Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

SZÍNHÁZI ESTÉK Két úr szolgája, avagy: egy öröklríss vígjáték „Betűországban" jártunk Mánáluinik még a naiv «sko- ladrámak járták, araikor Eu­ropa azíinpadaki már olyan szeraők aratták fényes» sikere­det, mint a franciák Moliére- je és az olaszok Goldonija. Az olasz s/in{*ad nagy reneszán­sza tulajdonképpen. Carlo Gol­doni mester nevével azonos lógatom. A velencei seületésű, jócsa- 'udból való fiú érdeklődése már . a korai gyermekévekben különös vonzalmat mutat a színház iránt. Bábszínpaddal játszadozik, és életrajziulhatói szerint már nyolcéves korában megírja egy színdarab vázla­tát. A későbbi években. de még kamaszíővel megszokik a családi házból. vándortrup- pokhaz szegődik, ahol a jóké­pű Eú női szerepekben, szép filtereket arat. A család azon­ban. nem hagyja sokáig ,.zül- leni”, haaaparancsolja, ekkor­tól jogot tanul, diplomáciai szolgálatba szegődik, később ügyvéd lesz, hogy élete dere­kán, újból visszaforduljon ré­gi szerelméhez, a színpadhoz. öttől,, kezdve, mint rendkí­vül . termékeny vígjátékíró, sorra aratja sikereit, de nagy riválisa, a nálánál is sikere­sebb Gőzei elől kitér, és szék­helyét Párizsba téve át,'- az olasz színház igazgatója lesz. Egy idő után anyanyelvévei is szakít, franciául írja műveit, amelyek aztán a siker csúcsa­ként a Comédie Francaise színpadára is bevonulnak. Goldoni legsikeresebb, máig népszerű, és szinte állandóan játszott műve a Két úr szolgá­ja. A furfangos inas mulatta­tó históriája a magyar színpa­doknak is közkedvelt műsor- darabja, melynek első fordítá­sa Sághi Ferenc vállalkozása­ként 1831-ben született meg, majd több fordításával is ta­lálkozhattunk. Ezek közül Révay József 1955-ös adaptációját tűzte most műsorára a szolnoki Szigligeti Színház, s mutatta be a héten a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont színpadán is. Horváth Jenő Igényes, értő rendezése sok szellemes ötlet­tel aknázta kd a darab vérbő humorát, szellemes fordulata­it, és jól segítette a kitűnő előadási együttes munkáját. Közülük is a legélveaetesebbet — a szerepből adódóan — Trufaldino, a minden. hájjal megkent, csavaros agyú szol­ga alakjában Szomtoathy Gyu­la nyújtotta. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a fiatal mű­vész eszközeiben mind éret­tebb és igényesebb fel-adatokra kész, akiben még sok örö­münk lesz. Remek vígjátéki figurákat kaptunk továbbá a vendég Máriása Józseftől — mint Pamtalone-tól, a lányát, Clarkét megszemélyesítő, igen Holnapra az egyik óvoda nagycsoportosait várják. A gyerekek beülnek majd a me­sesarokba. ismerkednek a. ké­peskönyvekkel. Jövőre talán mar ők is a „betűország'’ tel­jes jogú tagjai lesznek. Tavaly ezer iskolás iratko­zott be a városi gyermek- könyvtárba. Február közepén járunk az eddig eltelt másfél hónap alatt már 555 az olva­sók száma. A sikeres rendez­vények mellett mi köti ide a gyerekeket? Hogyan zajlik egy nap mesedélután, vetélkedő, diavetítés nélkül? Milyen gye­rektípusokkal és pedagógiai kérdésekkel találkozhat a könyvtáros munkája során? — erre keressük a választ. Két kisfiú érkezik, nagy is­kolatáskákkal. Gyorsan leve­tik a-kabátjukat, a táskából előkerülnek a matematika fü­zetek. Amíg a könyvtáros né­ni kikeresi a lexikonok, kézi­könyvek polcáról a témájuk­hoz tartozó kötetet, jó lenne megcsinálni a házi feladatot. — A II. világháborúval fog­lalkozunk. Nagyon szeretem a j háborús könyveket — mondja György Jóska, a Május 1. úti iskola hetedikes tanulója. — Valamilyen vetélkedőre készültök, vagy ez úttörőfel­adat? — Nem, csak ez érde­kel minket — magyarázza és kissé csodálkozva néz ram: nem látom, hogy milyen jó itt ülni, böngészni a könyvek között? * Kedves arcú, félszeg gyerek lép a kölcsönzőasztalhoz. — Mindegyik könyvet elolvas­tad? — kérdezi tőle Túrái Gá- borné. — Igen .. . Jancsi a könyvtár egyik leg­gyakoribb látogatója. A gyógy­pedagógiai osztályba jár, nem tud rendesen írni, olvasni. Mé­gis, szerfölött érdeklik a köny­vek, végiglapozgatja őket, órá­kig elüldögél Itt. A délutáni foglalkozások, a többiek tár­sasága, a könyvtárosok érdek­lődő, irányító szavai segíthet­nek valamit abban, hogy ki­csit gyarapodjanak az ismere­tei, kapcsolatokat tudjon ki­építeni. hívja a gyerek figyelmet az érdekesebb részekre. A gyere­kek lelkesen toborozzák az új olvasókat, hiszen öt új tag szevezését ajándékkönyvvel jutalmazzuk. ■— Igénylik a gyerekék a be­szélgetést, a könyvtáros taná­csait? — Legtöbbjük magától is mesél, az olvasás örömét meg akarja osztani velünk. Él­ményt jelent egy-egy kitárul­kozó, őszintén reagáló gyerek. — A pedagógusok felfedez­ték-e a könyvtár lehetőségeit? — Jó kapcsolatunk van az iskolákkal. Környezetismere­ti órákat, a napközis foglalko­zások egy részét is itt tart­ják. ha a „bölcs bagoly” so­rozat könyveit akarják kézbe • adni, vagy a kölcsönzés után diavetítéssel megörvendeztet­ni őket. Egy nagypapa nyit be az unokáiéval. A kislány határo­zottan lép a polcokhoz, mialatt a bácsi visszaadja a könyve­ket. — Sok gyereket kísérnek el a szülők, nagyszülők vagy a testvérek? — Több esetben velük jön­nek el először. Van olvan pa­pa, aki maga is elolvassa a kötelező olvasmányokat, fel­Üjabb olvasók jönnek. Egy kislány Hegedűs Géza: Mene­külő herceg című könyvét ké­ri — még van egv oéldány be­lőle, nem kapkodták el min­det. Többen letelepedtek a ki­választott könyvvel az aszta­lok mellé, mások a kézikönyv­tár oolcain böngésznek, kér­dések röpködnek. Zajlik a könyvtári élet — ezt nem le­het elég korán elkezdeni! —m— Jelenetek a nagy sikerű Goldoni-vigjátékból (Fodor T. felvétele) dekoratív Szilváesy Annám á- riától a jellegzetes karikíroaó készségű Halász Lászlótól, az olaszosan temperamentumos Csomós Maritól, az ifjú sze­relmeseket alakító Simon Pé­tertől és, Györgyfalvy Pétertől, továbbá Kürtös Istvántól, An­tal Anettától. Lengyel István­tól és id. Tatár Endrétől. Székely László mutatás dísz­lete és a jelmeztervező Bata Ibolya közreműködése ugyan­csak jelentősén hozzájárult a Két úr szolgája salgótarjáni szép sikeréhez. (barna.) Mai tévéajánlatunk 17.30: A Bakonytól az Ama- zonásig. Kalandozások Molnár Gáborral, első rész. Molnár Gábor vadász, kutató és író 1908-ban született és még csak 22 esztendős volt, amikor, 1930-ban — a Magyar Nemze­ti Múzeum megbízásából — el­ső expedíciós útjára utazott Brazíliába. A cél: gyűjtés volt, a múzeumi anyag kiegészítése, igen nehéz körülmények kö­zött. Két társa megbetegedett és visszafordult, így Molnár Gábor egyedül folytatta útját. Ehhez még anyagi támogatást sem kapott, s elejtett állatok bőre, valamint mérgeskígyók eladásából tartotta fenn ma­gát. Gyűjtőútja> a nehéz kö­rülmények ellenére Is sikeres volt. 1932-ben a kutatót bal­eset érte: egy robbanás követ­keztében elveszítette szemevi- lágát. Ekkor kezdett élményei­nek feldolgozásához: előbb — 1933-ban — újságcikkben, majd — 1940-ben — könyv­formában. Azóta rendszeresen jelentet meg tudományos cik­keket, vadászéletének élménye­it színesen leíró könyveket. Sikerére jellemző, hogy több munkája több kiadást is meg- j ért. s a könyvesboltokban mégis ritkán találhatóak mű­vei. A filmből megismerhet­jük az író-kutató kalandos életútját, amelvnek első. 1930- as brazíliai kutatóútig követ­hetjük nyomon kalandozásait. Filmszínházaink iátsszák ... 1» rendőrség megküsrsöni id Elég a bombamerényietek­re gondolni, vagy kimondani azt a szót: maffia, és máris világos, hogy Olaszországban a bűnözés, a banditizmus élő közbiztonsági kérdés. Ennek — elsősorban baloldali — rende­zők filmjeikben is hangot ad­nak. A maffia működéséről, akcióiról, vezetőinek és a rendőrségnek homályos ügyei­ről szinte évenként készül egy leleplező film, megtörtént ügyek alapján. A címben Idézett olasz— NSZK bűnügyi film nem a maffiával foglalkozik. Rómá­nak a nagyvárosnak a közbiz­tonságát kritizálja, a rendőr­ség tehetetlenségét és azt. ho­gyan használják ki a követke­zetlen törvényekből következő zavaros helyzetet egves körök, saját politikai céljaik érdeké­ben. Az egyszerű kriminek in­duló film nagyon hamar át­vált éles társadalomkriti'kává, rámutat a fonák helyzetre, mi­kor a rendőrség elfogja a bű­nözőt, hogy azután az egy­mással összejátszó ügyész és ügyvéd tisztára mosva, szabad­lábra helyeztesse, ahol rend­őrséget otthagyott, mindenra elszánt gazfickók bűnüldözők szerepét játszva, kivégezhet­nek embereket, és kelthetnek olyan terrort, hogy az alvilág a börtönben keres menedéket, s ott sem mindig talál. A film krimihez illően, ál­landóan ébren tartja a figyel­met, de emellett rámutat a társadalom bűnösségére, mely­ben az igazság mellékes té­nyező, ha kell halálra van ítélve. Rendezése és az ope­ratőri munka egyaránt méltó a komoly témához. ..... N agy építkezésbe fogtak a m iit év szeptemberében Ka- rancslapujtőm: a köoraeti mű­velődési ház épületéhez egy 00 m2 alapterületű új épület­részt „ragasztottak”. A mun­kálatokat, amelyek befejezését május Írre tervezik, a közös községi tanács költségvetési üzeme végzi. Mi tette szüksé­gessé az épülethozzá-építést; milyen, célokat szolgálnák majd az új épületrész helyisé­gei? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Teplám Lászlót, a községi tanács végrehajtó bi­zottságának titkárát. — Az az igazság •— kezdi a beszélgetést —. hogy ez a kultúrház is úgy épült, mint a többi, a régi közművelődé­si ‘ felfogás szerint. A mai, korszerű igényeknek eredeti állapotában, mór egyre nehe­zebben, sőt egyáltalán, nem telelt meg. Ezért határoztunk a bővítés mellett. A körzeti könyvtárat kiköltöztettük a kultúrházból, egy mellette le­vő épületbe, s az ifjúsági klu­bot is, ideiglenes jelleggel, iobb híján áthelyeztük a kas­télyba. Az ifjúsági klub májusban, az átadás után költözhet visz- sza a művelődési házba, an­nak jelenleg is építés alatt Bizalmat kapott agy kislány álló szárnyába. Itt kap önál­ló helyiséget a MHSZ-lövész- klub, a KÍSZ-alapszeiveaet, a KISZ-titkár és a művelődési ház igazgatója. A korábbi igazgatói szoba, az üresen ma­radt könyvtárhelyiség és az olvasóterem szintén a szakkö­ri és egyéb kiscsoportos fog­lalkozások céljaira szolgál. A községi tanács az építkezéshez jelentős anyagi támogatást ka­pott a megyei KlSZ-bizott- ságtól. Nem lebecsülendő a helyi termelőszövetkezet meg­értő segítsége sem: munkagé­peit kedvezményesen bocsá­totta a községi tanács rendel­kezésére. A művelődési ház kiadásaihoz, évi 2—3900 fo­rinttal rendszeresen, hozzájá­rul a Kaxancslapujtő és Vidé­ke ÁFÉSZ is. Ezt az összeget az öntevékeny művészeti cso­portok kapják, amelyekből jelenleg az országos sikerrel büszkélkedő Gong Irodalmi Színpad Salgótarjánba, a Me­gyei Művelődési Központba való „beköltözése” után, csuk NÖGRÁD — 1974. február 14., csütörtök az asszonykórus működik. A művelődési ház új igazgatója remélhetőleg más területeken elért eredményekkel fogja majd ezt a veszteséget feled­tetni. Viczián Katalin a társköz­ségből, Karancsaljáról jár dol­gozni. Ottjártunkkor épp a tanácsházán gépelte a műve­lődési ház Idei munkatervét. Sok szép tervet, helyes elkép­zelést tartalmaznak a fehér lapok. A kérdés csak az: mit sikerül mindezekből megvaló­sítani a fiatal, ambiciózus, de a közművelődési munkában kevés tapasztalattal rendel­kező igazgatónőnek? A köz­ségben mindenesetre bizalmat szavaztak neki. — Azt szeretném, ha a jö­vőben minél többen megfor­dulnának a kul túrházban, el­jönnének a rendezvényeinkre. Ezt csak úgy tudom elképzel­ni, ha valamennyi közműve­lődési intézmény — könyvtár, művelődési ház — vezetője összefog a közös cél érde­kében. Munkámban nagyobb mértékben szeretnék támasz­kodni elsősorban, az iskolára és a KISZ-re, aztán az MHSZ* re, a termelőszövetkezetekre és az ÁFÉSZ-re is. Különösen jó volna, ha a fiatalok aktivizá­lódnának. bátrabban kezdemé­nyeznének, juttatnák kifeje­zésre igényeiket. Mert az el­múlt évben nem volt kielégí­tő a népművelési tevékenység társadalmasítása, a tömegszer­vezetek sem fogalmazták meg a kultúrházzal szembeni kul­turális igényeiket. Viczián Katalin mindezekért más minőségben is felelős: ő a területi KlSZ-csúcsvezető- ség titkára. — Ha elkészülnek az ÚJ he­lyiségek, magnósklubot szer­vezünk, sakkszakkört, és mé­hész-szakkört alakítunk. Je­lenleg ezek iránt a legnagyobb az érdeklődés... Hogy később mit szervezünk, azt az igé­nyek fogják maid eldönteni, de addig is még egyszer: az össze­fogás szükségességét hangsú­lyoznám, mert csak így tud­juk közművelődési célkitűzé­seinket megvalósítani, csak így tudunk előbbre jutni. Kívánjuk, hogy ez a törek­vés megértésre és szövetsége­sekre találjon Karancslapuj- tőn, ahol az elmúlt hónapok — közművelődési szempontból — látványosság nélkül teltek el, de közel sem dologtalanul. — ok — Az Állami Déryné Szinház bemutatta Gerencsér Miklós: I-’erde ház című színművét, amelyet Csongrádi Mária ren­dezett. Jelenet a darabból A hónap képe'" pályázat A Kiváló Együttes címmel 1972-ben, majd egy évvel ké­sőbb nívódíjjal jutalmazott Nógrád megyei Fotóklub újabb, az esztétikai és vizuá­lis nevelés szempontjából fi­gyelemre méltó kezdeménye­zéssel jelentkezett Salgótar­ján és a megye közönsége előtt. Februártól kezdődően, havonta meghirdeti „A hónap képe” című pályázatát, ame­lyen minden megyénkben élő fotóamatőr és -szakkörös részt vehet. A megyei fotóklub a pályázat rendszeres kiírásától az alkotó tevékenység gazda­godását és színvonalának ja­vulását várja. Az érdeklődők bővebb felvilágosításért a sal­gótarjáni József Attila Megyei’ Művelődési Központban széke­lő fotóklubhoz fordulhatnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents