Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-22 / 68. szám
I (Folytatás az 1. oldalról) megvalósullak a munkásosztály céljai. i ársadalmunkban erősödik a párt, a munkásosztály vezető szerepe, szoros a párt és a munkásosztály kapcsolata. A munkásosztály céljainak megvalósulása egyidejűleg az összes dolgozó érdekeit szolgálja. A párt kötelességének tekinti, hogy a munkásosztály helyzetét, életkörülményeit folyamatosan figyelemmel kísérje, rendszeresen számba vegye a változásokat, s levonja belőlük a szükséges elvi, politikai következtetéseket. Legutóbb a párt X. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülése tekintette át a helyzetet, és jelölte ki a tennivalókat. Az intézkedések eredményesek, hatásuk kedvező volt. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a munkás- osztály vezető szerepének alapvető feltétele: forradalmi élcsapatának marxista—leninista ideológiája, a párt és az osztály szoros kapcsolata, s ezen belül a munkások kellő részaránya a pártban. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a munkások arányának javítását a párt tagságában, s a pártszervek újjáválasztása során növelni kell a fizikai munkások arányát a párt különböző szintű vezető testületéiben. A Központi Bizottság szükségesnek tartja erősíteni azt a folyamatot, amelynek során a közéleti tapasztalatokkal rendelkező munkások társadalmunkban tervszerűen vezető funkcióba kerülnek. 3. A- Központi Bizottság rámutatott, hogy az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia része. Az üzemi demokrácia fejlesztésének letéteményesei a párt*, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek, Abból kiindulva, hogy a munkásosztály vezető szerepét politikailag a párt érvényesíti, az üzemi demokrácia fejlesztésében is alapvetőnek kell tekinteni a párt szerepét. A pártszervezeteknek kell kialakítaniuk az érintett szervezetek tevékenységének egységét. 4. A Központi Bizottság szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek eredményeképpen "'kozatosan növekszik a nv .tások súlya a társadalom, mindennapi életében. Tudatosan arra kell törekedni, hogy a munkában kiemelkedő munkások egyszersmind közéleti emberré is váljanak, szavuknak súlya legyen, s közéleti fórumokon is mind gyakrabban nyilvánítsanak véleményt üzemük, az ország és a világ kérdéseiről. Növelni kell a munkáspálya erkölcsi megbecsülését, javítani kell a munkásokkal foglalkozó személyzeti munkát, és könnyíteni kell helyzetüket mindennapos ügyeik intézésében. El kelj érni. hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget, vonzóerőt, megbecsülést és előrejutási lehetőséget biztosítson. 5. A Központi Bizottság rámutatott: a munkásosztály naponta bizonyságot szolgáltat arra, hogy osztályöntudatávai, helytállásával, áldozatos munkájával. fegyelmezettségével, szervezettségével a társadalmi haladás irányát meghatározó erő. Társadalmunk számbelileg is legnagyobb osztályának a munkásosztálynak a felelőssége. helytállása, a nemzeti jövedelemhez való döntő hozzájárulása jelentős szerepet játszott abban, hogy az utóbbi másfél évtizedben rendszeresen emelkedett minden dolgozó osztály és réteg életszínvonala; az egész társadalom érdeke, előrehaladásuk fontos záloga, hogy a munkásosztály életkörülményei is rendszeresen javuljanak. A Központi Bizottság leszögezte: biztosítani kell, hogy a munkásosztály életszínvonalának javítására a negyedik ötéves tervben előírt célokat elérjük. A Központi Bizottság aláhúzta. hogy a munkásosztály legszilárdabb magja a nagyüzemi munkásság. A párt úgy véli, hogy a nagyüzemi munkásság helyzetének fokozatos és rendszeres javítása a központi szervektől összehangolt, átfogó intézkedéseket és megkülönböztetett figyelmet igényel. A munkásosztályon belül sajátos helyzetük, s jelent- tőségük miatt külön is foglalkozni kell a munkásnők és a munkásfiatalok problémáival. 6. A Központi Bizottság Ismételten, kifejezte, hogy társadalmunk szocialista fejlődésének fontos feltétele a dolgozók. mindenekelőtt a munkások általános műveltségének emelése, szakmai képzésének és továbbképziésének javítása. Fokozottabb támogatást kell nyújtani a szakmunkásképzés tökéletesítéséhez. Fontos feladat a felnőttkorű munkások felsőfokú képzésének és továbbképzésének ki- terjesztése és ösztönzése. A párt elvi, politikai kérdésnek tekinti, hogy a munkások, a flziikai dolgozók gyermekei is megkülönböztetett módon támogatást kapjanak a tanulásban és továbbtanulásban. 7. A Központi Bizottság elvárja, hogy a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelveket az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek a munkájukban következetesen érvényesítsék. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot, az irányelvekkel kapcsolatos konkrét tennivalók kidolgozásával A jelentést, a határozatot az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek rendelkezésére bocsátja tanulmányozásra és a szükséges intézkedéseik megtételére. emelkedő szerepet tölt be a televízió és fontos feladatokat lát el a rádió és a sajtó. 2. A közművelődés azonban a jelentős eredmények ellenére elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől, a lehetőségektől. Ezért a Központi Bizottság szükségesnek tartja a közművelődési tevékenység továbbfejlesztését. A közművelődésnek a kultúra, az ismeretek terjesztésén tűi fontos feladata: a szocialista életszemlélet és magatartás kialakításának segítése; a szakmailag jól képzett, a munkáját magasfokú öntudattal végző, a közéletben szerepet vállaló szocialista ember formálása; az önművelés fontossá járnak felismertetése, lehetőségeinek bővítése; a növekvő szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előmozdítása. A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének színvonala. Társadalmunknak érdeke és sürgető feladata a munkásművel ődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagyüzemekben, a szocialista brikel összhangban — az 1990-ig terjedő hosszú távú népgazdasági terv részeként — ki kell dolgozni a közművelődés távlati fejlesztési tervét. A művelődéspolitikai célok megvalósítását fokozottabban kell segítem gazdasági, anyagi eszközökkel, s biztosítani kell, hogy az előirányzott pénzeszközöket rendeltetésüknek megfelelően használják fel. A folyamatos és áldandó művelődés szükségességének fel- ismertetésében klucsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Kötelezettségei terjedjenek ki a dolgozók művelődésének segítésére. Nagy fiigyeimet kell fordítani a nők művelődési lehetőségeinek növelésére. Döntő kérdésnek kell tekinteni az ifjúság művelődési lehetőségeinek növelését, különös tekintettel azokra, amelyek a szocialista közösségi életre nevelik. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a közművelődési tevékenységben minden szinten következetesebben jusson érvényre a párt elvi, eszmei, politikai irányítása. A pártszervezetek a kulturális nevelést tekintsék a felkészülés során is e vonalat kell követni. — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető szerepének erősítése, a munkás-paraszt szövetségnek, társadalmi rendünk szilárd alapjának fejlesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocialista demokrácia további sokoldalú erőteljes kibontakozásának elősegítése. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését. a nép életszínvonalának a termelőmunka eredményeivel összhangban történő rendszeres emelését A párt továbbra is fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését. Megerősíti és tovább tökéletesíti a gazdasági élet irányításának rendszerét. — A kulturális politikában fában, az internacionalizmus talaján t állva, továbbra is a hazai szocialista építőmumka nemzetközi feltételeinek megteremtésére, a szocializmus, a haladás, a béke ügyének elősegítésére törekszik. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párt XX. kongresszusa tovább fogja erősíteni a párt, a munkás- osztály vezető szerepét, a dolgozó osztályok szövetségét^ a szocialista nemzeti egységet, újabb lendületet ad majd a szocializmus építésének. A Központi Bizottság felszólítja a pártszervezeteket és a párt tagjait, hogy a X. kongresszus határozatainak jó végrehajtásával, példamutató munkával, kommunista helytállással készüljenek a párt XI. kongresszusára. 1975. tavaszán, a kongreszaz összes alkotóerőt tömörít- szus évében lesz hazánk felve a párt folytatja a'gyakor- szabadulásának 30. évfordulóigazolt tevékenysé- ja is. A Központi Bizottság gádokbam már kialakult, aktív pártmunka szerves részének, művelődési Igényekkel rendelkező közösségekre kell támaszkodni. A munkáslakta városi peremkerületeikben, az űj lakótelepeken mielőbb létre kell hozni a még hiányzó közművelődési intézményekét. A falusi lakosság körében a közművelődési munkával elő kell segíteni, hogy a műveltségi színvonalban és a művelődési lehetőségekben, meglevő történelmi hátrányt falun is leküzd jüik. A közművelődés akikor felelhet meg növekvő társadalmi teremtsenek szorosabb kapcsolatot a közművelődés és a tö- megpoLittikal munka között. A Központi Bizottság kifejezve elismerését a fáradhatatlan és eredményes munkásságért, további céltudatos erőfeszítésire hívja fel a művelődésügy, a közművelődés minden dolgozóját a szocialista tudatformálás szolgálatában. A Központ Bizottság felhívja a kormányt a határozatból adódó állami feladatok kimunLat által gét. Az ideológiai munkában a szocializmus öntudatos híveinek széles körére támaszkodva, az antimarxista nézeteket elutasítva a párt folytatja a tudományos szocializmus eszméinek terjesztését, a gyakorlatban felvetődő új kérdések megválaszolását. — A külpolitikában a párt mus teljes nemzeti érdekeink szolgála- ján. (MTI) felhívja a munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, egész dolgozó népünket, hogy az évfordulóhoz közeledve az országépítő munka lendületes folytatásával. szocialista céljaink támogatásával segítse további előrehaladásunkat a szocializ- felépítésének űtfeladtatának, ha a párt-, az hálására, a köaművelódlé6 egy- állami, a társadalmi' szervek séges felügyeleti rendszerének és szervezetek együttesen készítik elő a gyorsabb fejlődést, ha határozott marxista eszmeiség és távlati koncepció alapján, emelik magasabb szintre a művelődésügyi munkát. E célok érdekében a közművelődés egész intézményrendszerét, valamennyi' eszközét összehangoltan, nagyobb következetességgel és hatékonysággal kell felhasználni. A településfejlesztési tervekkialakítására. Kéri a társadalmi és tömegszervezeteket, szövetségeket, hogy dolgozzák ki saját távlati közművelődési terveiket. A Központi Bizottság indokoltnak tartja közművelődési törvény megalkotását. A Központi Bizottság a közművelődés helyzetéről szóló jelen,tést, valamint a Központi Bizottság határozatát nyilvánosságra hozza. IV. 1. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot, és a szervezeti szabályzatból fakanyugállományba vonulása miatt felmentik a Hazafias Népfront főtitkári tisztsége alól. c. Nyers Rezső elvtársat, a Párt bt zottsági ülések A Magyar Szocialista Mun- első titkárnak Katona Imrét, káspárt Budapesti Bizottsága március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Biszku Béla tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A a Központi Bizottság tagját. Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottságának 1974 dó kötelezettségének megfele- Politikai Bizottság tagját, felIII. lően elhatározta: A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusát 1975. márciusra összehívja. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a párt új programnyilatkozatát. A Központi Bizottság a párt új programnyilatkozatának előkészítésére menti a Központi Bizottság titkári tisztségéből és javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságudo- mányi Intézete igazgatójának. d. Németh Károly elvtársat, a Politikai Bizottság tagját megválasztja a Központi Bizottság titkárának. — Javasolja, hogy Katona A Központi Bizottság áttekintette a közművelődés helyzetét és határozatot hozott továbbfejlesztéséről. I. A felszabadulás a magyar nép művelődéstörténetében is új korszakot nyitott azzal, hogy megszüntette az egykori uralkodó osztályok kulturális monopóliumát. Népünk művelődési helyzete az ország társadalmi, politikai, gazdasági átalakulásával összhangban gyökeresem me’változott, műveltsége jelentősen gyarapodott, gazdagodott. A társadalmat mindinkább áthatja a marxisa világnézet, a szocialista közgondolkodás. Társadalmunkban olyan szocialista kultúra van kibontakozóban, amely magában foglalja a hazai és az általános emberi kultúra minden haladó hagyományát. A dolgozó osztályok, rétegek között legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelkedett. A szocialista brigádokban mind teljesebben érvényesül a „szocialista módon dolgozni, élni, művelődni” követelménye. A mezőgazdaság szocialista fejlődése megváltoztatta a parasztság gondolkodásmódját, erősödött a közösségi szellem. Tovább emelkedett az értelmiség általános és szakmai műveltsége, s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra, a műveltség terjesztésében. Az iskolai és közművelődési tevékenység kapcsolata erősödött és tudatosadba vált a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata óta. A műveltségi színvonal emelésében az iskolai oktatás mellett alapvető szerepet játszott-. a közművelődés területén dolgozók munkája. Jelenleg mintegy 40 ezer dolgozó tevékenykedik ezen a területen. A továbbtanulás, az önművelés széles körben az életforma részévé vált. Könyvtáraink, 2,3 millió olvasót tartanak nyílván. A múzeumokat évente több mint 8 millióan látogatják. Az öntevékeny művészeti, ismeretszerző, tudo- mányos-búvéroskodó mozgalmakban, a különféle szakkörök, klubok tevékenységében több százezren vesznek részt. Az országban ma 2825 művelődési otthon működik, és mintegy 8700 közművelőd-ési könyvtár, összesen 27 millió kötettel szolgálja a folyamatos művelődés lehetőségeinek biztosítását. A műveltség terjesztésében, közvetítésében és a művelődés szervezésében kiKádár János elvtárs vezetésé- ^mre elvtársat, a Központi Bizottság tagját válasszák meg a budapesti pártbizottság első titkárának. a. , Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság tagját javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóL és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. b. Fehér Lajos elvtánsat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztvei bizottságot küldött ki. A Központi Bizottság úgy dötött, hogy a kongresszus elé terjesztendő határozati javaslatát megfelelő időben a párttagság rendelkezésére bocsátja és nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus előkészítésével kapcsolatos politikai munka fő irányát és a párt- szervezetek konkrét tennivalóit. 9 a tí-k___5686 alól és tudomásul veszi , B “ láb ,1' nyugállományba helyezését, határozta, hogy a gyakorlati c, Aczél György elvtársat a követelményeinek Politikai Bizottság tagját, ja- megxeleloen, egyes vezető vasolja megválasztani a MiSírtS végrí D“' S**— ——w* Párt- és társadalmi szerveknél. a. Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatás miatt — felmenti a Központi Bizottság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját megválasztja a KB titkárának. b. Komócsin Zoltán elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a KB titkárát, megbízza a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját. d. Borbándi János elvtársit. a Központi Bizottság tag- iát felmentve a Központi Bizottság osztályvezető tisztsége alól, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek összetételét. Ezeket a változásokat a Pártélet című folyóirat közli. 3. A Központi Bizottság a XI. kongresszus előkészítésekor abból Indul ki. hogy a NÓGRAD - 1974. március 22., péntek felmentve a Népszabadság fő- X. kongresszus határozatai- szerkesztői tisztsége alól. ja- nak végrehajtása jelentős vasolja a Hazafias Népfront eredményeket hozott, a párt. főtitkárának. . politikai vonala nőnünk túl— Tudomásul veszi, hogv nvomó többségének támoga- Bencsik Isvtán elvtársat tását élvezi, s a kongresszusi pártbizottság Németh Károlyt, március 19—20-i üléséről. A a Politikai Bizottság tagját — meSyei pártbizottság Győri más fontos megbízatása miatt \™ét; a K92P?rltj Bizottság . . . “ , - . . tágját — más fontos megbiza, felmentette első titkán tása miatt felmentette első tit- tisztségéből és megválasztotta kári tisztségéből. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Orszá- Bencsik István felmentését a gos Tanácsának elnöksége főtitkári tisztségből, s megvá- Kállai Gyula elnökletével lasztotta az elnökség tagjává, március 21-én ülést tartott, Egyidejűleg Sarlós Istvánt amelyen meghallgatták Kádár megválasztotta a Hazafias János tájékoztatóját az Népfront főtitkárává. Az el- MSZMP Központi Bizottságá- nökség támogatta az MSZMP nak 1974. március 19—20-i Központi Bizottságának javasüléséről. Az elnökség elfogad- latát a Minisztertanácsba ja- ta a nyugállományba vonuló vasolt személyi változásokról. A% Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki helyettesévé Aczél Györgyöt Tanácsa március 21-én ülést és Borbándi Jánost. tartott. Az Elnöki Tanács a Losonczi Pál, az Elnöki Ta- Magyar Szocialista Munkás- nács elnöke előtt Aczél párt Központi Bizottságának György és Borbándi János és a Hazafias Népfront Or- letette a hivatali esküt. Az esszágos Tanácsa elnökségének javaslatára nyugdíjazásuk miatt felmentette a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztségéből Fehér Lajost és Ajtai Miklóst, s egyben megválasztotta a Minisztertanács elnökkütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Aczél György életrajza Aczél György 1911-ben született Bxidapesten, munkáscsaládból származik. 1935 óta vesz részt a munkásmozgalomban, azóta párttag. A fel1967-ig mint a művelődés- ügyi miniszter első helyettese dolgozott. 1967. április 12. óta az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. 1970 óta szabadulás után évekig Bor- a párt Politikai Bizottságának sódban és Baranyában, a me- tagja. 1958. és 1963. között gyei pártbizottság titkári Baranya megyét képviselte az funkcióját töltötte be. 1956- országgyűlésben, 1971-ben tói az MSZMP Központi Bi- Pécs 1. számú választókerüle- zottságának tagja. 1957-ben tében ismét országgyűlési művelődésügyi miniszterbe- képviselővé választották, lyettessé nevezték ki, 1958-tól ‘ (MTI) Borbándi János életrajza Borbándi János 1923-ban zottság első titkára, 196Í- született, munkáscsaládból töl 1966-ig honvédelmi' miszármazik. 1945 óta párttag, niszterhelyettes, 1966-tól as 1919-ig géplakatosként Csepe- MSZMP Központi Bizottsága len dolgozott. 1949-től a Fém- közigazgatási és adminisztra- áru- és Szerszámgépgyárban tív osztályának vezetője. 1962. üzemi párttitkárként, majd a tői 1966-ig országgyűlési képoártközpontban politikai munkatársként tevékenykedett. 1953-tól 1955-ig a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek pártviselő, az MSZMP Vili. kongresszusán — 1962-ben — a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává választották, s 1970 bizottságának titkára. 1955 és óta tagja a párt Központi Bi- 1958 között elvégzi az SZKP zottságának, Közgazdaságtu- főiskoláját. 1958-tól 1961-ig a dományi Egyetemet végzett. Budapest II. kerületi pártbi- (MTI)
