Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

&s5£*stésnan Teknősöknél

Magyarnándor. Rákóczi út V. Kövezett, járdával ellátott, tiszta, szép utca az Űj telepen*. Pusztai, tanyasi embe- - rek költöztek idg az elmúlt negyedszázadban. Teknős Pál- né vizet húz. készülődik az ebédhez. Közben emlékezik:

— A házat 1954-ben kezdtük építeni a férjemmel. Kölcsönt is vettünk fel, de jövőre lejár. Ugye szép a házunk? Két szoba, fürdőszoba, előszoba, kamra található benne. Sorra veszünk mindent. Idén a kerítést készítjük el. Régebben összehúztuk a naclrágszíjat. Egy keresetből építkeztünk, és nőtt a két gyerek. Takarékoskodtunk a ruházkodáson. Szűk esztendők voltak. ,

Nyílik az ajtó. betoppan Teknős Pál. Az állami gazdaságban dolgozik, immár negyedszázada. Komoly ember, nem afféle, aki egyik munkahelyét váltogatja a másikkal. Delet harangoznak, megéhezett.

— A felelősségem, nagy. Évi 10 millió forint termelési érték van reánk bízva a gazdaság sertés törzstenyészetében. Gyermekkoromban miről álmodoztam? Már nem is tudom! Azidőben jóformán mindenki a földdel, az állatokkal birkózott. Cselédek

voltak a szüleim. Erdőkür tön éltünk.

Egy mondatba sűrítve a a szakirányítás Teknős Pál feladata. Tizenhét ember munkáját irányítja. A fizikai erőre nagy szükség van, mert a technológia hagyományos. A süldőket továbbtenyésztésre adják ed. a selejt állatokat hizlalják és vágóhídra viszik.

— Örömömet lelem a munkában. Mindent elárul a súly- gyarapodás! Nem kell ahhoz üzemgazdásznak lenni. hogy következtessünk: egy kiló

húst 3,60 kiló tápszerből állítunk elő. A sertések havi súlygyarapodása 15,6 kilóami jónak mondható.

Városi embernek talán csak homályos elképzelései vannak arról, hogy egy mai sertéstartó telepen mivel etetik az állatokat. Magyamándorban tápszert és fölözött tejet kapnak! Nyáron a zöldlucema csemegének számít, gyors hízással honorálják a sertések a szakszerű gondozást.

A Teknős házaspár húsz éve él együtt. Csak egyetlen viharfelhőre emlékeznek szomorúan vissza. A házigazda 1970-ben súlyo6 fejműtéten esett keresztül. Nehezen gyógyult, de manapság már jól érzi magát. Munkája mellett ^két gyermekének életútjában leli örömét.

— Vasesztergályos az állami gazdaságban a 20 éves Pali fiam. Könnyen tanul. Már megbánta, hogy az általános utón nem ment középiskolába. Utólag megjött az esze. Beiratkozott levelező úton a gimnáziumba. Balassagyarmatra jár. Életének legnagyobb vágya, hogy repülős legyen. Azt hiszem, szellemieken nem múlik. De szigorú a rosta, csak tökéletesen egészséges fiatalokat vesznek fel, úgy tudom.

A család másik szeme fénye a 17 éves Marika. Salgótarjánban tanul a közgazdasági szakközépiskolában. Harmadik osztályba jár. a pénzügyi szakon. Tegnap hazautazott Magyamándorba. Ünnepelt a Teknős család Marika 17. születésnapját. Az édesanya mondotta, még az előkészületekről :

— A szép ünnepnapot családi- körben töltjük. Marika kedvenc étele a csokis szalámi. Azt készítek. Tollaslabdát szeretett volna születésnapjára — megkapja.

Harmonikusan él Ma gyár- nándorban a Teknős család. A szülők révbe jutottak, és nagy szeretettel egyengetik gyermekeik boldogulásának útját.

Rozgonyi István

Beszámoló Rétságon

(folytatás az 1. oldalról)

Az elmúlt évben tovább folytatták a romhányi cse- répkályhagyár rekonstrukciós munkájának H. ütemét, több mint 7 millió forint értékű munkát végeztek. Befejezés előtt áll a „Gránit” Csiszofló és Koronggyár munkája, ahod 9 millió forintot teljesítettek. Átadták a rétsági ÁFÉSZ éttermét, ugyancsak átadásra került Rétságon tíz családi ház. Javítottak a dolgozók szociális helyzetén a kulturáltabb szállítás érdekében egy Ikarus 55-ös autóbuszt vásároltak. Az építkezéseiknél megteremtették a dolgozók tisztálkodási lehetőségeit.

Az eredmény alapján hét és fél napnak megfelelő nyereségrészesedést fizettek ki.

Értékelték a szocialista brigádok versenyét, melynek alapján két brigád zöldkoszorús jelvényt kapott. Ezenkívül Hugyecz István hegesztő. Pacek Barnabás kőműves, Garamvölgyi József gépkocsivezető, Gregorcsok Mihály kubikus és Pikács Tibor kőműves Kiváló Dolgozó jelvényt és ezzel járó pénzjutalmat kapott.

Hetvenhét esztendős korában is fürgén mászik a létrán, szaporán húzza a gallyvágó fűrésat Erdélyi Józsi bácsi. Szé- csénybcm, az Arany János utcai házuk előtti akácfák tavaszi gondozását végzi, s bizony mittdan segítség nélkül. Pedig ajánlkoznak neki nagy gyermekei is, sőt 12 unokája közül is van, aki segíthetne. De évtizedok óta megszerzett jogait, a tavaszi munkákat nem adja át senkinek

J assan eljön az Ideje annak, hogy legelőre hajtják a gulyát Mihálygergén is. De milyen legelőre! Azon már semmi fölösleges bokor vagy gaz nincs. A múltkor rászórták a műtrágyát is. De ezt megelőzőleg, aki csak mozogni tudott a tagok közül, kinn dolgozott a Forrain. így nevezik azt az erdővel, mezővel körülölelt területet, amelyet kijelöltek a jószágok nyári legelőjének. Ott aztán szabad az élet Távolban a Vajastető mutogatja magát. Onnan van a széljárás is. Susog tőle az erdő, de szélvédett marad a rét. Legfeljebb gyenge fuvallat jut belőle a fennsíkra, annyi, hogy bókoljanak az illatos virágok. Néhány öreg tölgy és éltasebb fenyő, amely a réten megtöri az egyhangúságot. De ezt nagyon szépen teszi. Varga József, a tsz elnöke már tudja, hogy menynyire szeretek én arra barangolni. Elnéző mosollyal nézett rám:

Arra már senkisem járhat.

Igaz is, ezt majdnem elfelejtettem. Szöges drótkerítéssel több kilométeren körbevonták a területet, hogy idegentől megóvják a finom, fehérjedús pillangóst, a mélyedésen a szálasabb mezei, magasabban pedig az erdei füvet. Azt mondta Egyed Lajos, az egyik gulyás, akit Mihálygergén Kisparaszt néven emlegetnek, lévén ez a ragadékja. hogy majd most nézzék meg, mit produkál csak tejben az ő tehenészetük. Neki és ifjú Fe- nes József Pépének köze van ahhoz, hogy ilyen legelője lett

— kulcsár —■

a jószágnak. Maga az elnök is

Salgótarjániak kérdeznek Az ingatlankezelő válaszol

Rozsdásbarna,

büdös, meleg víz

zeten. egy-két éven belül nem lehet segíteni, mert ehhez új kutak, lágyítóberendezések, és főleg nagyon sok pénzre lenne szükség. Mást nem tehet az Ingatlankezelő .Vállalat: ha valahonnan zavart, bajt jelentenek, szerelőinket, szakembereinket azonnal a helyszínre irányítjuk. Szétszedik, javítják a berendezéseket, le- dugótazák, tisztítják a csöveket. Az is előfordul, hogy munka közben olajozódik a víz. Ezek a körülmények nagyon sok bosszúságét okoznak a lakosságnak és nagyon sok munkát, költséget jelentenek az Ingatlankezelő Vállalatalak. Nemcsak az Arany János utca 19-ben., hanem a 17-ben és a mögötte levő, legújabb épületben is előfordultak hasonló hibák. Iparkodunk, hogy a műszaki hibákat mielőbb kijavítsuk és a lakosság türelmét, megértését kérjük — mondta Naigy Imre.

F. L.

Hajósi Jámosné, Salgótarján, Arany János u. 19. szám alatti lakos kérdezi:

A fürdőszobában és a mosogatóban is meleg víz helyett, időszakomként és egyre gyakrabban miért folyik rozsdabarna, büdös víz, amiben, sem mosni, sem fürödni nem lehet?

Nagy Imre, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat műszaki vezetője válaszol.

— Az erőműtől érkezik a forró gőz, amelynek felhasználásával különböző műszaki megoldásokkal forró vizet szolgáltatunk a lakosságnak. Az egyes lakóépületben zárt rendszerben folyik a víz. Az elő- és utófűtőn keresztül állítjuk elő a meleg vizet. Az épületben tárolóboyler van, hogy csúcsidőben, amikor egyszerre sokan használják a forró vizet, lehetőleg ne fogyjon el. Ha mégis kevésnek bizonyul, akkor csak az előés utóíűtó berendezésen keresztül juthat a lakások csapjaihoz a víz. Körülményes lenne & műszaki berendezéseket és azok működését részletesen leírni. Csak annyit szeretnék elmondani, hogy ha a berendezések, műszerek, vagy a boyler közül csak egy is elromlik, vagy kilyukad, akkor a rendszerben keringő víz beszennyeződik, zavaros, piszkos lesz. Többnyire a meleg vizet tároló boyler lyukad ki és az okozza a bosszantó zavart.

Mi az oka és mire számíthatunk?

— Salgótarjánban elég rossz vízzel rendelkezünk, szaknyelven úgy mondják, hogy agresszív vizünk van. Ez azt jelenti, hogy rendkívüli módon támadja, marja a csöveket és a berendezéseket. Ehhez hozzájárul az is, hogy nincs előlágyító és ezért a készülékek még hamarább tönkremennek. Sajnos, eaen az áldatlan helyiül* í hap idén Patvare?

„Elővároshoz” méltóan

A tanácstagi csoport a helyszínen tartotta ülését, s a „terepszemle” után döntöttek arról, hogy az idén betervezett új járdaszakaszok mely utcákban épüljenek meg. A helyszín pedig Patvare, Balassagyarmat új „elővárosa”, mivel nemrégiben közigazgatásilag a vár roshoz csatolták.

Acs Boldizsár, a városi tanács osztályvezető főmérnöke legjobb ismerője a községfej iesztéssel kapcsolatos elképzeléseknek.

— Ha a járdaépítés került szóba, akkor ide tartozik, hogy a 600 lakosú községben 56 ezer forintot költünk a járdaépítésre. Ez összesen 500 fölyóméternyi szakasz jelent 50—60 ezer forintba kerül majd a kultúrház környékének rendbe rakása. A régi kastély, ahol most a kultúrház működik nagyon méltatlan, elhanyagolt környezetben van, illetve volt, mert a gazt, ami felverte a kertet — a lakosság már társadalmi munkában eltakarította. Az a terv, amelyet a környék rendezésére készítettünk, hosszabb időt enged a megválóéi tásnak, mint

az idei év. Salakpálya, gyermekjátszótér, parképítés, füvesítés, virágosítás — már jövő évre szóló elképzelés is. Mindenesetre a munka megkezdődik, annál is inkább, mert továbbra is számíthatunk a helybeliek társadalmi munkájára.

Van még egy lényeges dolog, ami a lakásépítéssel függ össze. A korábban házhelyekké kialakított telkek ugyanis elfogytak, beépült az a rész. A városi tanács ez évben új területet jelöl ki, és később ott is megkezdődik a házhelyek kialaki- tása.

1974. dátumához kapcsolódik még annak a nagyszabású munkának. a befejezése, mely több, mint kétmillió forintjába kerül a városi tanácsnak. Tavaly ugyanis megkezdődött Patvarcon a vízrendezési terv megvalósítása. Befejezésére még az őszi esős idő beállta előtt számítanak, s ezzel az oly’ sokat emlegetett probléma egyszer s mindenkorra megoldódik.

Ezek az idei tervek Patvarcon, s ez igazán nem kevés, főként, ha tekintetbe vesszük, hogy a közigazgatásilag együvé tartozás olyan plusz kiadásokat jelentett a városnak, amelyre a tervezési időszakban még nemi

számíthattak.

Országos középiskolai fotókiállítás

A forradalmi ifjúsági napok védnökségével. A kiállításon keretében országos középisko- húsz évnél nem Idősebb, kólái fotókiállítást rendeznek zépfokú oktatásban részesülő Pécsett április 4-től 16-ig. A tanulók vesznek részt, szemé- kiállítás, a Nagy Lajos Gim- lyemkéint legfeljebb négy kö- náziumban nyílik meg az is- teilen témájú, országos kiállí- kola KISZ-szervezete, a KISZ táson, vagy pályázaton még Baranya megyei Bizottsága, a nem díjazott fekete-fehér kép- Magyar Fotóművészek Szövet- pel. A megnyitón kerül sor a sége és a Népművelési Intézet díjkiosztásra is.

Hárman a

rábólintott, hogy van közük hozzá.

Nem kell félreérteni, nem

az ő ötletük ez. Régen is legelő volt ott. És egy tsz- üzemben nem ötletszerűen megy a munka, hanem felelősségteljes előrelátással. A mi- hálygergeiektől már korábban kihasítottak egy dűlőnyi területet, ahová felépítik az ivó- víztárolót. A birtokuknak ez a része túl a Dobrodán, napnyugtának van. Arrafelé inkább legeltetéssel, mint növénytermesztéssel foglalkozhatnak. így alakult ez a vidék. Aztán most, hogy a vezetőség ilyen gondossággal egyengeti a tehéntartást, álltak ide szolgálatba Egyed Lajos, a Kisparaszt és komája, ifjú Fenes József Pepe mint gulyások, és Egyed Miklósné tejkezelőnek. Ök azok hárman, akikre ezt a munkát bízták. Ilyen minőségben szóltak a legelő rendbe tételébe. Kisparaszt tömzsi, kemény ember, határozott. Azt mondta az elnök — célozván termetére — nem tudja, hol fér el henne az a sok akarat. Most is, amikor a fejőgépek sajátos hangjától zsongó istállóban találkoztunk, azt mondta:

— Majd egy éven túl nézze meg, mit fejünk mi — termete miatt ágaskodva, átkiáltott komájának az istálló túlsó standjára: — Igaz, Pepe?

Fejőskor mocorog a jószág, zsong a fejőgép, tágas is az istálló, persze, hogy nem hallotta Fenes, mit is akarhat tőmajorból

le a komája ilyen nagy elfoglaltság közepette, mintafe- jés.

— Nem értem!

— Azt mondom, hogy jövőre több lesz a tej — jó hangosan.

— Több — jön Fenes hangja szűkszavúan.

— ö is azt mondja — nyugtázta Kisparaszt.

Semmi kétség, a Dobroda középső és alsó folyásán náluk legszebb a tehénállomány. A gulyások szeretete meglátszik a jószágon. Ezt a munkát másképpen csinálni — mint szeretettel — nem lehet. Egyed Lajos ezt ezzel a pár szóval szokta megfogalmazni: „Itt se vasárnap, se ünnep ...” Ebben minden benne van. A megbecsülésük természetesen nem marad el a tsz részéről. Négy- és ötezer forint között havonta megvan nekik. Az elnök kedvükbe jár. Kisparaszt mégis elégedetlenkedett. A múltkorában folyt a vita napokon át köztük meg a vezetőség között. Mert Vargát, az elnököt sem kell félteni, ha a közös érdekeiről van szó. Arra vigyáz. A fejőgép kezeléséért régebben száz forintot adtak. Ezt ötvenre csökkentették. De öt fillérrel literenként felemelte az első osztályú tejpótlékot. Akkor ez Egyedet megzavarta, és tiltakozott. De most, hogy rákapcsoltak, és bánnak a jószággal,

rájött, hogy nem is rossz ez.

Hozzáértéssel kell dolgozni. Fej és közben nagyon elfoglalt a gulyás. Oda kell. figyelni az edényekre, az állatokra, szóval nincs idő a társalgásra, csak félvállról. De amikor Egyed erről a díjazásról akarta kifejezni véleményét, kilépett a placcra, huncut mosoly ült az arcára, kacsintott:

— A tej után azért jól jár az ember.^ — Hangosan derült, és vissza a tehenek közé. Azért vállalták a tehenészetet, mert szeretik a jószágot, de nagyon. Egyed külön- külön ismeri valamennyit, pedig már telve velük az istálló. Mondja, hogy otthon apjának is voltak jószágai. Ott szerette meg. És azért is vállalták minden nehézségével együtt a tehenészkedést, .mert kifizetődő.

— Azért dolgozom, hogy jól éljek. Nen| igaz?

Persze, hogy igaz. Szóval ott. Mihálygergén a tsz-ben a közös meg az egyén érdekét gondosan összeegyeztették. Kár, hogy maroknyi gazdaság csupán. Beszélgetnek már a szomszédokkal való egyesülésről, amire Egyed azt mondta:

— Mi majd bízonvítjuk. hogyan kell tehénnel hasznot hozni.

A nnyi bizonyos, a tehenésszé tét szépen megalapozták. Majd a nyár, amikor már kinn a Forrain legel a gulya, akkor lesz az igazi. Ezt várják a gulyások is, Egyed Lajos Kisparaszt és ifjú Fenes József Pepe.

Bobál Gyula

NÓGRAD - 1974. máicius 17., vasárnap 3