Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

■ I Talán csak hullámvölgy... beszélgetések a megyei honismereti mozgalomról Miközben sürgetjük a váltír hatvanas évek végén gazdag, leménye szerint ez a gyűjtési zásokat, új házak épülését, új színes programú, eak ember- láz kapcsolódik-e a óonis- szokások, hagyományok kia- nek értékes szabadidős tévé- mereti mozgalomhoz? lakítáeál, néha aggodalom is kenységet nyújtó, igazi moz- — Részben Igen. Az isfco- ébredheí bennünk: nem do- galom volt ez. Az országban Iákban, művelődési házakban bimk-e ki értékeket is? A ha- először itt kezdeményezték a kialakított fiók-faliHnúzeumok lado hagy ományokra építve kel- krónikaírást, a Nógrádi Hon- jó célt szolgálnak: az egész­le ne megismerni világunkat, ismeret című kiadvány füze- séges lokálpatriotizmust, a rögzíteni mindazt, amit éle- tétben publikációs lehetőséget szülőföldhöz való kötődést tünk során tettünk, azért, kaptak a szakkörök tagjai, adakíthatják ki. Igaz azonban, hogy változzon. Néprajzi, nép- negyedévenként pedig tájékoz- hogy gyakran értékes tárgya- művészeti emlékek gyűjtésé- tató előadások, megbeszélések kát rejtenek így el a közönség tő! égy-egy város, község, szolgálták az aktívák tovább- elől. De van egy igen. súlyos iparág történetének, megyénk képzését. Közei másfél éve veszélye a maszek gyűjtés- irodalmi hagyományainak le- mindez megszűnt. Szétziláló- nek: egyesek üzérkednek az írásáig és a krónikaírásig na- dott a mozgalom, egymástól összegyűjtött néprajzi, régé- gyon sok területet foglal ma- elszigetelt csoportok, maga- szeli tárgyakkal, nagy pén- gába a honismereti munka, nvos kutatók dolgoznak csak. zekért adják el nyugati turis- enieiy segíthetne ebben. A Miért? táfonak. Egy-egy kocsi csomag­tartójában sokszor nemzeti ér­it* • i -j -)) t i - - . . . 'tekék „utaznak él” külföldié. „Disszidáló rokkák es régiségek Ha összefogottabb lenne a honismereti mozgalom, többen ti felkészülésben is minden ismernék céljait és a benne föd hozzánk fordulónak. rejlő lehetőségeket, talán — Divattá vált napjainkban megállna es az egészségtelen — A mozgalom eszmei, po- az ódon tárgyak gyűjtése. Vé- folyamait litiikai irányítása a Hazafias Szándékok és feltételek Dr. Molnár Pál megyei mú­zeum igazgatónak tettem először ezt a kérdést. Népfront feladata. Régebben működött a megyében egy honismereti bizottság, de ez felbomlott. A szakmai irá­Kojnok Nándor, a megyei szításénál napirendire is ke­közművelődési csoportvezető rült ez a kérdés. Az első lé­nyítás, .segítségnyújtás is több sok' szállal kötődik ehhez a pás: újra nyi Iván tartásba vesz- részre oszlik. A megyei levél- mozgalomhoz. Tagja volt az szűk a honismereti és króni- tár a helytörténeti anyagok említett honismereti bizottság- kaíró csoportokat és magányos felkutatásában segít. A könyv- nak és régebbi munkahelyén, kutatókat A Hazafiam Nép­tár főleg az irodalmi jellegű, a megyei könyvtárban is so- front teszi a második lépést: vagy a szakirodalmat igénylő kát tett a honismeret ügyé- a közeljövőben a járási titká- munkakat tudja támogatni. A ben. rókát megbeszélésre hívja ösz­— Három feltétele van an- sze, ahol a mozgalom elvi mi feladatunk munka során mányágak (a munkásmozga- programú a honismereti __ ______ ______________ m űvelt tudó- nak, hogy újra a régi, gazdag célkitűzéseiről és az aktuális munka folyjék: feladatokról is tájékoztatják lom. története, ipartörténet, szervezettség, anyagi lehetősé- őket. Még az első fél évben néprajz, régészet, területén gek és áldozatkész, lelkes sor kerül a megyei honisme- Bzakmai tanácsokat adni. hozzáértő emberek. Vélemé- réti bizottság újjáalakítására Hogy történik ez a gya- nyem szerint az utóbbi ma is is. őszre egy megved honisme­kor latban? — Kapcsolatot iskolákban működő nagyrészt adott; nem a szán- réti tanácskozást tervezünk a tartunk az dókokban, hanem a szerve- csoportok vezetőinek, az aktí- szakkö- zetteégben van a probléma, vaknak. Ezek a szervezettsé­rökkei, előadásokat, kiállttá- Ezt kell megjavítani. sok rendezésével gyarapítjuk get visszaállító lépések. Tar­Megszületett-e az elkép- talmi oldalról: szeretnénk az aktívák számára rendszeres ismereteiket, ők pedig részt zelés ennek módjáról? __ ___ _______ v esznek a gyűjtőmunkában. — A múlt nyáron egy érte- továbbképzést biztosítani, újra Jó példa erre a nagybátomyi kezletet hívtak össze, melyen indítani a Nógrádi Homisme- Bzakammkásképző iskola: érté- a Hazafias Népfront képvise- rét sorozatot, konkrét felada- kes anyaggal gyarapították a lője és a megyei közművelő- tokát kitűzni. Az első ezek múzeum gazdaságtörténeti dési intézmények vezetői vet- közül a felszabadulásunk 30. gyűjteményét. A balassagyar- tek részt. A népfront régi sze- évfordulójához kapcsolódik: mati Palóc Múzeum mellett repe mellett a közművelődési ennek az időszaknak a hely- néprajzi kör működik, a ezé- csoport felelősségét emelték történeti kutatása. A mozgál- csényi múzeum igazgatója ré- ki. Feladatunk lett, hogy a me- mat nem lehet „intézményesí- gészeti kört tervez. Segítünk gyei közművelődési intézmé- teni”, de szervezettebbé téve a honismerettel kapcsolatos nyékén keresztül segítséget ki kell hozni a hullámvölgy­versenyek, rendezvények élőt- nyújtsunk, A 14-es terv elké- bői! G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlatunk 16.00: A félkegyelmű. Magvarul beszélő, francia film. Georges Lampin rende­ző filmje 1946-ban készült, te­hát jó tíz évvel korábban, mint az elmúlt hónapban — az Orosz klasszikusok című tv-sorozat keretében — leve­tített szovjet Félkegyelmű- változat, amelyet Ivan Firjev rendezett. Az sem mellőzhető körülmény, hogy Pirjev három részre tervezett filmjének má­sodik és harmadik része sor hasem készült el. Akik látták a lenyűgöző erejű — ám befe­jezetlen — szovjet változatot, most ebben a francia alkotás­ban kísérhetik végig a hősök sorsát; Nasztaszja Filipporvná- ét. Miskin hercegét és Rogo- zsin Parfjonét. S egyben ösz- szehasanlíthatják a két művet Kár lenne méricskélni, hogy melyik a jobb; más művészek, más rendező, más felfogás ér­vényesül mindkettőben. Eb­ben a kérdésben a néző ízlése a döntő — kihez, melyik fel­dolgozás hangulata áll köze­lebb. A francia változat érde­kessége. hogy Miskin herceget a másfél évtizede elhunyt ki­váló színművész, Gerard Phi­lipe kelti, életre (magyar hangja; Bálint András). A művésznek ez volt az első nagy filmsikere. Imre Lászlót Két év nyolc hónap Kisregény Ütések, kínok kínja. Üté­sek, amik a vereség nyomorú­ságára emlékeztetnek. Üté­sek, jaj, hol az erőm? Üté­sek, hová lett a dühöm, a bosszúállás vágya az öklöm­ből. Ütések, hogyan van az, hogy halálos fáradtság jár át? Ütések, a tagjaim ólom- nehezek. De most majd! ösz- szeszedni magam. Csak egyet­len visszaütésre. rúgásra, ha­rapásra. Bika, sajnálni fogod, hogy a világra születtél. Az anyádat fogod keresni, sírva Kapelláró szédült. Nem ta­lálhatott célba, mint szerette volna. Valahogy félrecsúszott ez a lendülete is. Maguk körül felbolygatták 8 döngölt földet is. A pusztai csönd puha ágyában rugda- lóztak. messziről játéknak tűnt az egész. Sugarak, nyár- eleji fények, burája dombo­rult keserűségük fölé. Köze­lükbe érve elhalkultak a messziről érkező köznapi za­jok. Már azt mondták volna legszívesebben: beküljünk ki. De az élet nem engedi meg az ilyen kibéküléseket. Es akkor Bika azt gondol­ta: birkózni kezdtünk, de ő ütött is. Ha pedig 5 ütött, én miért ne rúghatnék? Sajnálta, hogy rúgása elta­lálta. Kapellárót. Nem tudta volna megmondani, hogy mit sajnál rajta. El is hessegette SO. magától az érzést, mert ügy gondolta, nem ő támadott Sajnálja magát az, aki úgy üt először, hogy előtte nem mé­ri fel az erejét. Sajnálja ma­gát, mert elhamarkodottan indult harcba, s azt hitte, elég ennyi a győzelemhez, hogy neki van igaza. Mivel­hogy hinni mindig könnyebb, mint tudni valamit. Azt vár­ta volna, hogy Kapelláró- mi­kor tartja fel mind a két ke­zét. De erre hiába várt. Ka­pellárót nem olyan fából fa­ragták. Csak most derült ki társai előtt, hogy milyen ke­vésre becsüli az épségét, az életét. Talán mert nagyon bu­ta volt ehhez, de az is lehet, túlontúl okos. A lényeg — Bika számára minden esetre — az volt, hogy küzdött. Küz­dött akkor is, amikor tűzkari- kák táncoltak már a szeme előtt, amikor rádöbbent, hogy talán nem is szereti annyira azt a lányt. Hivalkodott az élliatatosságával, holott nyil­vánvaló volt, hogy itt és most a győztes nem ő lesz — Hát ezt akartad? — li­hegte az arcába Bika. — Te ócska tetű! Mit gondolsz Te, milyen anya szült engem? Kicsi, amikor meglátta, hogy Kapelláró immár végér­vényesen a földre került, s Bika azt csinál veie, amit akar, elkezdett szaladni. Ott benn. a másik épületben Ma­rika erre a futásra figyelt fel. Már hazafelé készült, dú- dolós este hívta. A lányok friss énekével köszönt el et­től a hétköznaptól, amely egy az életéből. Az esti ran­devút már el is felejtetté egy vállrándítással térve napi­rendre felette: ugyan már! Talál 6 másmilyen Ferit is 4 NÓGRAD — 1974, februői 10., vasárnap „Nekem mind tanulságos'' Egy művészeteket kedveié brigádvezeto — Bizony, egy színházi elő­adásról se maradnék én el. Ha a többiek szóvá teszik, hogy már megint megyek, azt fe­lelem nekik: Ide figyeljetek! Se a fiam, se a lányom nem jár; egyszer megyek az egyik, másszor a másik helyett — s mutatja dolgos kezén a szá­mokat. Csodálattal tekintek erre az ötven év körüli, si­ma kontyú, sokszoknyás fa­lusi asszonyra. Csupa eleven­ség, tűz és temperamentum, pedig már nagymama. A kort a fiatalságot valóban nem a szaladó idő jelenti, hanem a szellem és a lélek frissesége, a világ új és új ismereteit mindenkor befogadni kész nyitottság. Varga Vilmosné, a kishartyáni Egyesült Erő Ter­melőszövetkezet Tyereskova növénytermesztési szocialista brigádjának vezetője ilyen asszony. Minden érdekli a világból: rendszeres televízió­néző, könyvolvasó és színház­ba járó. Valamennyi a szen­vedélyének gyökerei a gyerek­korba nyúlnak vissza. — Nagyon szerettem isko­lába járni, tanulni. Mikor ha­zajöttem az iskolából, addig nem is ettem rendesen, míg nem tanultam... De sokszor ki kellett mennem az udvar­ra, vagy elmentem a tugárba, mert nagyanyám — hatan voltunk testvérek, anám a bá­nyai kisvasút mozdonyvezető­je volt — kiküldött: eredj már, ne zúgjál itt nekem te. Juli lány. Mert hangosan mondtam a tanulnivalót. — Nekem nagyon jó bará­tom a könyv. Az olvasásban mindig örömet találtam, és találok most is... A férjhez menésem után suttyomban olvastam. Míg a férjem el nem aludt, addig fontam, szőt­tem; aztán amikor elszundí­tott, elővettem a könyvet és olvastam. — Néha még most is arra ébredek, hogy éjfél után is olvas — szól közbe a kópé szemű férj, aki sose tartotta különösebb becsben felesége olvasási szenvedélyét. — Mind­járt— szólok neki: lefeküdni. Majd saját olvasási szenvedé­lyéről vall a következőkép­pen: — Én is szeretek olvas­ni, de pénzt. Felesége gyor­san leinti, és át is veszi a szót: — Nagyon sok könyvet ol­vastam; amit a tévé játszott, azt meg mindet Egyébként a brigádban vagyunk nyolcán, de majdnem mindegyikünk szeret olvasni. A könyvolva­sást be is vettük a vállalá­saink közé. — Milyen könyveket szeret olvasni? — A nagyon Izgalmas könyveket szeretem, amikor nem kerítenek nagy feneket a dolgoknak... Hogy is mond­jam. .. Amikor nem írnak le olyan hosszan, elnyúitottan valamit. Most már csak be­lelapozok a könyvbe, • és tu­dom, hogy jó-e. Tapasztalat­ból meg lehet azt látni: ha sok az új bekezdés, áz biztos, hogy jó könyv. Vargáné itt a párbeszédek­re gondol. Valószínű, ebből fa­kad a televízió, a színház iránti szeretete is. Ezek mind „beszédes” műfajok. — Az operettet borzasztóan szeretem és nagyon a drá­mát, tragédiát, vígjátékot; de még az operát is szeretem. Nekem mind tanulságos, mindegyikből lehet tanulni valamit, ha öreg is az em­ber. De nemrég volt A mély­ben című darab, az nem tet­szett. Eddig ez volt még a leg­gyatrább színház: szegényes volt a színpad meg az öltözék. Soknak nem tetszett, főleg azoknak nem, akik először voltak. De mondtam nekik: nehogy azt higgyétek, mind ilyen, van szép is, azt is meg­láthatjátok majd. A kishartyáni tsz tagjai rendszeres színházba járók; a Salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központba állandó bérletük van. így szokják meg a szépet, a ne­meset, a jót, így formálódik — ha lassan is, de fokozato­san — az ízlésük. Ebben kel­lene az eddiginél jobban se­gítenünk. például színházi an­kétet szervezni nekik —, hogv megértsék A mélyben efmfl Gorkij-dráma színpadi sze­gényességének miértjét is. Sulyok Liszté Tizenegy zeneszerző A bolgár zene ifjú reménysége A Nadja Boulanger vezetése jósolhatunk a kis Emünefic Mpgvarul tanulnak Katowice, a felső-sziléziai ipar­vidék központja és Miskolc ha­gyományos együttműködése állan­dóan bővül. Közösen oldanak meg egyes kommunális kérdése­ket, széles körű turistacserét bo­nyolítanak le. g legutóbb meg­történt az első komoly lépés a nyelvi akadályok megszüntetésé­re is. A katowicei „Alekszander Zawadzki” Líceumban ebben a tanévben kötelező tárgyként meg­kezdődött a magyar nyelv taní­tása. ' A magyar nyelv népszerű a diákok körében. Az első és a má­sodik osztályban összesen har­mincötén tanulják. Tanáruk a varsói egyetem magyar filológiai tanszékén végzett. Kezdetben a kiejtés elveit, a helyesírás alapfo­galmait, a legfontosabb nyelvtani szabályokat, valamint az alapvető szókincset igyekszik elsajátítatni tanulóival. A magyar nyelvtaní­tás egyetemi módszerrel folyik: a gyakorlati ismeretre helyezik a fősűlyt. A diákok rendszeresen leveleznek magyar barátaikkal, s egész évi jó munkájuk jutalma­ként a nyáron a Balaton-parton üdülnek majd. A Varsói Magyar Kulturális In­tézet védnökséget vállalt a Za­wadzki Líceum felett. Jelenleg ez az egyetlen lengyel középiskola, ahol magyarul tanítanak. A Ma­gyar Intézet kis könwtárral, tu­dományos segédeszközökkel le­mezekkel ajándékozta meg az Is­kolát, s vállalta, hogy rendszere­sen küld budapesti folyóiratokat is. A batowicei líceum a közel­múltban magyar nyelv- és Iroda­lom könyveket kapott ajándékba. ha épp randevú zni akar, nem ilyen börtöntölteléket. Lát­szik az arcszinén, hogy be van zárva. Sápadt, nyűtt arc. Csak a szemei, lobogó barna szeme. Nem, azt nem lehet csak úgy egyszerűen elfelej­teni. Tiszta a szeme és szo­morú. Miért csukhatták le? Lopott? ölt? Nem, nem akart rá gondolni. Bánja is ő, javí­tóba került és kész. Sose lesz az ilyenből rendes ember. Aki egyszer a sárban hem- pergett— Be kellett vallania, ő nem ilyennek képzelte a bűnözőket. Azoknak kiül az arcukra a gonoszság. Hiába akarnak jók lenni, elhúzódik tőlük, akikre rávetik a sze­müket. Igen, ez biztosan így van. szemet vetet rá. Valami elkezdődött, ez ellen hiába is tiltakozik. Csak a folytatás marad el. Talán a legjobbkor jött az a másik, az a vadl’e- kete. Nern lenne jó vele sö­tétben összetalálkozni. Csó­kolni azt tudhat. Milyen le­het a csókja? Haragudott ma­gára ezért a kérdésért, s ugyanaltkor borzongás futott át rajta. Jaj, csak ne lenné­nek olyan , unalmasak a hely­beli fiúk. Aki számítana va­lamit, elment, odavan, eljáró lett, hetenként, kéthetenként járnak haza. akkor aztán, ha egyáltalán pillantásra méltat­nak valakit a lányok közül, adj uramisten, de rögtön. iPoiyUUjuk} alatt álló fontainebleaui kon­zervatórium legfiatalabb nö­vendéke a 11 éves Emil Nau­mov. A párizsi Figaróban Claude Pascal úgy írt róla, mint a jövő zeneszerzőjéről. öt esztendeje — amikor a hatéves Emil először lépett a közönség elé — mindenki szá­mára világossá vált, hogy új csillag tűnt fel a zene egén. Nyolcéves korában a szófiai zeneiskolán adott hangverse­nyén Bach, Beethoven. Schu­mann, Csajkovszkij művei mellett már saját szerzemé­nyeit is játszotta. Ezután ke­rült Párizsba, ahol Nadja Boulanger a párizsi zenekon­zervatórium zeneszerző szaká­nak tanára és a fontainebleaui konzervatórium igazgatónője így nyilatkozott róla: „Ebben az évben először tanul nálunk egy kis bolgár fiú. Meg va­gyok arról győződve, hogy rendkívüli tehetség”. Három év múlva pedig ezeket mond­ta: „Emil Naumov elképesztő eredményeket ért el tanulmá­nyaiban és egyre több jelét adja tehetségének. A gyermek utolsó szerzeményei hatalmas fantáziáról tanúskodnak. Mindezeknek alapján joggal nagy karriert” A 11 éves Emil Naumov már hangversenyeket adott Budapesten, Berlinben, Rómá­ban, Párizsban. A Német Szír vetségi Köztársaság televízió­jában Sztravinszkij etűdjeit játszotta, nem sakkal később Yehudi Menuhinnal lépett fed koncerten, amikor korunk egyik legnagyobb hegedűmű­vésze első zenekari művét ve­zényelte. Emil Naumov reper­toárján Bach. Beethoven, Cho­pin, Debussy, Sztravinszkij, és Emil Naumov művei szere­pelnek. A gyermek zeneszerző 1969­ben kezdett hozzá a Hazám ciklus komponálásához, amely a következő részekre oszlik: „Csendes utca Trjavnában”, „A háború balladája”. 1970- ben szerezte ■ a „Preludium g- mollban”-t és a „Hangverseny preludium”-at, 1971-ba: há­rom partitúrát fejezett be: „A madárpiac”-ot, a „Hároin bolgár tánc”-ot, valamint a .Koncert l”-est. Az 1973-as év termése: a „Szimfonikus impresszió« nagyapám öt képéről” című mű. Emil Naumov jelenleg a „Partizánballada” című ora­tóriumon dolgozik. !» Szovjet fotókiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. Egy fénykép a sok ezer közUl. A kiállítás február 17-ig tekint­hető meg. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents