Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-14 / 37. szám
AZ OLVASÓK -------- FÓRUMA Le vele sóink jelentik Vöröskereszt es ülés Nőtincsen Nem mindennapi tevékenyedet tárgyaló, de rendszeresen tevékenykedő, a területen szerényem dolgozó Vöröskereszt szervezet tagsága és vezetősége ülésezett Nőtincs községben. A szépen berendezett tanácsteremben 35—40 aktíva jelent meg, akiknek Szabó Im- réné községi Vöröskereszt-titkár köszöntő szavai után dr. Havasi István körorvos, a Vöröskereszt elnöke adott tájékoztatót a helyi tevékenységről. Beszédében utalt arra, hogy az elmúlt évben igen sikeres továbbképzés keretében polgári védelmi feladatokkal foglalkoztak a községben, de ezen túlmenően fő feladat volt, és jelenleg is az önkéntes véradás megszervezése. Beszédében utalt arra, hogy az elmúlt napokban Szendehely községben volt önkéntes véradás, amelyen mintegy 107 fő jelentkezett, és a jelentkezők közül 103-tól vettek vért a balassagyarmati véradó állomás dolgozói. Havasi doktor bizakodását fejezte ki aziránt, hogy a február 17-én Nőtincsen sorra kerülő véradáson is hasonlóan szép sikereket érhetnek el. A véradást február 23-án vöröskeresztes bál követi Nőtincsen, amelynek levételéből a véradók és a Vöröskereszt aktívái részére kirándulást szerveznek. A programban budapesti színházlátogatás, kiállítás- és tárlatlátogatás szerepel. Végül a körorvos a legaktuálisabb társadalompolitikai, népesedéspolitika kérdésekről adott igen értékes tájékoztatót. majd a Vöröskereszt titkára ismertette az 1973-as évi munkatervük végrehajtását, melynek keretében igen sok lakóház elérte a tisztasági mozgalom „Tiszta udvar, rendes ház” teltételeit. Utalt az 1974. évi feladatokra, majd elfogadták a munkatervet. Céljuk többek között az egészségügyi felvilágosító munka, a családvédelem, a veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek, családok segítése, támogatása. Szendehelyen a szociális körülményeknek nem megfelelő cigánysor felszámolásának elősegítése oly formában, hogy minél több család kapcsolódhasson be a kedvezményes lakásépítési akcióba, amelynek feltétele a folyamatos. rendszeres munkaviszony, s az építőket a tanács ingyenes házhelyjuttatással segíti. Tervükben szerepel az egyedül élő öregek segítése, patro- nálása, öregek napjának megszervezése stb. Bízunk benne, hogy az egészségügyi felvilágosító és propagandamunkájukat siker koronázza, s kívánjuk, hogy széles körű megértésben és támogatásban legyen részük a helyi lakosságtól és a területen élő, tevékenykedő gazdasági és egyéb szervektől. Vidovszky András Nőtincs A tiszta Pásztóért Magyarországon eléggé fejlett a papíripar. Különösen a diósgyőri gyárban készítenek, illetve gyártanak európai szinten is jó minőséget. Minden papír szép a maga helyén. Az utóbbi években sokat fejlődött a csomagolás módja és milyensége, aminek a vevők is nagyon örülnek. A hiba ott kezdődik, hogy ezek a csomagolásra felhasznált papírok a rendeltetésük betöltése után nem mindig kerülnek » elelő helyre, hanem a Hogy milyen nagy figyelmet fordít’irk az állatokra, mi sem bizonyítja jobban, mint az e fára elhelyezett tábla. Alanya—=> f'VŐ'- :- i’Lmh.lj kutyák részére. — fodor — járókelők gyakran „sétaútra” küldik őket Pásztó minden területén találkozunk elszórt papírokkal, ahogy viszi, csörgeti, sodorja a szél, vagy csendben meglapulnak egy-egy fa, esetleg villanyoszlop tövében. Ha eső vagy hó esik, a gyengébb minőségűek gyorsan szétmálla- nak. Igaz, nemcsak Pásztón, másutt is látni, de seholsem szemet gyönyörködtető látvány.. Még kevésbé ebben a szépen épülő nagyközségben. Nem bántja a szemünket?! Nem mi vagyunk azok, akik. átszórjuk?! A parkettás, szöveges. napfényes és virágos aj lakásokban is s ilyen köny- rv/en eldobáljuk a szemetet?! . lem hiszem. Ha véletlenül lesik, gyorsan felvesszük, mert az a lakás a ml tulajdonunk, ni vigyázunk a szépségére és a tisztaságára. De hát miénk i park is, az utca is, minden, mi körülöttünk épül és szénül. Épp ezért erre is vigyázunk, ne szemeteljünk, s ha átunk olyanokat, akik szétszórjak a papírhulladékot, ne •estelijük megszólítani őket. Ebben az évben a nagyközségi közös tanács nálunk is meghirdeti a „Tiszta és virár íos Pásztóért”-ipozgalmat. En- sek sikere és eredményessége elsősorban rajtunk múlik najd. Az első lépés, az első feladat máris adott: NE SZEMETELJÜNK! Bízom abban, hogy a pásztóiak, akik mindig büszkék voltak a hajdani mezőváros s a jelenlegi nagyközség környékének szépségére, mindent megtesznek azért, hogy benn az utcákon és a parkokban is rend és tisztaság legyen, hogy az idelátogató kellemes emlékeket vigyen magával az ország különböző vidékeire. Persze, elsősorban magunknak szépítsük és építsük a nagyközséget p leendő ’’::"o=t! Tóth Istvannc Pásztó, Sport utca 7. Jó eredmények a fatelepen A nagyba tuny j erdészeti központhoz tartozó mátra- mindezentí fatelepről az elmúlt évben. 939 vagon rönk-, tűzifát és papirüét raktak be a vasúti kocsikba és szállítottak el, szemben az előző évi 585 vagonra teljesítessél. Ez a mennyiség 354 vagonnal több a bázisidőszakhoz viszonyítva. A mátramlndsaenti fatelep öt évvel ezelőtt létesült az erdő- gazdaság központosítási terve alapján, s azóta komoly ösz- szegű beruházásokkal alakították, korsaerűsí tették a telepet. Az erdő területéről a fa szállítását saját gépkocsikkal végzik. A belföldi piacon kívül a tőkéspiacra is jelentős mennyiséget szállítottak, túlnyomó részt cserpapírfából. A munkakörülmények javítására és a szociális létesítmények megteremtésére is nagy gondot fordítottak, komoly összeget áldoztak. Hájas Gyula, a telep vezetője örömmel számolt be arról, hogy a vasúti kocsikat egy-két kivételtől eltekintve időben és igényük szerint kapták meg, ami nagyban elősegítette a telep kimagasló eredményét, összegezve: a szállítóeszközökkel nem volt gond, ez a telep és az áldomások jó kapcsolatának elmélyítését tükrözi. Endrész Ferenc állomásfőnök is jó véleménnyel van a telep munkájáról, hisz’ a leadott kocsikat időben megrakva szokták visszaadni szállításra. A fiagyártmánytermelő- részleg is. amely ugyancsak a telephez tartozik, a Marx Károly és a Bedő Albert nevét viselő brigádok tagjai igyekeztek vállalásaikat az elmúlt év során túlteljesíteni. Ezenkívül jelentős mennyiségű társadalmi munkát is végeztek. Ami pedig az 1974. évi munkájukat illeti, még nagyobb ütemben, nagyobb mennyiségű fát tudnák majd elkészíteni, mivel a gépesítés területén nagyon sokat tettek az elmúlt esztendőben Szűcs Ferenc Havonta 900 híradástechnikai gépet javítanak a balassagyarmati GELKA-ban. Az Itt dolgozó hat műszerész az egész balassagyarmati járás területén végez rádió-, televízió-, lemezjátszó- és magnójavítást. Sajnos, javítóműhelyük elég kicsi, így raktározási gondokkal is küszködnek. Képünkön Dekány László képcsőhibát határol be — fodor — Panaszok és intézkedések A Volán már vizsgálja Tisztelt Szerkesztőség! A dolgozó nők érdekében azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy panaszunkban segítségünkre legyenek. Több mint félszázan járunk dolgozni Nádújfaluból Jánosaknára a Női Fehérneműgyárba. Évek óta panaszuk, hogy az oda- és visszautazás nem megfelelően biztosított, a különböző buszjáratok, mire a falunkba érnek, mind zsúfoltak. Ilyenkor tülekedés, veszekedés, szitkozódás van, a sofőrök pedig nem akarnak fölvenni bennünket, mert a buszon már így is szorosan vannak. Már többször kértünk panaszunkban segítséget, de sehol sem hallgattak meg bennünket. Félszáz asszony nevében Kortoczóné A félszáz dolgozó nőt érintő közlekedési panasz kapcsán megkerestük a 2. sz. Volán Vállalat személyforgalmi vezetőjét, Takács Itvánt, áld tői az alábbi tájékoztatást kaptuk: — A jánosaknai fehérnemű- gyár vezetőségétől a napokban kaptunk hasonló bejelentést, ezt megelőzően pedig szóbeli bejelentés alapján már vizsgálatot rendeltünk el az említett vonalon közlekedő autóbuszok utasszámlálását illetően. Az utasszámlálás eredménye azzal zárult, ha a vonalon közlekedő járatok mindegyike az előírt megállóhelyeken megáll, akkor az utasok zökkenőmentesen, ülőhelybiztosítással is, kényelmesen munkahelyükre érkezhetnek. Most, miután a gyár levelében is igazoltnak látszik az a feltevés, hogy az egyes kocsik nem állnak meg a megállóhelyen, nem vesznek fel utasokat, újabb ellenőrzést rendeltünk el hosszabb távon. Az ellenőrzés minden bizonnyal megállapítja a mulasztó gépkocsivezető személyét, miután osztályunk nem fogja elmulasztani a felelősségre vonást sem! Kérjük a levél íróinak türelmét, megnyugtatásuk érdekében jelen pillanatban ezt a választ adhatjuk panaszukra — fejezte be nyilatkozatát Takács István. Mosdó és öltöző épül A kisterenyei vasúi'1" o mái dolgozóinak immár 28 év a gondot okozott a szociális létesítmények hiánya. Most, a VII-es pályamesteri szakait pályamestere, Lassú Imre tájékoztatása aiapján közölhetem, hogy az elmúlt év végén elkezdték az állomási áruraktár átalakításával a mosdó (hideg-meleg vizes) öltöző létesítését. Egyben keretet kaptak arra is, hogy mintegy V i méter vízcsőveze ték-rendszc r kiépítésién keresztül az egész állomás ivóvízellátását is megoldják. A pályamester, valamint Sipos Béla, a Kossuth, brigád vezetője elmondották, hogy szeretnék ezt a munkát április 4-e előtt befejezni. S hogy ez így is legyen, fontcs még elmondani, hogv az állomás dolgozói az előző években többször felvetették: még társadalmi munkával is készek segíteni abban, hogy a szociális létesítmények megvalósuljanak. Most. ha ígéretüket megtartják akkor rövidebb időn belül is elképzelhető a létesítmények építésének befejezése Ha ez valakinek • megéri, akkor nekik többszörösen is. Sz. F. Szentéről, a Petőfi út 11- ből kaptunk panaszos levelet Olvasása után azonnal úgy döntöttem, felkeresem a levél íróját, mert a terjedelmes levél azon túl, hogy kétségbeesést tolmácsolt, olyan érzéseket keltett bennem, hogy sokkal több nyomorúság és szenvedés lakozik a levél írójában, mint amennyit papírra vetett vagy vettetett.- Levélrészlet. „Négyszázkilencvennyolc forint járadékból tartom fenn magam Ebből ugrálni nem nagyon lehet. Igaz, hogy ehhez kapok még havonta a termelőszövetkezettől ötven forintot, de még így is kevés, hisz’ mindent ebből kell megvalósítanom. Az elmúlt év végén kértem a tanácstól segélyt sajnos nem kaptam. így aztán nem lett sem meleg cipőm, sem meleg ruhám. Most is mezítláb vagyok a fájós lábaimmal ... Én vagyok a világnak a számkivetettje, nincs aki az én pártomat fogná. Pedig lábaim megbénultak még kicsi gyermekkorba?!, kezeimre sem tudok fogni Ezt mindenki tudja rólam a faluban. Nekem eddig még mindenki csalt rosszat ...nincs, aki az én pártomat fogná akart, a mai napig is nemhogy segítenének, inkább a sárba taposnának, dehát nagy igazság az, hogy a jég is ott törik, ahol a legvékonyabb ...” Kétbodonyha utaztam a községi közös tanácsra. Szente ugyanis ide tartozik közigazgatásilag, — ahol február elsejétől új ember áll a tanács élén, A tanácsnál úgy döntöttünk Zagyvái Sándorral, a tanács elnökével, együtt megyünk át a panaszoshoz Szentére. A látvány lehangoló, szomorú valóságról tanúskodott. Fehérre meszelt öreg vá-, lyogházban találtunk a levél írójára. A körülmények? Az első helyiség, amelyen át a lakásba jutnak. olyan fásikamra féle. jól megférnek benne a ház állatai. A szobaajtón kopott sötét függöny, a szobaablakon u'gvanúgy, a Mnv még véletlenül sem törik át az üvegen. Ebben a sötét helyiségben él Valykó Rozália teljesen magára maradottam Társa a földes szoba meg a szegénység. Vetett ágya végében botra támaszkodva, kuporogva fogadott bennünket, Mezítláb állt a földön. mert a merev cipőt nem bírják megbénult lábai. Valami könnyű posztó cipő volna jó, de nemi tud utánajárni, meg pénze sincs elegendő, hogy vásároljon kiesd lábaira valót. Kilencéves korában bénultak meg végtagjai, akkor négy évig Budapesten gyógykezelték, de azóta egyre jobban romlik állapota. Édesapja 51-ben hagyta itt örökre, azóta egyedül dacol az „élettel”, nincs senkije. Azt mondta, volt olyan tele is, amikor ráfagyott a dunna az ágyban, s nem volt aki ajtót nyitott volna rá. Most egy szomszédja van, aki segit a bevásárlásban, vagy a tűzrakásban. vagy ha vízre, petróleumra van szüksége. Most éppen a tüzelője fogyott ei — mondja, kér a termelőszövetkezettől, ha nem kap. akkor vásárolni fog. Árad panasza felénk, mint a hömpölygő folyam. Segítenénk. Ezt a segítséget azonban kétkedve fogadja, nem akar megbarátkozni a szociális otthon gondolatával. Magyarázzuk a kiutat, mit jelent emberi közösségben élni. mit jelent az állandó gondoskodás, a szeretet. az orvosi, felügyelet és gyógyítás. Mit jelent életében egyszer egy meleg vízzel telt fürdőkádba bújni. Végre embernek lenni, emberhez méltó környezetbe jutni. Erezni a gondviselést a törődést. Nézni a televíziót, kimenekülni a nyomorúságból. Érvelünk. Valykó Rozália ma még gondolkodik, annyit megígért, hogyha először megnézhetné, milyen is az a szociális otthon, talán dönteni tudna. Kísérőm segítséget ajánl fel, közbenjár, mert ebben a nyomorúságos környezetben nem maradhat Valykó Rozália. Tóth Joli
