Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

A sn tg v tarja ni a k is kérdésit;; Miéra „esik ki” Karancsság 73. (L) a kékesi adó? Tudősllfis a toronyböl Mi a csoda van már megint ezzel a Kékessel? Hát nem a legjobb műsor közben mond­ja fel a szolgálatot? — dű­li ösködnek a nézők ezrei — sót. százezrei. — mert mindiá az a legjobb műsor, amelyik valamilyen , hiba .következté­ben megszakad. De miért szakad meg az adás? Az utóbbi időben miért ..esik ki” oly gyakran a ké­kesi adó? Ezt kérdezik olva­sóink. s erre kértünk választ tent az ország tetején. Lánc — lánc — mikrolúnc... 1014 'méter plusz kilenc emelet, ennyi a magasság, i l i íorinan az erkélyről nézve ! megpillantottuk a Magas­latra ködbevesző hósipkáit. A Kékesen Tóth Imre, az adó- a! lomás Vezetője fogadott. ^ Bevezetésül megmutatta a j hatalmas parabola-antenna- kát, amelyeknek egy része a budapesti Széchenyi-hegy irá­nyába „füleli” a műsort, többségük pedig körbe-körbe továbbítja azt, öt megyét is érintő országrésznyi terület felé.- A Kékes adóját veszik Heves megye egész----£<■ 7 ü letén, Hógrád egy részén — Salgótarjánban is —, Borsod egy jelentős területén — pél­dául Ózd körzetében —, Szolnok megy eben, és végül llajdu megye égy kis részén. Megnéztük természetesen az állomás berendezését, műsze­reit is, de ezek leírásától te­kintsen el az olvasó, hiszen a krónikás is csupán azt je­gyezte fel róluk, igencsak bo- njoltílták és veszélyesek is, mivel, hogy 15 ezer voltos feszültség CT áram is kerint a vezetékekben. Helyette a tárgyra tértünk: — Miért „esik ki” olyan wMLi nm ä -2 — pontosan jegyez2?ülc az adásszüneteket. Naplónk adatén bizonyítják, hogy az eimúlt év utolsó negyedévé­ben az ezer órás "műsoridőben üt óra és 14 perc esett ki. — Ez bizony nagyon sok. —- Valóban, az utolsó ne­gyedév lényegesen rosszabb volt az évi átlagnál. De él kell mondanom, hogy ezért a hosszú kiesésért nem mi va­gyunk ' a felelősek. A kiesés­nek, vagy ahogyan mi nevez­zük, a totális hibának két alapvető eredete van. A leg­gyakoribb, a legegyszerűbb is egyben: nem kapunk áramot. Csodálkozásunkat látva is­mét a paplóból bizonyít. — Az említett negyedévben pontosan öt órát szünetelt a kékesi adó az áramszolgálta­tás zavarai miatt. Feljegyez­tünk egy—kétperces, öt—tíz­perces, de több órás kimara­dást js. A másik hibaforrás már a mi számlánkat terheli, ez az úgynevezett műszaki hiba. De emiatt mindössze 14 percet szünetelt az adás az elmúlt negyedévben. — A nézők az öt órát so­kallják, és nem a 14 percet, tfqha adott esetben az is bosszantó. — Mi is sofcalljuk. De sajnos, semmit nem tehetünk, tudjuk, hogy elavult a Mátra veze­tek rendszere, s így elég gya­kori a feszültségkimaradás. i V. A hiba nem az Ön készülékében van — Itt a toronyban észreve- szik-e, ha’ az adójuk nem to­vábbítja a műsort? — Nyomban észrevesszük — válaszolja az állomás ve- zetőmémöke. s már kapcsol­ja is a két monitort, amely­nek egyikén a láncról érkező bejövő kép, míg a másikon a Kékesről kimenő kép látható. — Hogyan javítják ki a hibákat? — Ha a közvetítőláncban van a hiba, akkor azonnal belép a hibás állomás tarta­lékadója. Etőfordul, hogy az ilyen átállásokat észre sem veszi a néző, de legtöbb eset­Józsa György adókezelő technikus ellenőrzi a kép minő­. .-J1VV • ■ ségét. CWÜ * . TCÁSfhe--.—4.4 ben egy' percbe telik, amíg szolgáltatás zavarait. Ami pe­dig az adóállomást illeti: is­meretes, hogy több oldalú és üzemképes lesz a tartalék. — Hi a Kékesen van hiba? — Szabályzatunk előírja, hogy két percen belül el kell hárítani azt. Ez természetesen hosszadalmas vita után az ötödik ötéves tervben felépül az új kékesi adó, amely amellett, hogy megjavítja a nem az áruhiányra, hanem rnűszaki feltételeket, sugároz- a saját műszaki hiháfnkra 2a rn^d a teve masodtfc vonatkozik. Mi tartjuk a megszabott határidőt. Nekünk is van egy tartalékadónk, amely teljesen egyenértékű ezzel, ami most is működik. programját is, a rádiósok pe­dig foghatják az urh-adásait. — Mi okozza hibát? — Sok minden. Ez a beren­dezés, amit itt látnak, több ezer alkatrészből áll. Van közöttük olyan, amelyiknek Befejezésül elkészült né­hány felvétel is, miközben konstatáltuk, hogy az adás a műszaki biztonságát, a képek minősé­gét az automatlkával működő berendezések mellett áz em­berek lelkiismerete és tudása is vigyázza. Nagy kár, hogy igyekezetükhöz nem társul a biztonságos áramszolgáltatás, értéke nem több 20—,30“ fillér- vagy esetleg egy áramfejlesz­.. , >■ ___ tX. A fÄkk! n él, de akad olyan is. ame­lyik több százezer forintot ér. Ha a sokféle alkatrész kö­zül csak egyetlen is elromlik — mondjuk kiolvad egy biz­tosíték — máris hiba van, s „kieshet” a Kékes. Ha esik néhány pillanatra is. Aztán itt van az időjárás. Tavasszal és ősszel a széltől, nyáron a villámcsapásoktól, míg most télen a zúzmarától rettegünk. Mitői „Kellemes"’ a kép? — Gyakran a képek minő­sége is vitatható. — Sok mindentől függ ez is. A budapesti stúdió beren­dezéseitől éppúgy, mint a közvetítő állomástól, - vagy például attól is, hogy meny­nyi zúzmara rakódott le a- antennákra. A zúzmara ugyanis szellemképet okoz, a feszültség ingadozása nyomán pedig pislog a képernyő. De zavarhatja a vételt a szom­széd hibás rádiója, vagy egy­szerűen egy rossz kapcsoló is. — Néhány szót a jövőről. — A Kékes bejáratánál már állnak . az új oszlopok, ezek huzaljain érkezik majd az áram az adóállomáshoz. Áz új vezetékrendszert az év végére ígérik. Ha belép, nyil­vánvalóan csökkenti az áram­tő aggregátor. A többi adóál­lomásnál — amelyek két ol­dalról is kapnak áramot — ugyanis minimális a kiesés. Az elmúlt év negyedik ne­gyedévében a miskolci adó 16 percet, a tokaji adó pedig mindössze 3 másodpercet szü­netelt áramhiány miatt. A Kékesen öt óra tizennégy perc „esett ki”. Árammal vagy áram nélkül — a nézők oldaláról nézve teljesen mind­egy, hiszen az eredmény ugyanaz: Kékes „kiesett”, dü- höskönek az emberek, egy országrésznyi terület lakói. Joggal! Még csak udvarias elnézést' sem kér. tőlünk a képernyő. Pedig ők is befi­zették az előfizetési díjat. télen a Márkus* László (Fotó: Perl Márton) Veszteség helyett nyereség Hosszú évek óta első eset­ben volt szenvedélyes ellenté­tektől mentes, a tagok cini­kus keserűségét mellőző, a termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlése Karancsságon. Jól átgondolt, nyugodt lég­körben zajló tanácskozás volt ez a közgyűlés, amikor a ve­zetőség a tagságnak számat adott az egész évi munkáról. Évek óta most, először, a szö­vetkezetei alkotó három köz­ség: Karancsság, Ságújfalu, Szalmatercs termelőszövetke­zeti parasztsága egyetértésben, testvéri jóviszonyban, ünnep­lőbe öltözve ült egymás mel­lett a karancsság! művelődési otthonban. A szövetkezeti em­berhez méltóan, nagy figyel­met fordítottak az életükről, munkájukról szóló gondosan megfogalmazott beszámolóra. Az emberek gondolatát Gyüre Ferenc, a tiszteletre méltó kort megélt tsz-tag fogalmaz­ta meg. — Az első eset. amikor ilyen békésen, nyugodt lég­körben és eredményesen zár­tuk a közgyűlésünket... A szécsényi járásban terü­letileg, a tagság létszámát il­letően Is, egyik legtekintélye­sebb közös gazdasáról van szó. Földrajzi és közgazdasá­gi környezetét tekintve, nem sorolható a legrosszabb adott­ságú mezőgazdasági üzemek közé. Mégis az egyik legsajá­tosabb termelőszövetkezet, amelyet a közgyűlésen részt vevő Forgó Imre, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője így fogalmazott meg fel­szólalása során: „Egyedi, mert a megyében leghosszabb ideig szerepelt, mint veszteséges üzem. 1970-től. Azért is egye­di, mert a legrövidebb idő alatt — 1973-ban —: szinte robbanásszerű változással megszűntette a veszteséget és nyereséggel zárta az évet. Vé­gül pedig azért is egyedülálló, mert Hanzelik Ferenc elnök­letével olyan vezetőséget vá­lasztott a tagság, amely ké­pes volt a hitét vesztett tsz- tagokat, -alkalmazottakat az alkotó munkára serkenteni, a vezetőség és tagság között a legnormálisabb viszonyt meg­teremteni és így összefogva várakozáson felüli eredményt elérni...” Karancsságon a termelőszö­vetkezet tagsága és a tsz ve­zetősége az elmúlt egy esz­tendő alatt bebizonyította, hogy nem a közös gazdaság­ban van a hiba. A bajok okát az emberek körében kell ke­resni, akik alkotói az életnek. Ebben az esetben is a korábbi vezetés hozzá nem értéséből fakadt, hogy elhanyagolták a termelést. Ezzel szemben a gazdaság anyagi erejét mesz- sze meghaladó építkezésekbe kezdtek, amely nem térült meg. Rendkívül elhanyagolt állapotban voltak az egyéb­ként is elhasznált gépek. A traktorosok körében meglazult a munkafegyelem. Italozások­ból eredően gyakori balesetek történtek. Előfordult, hogy a lánctalpas vezetője gépével együtt az árokba csúszott, és napokig ott volt a gép. Az egy tsz-be tömörült három község szövetkezeti parasztjai egy­mást nem segítették. A mun­kát elhanyagolták, a termés ve­szett, a szarvasmarha-istállók üresek maradtak. Száz hol­dat kitevő terület szántatlan volt, nem végezték el a talaj­erő visszapótlását. Mintha átok ölt volna a Ménes-patak völgyén, nem tudtak előre ha­ladni. Egy év alatt változott meg a helyzet, és ez valóban na« gyón sajátos dolog. Hanzéliic Ferenc, ez a derék, munka­energiától, duzzadó ember, óva int mindenkit attól, hogy túl. becsültjék az eredményeket — Csak a kezdet kezdetén vagyunk. Mindenesetre ez bi­zonyítja, hogy milyen nagv lehetőségek rejlenek még gaz­daságunkban. .. Ez az igazság, de nem sza­bad túlbecsülni amit elértek, még akkor sem, ha jelenleg a sok veszteséggel járó esztendő után a tagok bérét kifizették hiánytalanul, sőt prémiumot is osztottak. Égy számadat az anyagi helyzetük alakulásá­nak bizonyítására: tizenhá­rommillió forint árbevételt terveztek. A tervüket tizen­hatmillió forintra teljesítették. Első gondjuk volt megalapoz­ni az idei gazdálkodást, félre tettek pénzt nem várt kiadá­sokra, miközben a tagoknak tízórás munkanapra kilenc - venegy forintot, az alkalma­zottaknak — akiknek többsé­ge traktoros — száztizennég? forintot fizettek. A tagok is, mint az elnök, távol tartják magukat az el­bizakodottságtól. Dénes And­rás, a ságújfalui traktoros mondta: — Eredményeinket nem szabad lebecsülnünk, de fon­tosabb most a 'folytatás... A traktorosok nem annyira elfogultak az eredményektől, mint az idősebb tsz-tagok. Varga Dezső, aki már hosz- szabb ideje a tsz-t szolgál ia. szintén a folytatást várja. Ta- rata János, a fiatal szerelő, maga is amellett van, hogy a figyelmet a holnanra kell for­dítani. Nagyon érdekes volt a velük való beszélgetés, ahol Báli János, a községi párttit­kár ezt kérdezte tőlük: — Ti készek vagytok ebben a munkában teli es szívvel részt venni? Bobál Gyula Következik": FliV>éhiltak elfoglalni méltó helyüket. V Házasodni szeretnénk... Öles betűk ■ plakáton; Ismeret­terjesztő előadás a klubban. To­rna; a fiatalok szexuális nevelése, előadó: dr. K. Z. nőgyógyász or­vos. Megtelnek a széksorok. A lányok elől, a fiúk hátul nagy kupáéban. Az orvos beszél, a lá­nyok pedig lesütik a szemüket. Még véletlenül sem fordulnának hátra, ahonnan kuncogás hallat­szik. j Fogamzásgátlók; a hallgatóság mélyen maga elé mered. Kérdés nincs. Az egyik lány méltatlan­kodik; minek ezekről a dolgok­ról Ilyen nagy nyilvánosság előtt beszélni? Az embernek ég a bőr a képén. Alszemérem? Avagy még nem szoktunk hozzá, hogy ezekről a dolgokról nyíltan és őszintén be­széljünk? szeretnénk, ha megérkezne az utód — mondja az. Sokkal élénkebb és beszédesebb, mint a menyasszonya. Az orvos megkérdezi, hogy ismerik-e a fogamzásgátlókat? A nő összeszorítja a száját, nem válaszol. Öt perc múlva gyorsan elsüllyeszti a recep­tet a táskájába. Az orvos elköszön a pártól, homlokán izzadságcseppek fénylenek. Több mint húsz percig beszélgetett a fiatalok­kal. Mondják róla, hogy min­dig ilyen hosszasan elbeszél­get minden párral. Vajon lesz-e hatása a sza­vainak? Vajon az ifjú jegye­seknek a házasságkötés után lanító fehér minden: orvosi eszükbe jutnak-e a kapott ta­Nyugtató és mégis nyugta­várószoba a salgótarjáni kór­házban. Jön az asszisztensnő: gondosan felírja a személyi adatokat. Ül a pár a sarokban. A menyasszony idegesen törde­li a kezét. — Nem kellett vol­na kávét innod — mondja a férfi. Nem — válaszol a lány. Szólítják őket. A nő szem­lesütve ül az orvos előtt. Gyakran önti el pirosság az nácsok? Sajnos a legtöbb eset­ben nem mérhető közvetlenül a hatás, mert a jegyesek zár­kózottak, szűkszavúak. . Január elsején lépett életbe a rendelkezés, miszerint min­den 35 éven aluli párnak meg kell jelennie a család- és nő­védelmi tanácsadáson. A ren­delkezés értelmében a család­arcát. Az orvos nagyon szim* nővédelmi tanácsadást vég­patikus, és nagyon tapintatos. zg orvos a házasulandókat a Közvetlen hangon, szinte lóba— családtervezési kérdésekben rétként beszél. — Mikorra megfelelő felvilágosításban és tervezik a gyereket? kér- tanácsadásban részesíti. Vizs- dezi. A nő bátortalanul a vőlegé­nye felé pillog. — Még nincs lakásunk, ezért egy-két éven belül nem fOOfO ggcsiä&iiäfca A világon először minőségi-/ leg új gabonát sikerült nevel­ni a harkovi növenynemesí- tőknek A gabona a téli és a tavaszi búza. sőt á rizs sajá­tosságait is egyesíti magában. Az. úi gabona a kísérleti par­celláról hektáronként mintegy 02 mazsányj termést adott. A növénynek magasabb a fehér­jetartalma. A hagyományos gabonafélékhez képest ellen- állóbb a hideggel szemben./ és a rájuk jellemző betegségekre sem fogékony. Az új gabona próbavetését az Orosz Föderá­ció számos területén és Uk rajnában ia elkezdték. gálatra csak abban az eset­ben kerül sor, ha azt valame­lyik fél kéri. Salgótarjánban, a megyei kórházban szombat kivételé­vel minden délután folyik a családvédelmi tanácsadás, őddig csaknem nyolcvanan fordultak meg a rendelőben. — Milyenek a tapasztala­tok? — kérdezzük dr. Sz. S. szülész főorvost. — Egy hónap igen kevés idő ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk lé. Egyelőre az útkeresés, a kí­sérletezés időszakában va­gyunk. Én először úav próbál­tam. hogy külön-külön hív­tam be a jegyeseket. Nem volt jó. Ha együtt ülnek elém, ak­kor bátrabban nyilatkoznak. Persze, embere válogatja. Van olyan jegyespár, akikkel kel­lemesen el lehet beszélgetni. Ám, általában nem ez a lel - lepaző. A velem- szemben ülők elég ritkán mernek kérdezős- ködnf. — Az orvos a tanácsadáson kicsit pszichológus is... — Tapintatosan kell bánni az emberekkel. Én azt tartom a legfontosabbnak, hogy az első találkozás bátorságot önt­sön a fiatalokba, hogy később is bármilyen problémával merjenek eljönni, a tanács­adóba. — A rendelkezés alig egy hónapja lépett életbe és máris sok vitát váltott ki. So­kak szerint a felvilágosításra nem a házasság előtt két hét­tel vagy egy hónappal, da sokkal korábban van szükség. Mi erről a véleménye?' — A szexuális felvilágosí­tást már az iskolában el kell kezdeni, betartva a fokozatos­ság elvét. Először is a szexu­ális élet élettanát, biológiáját kell megismertetni a fiatalok­kal, s aztán jöhet a felvilá­gosítás. Miért mondom ezt? Mert vannak tapasztalataim. Egy-két alkalommal tartottam előadást fiataloknak. Mit mondjak? Jómagam is bele­izzadtam. A fiatalok ugyanis nincsenek hozzászokva, hogy ezekről a kérdésekről nyílt színen beszélgessenek velük. Amit az iskolában kapnak, az édeskevés. Ha pedig hirtelen megrohaniuk őket, persze hogy nem reagálnak természetesen. I Nevetgélve Ifin lel a pár a* or­vosi szobából. Készségesen vála­szolnak. Mindketten elváltak, a nőnek van egy gyereke az első házasságból. — Jelentett-e vala­mi újat ez a beszélgetés? — kér­dezem tőle. — Nézze! Harminc éves vagyok, sok ii.íat nem hallottam. De ha mondjuk 15 évvel ezelőtt mond­ják el ugvanezt, biztos, ho*rv egé­szen másképp alakul az életem. V. Kiss Mária \ NOGR.AD — 1974. február 10., vasárnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents