Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

A nógrádi vár tövében Mondják, az ©gyes évszakok Honnan került Nógrádiba? szocialista tudat fejlesztése, a jelentkezése a népi hitvilág- — A váci járásból —mond- szocialista társadalmi magá­ban előbb jelentkezik, mint ja. — 1968-tól Rétságon let- tartás kialakítása terén is. a csillagaszati naptár előírása tem függetlenített népműve- Nógrád község adottságai jelzi. A néprajztudománynak lő. A községben 1971-től élek. meghatározzák a jelenlegi A tanárképző főiskolát közművelődési munkát is. A Nyíregyházán végezte el. De művelődési otthonon belül most is tanul, az Eötvös LT- jelenleg irodalmi színpad rámd Tudományegyetem magyar-népművelés szakát végzi. — A közoktatás és a köz­erre több érve van. Például a márciusi hónak sok helyen jelentőséget tulaj­donítanak. hallani, hogy szé­pek lesznek tőle a lányok. A hiedelmek, szokások — ^ „ ___ k öztük a tavasziak is Kö- művelődés szerintem sem vá- zép-Európa — szerte gazdag lasztható el egymástól változatosságot, több esetben hasonlóságot mutatnak. Nóg­rádiban is tapasztathatjuk, hogy a néprajz, a népdalok, a népi építkezés ßtb. szlovák és palóc vonásokat gyakran együttesen tartalmaz. jegyzi meg. — Ezt az élet hozza magával. Egyre inkább növekszik a jelentősége pél­dául a folyamatos önművelés­nek. S az emberek ömképzé­működik. ennek vezetője szül' tén Tányéros József. Tavaly működött színjátszó és tánc­csoport is, most ez „szünetel’’. A nógrádi menyecskekórus azonban ismert a község, sőt a megye határain túl is. ezt az iskolaigazgató vezeti.A me­nyecskekórusnak mintegy ti­zenhat tagja van. Fontos szerepet szánnak a sének megkönnyítése, előrnoz- községben az ifjúsági klub- dítása a közművelődésre is nak, ennek tevékenységét Tá Nógrád községben évenként roppant fontos feladatokat ró. nyéros József szintén szív­megrendezik a szlovák nem­zetiségi napot, amely színes, káprázatos kavalkádját adja, vonultatja fél a népi hagyo­mányoknak, segítve azok megismerését, továbbélését. A Korunkban a tudományos is- ügyének tekinti, meretek igén gyorsan avulnak _ a KISZ-szeirvezet jó a el, aki nem tart lépést az községben — mondja. — A ismeretekkel, behozhatatla- közművelődési munkában is nuí lemaradhat. Az is igen számítunk mindig a fiatalok- lényeges vonása világunknak, ra, bár nehézséget is jelent nógrádi vár alatti községet e hogy a termelés korszerűsö- alkalmanként a fiatalok ösz­rendezvénye a megyehatáron tűi is régóta ismertté tette. Mi most inkább a hétköz­napok iránt érdeklődnénk. Tányéros József nemrég désével növekő szabad idővel szefogása . Hiszen valameny- számolhatunk. Lehetőséget nyjen „mozognak”. Többsé- kell adni az embereknek a gük Pestre, Vácra stb. jár szabad idő. a szabad szómba- munkába, s a közlekedés kö­tök stb. hasznos eltöltéséhez, ti ókét. Szakmai általános és pohtl- A forradalmi ifjúsági na- kai műveltségük gyarapita ^ megnyitó ünnepségén jól a sara fezen idő egy részét mind KiWllt irodalmi n*szeáll! Szocialista kultúráért kitünte- jobban felhasználhatnánk. Hi- lésben részesült. Általános szén például a szocialista iskolai tanár, és művelődési otthont igazgat egy személy­ben. Magyar-történelem sza­kos tanár, s az igazgatói te­endőket a művelődési otthon­ban tiszteletdíjért végzi. demokratizmus adta lehető­ségekkel csak az az ember képes, élni aki bizonyos is­meretekkel is rendelkezik, adott" szinten művelt ember. Igen sok tennivalónk van a sikerült irodalmi összeállítást mutattak be az irodalmi szín­pad tagjai, jelenleg szintén aktuális társadalmi kérdése­ket tűztek napirendre, ezzel kapcsolatban állítanak össze irodalmi anyagot. (te) A játék nem enged elfáradni... — Beszélgetés Marton Frigyessel — Jóindulatú túlzás mondtatja képzeléseimet valósíthattam színpadot, mely a közeljövő az emberekkel, a megnevet- meg, lelkes és kiváló segítő- ben klasszikus és kortára letett rádióhallgatókkal, hogy alkotó társakra támaszkodva, szerzők müveivel szorakoztat- minden hónap első hétfőjén — itt említenék meg egy ia maió a hallgatókat, jól kinevethetjük — saját érdekes dolgot, melyről rlt- — Búcsúzóul felteszem a magunkat. kán esik szó, és amelyet a kérdést: mit tervez még Talán ebben is rejlik a közönség sem igen vesz ész- Marton Frigyes? Rádió Kabarészínházának sr re. Azt. hogy ezeknek a mű- _ Ismét vendégrendezésrc kere: rólunk es hozzánk szol, soroknak a java részét nem- hfvtal_ me2 Novi-Sadra. maid napjaink legaktuálisabb kei" csak megrendezni keli Van hazatérésed után... nos, deseirőL itt egy sokkal fontosabb fel­A híres, klasszikus „Pesti adat is: ezeket a műsorokat ki Kabaré”-t, a műfajt újította keR találni! meg. alakította át a Rádió _ visszatérve az „öröm"­Kabarészínhaza. A klassza- höz_ ^ a „tótalá,lás”-hoz, Jó hagyományokhoz mar ke példaként említhetem meg & vés köze van ugyanis annak a SZűR-t, ahol azt kellett kita- publicisztikai stílusnak, mely h milt is lehet csi­nmmár irányadó a hazai szó- nálni olyan óriási „kör ,-^ozteto műfajban. Március mlnt aNépsta­hétfőjén jubileumát „ul- di ahül nyolvanezer és £. f Kabar észínhaz, az 50. vidéken< M 6ZÍntéT1 sok ezer adást sugároztak, mely egy- ^ — A szilveszteri műsorok „össznépi szórakoztatás” igé­nye is úgy tudom, egyedül­álló jelenség a világon. Ezt ségnek. , és a havonkénti kabarémű- Geszty péter első hétfőjén jubileumát „ül- a Kabarészínház, az 50. adást sugározták, mely egy- iien az 5. születésnapot is je­lentette. Marton Frigyest megtalálni, a műsor egyik szülőjét, nem könnyű. Hogy miért? Elég hadd ne soroljam fel. Talán csak annyit, hogy előkészít­jük a Mikroszkóp Színpad őszi, új műsorát, melyben nemcsak rendezőként, hanem szerzőként is részt veszek, majd ismét egy „tömegmeg mozdulás” gondjai és örömei állnak előttem. A legutóbbi kabaréban elhangzott felhí­vásra gondolok, melyben meghirdettük a Rádió Kaba- részínház „Humorfesztivál”- ját. Reméljük, hogy a több- fordulós fesztivál sok örömet, derűt szerez majd a közön­sorokkal kapcsolatos igénye- multból: A Rádió Karinthy- k azonban nemcsak kielé­Ä t gítend akarjuk szerkesztő­pad u_j ® társammal Szilágyi György­a VIT-delegáció művészeti hanem igyekszünk elé­’ ” be is menni. Azt az elvet Forradalmi grafika Elnémult bányászok üzenete Művészet és történelem — Karancslejtős, 1944 A nógrádi bányászok har- rartcs tövében otthonosan moz- miinc évvel ezelőtti hősi ellen- gó művészt idézik. Feledynek állásának állít emléket Feledy is bányászvidék a szülőföldje, Gyula Munkácsy-díjas gra­fikus a budapesti Helikon Ga­lériában megnyílt kiállításán. A Miskolcon élő művész hu- saonöt lapból álló sorozatot ál- Példaképek lított ki. A mű címe: Kanancs- lejtős, 1944. neki is az aknák ásitó torka jelenti gyermekkora világát, akárcsak az Itt élőknek. üzenete, kései utóduk szól ér­tük és helyettük, hogy marad­jon béke és legyen szabad és derűs otthona minden ember- mek, minden népnek ezen a Földön. — Az itt kiállított müveket fontos láncszemnek érzem egyfelől a húszadik századi forradalmi magyar grafikához, másrészt az egész világ haladó képzőművészetéhez való kap­csolódásban. A sorozat teljes — Tizenöt esztendővel ez­előtt müvésztársa«r és baró- Vér és sár tóm, Czinke Ferenc vitt el a ,, ,, . karancslejtős! bányához — A grafikai sorozat indítékát, mondja alkotó. — Egy meg- gazdagságában mutatja meg történelmi napokat a mű- hízás révén a helyszínen is- Feledy Gyula kitűnő forma­vész idézi fel a kiállítás ismer- rnerkedtem meg a történettel, alakító készségét, ugyanakkor te tőjében: Megdöbbentő volt a találko- a formai bravúrokon átizzik, „1944. november végén a fa- j^g. a karancslejtŐ6Í bánya be- átsüt magas hőfokon a szen- siszta hadvezetés lövészárok- járata és környéke gyermekko- vedély, az indulat, e sorozat ásásra vezényelte a karancs- ram színhelyét, a sajószentpé- művészi mondanivalója. Fele­aljai bányászokat. Sokan meg- kettes aknát vetítette dy Gyula eddig is a mai ma- tagadták ezt a parancsot és eiém. Már akkor megéreztem, gyár grafika kiemelkedő alko- a három-négy napon belül hogy később ismét visszatérek tói közé tartozott. Ezzel a ki- eiérkező felszabadulás rémé- ehhez a témához. állítással követendő és példá­nyiéi leszálltak a karancslej- Feledy Gyula grafikája a adó módon tesz vallomást mű- tősi aknába. Hihették, hogy az drámai napok, órák, percek vészi magatartásról, elikötele- akna mélye — a bányászok sűrítménye. A bányabejárat zettségről. A költészet tiszta, ősi menedéke — védelmet karbidporoe sarába zuhanó bá- szép szárnyalásával méltó és nyújt néhány napra a végórá- nyászok mint az egyetemes maradandó emléket állított az it élő gépesített erőszakkal emberi méltóság példaképei, igazságért és szabadságért hő­szemben. Azonban az éltetőle- újkori Golgotaként magasod- »1 módon helytálló karancslej- vegöt vonva meg tőlük, gáz- niak az erőszak fölé. Feledy tősi bányászoknak, bombával kezdték kifüstölni újraéli a történelmet, lényeg- őket. A bányát elhagyó, rémü- re törő egyszerűséggel, a grafi- Maradandó let es légszomj gyötörte embe- ka nyelvén mondja el a ter- rek csoportjait az akna szája- forral szembeszálló emberek nál sorakoztatták. A még min- helytállását, dig bentmaradottakirói, a min­denre elszántakról faggatták Elkötelezett vallomás őket. De mindenki hallgatott. Ekkor csattant az SS-tiszt — — A bemutatott Feledy Gyula sorozata a XX. század második felének egyik legszebb és legértékesebb ma­gvar grafikai alkotása. A tör­ténelem ma is agitál: a láto- grafikók gató meghajtja fejét a ka­ismert — elrettentő parancsa. Feledy Gyula eddigi munkás- Hárorn embert^ — szélről, az ságának legmegrázóbb lapjai akna tetejere állították, s né- — mondta a tárlat megnyitó­hány pillanat múlva mindhár- jában Csohány Kálmán grafi- man golyóroncsolta testtel vo- kusmüvése. — E lapokon to- naglottak a földön. Vérük a vábbrezegnek a karancslej tősi bányabejárat karbidporos sa- puskalövések csat tanúsai, me­rába ömlött. Mulé.kony anyag- mentőként feJSdéződik a rémü- ]iB Vídg tekinthetők mW a ban bar — e lapokkal —, ne- let, megdermed a levegő, dia- budapesti Helikon Galériában, kik kívántam emleket allíta- dalát üli az embertelenség. E Örömmel vennénk, ha könyv- m' , , _ , .. __ lapokon azonban tovább hűl- kiadásunk is felfigyelne erre a Feledy Gyula grafikái a Ka- lámzik az elnémult bányászok sorozatra. (M.) ranoslejtősi bányászok emléke előtt. A bemutatott huszonöt lap nemcsak Nógrád meg ve, hanem az egész magyar mun­kásmozgalom egyik hősi kor­szakának állít emléket. Feledy Gyula grafikái ápri­Pedagógus­lakások Bujákon Régi gondot jelentett Bujá­kon a pedagógusok letelepíté­se. Ezért a tanács úgy dön­tött, hogy pedagógus-ikerla- kást épít, mintegy ötszázezer forint költséggel. A két mo­dern, korszerű lakást a ter­vek szerint júniusban már átadják. Az építkezés mun­kálatait a termelőszövetkezet építőbrigádjának szakembe­rei végzik, jelenleg a belső szerelésnél tartanak, így re­mény van arra, hogy mind­két épület elkészül határidő­re. ramját és természetesen jó Kabarészínházát szer­eztette és rendezte Marton rlgyes. Jogos tehát a kérdés: ho­gyan képes eleget tenni egy umber ennyi feladatnak? — A válasz egyszerű — mondja Marton Frigyes —, t)agy örömet találok a mun- tlátftban, s úgy látszik ez él- et, jól konzervál! Szerencséé fickó voltam a főiskolán, Í álkor még mint elsőéves lílésznövendék Gellért End- s és Major Tamás, majd ■nini! rendezőszaikos, Nádasdi {álmán és Horvai István ké­vaüjuk ugyanis —, s vannak akik ezt vitatják —, hogy a kabaré, a humor közéleti töltésű, aktuális legyen. Sze­rintem azok ellenzik ezt, akik­nek a humor — gyenge olda­luk. Vallom, hogy minden műfajban aktualitásra kell törekedni. Azokkal a kérdé­sekkel kell foglalkoznunk, a humor, a szatíra lehetőségeit felhasználva, melyek éppen akkor, a műsor elhangzása idején faglalkoztatják, a mi nagy családunkat az orszá­got. — Munkánk eredményeként ■tt fel a pályára. Nagy- említhetem meg, hogy nem­tőlük, majd a főiskola csak a Kabarészínház formá- , a gyakorlati munka so- iát találtuk ki”, hanem az tanultam meg, hogy egy együttműködés, a műhely­ezőnek miként kell ál- munka olyan új módszereit is, óan, sokoldalúan felké- melyek ebben a műfajban nie, hogyan kell okosan mind ez ideig elképzelhetetle­nek voltak. — De ugyanezt a szoros együttműködést tartom szük­ségesnek, mint a jó munka alapfeltételét, például a tele­víziós munkánál, a hangjáté­koknál és az olyan műsorok­nál is, mint a nemrégiben a rádióban elhangzott, Ka- rinthy-színpad sorozat. Ez utóbbi, bevallom, olyan része életemnek, mely fokozott örömet jelent. — A Karinthy-színipad nem fejeződött be. Az a tervünk, hogy ebben a formában ál­landósítsuk a rádiós szatíra­4egszerveznie a „műhely­lkát”. Azt hiszem, hogy ppen a sokirányú elfoglalt- a széles skálán való já- a sokszínű változatosság ami állandóan frissen tja az érdeklődésemet, nem enged elfáradni, megcsömör lent, sőt mindig új felada- okra ösztönöz. Remélem, nem tűnik szerénytelenségnek, hogy az ország legkisebb színházától, a Mikroszkóp Színpadtól, az ország legna­gyobb színházáig, a Népsta­dionig, ahol a SZŰR-okat ren­deztem, mindenütt a saját el­NÓGRÁD — 1974. március 28., csütörtök Mai tévéajánlatunk 21.15: Családi kör. — Soro- ládi kör, amelynek során — zatadásnak tervezett műsor alkalmanként egy-egy óra ke. első jelentkezését láthatják a rétében — minden olyan té- nézők. A tervek szerint ha- mával foglalkozni szeretnének vonta jelentkezik majd a Csa­a szerkesztők, amelyek egy családban előfordulhatnak. S mi nem fordulhat — ß fordul is — elő egy családban!? Úgy­hogy a műsor tématárháza ki- meríthetetlennek ígérkezik. A Horgas Béla által írott forga­tókönyv tanúsága szerint az adásidő hatvan percében tíz témával találkoznak a nézők. Elsőként a Kovács családhoz „látogat” el a műsor — a csa­lád tagjait színészek keltik életre —, ahol a gyerekek gyakran mesélnek csodálatos dolgokat: gazdag fantáziájuk termékeit. A szülők azonban ezeket a meséket hazugság­ként .könyvelik el. Végül is a pszichológus ad tanácsot, hogy miként kell értékelni a gyer­meki fantáziálást vagy hazug­ságot Karinthy Frigyes Ho­gyan lettem író című írását Latinovits Zoltán tolmácsolá­sában hallhatjuk, majd úgyne­vezett kényes témára kerül sor. Dr. Tihanyi Erna nŐgyó- cyász a lányos szülőknek ad tanácsot azokkal a fertőzési veszélyekkel kapcsolatban, amelyek már — biológiai fel­építésük folytán — gyermek, korban komoly veszélyforró- magyarul beszélő angol tv- sok. Hasznos tanácsokat igyek- filmsorozat 1. részéből. [A Ma- szik adni Varga Éva rajzta- gyar Televízió III. 28-i (csü. nárnő a minden háztartásban törtöki), 20.00-kor kezdődő megtalálható műanyag flako- adósához.] nőkből játékok készítéséhez. Jelenet az „Erzsébet királynő" A megye filmszínházai játsszák... A DIKTÁTOR A fasizmus veszélyeiről, nyezete, a gettó világa, inkább embertelen mivoltáról sok fii- szeretettel, mint szatírával met forgattak. Legtöbbjük a megrajzolt emberekből áll, második világháború után ké- akik közt vannak gyengék és szült, és dokumentumjellegű, erősek, esetlenek és elesettek, nem beszélve a nagyszámú s akik közül csalt kevésnek kalandfilm kategóriájú alko- van ereje és módja változtat* tásról. A fasizmust vitte vá- ni életén. Az Osterlichbe me- szonra Charles Chaplin is A nekülők sorsán keresztül arra diktátor című filmjében, mely is utal a rendező, hogy a há- 1940-ben készült el, mikor az ború, a borzalmak elől nem Egyesült Államok még nem lehet elmenekülni, minden lépett be a világháborúba. Ki- idillbe betör a megtébolyult gúnyolni a hitleri fasizmust nem volt éppen mentes a koc­kázattól az adott helyzetben, hiszen köztudomású, hogy még a második front megnyitása ideién, tehát négy évvel ké­sőbb is nagyszabású tünteté­seket szerveztek a németek­kel rokonszenvező .erők Ame­rikában. „A diktátorok — mondta Chaplin — komikus figurák, és az volt a szándékom, hogy a közönség nevessen a rová. sukra.” Chaplinnek több évti­zedes filmbohózati múltjából megvoltak a jól bevált eszkö­zei, bogy ezt a nevetést ellen­állhatatlanul kicsalja a néző világ, és rombol. minden szépet le* Charlie, a keménykalapos, csonakcipójű kisember, az esetlensegeben is megnyerő burleszkiigura a némafilm szülötte. A figurát a jellegze­tes ruházattal és a — később Hitlerről elnevezett — két ba­juszpamaccsal, 1914-ben alaki, tóttá ki Chaplin. Még jóval a hangosfilm megjelenése után is csak zenével, legfeljebb in­dulatszavakkal vagy halan­dzsával szólaltatta meg a köz* bő!.. Adenoid Hmkel, Tománia Ä «Jakot. A -latorban diktátora kitűnően sikerült Hltler-paródia, s az egész filmre jellemző ez a mesterien felépített párhuzam. A mel­lékszereplők hasonlóan jól si­került karikatúrák, s az egész Tománia valamennyiünkben ismerős képeket idéz. Chaplin azonban érzi a té­ma komoly, tragikus oldalát is. Tudja, hogy a nevetés nem semmisíti meg a diktátorokat, s erre a veszélyre is utal az­zal, hogy — azonos maszkkal — két figurát játszik. A nagy diktátor ellenpárja a kis, em­lékezés-kieséses borbély, aki már az első világháborúban is az utolsó ember, az ágyútöl­telék, a golyófogó, akinek még a tárgyak sem engedelmesked­nek, s aki mégis a leghatáso­sabban áll ellen az elvaduló jában. világnak azzal, hogy szinte tu­domást sem vesz róla. Kör. is csak félmondatokat ad a szájába, illetve a Hynkel-szó- noklatok zseniálisan kifejező, de teljesen értelmetlen halan­dzsáját. melyet szellemes megoldásként tolmáccsal „for- díttat”. A film végén azonban megszólal a diktátor ruhájá­ban mikrofon elé állított kis borbély. Értelmes. észhez^ szívhez szóló beszédet mond, mely — túlzás nélkül állít- hatluk — q legmonumentáli- sabb békekiáltvány. amit a forrongó, félig már égő világ­ban elmondtak. Ez már nem az esetlen kis borbély, hanem Chaplin, a békét, a szépet, a világot féltő ember. Az ujjon- pás intésre tör fel a közönség­ből. de a szavak elhangzottak, kitörölhetetlenül a hallgató­ság. s a sok százmillió mozi. néző emlékezetéből. Ez a szó­noklat felezte be a figura pá­lyafutását. Ohanlin soha többé nem szerepelt Charlie maszk­— gáspár —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents