Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

Kétmillió forint tartalékban Idén Moliordra összpontosítanak Közművelődés Szécséoybea Szécsény nagyközség több mint 600 embernek ad ott­hont. Napjaink egyik legdina­mikusabban fejlődő települé­se. Különösen az utóbbi há­rom-négy év hozott jelentős változást a község és az itt lakók életében. Az új üze­mek, szolgáltató létesítmé­nyek beindulásával átalakult a helység társadalmi szerke­zete, számszerűleg magasabb, ugyanakkor gazdasági és szel­lemi szempontból is erősebb lett a munkásság, a dolgozók osztálya. A csökkentett mun­kaidő mind szélesebbé válá­sával Szécsényben is megnőtt a közművelődési intézmények felelőssége: munkájukkal mi­nél teljesebb mértékben és hatékonyabban kell szolgálni­uk a munkásság és fiatalság művelődését, szórakozását, vagyis a szabad idő hasznos és értelmes eltöltését, össztár­sadalmi céljaink folyamatos és teljes megvalósítása érde­kében. Szécsényben négy intéz­mény várja jelenleg a szóra­kozásra, művelődésre vágyó­kat: a járási feladatokat is el­látó művelődési központ, a Krúdy Gyula járási Könyvtár, az Ipoly Bútorgyár alapította If­júmunkás klub és az ez év februárjának közepén, a nagy­községi tanács kezdeményezé­sére és anyagi támogatásával Létrehozott, régóta várt ifjúsá­gi ház. Ezek az intézmények lehetőség szerint igyekeznek valamennyi társadalmi réteg kulturális igényeit kielégíte­ni ; színházi és ŐRI-rendez­vényeket, ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokat, sza­bad és kötött klubprogramo­kat, szakköri és egyéb kiscso­portos foglalkozásokat tarta­nak, egyaránt biztosítva a közművelődés változatos for­máit. Szécsény idei egységes köz­ségi művelődési terve elké­szült; sokszínű és változatos, középpontjában az Ifjúság és a munkásság érdeklődésének kielégítése, művészi-esztétikai ízlésének fejlesztése áll. Az egész évi rendezvények sorá­ból jelentőségét tekintve kie­melkedik a május elsején, egy helyi jellegű, gazdasági kiállítással kezdődő és június 2-iig tartó ifjúmunkásn.apok, amelynek rendező bizottsága a napokban tartotta első, programmegbeszélő összejö­vetelét. A sok tartalmas ren­dezvény között tervezik — többek között — Koljo Geor- giev bolgár író önmagunk bí­rái című színművének bemu­tatását, majd ankétjét az író és a színművészek részvételé­vel. Izgalmasnak ígérkezik a „Munkásélet ábrázolása az irodalomban” nevet viselő író-olvasó találkozó Is. — Arányosan most nem tudnám felsorolni, hogy a négy társközségünk közül ebben az évben melyiknek mennyi pénz jut. Az igazsá­gos elosztást inkább úgy biz­tosítjuk. hogy minden évben más-más község kap jelentős pénzösszeget a sürgős felada­tok elvégzésére. Daróczá Ferencné Magyar- nándorban a közös községi tanács elnökének helyettese. A községek közti „igazság te­vés” úgy látszik, nem esik a tanácsiak nehezére, mert az idei községfejlesztési terveket is úgy állították össze, hagy mindenütt a legfontosabb, és a legtöbbek által igényelt fejlesztést végezhessék el. — Magyamándor, lakói szá­mát tekintve jelentős község, sokszor szóba is kerül. De társközségeiről — Cserhát* halápról, Debercsényről, Mo­doráról — kevesebb hírt hal­lunk. Ennek nyilván nem az az oka. hogy ezekben a köz­ségekben nem történik sem­A bánya, ahol dolgoznak, veszélyességéről közismert, litt, a meneküilőkésEülék is nagyobb, mint amilyent a többi nógrádi bányában ma­gúikkal hordanak a bányá­szok. A szénsaivigáiz kitörése már többször okozott bonyo­dalmat. Egyszer bányásznap előtt vagy nyolcvan csillére való iszapot hozott magával. Nemrég a gátak mögött a bányatűiz éledt fel. A bánya­mentőik rövid időtt alatt a gátak kijavításával elzárták a tűztél az oxigént. Terme­léskiesést sem okozott. Tiribas-aknáiban egy front­fejtés van, ott dolgozik Lő­rinc András vezetésével a Dózisa Györgyről elnevezett szocialista brigád. Az átszer­vezés folytán olyanodból verbuválódott 1965-ben, akik többségéiben korábban. is szocialista, brigádokban tevé­kenykedtek. A 120 fős brigád tavaly egész évben egyenle­tesen mindig túlteljesítette — Szó sincs erről, éppen Mohora a „legesélyesebb” ar­ra, hogy a belvízrendezésre szánt kétmillió forintból je­lentős összeget leap. Igaz, hogy a kétmillió forint négy köz­ségé, és a pontos tervek még nem készültek el, de Modo­rán a legveszélyesebb a helyzet és ott a legsürgetőbb ennek a problémának a megoldása. Terveztünk még Mohorára egy autóbuszvárót. Ez 50 ezer forintba kerül. Csakhogy közben olyan nem várt ese­mény jött közbe, ami felbo­ríthatja az elképzeléseket. Üj házhelyeket kell kialakíta­ni, erre a tanácsnak 218 ezer forintot kell fizetnie, és ez mindennél előbb való. De ennyi pénzt, amikor minden fillér be van osztva — nehéz hirtelen előteremteni a rend­kívüli kiadásra. Így hát le­hetséges, hogy az autóbusz- várót ez évben nem sikerül megépíteni. Ha így alakulna is, csák halasztásról van szó, s jövőre mindenképpen sort kerítünk a munkálatra. tervét, végül is 5700 tonna szenet küldött felszínre ter­vien felül. Az akmiáüaeim nem véletle­nül érdemelte ki a szénter- me-lő aknáik versenyében az Élüzem címet. Ebben a bri­gádnak nagy érdeme van, hiszen az akna napi 62 va- gonos tervéből 58—60 a frontfejtésről kerül felszínire. Tavaly csaknem 10 nappal megelőzték a tervet. Lőrinc András hriigádve- zető évtizedekkel ezelőtt csdiéskénit került Tiiribesine. Naponta utazik azóta is 30 kilométeres távolságról, Ka- ramcskesziből a munkahelyé­re. Itt lett vájár, majd front- mester, és itt is alkar ma­radni mindaddig, amíg Tini­be® termel. Tőle érdeklőd­tünk, hogy elsősorban minek köszönhető a jó eredmény? — Ügy gondolom, hogy a jó összhangnak, ami megvan a három szak között. Az emberek a munkaidőt végig­Ha Mohorán a kommunális ellátottságot vizsgáljuk, nem Lehet panasz a közös tanács­ra. Két éve 600 ezer forintért elvégezték az útfelújítást. A gyógynövény-feldolgozó mun­kát ad jó néhány asszonynak, s így nem kell Balassagyar­matra járniuk. De ahol dol­gozó nők vannak, ott fontos az óvoda is. Mohorán a 45 férőhelyes óvoda jelenleg el­látja az igényeket. — S még valami, ami a kommunális ellátottság egyik alapja: a víz — mondja az elnökhelyettes. — 1974-ben befejeződik a községben a vízhálózat bővítése. Körülbe­lül 260 méteres szakaszról van szó. Ez 100 ezer forintos beruházást igényel. Mohora közelebb esik Ba­lassagyarmathoz, mint a szék­helyközség. A közlekedés na­gyon jó erre, így hát nem vé­letlen, ha a házhelyek kiala­kítása fontos teendő, hiszen sokan építenének ebben a községben. O. J. dolgozzák és a munkahelyet rendben hagyják a másik szak Sizáimára. Nálunk külö­nösen fontos a biztonság. Mindig a frantmesiber hagyja el utoljára a frontfejtést. A ki- és beszállási idő egy órát vesz el. Az aknánál szok­tunk találkozni, és ott min­dig megbeszéljük a felada­tokat. Nincs is az egyes sza­kok között különösebb dif­ferenciái, vagyis egymásra várás — mondta Lőrinc András. Az összetartásnak sok pél­dáját említették velük kap­csolatban. Előfordult olyan eset, amikor szombatról' va­sárnapra virradóra a kaparó- berendezés tönkrement. A műszaknak vége volt, de a lakatossal együtt bent ma­radtak, amíg a hibát sikerült kijavítaniuk. Hétfőn reggel ismét zavartalanul kezdhet­ték a termelést — A brigád átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Har­minc községből járnak dol­gozni', és az utazáshoz kötöt­tek. Ezért nehéz nálunk a közös rendezvények szerve­zése. Tavaly öten végezték el az általános iskola utolsó osztályait. Ketten techni­kumba jártnak. Brigádkitün­tetésre a kollektíva most négy tagot nem javasolt. Ennek oka, hogy az oktatás­ra tett: ígéretet nem teljesí­tették — említi a brigádve­zető, aki egy sajnálatos ese­ményt; sem hallgat el. — Sajnos, az egyik mun­katársunkat Cseri Tibort sú­lyos baleset érte. Nem tech­nológiai mulasztás, va>gy egyéni felelősség hiánya volt a baleset oka. Ezt a vizsgá­lat is tisztázta'. Ma is táp­pénzen van. A brigád tag­jai rendszeresen látogatják. A jövőben is segíteni fogjuk — mondta Lőrinc András. A Nógrádi Szénbányáknál nemrég döntöttek az Élüzein címekről1. A tavalyi eredmé­nyek alapján Tiriibes Élüzem lett. Ebben nagy érdeme van a brigádnak. Döntöttek a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címekről is. Az el­múlt évi sikeres munkáért az aranyérem után most Lő­rinc Anidirásék ezt a kitün­tetést kapják. A brigádból 32 régi tag jogosult erre a címre, illetve a velejáró 1560 forint jutalomra és a juta­lomszabadságra. Bodó János Mátranovákról külföldre Készül a tizenhatodik híd! — örvendeznek Mátranová- ken, a Ganz-MÁVAG gyár­egységében. Szép teljesít­ménynek számít ez az üzem­behelyezés óta eltelt ötödik- esztendőben. S ha hozzátesz- szük, hogy hatalmas vasszer­kezeteiket kizárólag exportra, külföldi megrendelőknek szál­lították, büszkélkedhetnek is az ott dolgozók. A jubiláló gyárban kétféle termékcso­portot gyártanak, itt folyik az emelőgépek és daruk szerelé­se, valamint a hatalmas vasú­ti és közúti hidak készítése. A csehszlovákiai Poprád város is több hidat kapott már Mátra­novákról, s most Jugoszláviá­ba visznek majd innen egy 300 méter hosszú hídszerke­zetet. Érdekes, hogy az üzem­csarnokokban teljesen össze­állítják és összeszerelik a híd egyes darabjait, leellenőrzik e pontos illesztéseket, bemutat­ják a megrendelőnek a szer­kezetet, majd újrá apró dara­bokra szedik szét a hatalmas monstrumot, s szállítják e végleges helyére, s az expor­tot tovább bővítik: nemsoká­ra megkezdik a Pakisztánbí kerülő hídszerkezetek gyártá­sát is. Képünkön: a Szabad Május 1. Szocialista Brigád szereli a Jugoszláviába ment" Lozmica hidat. Kapás Zoltár lakatos-szakmunkás köszörű­gépével a felületi egyenetlen­ségeket simítja el. — kulcsár — Aranyérem után A vállalat kiváló brigádja Tiribesen Ki is ollózom... lem. Szívesen olvasom az egy- szerű embereket, a, hétközna­pod szürke „katonait” bemu* tató portrékat. Azonnal felkel­ti figyelmemet egy-egy társa­dalompolitikai kérdésről szó­ló írás, különösen, ha konkrét eseten keresztül kerül megvi­lágításba — mondja a pártáit* kár-asszony és hangsúlyozza, hogy ez az „olvasó” vélemé* nye. — S mint pártmunkásé? — A lapban megjelenő írá­sok nagy segítséget nyújtanak midennapi munkámhoz. Főleg az elméleti cikkeket tudom hasznosítani, mert ezek a párt-munka részterületeinek tennivalóihoz adnak ötleteket. Szívesen olvasom a megyei, járási pártbizottságok vezetői­nek. munkatársainak írásait is A jó módszereket így a NÖGRÁD-on keresztül átvehet* Ellenbach Istvánná, a ka- rancskeszi pártcsúcsvezetőség titkára sokszor csak késő e.ste tud időt szakítani, hogy elol­vassa a NÓDRÁD-ot. Régi előfi­zetője a lapnak, már az ..előd­jeit’’ is rendszeresen átlapoz­ta. Hogyan vélekedik az új­ságról? — Az utóbbi években sokat, fejlődött a lap. Egyre jobban és színvonalasabban elégíti ki a megye lakossága különböző rétegeinek olvasási igényeit. En, mint olvasó a megye éle­téről szóló riportokat kedve­sük más alapszervezetektől — magyarázza Ellenbach István* né és még hozzáteszi: — Ezeket az írásokat ki is ollózom, mert előfordul, hogy később újra elő kell vennem, örömmel olvasom a falusi la­kosság életével kapcsolatos ri­portokat is. Hasonló gondok­kal találkozom, mint amilye­nekkel mi küzdünk. A meg­oldáshoz pedig jó tippeket, ötleteket kapunk az újság ha­sábjain keresztül. Ezek a szí­nes írások mindenki számára rdekesek. Sz. Gy. "Kísérletig évnek szánják Nézsai törekvések A nézsai közös gazdaságot 1971-ben szanálták. Az embe­rek nem szívesen emlékeznek vissza erre az évre. Nem tör­téntek nagy fogadkozások. Mindenki tudta a feladatát. A cél az volt: az elkövetke­zendő esztendők során minél előbb kigazdálkodni a veszte­séget, ami több mint kétmil­lió forintra rúgott. Holma Miklós tsz-elnök nyugodt körülmények között készül a tervtárgyaló közgyű­lésre. A nyugodtságot Nézsán másképpen értelmezik. A ked­vező hangulatváltás oka: ta­valy egymillió forintöt tör­lesztettek, a tagok pedig egy tízórás munkanapra 102 fo­rintot kaptak. — Az idén mire számíta­nak? — Nagyszerűen haladnak a tavaszi munkák. A vetések szépen kikeltek, a tavasziak többsége már a földben vár­ja az esőt. A műtrágyázást is idejében elvégezzük. Ügy ér­zem, jó előkészületekkel ala­pozzuk meg az idei eredmé­nyeket. Kell is, mert 900 ezer forintot 1974-ben kell visszafizetnünk — magyaráz­za a termelőszövetkezet elnö­ke. A tervek — bár a tervtár­gyaló közgyűlés még nem szentesítette —, nagyjából ké­szek. A nézsaiak a vetésszer­kezet egyszerűsítésében kö­vetkezetesek. Tovább folytat­ják az utóbbi években meg­kezdett folyamatot. Kalászo­sokat az idén 600 hektáron termesztenek. Ennyi a kuko­rica vetésterülete is, amely­ből a tavalyi 30 mázsával szemben legalább 40 mázsát várnak hektáronként, A cu­korrépa területét 50 hektár­ral növelik. Sokat várnak a cukorrépatermesztésre ala­kult társulástól. Egyelőre ez­zel kapcsolatban a gépek be­szerzése a gond. Még nem tudják, milyen típust kapnak. — A növénytermesztést alárendeljük az állattenyész­tésnek — mondja Holma Mik­lós .— Tavaly 40 hektáron telepítettünk legelőt. Az idén hasonló területen kerül sor erre is. Ebben az évben 26 hektá­ron málnát is meghonosíta­nak. Több mint felét már ki­ültették. A nézsaiak korszerű szako­sított szarvasmarhateleppel rendelkeznek. A 300 férőhe­lyes tehenészeti telepen eddig a feltöltés volt a legfontosabb feladat. Ebben az évben már az állomány minőségi javí­tására fordíthatnak többet. Ötven-hatvan tehén selejte­zését tervezik. Bár hosszabb távon a tejtermelés fokozása a legfőbb szempont, egyelőre T NÖGRÁD szükség van még a hízómar­hák értékesítésének ellenérté­kére. Ebből 130 darabot kül­denek majd piacra. — A juhászat idei tervei? — A jövőre gondoltunk, amikor beléptünk a kétbodo- nyi társulásba. Legsürgősebb tennivalóink közé tartozik, hogy az anyalétszámot 200 darabbal növeljük. A jerke­bárányokat kevés kivétellel saját állományunk fejleszté­sére visszahagyjuk. A közös gazdaság húscsibe- nevelést is folytat. Ez évben terveik szerint 28 ezer dara­bot értékesítenek. Tavaly csaknem három és fél millió forint volt a közös gazdaság haszna. Az idén is körülbelül ennyire számíta­nak. Ehhez hozzájárul az is, hogy 2,3 millió forintért gé­peket vásárolnak. Ezzel leg­alább három évre az egysze­rűsített vetésszerkezet gépi kiszolgálása megoldott lesz. Nagy dolog ez egy termelő- szövetkezet életében! — A feltételek adottak a termelés növelésére. Csak a vezetőkön és a tagságon mú­lik tehát, hogyan sikerül cél­kitűzéseinket valóra váltani — summázza véleményét a tsz-elnök. Az idei árbevételhez jelen­tősen hozzájárul majd a gaz­daság könyvkötészete. Ez az egyedüli segédüzemág. Tavaly 6 millió forint bevételt hozott. Ennyire 1974-ben is számíta­nak. Jelentőségét fokozza, hogy a lányok, asszonyok jó kereseti lehetőséget találnak a könyvkötészetben. — A szakmai vezetést sze­retnénk erősíteni — jegyzi meg ezzel kapcsolatban Hol­ma Miklós. A tanulás utáni vágy egy­re erősebben jelentkezik a gazdaság dolgozói körében. A szakemberek többsége rend­szeresen továbbképzi magát. Holma Miklós örömmel újsá­golta, hogy munkalehetőséget teremtettek újabb hat szak­ember számára, akik az egye­tem befejezése után -foglalják el helyüket. — Jövőre beruházásaink közül első helyen a szolgá­lati lakások építése szerepel. Csak így tudunk újabb szak­embereket megnyerni a gaz­daság számára. Az idén az üzemszervezés­ben is előbbre szeretnének lépni. „Kísérleti” évnek szán­ják. Az önálló elszámolási ágazati rendszer bevezetésé­hez szükséges tapasztalatok megszerzése a cél. Ehhez pe­dig a vezetőknek nemcsak vezetni, gazdálkodni is meg kell tanulniuk. Szabó Gyula — 1974. március 22,, péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents