Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

A Mikszáth-napok után a pásztói gimnáziumban VutoaSsamú a bejáró diák- Egerbe, Hatvanba is elviszi a zeteknek Jés az érdeklődési eaig, Pasztáról az utóbbi évek- gyerekét A nyelvi tagozat köröknek. Több a lehetőségük ben kevesebben jelentkeznek, igényét leszámítva sokszor a tevékenységre, az érdeklődé­hez előzetes adatok alapján csak a presztízs szempontja séhez közel álló területen a oiszei az eddiginél is kisebb indokolja a választást, hiszen gyengébb tanuló is kibotnta­a mi iskolánk is felkészít a koatathatja képessegeit. Négy továbbtanulásra. nagyobb érdeklődési kört ala­kítottunk ki: az ifjúsági klub ♦ (magában foglalja az ifiveze­. _ ____ ,. tők és az olvasószínjátszók kö­A IV. a osztályból 37 tanuló rét), az ODOT-kör, (ennek is _______r___~j_____ _____, közül 27-en jelentkeztek felső- több területe van, a honisme­s zánes KISZ-élet folyik, beve- mtéztrrtenybe. ^ A fenn- réttől a sportig sokféle tevé­kenységet végezhetnek itt is a léíszáamban iratkoznak be az általános iskolát végzettek, nehéz lesz két párhuzamos osztályt indítani. A másik ol­dal: a továbbtanulás adatai nem rosszabbak a megye töb­bi középiskolájáénál. Élénk, zették a vertikális felépítést maradó tíz tanulóból _ csak és élnek is a lehetőségeivel. A f°8 tanulni a to­giminázium új szárnya a kabi- vábbiakbam, a többiek fog- net-rendszerű oktatásit, a sza- technikusok, aipo,onok, gyors- rionkénti szertárak létirehozá- 66 gép írónők szeretnének len- sát, a délutáni foglalkozások diákok), a marxista vitakör és a természettudományi kör működik, mindegyiket egy párttag patronálja. Ez is segít abban, hogy politikai, ideoló­____ni. A jelentkezések realitásé- _______, __ __________ ü íközeanaenteB lebonyolítását ^r- Andrással, az is- gíal felkészítőt nyúj-tson a is lehetővé tette. Az ellentét igazgatóhelyettesével be- KISZ. A gyerekek őszintén, két sarka között helyezhető el s^lg^ttünk. _ bátran beszélnek a problémá­az a döntés, amit a Nógrád , Tavaly volt egy olyan je- Lkról, felismerték az önkor­megyet pártbizottság határo- a tanulók körében, manyzat által adott jogaikat za>ta tartalmaz: nem szűnik lenézték azt, aki és feladataikat. Jó kapcsola­meg, bázisiskola lesz a jövő- rcsia!'<, főiskolára vagy képző- tunk van több üzemmel, in­ben is a pásztói Mikszáth Kái- ~e, Jelentkezett. Idén reólisab- tóaménnyel, például a nyomda, mán Gimnázium. PSi .,a vailasz3tfs^k, négyen je- a kórház, az ecsegi tsz ad Jolték valamelyik egyetemet, a munkalehetőséget, illetve pait- *■ többiek képességeiknek in- ronálja az egyes érdeklődési kább megfelelő felsőoktatási területeket — itt a Vöröske­— Milyen okai vannak en- intézménybe pályáznak Tér- reszt szakkörre gondolok, r eá a helyzetnek, mi m&gya- mészetesen, a túljelentkezés Szerződést kötöttünk a mecha- rúzza a pártbizottság dönté- mindenkinél ^közbeszólhat”. A nikai üzemben dolgozó KISZ- s.-'t? — tettem fel a kérdést közelmúltban egy pólyaválasz- esekkel, ők használhatják a Mátrai Szilárd igazgatónak. tási napot tartottunk, melyen tornatermünket, cserébe a — Sokat beszélünk mosta- nem csak a_ negyedikesek, de rossz tervezés ’hibáit javítják az iskola bármelyik tanulója ki, függős-zeneket szerelnek fel is_ feltehetett kérdéseket, a — reméljük, hogy az ígért ha- Pályiaiválasztási Tanácsadó táridőre, munkatársai táiékoztatták őket a lehetőségekről. *. nában. egy komoly társadalmi problémáról: a demográfiai hullám mélypontjához közele­dünk. Ez nem csupán a vár­ható munkaerőhiány szem­pontjából jelent gondokat, de a kisebb létszámú gimnáziu­mok beiskolázásában is. A pásztói járás adottságai (sok A fialtak lelkes tantestület és a diákok összefogása sok színfolttal gazdagíthatja a jö­— Demokratikus szellemben az apró falu, Osztatlan vagy ^Pjf030, gondolkodó, érdek- ^ , iskola eietét A részben osztott iskolákkal) MM* embereket^ szeret- értett mSta úTváití szükségessé teszik a gimnázi- nénik nevelni a diákokból. Eb- ,aaj^ formákat- terveznek hv voIsMjl. Tiaevobb aumriiáziiU- e&y DeveaeTerT; veau.Ka.iib __ ijl.i« volatoíbú Tiagyobb az is*oia luwse: mok mellett nincß elegendő *edepíte«ű KlSZ^miimitoa így bj23tos.itlak kollégiumi férőhely, avagy fialta össze az átszervezés °*5KBly™UC nam .ívom épült még kollégium. A tenyegét Oltvőlgyt Beláne tanulmányi átlag emelésének P®rtösszeköto tanár, egyik akadálya, hogy az utób- — Hogyan változott meg a bi Időben a legjobb eredményt felépítettség? elérő általános iskolásokat in- — A tanulók egyszerre tag- kábfo a szakközépiskolákba, jai az osztály diiákbizottságá- vágy egészen távoli gimnázi- nak, a politika egyes területei umba küldik, több szülő még alapján felosztott alapsaerve­megoldott az iskola fűtese: az a nagy termekben a kellő hő­mérsékletet. jó lenne bevezet­ni a központi fűtést Ha nem mennek el a pásztóiak más gimnáziumokba, ha enyhülnek a beiskolázási gondok, talán ez is megvalósul majd, G. Kiss Magdolna Státusszimbólum-e a százházas lakodalom? A baranyai—tolnai falvak- Dr. And résfal vy Bertalan szesegités), a társasaiét külön ban elő házasodási szoká- kutatásai alapján arra a véle- féle eseményeinek (mint pél- .sukat vizsgálva érdekes menyre jutott, hogy a nagy dául a fonó, a tollfosztó és a kérdésre bukkant a Ma- lakodalmak kétségkívül klfe- kukoricafosztó), valamint az gyár Tudományos Akadó- jeanek bizonyos státusszimbó- ünnepi népszokásoknak. Az mia Dunántúli Intézetének lumot, az örömszülők — a fia- idős emberek viszont nosztal- munkatársa, dr. Andrásfalvy talok kevésbé — meg akarják giát éreznek a hajdani közös- Bertalan néprajzkutató: stá- mutatni a falunak: mire telik ségi szokások, a falu életét ; usszimbólumnak vagy hagyó- jövedelmükből; emlékezetessé színesebbé és érdekesebbé te- mánynak tekinthető-e az úgy- kívánják tenni az eseményt vő hagyományok iránt. S ma nevezett százltózas lakodalom? messze környéken. Alapvetően már egyedül a lakodalom az, Sok helyütt tartanak ugyanis azonban hagyományőrző funk- olyan lagzikat, amelyekre a fél dója van a százházas lako­falu vagy éppen az egész falu hivatalos — innen a százhá­zas elnevezés —, s ilyenkor 4'JÜ—500 vendég ünnepli az if­jú párt az ételekkel-ital okkal megrakott asztalok mellett. Az anyagi jólét növekedésével még azok a szülők is rendez­nek gyermekeik számára he­tedhét országra szóló esküvő­dalmakmak. A régi paraszti kultúra utolsó — még szere­pel bíró — formája, a hagyo­mányosan rendezett együtt- szórakozás kései megnyilvá­nulása ez. A múlt század derekán el­kezdődött, és bizonyos vonat­kozásaiban századunk köze­péig is eltartó polgárosodás lfet. akik annak idején igen felbomlasztotta a faluközössé- szerény, sőt szegényes körül- geket, s véget vetett az Kények között tartották kéz- együttélés-együttszórakozás ősi fogójukat. formáinak: a kalákának (ösz­ahol a népi kultúra viszonyla­gos teljességében — viselet, dal, tánc, szokások — felvo­nulhat. Különösen így van ez a nemzetiségi vidékeken. Az új nemzedék azonban egyre kevésbé igényli a fá­rasztó és költséges esküvőket, amelyek a fiatalokért, de nem elsősorban a fiataloknak van. Éppen ezért a pécsi néprajz- kutató úgy véli, hogy kései virágzása ellenére a százházas lakodalmaknak meg vannak számlálva napjai. Dr. Iglódi Zoltán Csütörtöktől két új filmet láthat­nak megyénk mo­zilátogatói. Ba­lassagyarmaton mutatják be a „Hetedik töltény” című szovjet ka­landfilmet. A tör­ténet egy kis tur- kesztánl faluba viszi el a nézőket, ahol a polgárhá­ború idején az el­lentétek spon­tán tettekben fe­leződnek ki. Nyíl­tan összeütköznek a visszahúzó erők a falu vörös pa­rancsnokával, Makszumowal. A főhős ellenfele Hajrulla, a rejtőz­ködő banditave- aér. aki a vörös parancsnok fejé­re vérdíjat tűzött ki. Makszumov személyesen jelentkezik a vér- alkotása a második világhá- dit játszva becserkészik a szf« díj felvételéért az ellenfél tá- ború idején játszódik, de a getet, és közben meglegyinti borában. Egzotikus tájak, kü- háború maga, csak a messzi 6k ’ bh iáteknak a lönös szokások jelennek meg háttérben húzódik, és csak OKet ,egy nagyoDÜ ,1.“' 3 a vásznon. Nehéz sorsú, ke- néha kerül rövid időre elő- szerelemnek a szele. A három, mény emberek csapinak össze, térbe, hogy váratlan fordulat- fiú háromféleképpen reagál. Romantikus szerelem, terve- tál járuljon hozzá a cselek- Benjit nem érdekli az egész, zett kényszerházasság, vallási mény fejlődéséhez. A „Ka- a rámenős Oscy elsősorban a fanatizmus, vérbosszú, és ül- maszkorom legszebb nyara” testi szerelemre kíváncsi, dözés, életre-halálra, teszi című film egy tengeri nyaraló- Hermie-t viszont mélyen érin- mozgalmassá a filmet, mely- helyen, egy szigeten játszó- ti a dolog, ugyanis fülig sze­nek témája Ali Hamarjev ren- dik, ahol unalom várna a ti- relmes egy nála alig pár év- dező szerint: „A győzelem, az, zenéveinek első felében levő vei idősebb fiatalasszonyba, hogy az előrehaladásért ke- főhősre, ha más szülők nem aki szintén a szigeten nyarai. mény árat kell fizetni, és er- gondoskodnának számára tár- Kitűnő gyermekpartrók mö- ről nyíltan kell beszélni, nem saságról azzal, hogy ők is gött a felnőttkor kicsit köny­gyermekestől jönnek nyaral- nyes. kicsit mosolygó nosztaJ- mi. így Hermie-nek, a főhős- giüja a film, szakavatott ren- nek is két tagból álló „gale- dezői munkával és elsősorban Salgótarjánban kerül ry€” Van, Hármasban élvezik a gyermekszínészek kiváló a nyarat, a tengert, indiános- alakításával. Részlet a „Hetedik töltény” című filmből félve az erős színektől.” A másik film ugyanezen a napon bemutatásra. Robert Mulligan 14 karikatúra szépsége Makacsul és kitartóan meg­próbált lebesizélni a riportról. Legalább olyan szívósan ra­gaszkodtam hozzá. Ez volt az egyetlen, amelyben megegyez­tünk Kaján Tibor kétszeres Munkácsy-díjas karikatúra­művésszel. Minden más kér­désben különbözött a vélemé­nyünk. Szerencsére. Különben hogyan is írtam volna meg kotó ezt a riportot? — Tiltakozott már a kari­katúraművész elnevezés ellen is. Miért? — Mert a karikatúrarajzo­lás nem tartozik a művésze­tek közé. — ?! — (Kaján Tibor egyik könyvének előszavában, A szerző megjegyzései címen ezt a két írásjelet „olvastam”. Plagizáció, beismerem. Am jo­gosnak érzem.) — Minden képzőművészeti alkotás egy szakemberekből álló zsűri elé kerül. Nézze meg azt az asztalon fekvő gyufa­skatulyát. A címlapon egy kis grafika látható. Az csak úgy kerülhetett oda. hogy előzőén története van, de az unalmas, Nem merem mutatni, meny* és bizonyára nem érdekli. nyíre örülök, hogy haragszik. — Ellenkezőleg. Hiszek a — Van munkamódszere? fejlődés elméletében. Ha is- — Van egy rögeszmém. merjük az előzményeket, Mindent lerajzolok, amiről úgy könnyebb megérteni a jelen• érzem, hogy szükséges. Akkor «épet. is, ha tudom, hogy csak az — A karikatúrát a művé- íróasztalfiókomnak dolgozom, szettörténet csak úgy fogad- Ez a folyamatosság az egyet- ta el, mint egy-egy nagy al- len mód arra, hogy fenntart­életművének mellékter- sam magamban az állandó mékét. Leonardo da Vinci ta- szellemi éberséget. Ha ez nulmányai között is találtak megszűnne, nem tudnék to- groteszk rajzokat. Goya, Ho- vább dolgozni, garth és még számos művész — Az emberiség szempont- készített karikatúrarajzokat. A jóból miért tartja fontosnak a francia Daumier, Gavami karikatúrát? gúnyrajzai pedig valóban mű- — Mert jő lehetőséget ad vészi alkotásoknak tekinthe- az önmegismerésre. tők. — Mindenütt van selejt. Miért az ön műfaja volna a kivétel? Ügy éreztem, legszívesebben rám borítaná az asztalt. Mé­regbe gurult. — Látja, maga is belenyug­szik. Ez a baj! Együtt élünk az igénytelenséggel, mintha az a világ legtermészetesebb dol­ga volna. Ha valaki szóba hoz­za a saját munkaterületén ta­egy képzőművészekből álló pasztáit hanyagságot, visszás- zsürj eldöntötte, megfelel-e a Ságokat, azonnyomban lehur- célnak. A karikatúrarajzoknak rogják: így van ez máshol is... nincs ilyen státusuk a művé- Hát nem érzi, hogy milyen szetek között. Ennek persze felháborító ez a belenyugvás? Mai tévéajánlatunk 50.00: Nyitott könyv. — A tévésorozat keretében ez­úttal Major Ottó Szerelem ijs halál a Kapucinus utcá­iban című regényének tele­víziós változatát láthatjuk. A József Attila-díjas író eb­t n az évben lesz 50 éves. ibb mint harminc éve an- iWf. hogy megjelentek első írásai. A mű egy munkahe­lyi szerelem története, amelynek révén az író sok minden kimondására vállal­kozik. S végül — a tények erejével — bizonyítja, hogy uz az ember, aki képtelen vállalni szerelmét, bár sze­reti és szenved miatta — az nem lehet alkalmas más. szent ügyek vállalására sem. Az ügy, az eszme nemcsak odaadást — tisztességet is kíván! A két szerelmes — Deli és Tarczali — történe­te egy hetilap szerkesztősé­gében tárul a nézők elé. f jut el a végkifejletig — a reménytelenségig. A közve­títést megelőzően Gyárfás Miklós író beszél«™ a szer­zővel (aki egyébként nem vett részt a televíziós adap­táció elkészítésében). A fő­szerepekben Béres Ilonát (Deli), Nagy Attilát (Tar­czali), valamint Gelley Kor­nélt, Bálint Andrást és Csű­rös Karolát láthatjuk, a be­szélő Bánffy György. A da­rabot Hajdufy Miklós ren­dezte. NÓGRÁD - 1974. február 13., szerda .Nyitott könyv” sorozatban Major Ottó: Szerelem és halál a művének egyik jelenete Kapucinus utcában című — A humor vagy a gondol• kodtatás a jó karikatúra fon­tosabb eleme? — A gondolkodtatás. Da van a karikatúrának egy jel­legzetes tulajdonsága: várat­lan igazságot mond ki, ezáltal felold egyfajta feszültséget Valaki például nem meri meg­mondani a főnökének, hogy... és akkor fellapoz egy újságot, és lám, a pimasz karikaturista kimondta — ki merte mon­dani! — Említette, hogy van egy kis notesze, amelybe mindent feljegyez Csak azokat a je­lenségeket rajzolja bele, ame­lyek felháborítják, vagy né­ha azt is, ami tetszik? — Ügy gondolta, hogy a ka­rikaturista csak olyan világ­ban érzi jól magát, amely csú­nya és rossz? Nem. Bennem is. mint minden emberben, a szép és jó utáni vágy él. És a jó karikatúra — értékek megőrzője. Történelmi szemé­lyek. események, tárgyak al­kotják azt a szimbólumrend­szert, amellyel a rajzok ké­szítői dolgoznak László Ilona Tadzvik premierek Több mint 10 premiert tar­tottak a tadzsik színházak az évad kezdete óta. A köztár­saság színházszerető közönsé­ge megismerkedhetett saját nemzete és más szovjet köz­társaságok legújabb műveivel. A színházak további 40 új da­rab bemutatóiára készülnek. 1917-ig Tádzsikisztánban egyetlen színpad sem létezett. Jelenleg 11 állandó színháza, jó néhány neves énekkara és táncegyüttese működik. Megyei filmbemutatók Kalandok, könnyek, színesben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents