Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
I ZttrsiémadAaokrAI letcnVfOk Cereden megalapozták a gazdálkodást Tegnap a Ceredvölgye Terri: eiőszöv etkezet zárszámadó közgyűlését két helyen tartották, Zahar, Szuía&pogony község tagságának Szilaspogony- ban. Cered. Rónafalu és Bánna tagsága részére pedig Cere den, a népművelési házban, A ceredi részközgyűlésen Sótár István, a tízezer holdas közös gazdaság elnöke számolt be az elmúlt évi munkáról. A közös gazdaság 1973. évi tevékenységét a gazdálkodás meg- növekedett követelményeinek teljesítése jellemezte. Emellett figyelmüket a fejlesztési célkitűzések megvalósítására irányították. Ez utóbbi során meliorációs tervüket csaknem 70 százalékban teljesítették. Erdősítésnél a központi kereteket figyelembe véve, a tervnek megfelelően végezték munkájukat. Nagy lépést tettek a racionális földhasználatban. Megteremtették az előfeltételeket az önálló ágazati elszámolási rendszer megvalósításához, amelyet január 1-től be is vezettek. Ez feltétlenül szükséges a termelés fejlődése és a hatékonyabb gazdálkodás megvalósítása szempontjából. A közös gazdaság kedvező évet hagyott miaiga mögött. Árbevételi tervüket hárommillióval túlteljesítették. A növénytermesztésből egymillió nyolcszázezer, az állattenyésztésből egymillió kétszázezer forint többletbevétel származott. Tevékenységük során általában 18 százalékos nyereséghányaddal dolgoztak, ami jobb az előző évinél. Igen helyesen, jelentős ősz- szegeket fordítottak gépesítésre és különböző más, a gazdálkodás fejlesztését is szolgáló beruházásokra. A kimondottan. mezőgazdasági gépek mellett szállítóeszközöket is vásároltak. A szarvasmarha- program végrehajtását segítette Szil aspogonyban a hízó- marhatelep bővítése, amelynek során a férőhelyek száma 156-rŐl 307-re növekedett. Ennék a létesítménynek építése kétmillió hétszáznegyvenkét forintba került. Cereden a központi tehenészeti telepen egv sütőteret építettek. Rónafalun koTvizerűsítelteik és a ré gi juhakolt kibővítették. A meliorációs tervüket egymillió liilencszázhatvanhétezier forintra teljesítették. Az elért eredményeknek megfelelően az idén tovább növekedett a tagság jövedelme. A háztájiból értékesített áruk után pedig több mint ötmillió forint jövedelemhez jutott a tagság. A feladatokat említve utalt arra, hogy a termésátlagok stabilizálása érdekében a termőtalaj pusztulását a legminimálisabbra kell csökkenteni. A szántóföldi növénytermesztés szerkezetét elsősorban a talaj védelem szem előtt tartásával kell meghatározni. Nagyobb gondot keli fordítani a szerves trágya felhasználására, a talajerő visszapótlása miatt. A szarvasmarha-tenyésztésben az egy tehénre jutó 2150 literes átlagot 1975-re 2600—2700 literre kell emelni. A hústermelés növelése érdekében javítják a szaporulati mutatókat és csökkentik a felnevelési kieséseket A marhahízlalás- ban a súlygyarapodást naponta 10—20 grammal kívánják növelni. A juhászaiban a jobb termelési eredmények érdekében javítják a tartási és takarmányozási körülményeket. A biztonságos gazdálkodás megalapozása érdekében a fejlesztési alap tartalékolására több mint hárommillió forintot szántak. Ezt az összeget az ez évi beruházások megvalósítására fordítják. Ez biztosítja azt a saját erőt, ami szükséges a meliorációs munkához, a forró levegős lucemalissst üzem megépítéséhez és egyéb más beruházásokhoz. Minden, jel arra vall, hogy az 1973-as évi jó munkával, a rendelkezésre álló anyagi alapok helyes felosztásával biztosítani tudják az 1974-es gazdálkodás folyamatosságát, akárcsak a korábbi években. A beszámolót követő vitában Varga Alfonz szóvá tette, hogy a szairvasmarha-dstálió- bam levő technológia már nem telel meg a követelményeknek. Bejelentette, hogy a bor- jiúnevelésbe®. a szoptatási módszerről áttérnek az itatásos módszerre. Szerinte a gyepgazdálkodés eredményeként az idén bőséges fűhozam- ra lehet számítani, betakarítását azonban nem látja biztosítva a maglévő gépparkkal. Bozó Bélámé kérte, hogy a vezetők előre szervezzék meg a napi munikaprogramot mert csak ilyen esetiben, lehet jó munkát elvárná a dolgozóktól. Tajtá Gém a premizálással kapcsoiatbain kért felvilágosítást a vezetőktől. Simon István konkrét példával bizonyította, hogy még nem végzi mindenlt: fegyelmezettem. és körültekintően a reábízott munkát. I)r. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára felszólalásában hangsúljfozta, hogy a tsz vezetősége és tagsága eredményesen, oldotta meg a Központi Bizottság 1972 novemberi határozatából adódó gazdálkodási feladatokat. Elfogadható mértékben, emelkedett a termelés a különböző ágazatokban.. Ez annak is tulajdonítható, hogy a tagság és a vezetők egjditiműködé&ében a kölcsönös bizalom, a megértés. a temmía&arás és a jószán- dék volt a meghatározó, az előrevivő. A feladatokról szólva megemlítette a munka- és üzemszervezés további javítását a tagság véleményének fokozott figyelembe vételét. Utalt a szemlélet és. tudatformálás szükségességére, felhívta a figyelmet a szakmai képzés és a hozzáértés növelésére. Simon István, megemlítette, hogy a szarvasmarha- államány mennyiségi növekedése nem járt együtt a minőségi javulással. Ugyanakkor nem sikerült megteremteni a szükséges takarmányfózist a megnövekedett állatállománynak. Süsün Vilmosné arra kérte a vezetőséget, gondoskodjék szállítóeszközről, hogy ne kelljen négy kilométert gyalogolni a munkába. Baranyi Dezső, a gépműhely munkájának elemzése sorén utalt arra, hogy kisgépesítés- sel növelni lehetne a hatékonyságot. Megemlítette, hogy a száillitásbain. nagyobb ésszerűséget kelil megvalósítani. Nagy Perencmé szerint a tej- házban nem élég a meleg víz. nagyobb boyler keltene. Sérelmezte, hogy egyes férfiak nam beszélnek velük kellő hangnemben. A felszólalásokra Sótér István. elnök válaszolt, majd a részközgyűlés elfogadta az elmúlt évtől szóló beszámolót. Jubileumról és sokat ígérő jövőről tanácskoztak Pásztén — Amikor kezdtünk, jóformán semmink nem volt. Kaptunk egy vagon búzát. Kézzel vetettük el. Jó termés lett — mondta a 83 éves Sípos István. — A kis házat akkor felépítettük, abból azóta a várnál is nagyobb lett — mondta a másik. — Szépen megvalósult minden. amit akkor, 25 évvel ezelőtt mondtak a szervezők, a kommunisták. ' gy beszéltek a pásztói Béke Tsz zárszámadó közgyűlésén. Az alapító tagok mondták, a 25 éves jubileummal kapcsolatban. Mottónak • is beillik, történelem ma már ez a ne- g edszázados út. amit megtette .. jelen, amiről dr. Beneze Bei na. a szövetkezet elnöke szólott, ékesen bizonyítja ezt. Tavaly már több mint 43 millió forint volt a- szövetkezet árbevétele. A fejlődés üteme megfelel annak a hosszabb távra szóló merész teremek, amely szerint ennél a szövetkezetnél 1980-ban már 100 milliós árbevételre számítanak. Az igazsághoz tartozik, hogy az 1970-es év után ez a szövetkezet szanálásra szorult. Viszonylag rövid idő alatt sikerült talpra állniuk, és azóta 74 százalékkal növelni az árutermelést. Ez nemcsak az akkor kapott hitel visszafizetését gargntátta, hanem a fokozatos feliedért is. A tervet összességében túlteljesítették, annak ellenére, hogy volt jégkár. fagykár, és az aszály sem kerülte el a közös gazdaságot. A növénytermesztés, a gépi szolgáltatás, és az azóta korszerűsített műanyagüzem sem tudta maradéktalanul teljesíteni a tervet. (Az utóbbi üzemben a kinti munkában megfáradt tagok számára biztosítanak kereseti lehetőséget.) összességében a szövetkezet kedvezőbb költségszinttel gazdálkodott, és az éves mérleg több mint ötmilliós nyereségről tanúskodik. A számok önmagukért beszélnek, az emberben mégis felmerül a kérdés: minek tulajdonítható ez az igazán biztató eredmény? A közgyűlés erre részletes választ adott. Mindenekelőtt azt bizonyítottá. hogy a vezetőség élvezi az egész tagság bizalmát. Munkájával kivívta a megbecsülést, a tiszteletet a maga számára. Miért fontos ez? Mert mint itt is kiderült, korábban bizony sok vita folyt egv-egy korszerűbb dolog bevezetése előtt. Tavaly viszont éppen a korszerű üzem- és munkaszervezés, az egyes termelési ágak önállósítása önelszámoló egysegekre. hozott sokat a közös kasszába. Növekedett a felelősségérzet, könnyebbé vált a vezetői döntés, és nem utó1 sósorban a munka számonkérése is. A szövetkezeti tagok elismerően vélekedtek a vezetőség munkáiéról. Nem ezv ember mondta: érti a vezetőség a dolgát. így igaz. I.e1ke- •edni tudnak az újért. Számolnak, mielőtt döntenek Bár vagy húsz felsőfokon végzett tiVhVisópTiikbeu fiatal szakember van a ^vetkezetnél, de 90 százalékuk még tovább képezi magát. A fejlődés alapjait végső soron a szakszerűség, a hozzáértés jelenti. Csak így lehet szakítani már régen megszokott növénykultúrákkal, termelési ágazatokkal, amelyek helyett éppen az adottságok, talán éghajlati viszonyok, vagy éppen a piaci lehetőségek miatt másikat kell meghonosítani. Gazdaságosabbat, hatékonyabbat. Itt említhetnénk a szőlő- és gyümölcstermelést, vagy az állattenyésztésen belül a szarvasmarhatenyésztést. Az utóbbit igen intenzíven kívánják továbbfejleszteni. Hogy mennyire a vezetőség mögött áll ebben a tagság? Elegendő egy idős tehenész hozzászólásából idézni. Olyanéból, akin szinte látszott, hogy jó néhány értizedes tapasztalat van mögötte, mégis, az állattenyésztő brigád nevében ígérte: elvégzik a szarvasmarha-tenyésztési tanfolyam ot, mert látják, hogy az újhoz, a korszerűbbhöz több kell. Jubileumi közgyűlés volt Pásztón, a Béke Tsz-ben. A negyedszázadra való visszatekintés. az alapító tagok kitüntetése. jutalmazása nagyon kedves színfolt volt a közgyűlésen. Nekem valahogy mégis úgy tűnt, hogy a jövőbe vetett hit volt az erősebb oMala a közös tanácskozásnak. Hosz- szú az az út amit a rárt’ií(5s árbT'" ')& {Thpcf irc11 tenniük, de úgy érzem, már nem lesz olyan göröngyös mécsem, mint az »’múlt negyed század alatt volt. A Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni bányagépgyárának jelentős feladata a visontal külfejtés szalagprogramjának minél előbbi megvalósítása. A szalagrandszerhez a gyár csak a szalagtámasztási, gépészeti és vasszerkezeti részeit készíti. A görgőpalástokat Antoni Sándor esztergályos forgácsolja, munkájához Kővári Pál művezető hasznos tanácsú* kát ad — fodor — \1 un ti ás arcok Másfél évtized vörös sapkában Vass Istvántól, a nagybáto- nyi vasútállomás vezetőjétől kérdeztem meg: Mi jellemzi a jó forgalmistát -á vagy ahogyan szaknyelven mondják: forgalmi szolgálattevőt? — Mindenekelőtt —• feleli a tapasztalt vasutas — a sokoldalú forgalmi szakismeret, éberség, pontosság, és a szó szoros értelmében vett megbízhatóság. Az állomás egyik forgalmistája, Sándor Géza valamennyi felsorolt tulajdonsággal rendelkezik. A nagybáto- nyi utasok körében vörös tányérsapkájáról jól ismert vasutas — miután „elmenesztette” a pesti gyorsot — gyakorlott tekintettel végigpásztázta az állomás területét, és mivel nem talált semmi rendelleneséget, nyugodt léptekkel visszaindult a csengők berregésétől hangos forgalmi irodába. Higgadt, kiegyensúlyozott, szűkszavú ember. Azt tartják róla, hogy inkább cselekszik, mint beszél. , — Mindig ilyen csendes? — kérdem a minden neszre, jelenségre reagáló forgalmistától. — Nem egészen — mondja mosolyogva —, mert ha szükséges, bizony beszélek én eleget, sőt elég hangosan is. Rossz szokása például az utasoknak. ha várják a vonatot, kiállnak a síneik közé. Ilyenkor bizony többször, és a szokottnál nagyobb hangerővel szólok hozzájuk. De még így is egyik-másik — főleg a fia- talabbja — lélegzetelállító mozdulatokra képes. Az utolsó pillanatban lépnek el a mozdony elől. Sajnos, öt évvel ezelőtt így esett áldozatul állomásunkon egy asszony — a mozdonyvezető már hiába fékezett, .. Egyébként, ami a kevésbeszédűséget illeti, az a véleményem, hogy minek a szóból több mint amennyi, szükséges... — Mióta viseli a vörös tányérsapkát? — 1942-től szolgálom az ország legnagyobb vállalatát, a MÁV-ot. A vasutaspályái Hatvan állomáson kezdtem, azóta sokféle munkakörben dolgoztam, Nagybátonyba 1959-ben helyeztek forgalmi szolgálattevőnek, az idén tehát a tizenötödik évet taposom megszakítás nékül ezen a helyen. — Milyen feladatot kei! éltetni fi forgalmistának ilyen :'s állomáson? — A személy- és a teherforgalmunk alapján a vonali állomások közé sorolnak be nivatalosan bennünket. De szerepünk meglehetősen jelentős Nógrád megyében. Rendszeresen szállítunk többek között szenet, és a személyforgalmunk is jelentős, naponta eléri a kétezer főt. Ebből is következik, hogy szinte mindenhez kell érteni. Én például rendelkezem kereskedelmi, távírdái és természetesen forgalmi vizsgákkal. De szükség is van ezekre a képzettségekre, mert ha kevés az ember valamelyik szakszolgálatunknál, akkor beugrunk helyette. Ezenkívül a forgalmi szolgalattevő feladatai közé tartozik, hogy felügyeljen az állomás rendjére. Mert bizony előfordul néha, hogy egyikmásik ittas várakozó megbontja az állomás nyugalmát. — Mit szokott csinálni, ha valamilyen rendellenességet észlel? — Először szép szóvá! próbálom elintézni, ha nem haszr nál, a rendőrséget hívom segítségül. Sajnos, ebből a szempontból az utóbbi időben megnehezedett a dolgunk. Tavalyelőtt ugyanis a Nógrádi Szénbányák vezetősége elvette a telefonunkat; s így, ha valami rendkívüli eset adódik (baleset, vagy netán randalí- i’ozás), futárt kell küldenümc. — Volt már ilyenre példa? — Az elmúlt ősszel egy fiatalember az autójával együtt belecsúszott az állomás mögötti árokba. Ezzel nekünk még nem vétett volna semmit. de az ifjú úrvezető aro- gánsan felszólította az állomáson várakozókat, köztük engem is, „gyertek segíteni, mert...” Végül is a munkás- őr-parancsnokságra küldtem el az egyik kollégámat, akik azután megtették a szükséges intézkedéseket. — A fárasztó szolgálat után általában mivel foglalkozik" — Taron lakom, van egy kis kertes házunk. Én is, mint a nógrádi emberek, szeretek kertészkedni, télen pedig mindig akad valami tennivaló a ház körül. Ezenkívül vasárnaponként, ha éppen nem vagyok szolgálatban — eljárok a gyerek futballmeccseire. A fiam uyanis a helyi csapatban játszik. Az igazi vasutas ember sokszor hazaviszi a munkáját. Én is megbeszélem ■ a feleségemmel a napi gondokat, mivel ő is az állomásunkon teljesít szol. ,- latot a kereskedelrhi szak- szolgálatnál. — Meddig kel! még viselnie a vörös tányérsapkát? — A nyugdíjig van még néhány évem. addig már n.-vn szeretnék megválni tőle. ár sok gond. izgalom és bős ság fűződik a benne eltö'.tvt évekhez, mégis már most tev érzem, hogy majd annak i tején szokatlan lesz nélküle az életem. Séra Sándor Ufosz^rva konyhakertié Moszkva téli zöldség és főzelékszükisésletének fe'. ét egyetlen állami gazdaság kilenc meleg'háztörnb.ie elégíti ki. Mindegyik tömb tízszer akkora, mint egy futballpálya, A modem melegház bonyolult mérnöki alkotás, amelyben a hőtan, az elektronika, a gépészet és — természetesen — a növénynemesítés új eredményei mind szerepet kapnak. A gazdaságban körülbelül ugyanannyi szerkezet zümmög, mint egy hasonló kiterjedésű gyárban. Mindé.;) műveletet, amely a melegház klímáját és a növények tápfelvételét szabályozza, automaták végeznek. Miután egyszer beállították őket, szükség szerint adagolnak vizet, meleget, tápsókat. Az automaták hibáinak gyors elhárítása és a műszerek felügyelete nemcsak nagy szakértelmet, hanem hallatlan felelősségtudatot is igényel, mert egyetlen kazánház olykor 50 000 négyzetméternyi, üveggel borított termőföldet iát el meleggel, többek között a kényes oalántákat is. A Moszkvai Állami. Gazdaság falain belül ezért tanfolyamokat szerveznek — it: képezik ki saját dolgozóikat. NÓGRÁD - 1974. tebruái 9., szombat 3
