Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-21 / 67. szám
Együtt a családért Kiszel Jánosné: „A hét vége még dolgosabb...” Szombaton általában csendesek a gyárak. A legtöbb helyen szabadnap van, vagy csökkentett létszámmal dolgoznak, mint például a Finomkerámiaipari Művek Kőbányai Porcelángyárának balassagyarmati telepén. A; huzalgyártó üzemrészben folyik a munka. Körös-körül gépek, munkaasztalok; asz- szonyok, lányok ülnek mellettük.'. Kezük gyorsaságával lépést' tart a nyelvük. Beszélgetnek. s egy-egy tréfán nagyokat kacagnak olykor. — Mindig ilyen vidámak? — kérdezzük. — Legtöbbször — felelik többen is egyszerre. — Jobban megy így a munka. Ebben a műhelyben huzalokat gyártanak a kondenzátor-üzemrész számára. Itt dolgozik a Balassi Bálint Szocialista Brigád, de dolgoznak itt — a végzendő munkától függően — brigádon kívüliek A két hőtechnikai spirálodé, Zentai Lászlóné és Mikiién Lászlóné kivételével, valamennyien három műszakra járnak. Hogyan bírják ezt a megterhelést? Hiszen csaknem mindegyik asszonynak egy vagy főbb gyermeke van otthon. Mindkét dolgot, a gyári és a házimunkát is úgy kell ellátniuk, hogy senki se szenvedjen hiányt semmiben. Helyt kell állni az élet minden területén, az élet minden percében. ÉRTÜK TESZEM — Egy évvel ezelőtt jöttem a gyárhoz, tízéves munkahelyet hagytam ott. Itt van a férjem is, úgy gondoltam. jobb lesz, ha egy helyen dolgozunk. — Három gyermekem van — folytatja Kiszel Jánosné. — A nagyobb fiú 16 éves, lakatos, ipari tanuló. ö, meg én, a férjemmel, tehát így hárman, felváltva szoktuk a kisebbeket az iskolába meg az óvodába elkísérni. Bevásárolok, mosok, takarítok, mindennap meleg ételt főzök. Bizony, mire mindennel kész vagyok, elmúlt fejem fölött az idő. A hét vége meg még dolgosabb; a nagy munkákat, amire nem jut hét közben, Juhász Jánosné: „ürömömet lelem a családban.” ilyenkor végzem el, a többiek segítségével. Van egy kis kertünk is, ebben megtermeljük a konyhára való legszükségesebb zöldségféleségeket. — Szórakozásra, művelődésre van-e ideje? — Hát, ami igaz, az igaz. Nekem csak a munka jut jobbára. De vidám vagyok, senki sem látja rajtam a gondokat, hogy három gyereket nevelek. A férjemmel bennük találjuk meg az örömünket, szórakozásunkat. Sokat játszunk együtt a gyerekekkel. A tv-ben van egy műsor: Játék a betűkkel; mindig megnézzük, még a legkisebb, pedig csak négyéves, a kislány is nagyon szereti. EGYÜTT A GYEREKEKKEL — Én nem szeretném, ha egy gyerekem volna — vallja Juhász Jánosné. — Lehet, hogy kevesebb dolgom lenne, de nem sokkal... Gyakran elfáradok, mégis szívesen csinálok mindent, mert szeretem őket, a családomat. A kislány már 14 éves, jól tanul, és sokat segít otthon. A kisebb most elsős, nehezen megy neki az olvasás, de a számolással és az írással nincs baj. A férjem pedig igazán jó férj és jó apa... Örömömet lelem a családban, elégedett vagyok az életemmel. Zentai Lászlóné, a Balassi Bálint Szocialista Brigád vezetője; — Ma a férfiaknak még talán könnyebb, mint a nőknek, ök könnyebben csinálhatnak maguknak szabad időt, jobban elmehetnek szórakozni is: meccsekre, moziba. A férjem nagy drukker, nem hagyhat ki egy mérkőzést se. Moziba is jobban eljut, a háborús filmeket nagyon szereti. — A szabad időm túlnyomó részét a kislányommal töltöm, Kézimunkázunk: most tanítom subázni. De van amikor meséket olvasok neki ... Annyira szereti, hogy sokszor alig engedi abbahagyni. Él-hal a zenéért is. Sokat le- mezezünk. Főként Koncz Zsuzsa számait kedveli, ötéves, de már nagy huncut. Kívülről tanulja az énekeket, és az a vágya, hogy ő lesz majd •• •• rr &OH erő • ff <1, r az ijjjiis művelődéséért A Nézsai közös Tanács és a togközségak (Alsópatémy, Keszeg, Login.! Nográdsáp) kulturális alapja kis összeg: 120 ezer forint. Ez bizony kevés ahhoz, hogy a két kórusnak, a községek alakuló ifjúsági klubjainak is segítséget tudjanak adni belőle Igaz, a környék kisüzemei és a tsz-ek nem zárkóznak el attól, hogy segítsenek: Alsópefcényben az UNI- TAS fonalfeldolgozó telephely. Keszegen a helyi tsz. Legenden a Néa&ai közös Tanács, Nézsán a TÖVALL Építési Vállalat, Nógrádsápon a nézsai tsz patronálja a sportköröket Az ifjúságii klubok időnként, az üzemektől kértek és kapták is kisebb anyagi támogatást. Kedvezőbb . lenne a helyzet, ha szervezettebb a segítés. A rétsági járási párt- bizottság tavaly októberben fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy koncén tatáiul kellene az ifjúság művelődésére szánt anyagi erőket. — Milyen formában oldják ezt meg? — Az üzemek minden millió nyereség után tavaly 300 forintot fizettek erre a célra, ez évben pedig 000-at. Március 7-én vezetői megbeszélésen az így befolyt összeg felhasználásának módját tárgyaltuk meg — tájékoztat Lehotka Ferenc Vb-elnök. — Ügy döntöttünk, hogy kulturális versenyt hirdetünk az öt község fiataljainak, ezen a KISZ- szervezetek az iskolával közösen lépnek majd fel. Mindegyik résztvevő nyer ezzel, mert megás összegű pénzjutalmakat osztunk ki, amelyek között nem lesz túl nagy különbség. Kikötjük, hogy mire fordíthatják ezt a pénzt. Az akció célja: biztosítsuk a feltételeket a fiatalok számára a kulturált szórakozásihoz. Ezért határoztunk úgy, hogy csak a klub berendezéséhez, felszereléséhez szükséges eszközök vásárlására szánhatják a jutalmat. A helyiséget már mindenütt biztosítottuk, az átalakítási, karbantartási munkát a fiatalok társadalmi munkában végezték, illetve végzik. A KTSZ-esek önként vállalt akciói közüli kiemelkedik a nóg- rádsápi sportöltöző építése. Hetvenezer forint állami támogatást kaptak — ebbő1 csak úigv épülhetett föl a három helyiségből álló öltöző és a zuhanyzó, hogy a szakipari munkákat maguk vállalták. A Noerásápon lakó Grenács József, a nőt in esi tsz üzemgazdásza fogta össze őket. Nőis ember, két gyereke is van, mégsem vonja ki magát a fiatalokért végzett tevékenységből. Ez az értékes létesítmény az ifjúsági klubok tagiai számára is oé'dát mutathat: áraznunk kell, hosv saját érdekükben dolgoznak. — Visszatérve a kergeti k««l. twráHs versenyre; mii ven műsort terveznék, és az IRkolá°ek hogyan kacsolódnak be a felkészülésbe? — Május elsején tartjuk ezt a rendezvényt. Maga á dátum is ösztönöz: a munka-, a haza- é6 csalódsz® retet témaköréből választják ki majd az előadandó műsorszámokat. Csaknem mindegyik községben van az Ifjúsági klubnak lelkes pedagógus patron,úlój.a. Az 5 segítségükre most is számítanak. Emellett az úttörőcsapatok és a KIS Z -szerv eze-tí k együttműködését, jó kapcsolatát is szolgálja az, hogy közös műsorral lépnek fel, A klub nyitva áll az úttörők előtt is, nekik is érdekük, hogy szépen szerepeljen a falu. — A későbbiekben Is a klubok feilwHísére fordítják maid a közös kulturális alapot? — Más terveink is vannak: körzeti művelődési otthonra lenne szükségünk, egy függetlenített népművelőivel. Az á1- talán06 iskolai oktatás fejlesztése napjainkban sok helyen előtérbe kerülő feladat. Az osztatlan iskola ma már nem biztosít megfelelő színvonalú kénzést. gverekeink hátrányba kerül"»k a továbbtanulásban a többiekkel szemben. Szeptember elsejétől a készé®) felsősök Nézsára. a legéndlek Nógrádsápra járnak át, ott jobbak a feltételek. A végleges megoldás egv nézesd körzeti Iskola lesz — ez a távlati tervünk. Ennek érdekében is nagy szükség van az összefogásra I — m — Közös fenntartásban Zentai Lászlóné: „...A férfiaknak még talán könnyebb...” a hosszú hajú, szőke „Koncz Zsuzsa.” Asszonyok — anyák: a családi tűzhely melegének őrzői — beszéltek napjaikról, teendőikről. Sok a dolguk, sokszor még erőn felül kell vállalniuk. De nem panaszkodnak: önként és örömmel vállalják a munkát. Sulyok László \ É* BALÁZS BÉLA: Tábortűz mellett, vörös őrségen Tábortűz mellett, régen, nem régen, Szatmármegyében, Sárosmegyében, Sokszor feküdtem vörös őrségen Páston elnyúlva. Fejem a nyergen, kezem a puskán, Hanem a szemem a csillagos égen. Fegyvert pucoltunk, sebet kötöztünk, Üszkös haragon szikkadt a könnyünk, Sok jó elvtársunk nem ült már köztünk Vörös őrségen. Mégis dúdolva, mese és nóta Nyájas anekdota járta közöttünk. Éltét elszánta. Holnap meghalhat. Uszítni őt már nem kell szavallat. Életről szépet örül ha hallhat Tábortűz mellett. „Hát miért vérzünk, ha nem a szépért? Mesélj Balázs Béla. Hűvös a harmat”. Hej regő rejtem, el ne felejtsem, Vérben és szennyben, sírva is sejtsem. Emberről álmunk el sohse ejtsem. Vörös őrségen. ígéret kincsét, emberszív báját, Élet édességét szivemben rejtsem. Miért harcolnánk, ha ez nem volna? Bár elrabolva, bár elhantolva? Hogyha meséin nem igazat szólna Tábortűz mellett? Lehetne-szépség bárhol is sejlik: Énekemben vágyam mágnese vonja. Regős, mit adsz te holnap csatára? Tápláló hitet kenyereszsákba. Robbanó álmot a patrontásba, Vörös őrségen. Hogy szerethessed, amiért csatázol. Nem ingyen indulunk pajtás, halálba. Tábortűz mellett most is mint régen Dalolgatok még vörös őrségen. Mi szépet látok, mesélem szépen. Kobzosnak dolga. Fejem a nyergen, kezem a puskán, Hanem a szemem a csillagos égen. NŰGRÁD - 1974. március 21., csütörtök KISZ-tagok fogadalomtétele Tegnap délelőtt Balassagyarmaton mintegy másfél" ezer fiatal gyűlt össze a Ta- nácsköztársáság-emlékműnél. A fiatalok előtt Lőrinc Gyű" láné. a Szántó Kovács János Szakközépiskola igazgatója méltatta 1919. március 21-e jelentősiégét. Ezt követően 200 új KISZ- tag tett ünnepélyesen fogadalmat. akiket Szedlák Sándor köszöntött a KISZ városi bi- zottsága nevében. Az emlékműnél Balassa- gyarmat tömegszervezeteinek képviselői helyezték ei a ko szőrű kát. Asztalos János járási Művelődési Központ A községi művelődésügyi létesítmények áltálában a tanács kezelésében, fenntartásában működnek. Egy-íkét kivétel született országszerte — léig többjük jól be is vált —, ahol a községi tanácsnak egy- egy gazdasági egység, általában a termelőszövetkezet sietett segítségére, elsősorban anyagiak dolgában. Rétságon a helyőrség adott támogatást a művelődési központ létesítéséhez, így jött létre az a szép, új, és igen korszerű közművelődési intézmény, amely most büszkesége a járásnak. — Azelőtt nem nagyon volt itt közművelődési élet — mondja Vógh Károly, a kul- túrház fiatal igazgatója. — Egészen egyszerűen, nem volt megfelelő helyiségünk. A felszerelésről nem is beszélve. — Mit sikerült létrehozni azóta? — Nehéz volt az indulás. Nem ismertük az igényeiket. Az akkori igazgató, az elődöm, aki közben a közművelődés más posztjára került, kísérleti úton próbálta felmérni a község igényeit. Például 12 színielőadést szerződtetett egy évadra. A legjelentősebb eredmény az volt, hogy kiderült Mai tévéajánlatunk 20.00: Orosz klasszikusok. Gyermekéveim. Szovjet film, amely Makszim Gorkij, a szovjet irodalom első klasszikusa, a szocialista realizmus megteremtője híres önéletrajzi trilógiájának, az Életemnek első részéből készült. Gorkij trilógiájában (Gyermekkor—1913, Emberek között—1916. Egyetemi éveim— 1923) saját életének viszontt tagságait elmesélve hű képet ad a múlt század végi orosz életről. Gorkij megrázó erővel, rendkívüli realizmussal festi meg az egyszerű orosz embeÖten tovább jutnak rek sorsát. Mark Donszkoj a négyszeres Állami-díjas szovjet rendező öt Gorkij-művet is megfilmesített. Az Életem trilógia első részének ma látható filmváltozatát 1938-ban készítette. Donszkoj nagy érdeme, hogy igyekezett hű maradni a gorkiji világhoz, a figurák jellemét szűkszavúan, a lényeget hangsúlyozva rajzolta meg. A kitűnő színészi gárda játéka is biztosíték arra. hogy a film a tv-nézőknek feledhetetlen élményt nyújtson.. Kerékpárosverseny Zagyvapálfaíván A megyei közlekedésbiztonsági tanacs és a megyei művelődésügyi osztály ma Zagyi apál- falván rendezi meg a nemzetközi kerékpáros ifjúsági kupa megyei döntőjét. Az ifjú kerékpárosok ügyességből, szabályosságból mérik össze tudásukat, és elméleti kérdésekre is felelniük kell. A tét nagy, mert az 1—5. helyezett tovább jut az országos döntőbe, ame- lytt Budapesten rendeznek. Itt dől majd el, kiik képviselik hazánk színeit Franciaországban, Párizsban a nemzetközi döntőn. a sokféle program alapján; mit keresnek, mit várnáik a rétságiak. Fokozatosan, beindultak kiscsoportos foglalkozások is, persze egyik-másik azok közül is leállít, de nagy résziük jól és egyre jobban működik. — Melyeik evek? — Hosszú felsorolás lesz — mondja az igazgató az elmúlt évi munkatervet lapozgatva. — Két népítánc-szakkör dolgozik a házban, egyik a miénk, a másik a helyi ÁFÉSZ költségével működik. Gondoltunk már arra, hogy összevonjuk a kettőt, de úgy tűnik, mindkettő külön is életképes, gyarapszik. Irodalmi színpad is indult, mely átalakult stúdiójel- legű foglalkozások sorozatává, ahol versmondás mellett beszédtechnikát, mozgáskultúrát sajátíthatnak el a résztvevők. Tíz-itizenikét főiből álló honismereti körünk tagjait 14 —15 évesek közül toborozzuk, így lassan, fokozatosan jól képzett gárdánk lesz majd. Honismereti hagyományok Rétságon eddig nem nagyon voltak, itt mindent élőiről kell kezdeni. Ifjúsági klubunkba 28-an járnak rendszeresen. Kevés a fiatal a községben. A középiskolások nagy része a környékről jár be, estére ritkán marad itt. A helybeliek számára előadások, vetélkedők kerülnek a szabad klubnapok mellé a programba. Igyekszünk jó ifjúsági klub tevékenységet létrehozni, külön munkatársat állítottunk erre a feladatra. Az ifjúsági klubmozgalom fontossága és helyzete a járásban szükségessé telte, hogy járási bázist fejlesszünk ki, továbbképzéssze- rű fői-mában segítsük a járás ifjúsági klubvezetőit — Milyen szakkörök, klubok működnek még? — A nyugdíjasok klubja alkalmanként előadásonként jön össze. A legfiatalabbak, a pajtásklub tagjai pedagógus vezetésével tartják foglalkozásaikat, nem ritkán csaknem flélszáz résztvevővel. A lövészklubunk a honvédség segítségével működik. A fotókiubban a kellő felszerelés híján 8— 10-en tevékenykedhetnek, s ez is elsősorban dokumentációs célokat szolgál. Igaz, dokumentumanyagokból már kiállítást is rendeztek a községben. Tulajdonképpen a művelődési központ keretében működik a fiatal tisztek klubja. Egy kicsit az ifjúsági klubbal párhuzamos ez, de a témája, programja sajátosabb. Legnépesebb foglalkozásunk lesz — remélem — a filmklub. Eddig két sorozatunk volt, egy a francia, egy az olasz filmművészetet mutatta be. Ez is nehezen indult. Volt, amikor csak 15-en jöttek el. Megpróbálunk olyan filmeket beszerezni a következő sorozatra, amelyek több nézőt vonzanak. — Direkt képzési (ennák, tanfolyamok működnék-e? — Igen. Van gyors- és gépíró tanfolyamunk, két csoport tanul, jelenleg a gimnázium biztosít helyet számukra. Lassan második éve 20 fős csoport ismerkedik a német nyelvvel. Nagyon népszerű a balett-tanfolyam néven közismert, gyermek mozgáskészségfejlesztő foglalkozássorozat, melyet váci tánepedagógus vezet. Az idén ifjúsági tár- sastánc-tanfolyamot is szeretnénk indítani. Huszonhaton tanúinak zongorázni, a tanár Balassagyarmatról jár ki. Évi száz, kétszáz ismeretterjesztő előadást tartunk. — Kik járnak a kultúrház- ba? — Elsősorban a fiatalabbak, Diákok, dolgozók. A pedagógusok egy részére is számíthatunk, mint törzslá toga tóikra. Sajnos, a helyi üzemek, intézmények dolgozói, vezető beosztású munkatársai közül elég kevesen „szoktak” még ide. Sok üzem települt a községbe, most próbáljuk felvenni a kapcsolatot velük, legtöbbjükben azonban még nem ismerték fel az üzem és művelődési központ kapcsolatának lehetőségeit. — Mennyiben számíthatnak a honvédségre? — Nagyobb rendezvényeihk közönségéneik 60 százalékát a katonák teszik ki. Több szakkört vezet tiszt, lövészklubot pedig nélkülük nem is létesítettünk volna. A közös fenntartás anyagi kötelezettségeit vállalták, de azon felül is sokat segíteniük. Az új művelődési központ régi, nagy hiányt pótol. Nagy hátrányt kell behoznia, s ugyanakkor nagy feladata van az üzemek munkásad körében elsősorban. Eddigi tevékenységével a járási művelődési osztályok elégedettek. Természetesen sok tennivaló van még elősorbam a munkásművelődés és a járási módszertani munka terén, de várhatóan a művelődési központ dolgozóinak kollektívája megbirkózik ezekkel a feladatokkal. Gáspár Imre J
