kérdései írta Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára Mi építjük — nekünk készült NDK-beli és csehszlovák kötőgépek készítik a finom, szép kelméket a Váci Kötöttárugyár pásztói telepén. A korszerű üzem ötéves tervünk beruházásainak egyik megvalósítása, melyben több száz asszony és leány részére biztosítanak munkalehetőséget. Az Üvegipari Művek zagyvapálfalval síküveggyárának új, épülő üzemcsarnoka ipari beruházásaink egyik büszkesé' ge. Jármű- és lakásépítési programunk megvalósítását segítik majd az itt készülő termékek, a ragasztott, szllánkmen- tes autóüvegek, és az ablakok üvegezésére szolgáló, valamint épületek külső és belső burkolására való zománc* iive^ek. Kulturális beruházásainkhoz tartozik a megyeszékhely korszerű filmszínházának felépítése. A garzonház mellett most épülő művelődési intézményt, országos viszonylatban is a legmodernebbek, legtetszetősebbek között emlegetik. Összeállította: Kulcsár József A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság testületi üléseken rendszeresen foglalkozik a megyében folyó beruházási tevékenységgel. Ezt nyilván az indokolja, hogy pártunk gazdaságpolitikád célkitűzéseinek megyei megvalósításában nagy szerepe van pninak, hogy milyen ütemben és mértékben tudjuk mégvaló- sítani fejlesztési elképzeléseinket. A tervszerű és jól megalapozott beruházási tevékenység tehát nagyon fontos eszköz céljaink elérésében. Az új gyárak és intézmények, lakóházak, óvodák, bölcsődék, a termelés objektív feltételeit, foglalkoztatási elképzeléseink teljesítését, a dolgozó emberek életkörülményeinek mind gazdagabbá tételét szolgálják, őszinte érdeklődéssel kell fogadni a beruházási tevékenység továbbfejlesztése érdekében kezdeményezett minden vitát, észrevételt és javaslatot. Megyei lapunk jó ügyet szolgált, amikor kezdeményezte, hogy a különböző beruházási tevékenységei irányító szervek képviselői, szakemberei mondják el véleményüket, fejtsék ki javaslataikat e munka hatékonyabbá tétele érdekében. Amikor a beruházási tevékenységről beszélünk, akkor egy komplex feladatot kell értenünk, örvendetes, hogy a különböző cikkek írói az előbb említett alapállásból indultak ki. Egy cikk sajnos nem teszi lehetővé, hogy e komplex feladat minden általános és részkérdésével foglalkozzunk, ezért én is csak a vitában elhangzott néhány fontos kérdésre szeretnék reagálni. Szoros munkakapcsolatot A különböző szervek tevékenységet a beruházásoknál mindenekelőtt két vonatkozásban kell komplexen, összefüggéseiben vizsgálni. Egyrészt: milyen, a beruházásokban részt vevő különböző szervek — a beruházó, a tervező, a kivitelező — közötti együttműködés, a munkakapcsolat, mennyire eredményes szerepük és tevékenységük. Másrészt: vizsgálni kell, hogy a fejlesztési tevékenységet végző különböző szervek mennyire hangolják össze munkájukat, és mindezek eredményeképpen milyen hatékony a beruházási tevékenység. Ebben az összefüggésben indokolt néhány kérdés részletesebb vizsgálata is. A beruházások hatékonyságának javítása mindenek előtt az előkészítéssel függ össze. A vitából is kiderült, hogy ezen a területen jelentkezik még most is a legtöbb probléma. Egyik oka, hogy a fejlődés ellenére nem sikerült kialakítani és elég szoros munkakapcsolatot teremteni a beruházásban résztvevők között. Ahol ez megvan, ott a beruházások tervszerű elkezdése és időbeni átadása már biztosított. Ezek között említhetjük a salgótarjáni Lakberendezési Áruházat, egyes üzemek átadását, köztük a FŰTÖBER-t. A további előrelépés akadályai már a beruházási döntéseknél, a célok kialakításánál jelentkeznek. Itt az a gond, hogy a kezdeti Időszakban nem teremtődik meg a beruházó, a tervező és a kivitelező megfelelő munkakapcsolata. Ezért a különböző érdekekből adódó viták sokszor elmélyülnek, akadályozzák a kivitelezések időbeni megkezdését. A vitában egymás érdekelt nem veszik eléggé figyelembe. A közös célt úgy lehetne megfogalmazni, hogy a beruházásoknak gaz daságosaknak, viszonylag olcsóknak, gyorsan megépít - hetőknek és az igényekkel összhangban célszerűeknek kell lennlök. A beruházók elsősorban a költségekkel való gazdálkodást hangsúlyozzák. A tervezők sok esetben az egyes objektumoknál az esztétikai elemeket, a városképbe való beilleszkedést, tehát a megjelenési, a külső formákat szorgalmazzák. A kivitelezők ugyanakkor azt várják, hogy az objektumok egyszerűen és gyorsan, számukra a legkedvezőbb körülmények között legyenek megépíthetek, Mindhárom törekvésnek van létjogosultsága. Meg is lehetne teremteni a különböző szervek közötti összhangot, ha a döntéstől kezdve mindenki a legcélszerűbb megoldás kialakításába bekapcsolódik. Olyan összhangra van szükség, melynek során mindhárom részt vevő szerv érdeke találkozik a népgazdaság érdekeivel is. Ezen a területen mindemképpen gyorsítani kell az előrelépést A szerződéses fegyelem és a vállalások A másik kérdés, amelyet vizsgálnunk kell, a külön böző szervek közötti szerződéses fegyelem, a vállalások kölcsönös tiszteletben tartása. Természetes dolog, hogy a kivitelezőket zavarja,; ha nem időben és nem megfelelő minőségben kapják meg a terveket. Gátolja őket, ha a beépíthető területet nem bocsátják időben rendelkezésükre. Sőt, lehetetlenné teszi az anyagmegrendelést, zavarja a munka folyamatos megszervezését, a kivitelező szervezet erőinek célszerű csoportosítását és felhasználását. Ugyanígy zavarja a beruházókat az, ha a kivitelező vállalatok nem időben tesznek eleget szerződéses kötelezettségeiknek. Emiatt a szükséges termelőkapacitások nem léphetnek be időben, ezért nem adják át a tervbe vett mennyiségű lakást óvodai, bölcsődei férőhelyeket. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy az előkészítés Időszakában kell olyan feltételeket teremteni amely a beruházásokban részt vevő minden érdekelt félnek megfelel. Ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy ez irányú tevékenységünk továbbfejlődjön. Indokolt vizsgálni a kivitelezés ütemességét, vagyis azt a szakaszt, amikor a kivitelező vállalaté a főszerep. A tervezők, a beruházók mellett alapvető szerepük van abban, hogy a negyedik ötéves terv Időszakában megoldják a jelentős megyei feladatokat. A tervidőszak eddig eltelt szakaszában vállalt kötelezettségültnek időarányosan eleget tettek A középtávú tervben szereplő 9,3 milliárd beruházási előirányzatból három év alatt 5,6 milliárdot teljesítettek. Az átadott több mint 20 jelentősebb üzemi létesítmény költsége meghaladta a kétmilliárd forintot. A tervidőszakban tervezett 9200 lakásból 5612 már elkészült. Az eredményeket lehetne még tovább sorolni, önként adódik a kérdés: ha alapvetően ilyen sikeres volt a beruházási munkánk az elmúlt három esztendőben, mégis mi indokolja, hogy a kivitelezések ütemességét is megvizsgáljuk? A fejlődést csak nagy áldozatok árán tudtuk biztosítani. Építőipari szervezeteink tevékenysége a javulás ellenére sem érte el a kívánt optimális mértéket Mi ennek az oka? Miért tudjuk ilyen nehezen megteremteni a beruházási piac egyensúlyát megyénkben? A kérdés annál is inkább indokolt, mert a megye jelentős építőipari szervezetekkel rendelkezik, a tevékenységnek nagy hagyományai vannak, és jelentősek a továbbfejlődés tartalékai is. A vállalatok ésszerű továbbfejlesztésével olyan kapacitásokat lehet létrehozni, amelyek a helyi igényeket jelentősen meg is haladhatják. Jelenleg mégis az a helyzet hogy az egyensúly csak nehezen tartható fenn a beruházói igé. nyék és a kivitelezők teljesítése között. Csökkent ugyan az átfutási Idő, de még mindig hosszú. A határidők, a szerződésben vállalt kötelezettségek betartása még nem erős oldala az építőknek, a határidő előtti teljesítés pedig még mindig a kivételek közé tartozik. Okát a következőkben látom: i A mi vállalataink, bár nagy létszámmal rendelkeznek, műszaki, technikai fejlettségben mégis elmaradnak az országos átlagtól. Ennek következtében alacsonyabb a hatékonyságuk, a termelékenységi szintjük pedig az országos átlag alatt van. Jelentős erőfeszítéseket tettek a szükséges ipari háttér kiépítésére, arra, hogy tevékenységük egyre inkább szerelő jellegűvé váljék. Mindezek azonban nincsenek összhangban az igényekkel. Az országosnál jelentősen magasabb a hagyományos építési mód aránya. Míg 1973-ban ez országosan 48.5 százalék volt, nálunk 75 százalék körül mozgott. Ez is azt mutatja, hogy a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő Ipari háttérrel, de nem tudtak kellően lépést tartani a technológiai fejlődéssel sem. Véleményünk szerint e - két tényező képezi a feszültségek alapvető, objektív okát. Felvetődik a kérdés, hogy a felismerésben van-e » hiba, vagy a szándékban? De így nem lehet a kei dést megközelíteni. A megyei pártbizottság az 1971 - júniusi határozatában mindkét területen a gyorsabb előrelépés mellett foglalt állást. Ennek megfelelően a vállalatok jelentős anyagi eszközöket is kaptak saját telephelyük kiépítéséhez a megye rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökből. Sor került új technológiák meghonosítására is. Elkezdődött a házgyári, az alagút- zsaluzásos, a téglapaneles stb. technológiák kikísérletezése, alkalmazása. Az előrelépés üteme azonban nem érte el a kívánt mértéket, sem ipari háttér megteremtésében, sem az új technológiák meghonosodáséban és széles körű alkalmazásában. Az ipari háttér gyorsabb megteremtésének pénzügyi akadályai jelentkeztek a vállalatoknál. A korszerűbb technológiák térhódítását viszont a beruházók szűkös pénzügyi lehetőségei akadályozzák. Ez a helyzet r,o- káig nem tartható fenn, mindkét irányban előre kell lépnünk. Gyorsítani kell azt a folyamatot, amikor vállalataink tevékenysége — a megfelelő ipari háttér birtokában — egyre inkább szerelő jellegűvé válik a munkahelyeken. Teret kell engedni a nagyobb ütemben, gyorsabb étfutási időt biztosító technológiáknak. Ebben az esetben a hangsúlyt az időre kell helyeznünk. Mindenekelőtt ott kell az új eljárásokat alkalmazni — ipari üzemeknél, lakásoknál, óvodáknál, bölcsődéknél stb. — ahol az új beruházások belépése a leggyorsabban segítheti jelentős gazdasági, társadalmi problémáink feloldását. Megvalósításuk természetesen még sok vitát, felkészülést és időt igényel, de a fejlődés iránya mindenképpen erre mutat Megtalálni az összhangot A kérdések ilyen vizsgálata kapcsán felmerül a* érdekek egyeztetésének, illetve ütközésének problémája is. Véleményünk szerint ez a nagyobb feladatokból adódik, A beruházók nagyobb naturális feladatok»! akarnak viszonylag szűk pénzügyi lehetőségeikből megvalósítani. Ez természetes, ugyanakkor az időtényező is egyre inkább előtérbe kerül. E ponton kell megtalálni azt az összhangot, amely jól ötvözi a nép- gazdasági, a vállalati érdekeket. Ez az összhang, az ennek során bekövetkező előnyös változás, előrelépés nem teremthető meg egyetlen aktussal. A feladatot mint folyamatot kell felfognunk. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb türelemre van szükség a beruházóknál, tervezőknél, kivitelezőknél egyaránt. Fontos dolog a különböző érdekek, célok nagyobb tiszteletben tartása is. Középtávú tervünket természetesen még nem fejeztük be. Jelentős feladatok állnak előttünk, ezért figyelmünket mindenekelőtt ezekre kell összpontosít m. Meg kell építenünk a kollégiumot, a számviteli főiskolát, a szakmunkásképző intézetet, a filmszínházat, az SZTK-rendelőintézetet Salgótarjánban, Nagybátony- ban az általános iskolát, Balassagyarmaton a szociális otthont, Pásztón a gyógypedagógiai intézetet stb. Fontos ipari beruházásaink befejezése is még előttünk áll. Ezek nagyrészt hagyományos technológiával épülnek. Elsősorban vonatkozik ez a kommunális beruházásokra Ezen a helyzeten már változtatni nem lehet. Tehát azt kell számításba vennünk, hogy alapvető építőipari fejlesztési célkitűzéseink csak fokozatosan bontakoznak ki. Ezért nem szabad megengedni, hogy a hosszabb távú helyes célok, a technológiai átállás a vállalatnál összekeveredjék a napi teendőkkel. Amikor ezeket a problémákat feltárjuk, akár az előkészítési munka megjavítását, akár az építőipari vállalatok fejlődését összegezzük — nem adunk teljes képet lehetőségeinkről. Azt hiszem, azoknak is igazuk van, akik az előrelépést a belső tartalékok feltárásában látják. Ez a kérdésnek a másik oldala. Az előrelépés feltételei Minden területen és minden szinten a beruházóknál, a tervezőirodáknál, a kivitelezőknél egyaránt javítanunk kell a vezetés színvonalát. Jelentős tartalékaink vannak még az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében, a fegyelmezettebb munkában, a minőség javításánál. Ezeket is csak komplexen vizsgálhatjuk. A vállalati nyereséget úgy is lehet \ növelni, ha a belső tartalékokat ütemesen feltárják. Az előrelépés feltételei természetesen nemcsak ebben keresendők Pártszervezeteink ez irányú kötelességét úgy fogalmazhatjuk meg, hogy nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a beruházások komplex vizsgálatára, a helyes fejlesztési irányok és arányok kialakítására és a vezetés színvonalának emelésére. Ilyen irányba kell ösztönöznünk minden szerv és vállalat munkáját. A kérdések egységes vizsgálata a közös célokért, az érdekek helyes egyeztetése biztosíthatja csak a beruházási tevékenységünk továbbfejlődését, munkánk színvonalának emelését, ezen keresztül a megye dolgozói élet- és munkakörülményeinek további javítását.
