Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

Ötvenöt év távlatából „Megtörtént a szocialista fúzió, és ezzel Az utóbbi években feltárt források, a ku- megszületett a Magyar Tanácsköztársaság!” tatás újabb eredményei előreviszik a törté­ezekkel a szavakkal jelentette be Szamuely nésaek körében folyó termékenyítő vitákat Tibor 55 évvel ezelőtt a kommunista párt egyik éppen akkor tartott előadásán a ma­gyar munkások, parasztok és katonák hatal­mának létrejöttét. A hír az akut háborútól és a megoldatlan társadalmi-szociális-politi- kai problémáktól elgyötört dolgozó tömegek s;: untán lelkesedését váltotta ki. Velük együtt az értelmiség legjobbjai is megérezték a is, hiszen elősegítik számos eddigi ismeret bővítését, megállapítás pontosítását, finomít­hatják egyes személyekről kialakított képet, újabb megvilágításba helyezhetnek esemé­nyeket. A részletek tisztázása, a valóság mé­lyebb feltárása, a viták azt mutatják, hogy a Tanácsköztársaság történetének további megismerése közös munka eredményeként gyorsan pergő események történelemformáló valósulhat meg, és közös erőfeszítést igé- erejét és jelentőségét. Az új magyar fórra- nyel. Így válik még színesebbé, kerül még­a álmát, amelynek lángja a nagy orosz forra­dalom szerves részeként lobbant fel, a költő, Tóth Árpád a következő sorokkal üdvözölte: „A szíved hajtó, élő, drága nedv A diadalmas vörös lüktetés A mi bús vérünktől is gazdagult S világra ömlő harsonád sodrába Gyötört torkunk reszkető hangverése Szerényen, s mégis segítve simul: A kicsiny árva magyar jaj-patak A messzezengő nagy moszkvai árba. Mely most tisztára mossa a világot: Hozsánna néked, új isten, hozsánna!’’ (Tóth Árpád: Üj isten) emberközelbe a dicső 133 nap tor­tnkább ténete. 1919 — mint azt az utóbbi évek kutatá­sai méginkább alátámasztották — az egész társadalomnak, nem csak a munkásoknak, szegényparasztoknak, hanem jelentős kispol­gári és középrétegeknek az ügye is volt. Az 1917—1919-es kelet- és közép-európai forra­dalom összefüggő területen zajlott le, s ez a> terület földrajzi, politikai, társadalmi szem­pontból elválaszthatatlanul — forradalmi válságban volt. Ezen a forradalmi talajon a különböző nemzetiségű munkást szoros esz­mei kapcsolat fűzte az Oroszországban első- A történelmet nap mint nap formáló-élő ként kibontakozott forradalomhoz, s tovább- milliók ezekben a sorsdöntő, reménykeltő' menve, Európa majd minden országában na- percekben inkább megérezték, mint megér- pirendre kerülő szocialista jellegű megmoz- tették az ezer szálból szövődő eseményeket, a duláshoz. A tömegek internacionalizmusa a múltból eredő és a jövőbe mutató folyama- társadalom mélyéből fakadó erő volt. Erről tok összefüggéseit, az osztályok, a pártok, a tanúskodnak az Oroszországban harcoló ma­különböző politikai csoportosulások szerteá- gyár internacionalisták tevékenységéről val- gazó forrásból táplálkozó törekvéseit, a for- ló dokumentum publikációk éppanúgy, mint radalmi és ellenforradalmi, a progresszív és a Magyarországon küzdő más nemzetiségű retrográd erők harcának nehezen áttekint- forradalmárok tetteiről szólók, vagy a kör- hető jelenségeit. Még az élenjárók között is nyező országok forradalmi küzdelmeibe be- kevesen akadtak olyanok, akik a forrada- kapcsolódó magyarok internacionalizmusát lomnak ezekben a mozgalmas napjaiban, a bizonyító kiadványok. Ez az ekkor kiková- hatalmat gyakorló új osztályra zúduló tenni- csolódott internacionalizmus éltető erő ma­valók sokaságában gyorsan eligazodtak. radt később is, a szocialista állam leverését Napjainkban, immár ötvenöt év távlatából követő negyedszázadban, amikor az 1919-es történelmünk e dicsőséges, kimenetelében szellemben a forradalmárok ezrei vállalták a mégis tragikus véget ért, 133 napos periódu- további harcot a közös célokért, a reakció sát már nem csak nagy összefüggéseiben, ha- és a fasizmus ellen. nem részleteiben is ismerjük A hosszú éve- Az első magyar proletárdiktatúra történe­kig folyo, sokrétű kutato-feldolgo^ mtmka tének rés2letekbemenő további kutatása és eredményesnek bizonyult Mar a felevs^za- feldolgozása az elvi kérdések tisztázásához dós évfordulóra elkészült a proletarforrada is hozzásegít. Ma, amikor a szocializmus im­már országokat és földrészerek átfogó moz­lom történetének átfogó, monografikus fel­dolgozasa^ történetének kutató- 8a!omn?á terebélyesedett, s milliókat magá­A Tanacskoztarsasag történetének kutata val eodro aradatta vált, rendkívül nagy je­a Q™nhaT1 npm prt vaGet a m,,nka lentősége van azoknak az általános sa azonban ezzel nem ért véget, a munka tovább folyik. Az egyesült párt és az első szocialista állam politikájának összefüggő ábrázolása, a társadalom fejlődését, mozgását alapvetően meghatározó osztályok és erők te­vékenységének bemutatása biztos alapot te­remtett a még ismeretlen témák kutatásá­hoz, számos kisebb, de az egész árnyaltabb kidolgozásához^ elengedhetetlenül szükséges részlet kimunkálásához. A fővárosban kon­centrálódott országos és központi politika kutatása mellett tovább folytatódik a vidék eseményeinek vizsgálata. Az utóbbi években mennyiségileg megnövekedett helytörténeti kiadványok között továbbra is igen lényeges helyet foglalnak el a Tanácsköztársasággal foglalkozók. Ennek a munkának igen fontos részét alkotják az akkori országos és helyi vezetők, az események alakításában döntő szerepet játszó személyek sokoldalú ábrázo­lására hivatott életrajzok. így a többi között Kun Béla, Szamuely Tibor, Landler Jenő és mások átfogó, részletekbemenő életrajzai ké­szültek el. Emellett az olyan kiemelkedő, a proletárforradalommal szimpatizáló személyi­ség, mint Károlyi Mihály, életútjának meg­rajzolása is feldolgozásra vár. érvényű következtetéseknek, melyek a szocialista for­radalmat jellemezték, az élenjáró pártok és osztályok mozgását, tevékenységét irányítot­ták, s napjainkban érvényesülnek. Melyek vol- a győzelem biztosítékai, feltételei, körülmé­nyei? Melyek a vereség okai, objektív és szub­jektív tényezői? Ezek a kérdések napjainkban is minden haladó forradalmi osztályt, pártot, erőt foglalkoztatnak. A kérdésre adandó marxista válaszhoz hozzásegítenek a múlt ta­pasztalatai, tanúlságai, a történelmi esemé­nyek nyomon követése és marxista értékelé­se. Mindez nem csak gazdagítja a marxiz­mus—leninizmus elméleti tárházát, hanem megkönnyítheti az elvek gyakorlati alkalma­zását is. A magyar történészek napjainkban sem lankadó munkássága, amely az ötvenöt év­vel ezelőtti események feltárására, a valóság megismerésére irányul, így eredményezi ha­zánk történelmének egyik legizgalmasabb, legdicsőbb fejezetének alaposabb elemzését, s egyben a hazai és a nemzetközi forrada­lomelmélet gazdagítását is. Hőseink nyomában Lehet-e hőseinkre és hajdani dicső múltunkra másként emlékezni, mint nap.onta példásan, becsületesen élni, dicséretesen dolgozni. Fiata lók-állnak a történelmi példaképek nyomában, s így Pálfaivai Erika és Péter Anna, a salgótar jáni Bolyai Gimnázium második c. osztályosai is, akik kiváló tanulmányaik mellett, még külön böző tanulmányi versenyeken, többek közt az Arany Dániel elnevezésű matematikai versenyen is részt vettek- kulcsár — Tájékozottságot! SZOCIALISTA SZERZŐDÉST KÖTÖTTEK NAGYBÁJON VBAN A FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége és a helyi Bartók Béla Általános Iskola a kö­zelmúltban kötött szocialista szerződést. A gyáregység az együttműködés kapcsán vál­lalta az iskola tanulóinak és tanárainak étkeztetését, ezen kívül folyamatosan segítséget nyújt a pályaválasztáshoz, e 'segíti és szorgalmazza a gyár megtekintését, szemlél­tető eszközöket, fényképeket, tr’ lókat bocsát az iskola ren­du’ kezésére. A gyáregység KISZ-szervezete pedig közre­működött az „Egy raj, egy szocialista brigád” mozgalom szervezésében. Az iskola, az úttörőcsapat vállalta, hogy a szakember­utánpótlás biztosítása érdeké­ben a végzős tanulók köré­ben széles körű felvilágosító munkát végez, hogy egyre többen válasszák munkahe­lyül a FŰTÖBER-gyáregysé- get. A pályaválasztási vetél­kedőket úgy szervezi, hogy azok jól népszerűsítsék a gyáregység korszerűsítését, és egyre több tanuló válassza élethivatásául a vas- és fém­szerkezeti szakmát. A szocialista szerződést a FÜTÖBER részéről Prouza Tibor gyáregység-igazgató, Stuhl József párttitkár, Olt- vai Gusztáv KISZ-csúcstitkár és Sándor Jakab szb-titkár, az iskola részéről Pozsonyi Ti­bor igazgató, Hantos Sándor- né párttitkár és Domonkos Istvánná pedagógus KISZ-tit- kár írta alá. Mai kommentárunk Lakóbizottságokat választunk A napokban Salgótarjánban körzetekben. így rögtön, azon Mindebből követkézül, hogy is megkezdődött a lakóbiziott- melegében napvilágra kerül- a lakóbizottságok rendszeres sógok választása. Nagy vára- nek azok a gondok és teamiva- koaás előzi meg munkájukat, lók, amelyek- egy-egy lakóbi­már csak aaárt is, mart a mos­tani lakóbizottsagotera lénye­gesen nagyobb feladatok vár­nak, mint azokra a kisebb kö­zösségekre, amelyeket az el­múlt években választottunk. zottsógra várnak a következő hónapokban. Működtek már lakólbiziottsá- goik egyes bérházaikban Salgó­tarjánban régebben is. A kez­deti lendültet azonban megfa­Az előkészítés alapos és sok- fcújt, a tevékenység teljesen oldalú volt. Hónapok óta ta­nácskozások és megbeszélések témája volt, különböző fóru­és folyamatos támogatásra, ér­deklődésre, segítségre tartanak igényt. Ebben a munkában a népfront városi elnöksége ígért elsősorban támogatást, de vállalja a rá háruló részt a városi tanács is. Mivel a lakóbizottségokat az ot lakók közösen és demokr; leszűkült egy-egy bizonyítvány tiikusan válasz torták, öntevé­kiadáséra, itt-ott gyűlések megtartására. Voltaik olyan la- ahol a lakók ki az elnök, mokon napirendre került, hogy kóibizottságok, szükség van-e a lakóbizottsá- nem is tudták, gok megújítására. A végső vagy mi óéit szolgálnak a ház­szót maguk a salgótarjániak ban. mondták ki, amikor igennel A mostani választásokon a válaszoltak. Azóta napvilágot látott a városi tanács rendelete, amely jogilag is szabályozza a Hafcó- bizottságoik működését. kény társadalmi érdéfcképvisi lett szervként tevékenykednek Mondhatnánk azt is, hogy a helyi várospolitika legkisebb, a családokkal legközvetlenebb kapcsolatban levő fórumai. Szükséges, hogy a lakóiba- megyeszékhelyen tizenkilenc zottságok megfelelő tekintély­helyen alakulnak meg a {Lakó- lyel rendelkezzenek a ház la- bizott'ságok. Első és le@Eom.to- kói, a házfelügyelők, és termé- aabb feladatuk, hogy közelebb szelesen mások előtt is. Ezért A most megválasztott lakó- családokhoz, segítsenek a ki- bizottságok tevékenységére aebb-nagyobb gondok orvosid- nagy szükség van. Nem ható- sóban. Az ott lakók vélemé sági tevékenységet látnak el, ez nem is feladatuk. A lakó­bizottságoktól azt várják a bérházak lakói, hogy össze­fogják és irányítsák a közös munkára kész embereket. Ezért hangzott el a válasz­tások alkalmával szinte kivétel nélkül mindenütt az a megái- pasain megvitatták különféle lapítás, hogy a lákóbizottságok fórumok, mielőtt a tanács jó- tolmácsoljék a lakók vélemé­nyét, kívánságait, közvetítse­nek, ha arra szükség van. A lákóib-izottsáigok megválasz­tása általában a tanácstagi be­számolókat követi a választó­kéról jeneik az emberekhez, a illeti meg á bizottságokat vé­lemény ezési , kezdeményezési jog, hogy javaslatokat tehesse­nek a házat érintő kérdések­ben. Mindez csak úgy lehetsé­ges, ha a lakóbizottsági elnök kérdéseire, kérésére a tanács illetékes osztályai, és az in- iingatlanikezelő vállalat veze­tői azonnal válaszolnak, ille­tőleg intézkednek. Ha ennek vitatni akadálya van, azt is közölni kell. Nem titok, hogy mi, lakók váhiagyta volna. Éppen ezért fokát várunk a most megalia- az az általános vélemény, hogy kit ott lak ólbizottságoktól. Első- a lákóbizottságok jól szolgál- sorban azt. hogy képviseljék hatják a várospolitika céljait az érdekeinket és erősítsék a a közös m-nkát, az emberek - ''•-»lista társadalmi e-gv;Rt- összefosásáU élést. Cs. E. nyét tolmácsolják a tarfác®- tagmaik, a területi népfrontnak, illetőleg összejöveteleken köz­vetítik-a terveket, intézkedése­ket, véleményeket, javaslato­kat kérnek. A Hakóbizotts-ágokról szóló tanácsrendelet-tervezetet ala­— Amikor kezembe kerül helyi napilap adhatja. A egy-egy régi újság, mindig népfrontmozgalom legfőbb átlapozom. Kíváncsian né- célja, hogy mindenkit bekap- zem a címeket, egy-két év csoljon a közösség munká- távlatából érdekes megtudni, hogy annak idején miről ad­tak hírt, különösen, ha az in­formáció Pásztóról szól. Régi olvasója vagyok a NÓG- RÁD-nak. Egy idő óta egy kicsit „hivatali” szemmel is olvasom. Az az igazság, hogy sem nekem, sem az elnö­künknek nincsen még nagy gyakorlata ebben a munká­ban, s nagyon érdekes egy hírből megtudni, hogy má­sutt, más körülmények kö­zött működő népfrontbizott­ságok mivel foglalkoznak éppen. Hol tartanak ők, s hozzájuk képest hol tartunk mi? Az okos ötlet mindig jól jön, meg is valósítjuk, mint ahogy hamarosan be­kapcsolódunk a pásztói kert­barátok munkájába, a tiszta Pásztóért indított mozga­lomba, és egyéb, a lakosság minden rétegét megmozgató v jába. Ez pedig elképzelhetet­len anélkül, hogy az embe­rek tudomást szerezhessenek a szomszéd községben, vagy Hamarosan létrehozzuk a ipp?n. a megye legtávolabbi NÓGRÁD baráti körét. Az pontjan történtekről, egyik szervező én vagyok. Ez segíti az én munkámat, Olyanokat keresek meg, akik és ez segíti mindenkiét, aki a legkülönbözőbb munkate- valamennyire is érdeklődik rületeken dolgoznak, más- a körülötte zajló események- más az érdeklődési körük és ről. a közéleti tevékenységük —, hogy szinte mindenki képvi­seltethesse magát ebben a baráti körben. A legszélesebb körű tájé­koztatást a megye életéről a titkára. így vélekedik Vass József, a Hazafias Népfront Pásztó nagyközségi Bizottságának NÓGRÁD - 1974. március 21., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents