Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
Cselédsorból sí kormáuikitűiitelésiir... Ott ült dz első sorban, szépen felöltözve, jól ápoltan. Varta a zárszámadási közgyűlés megkezdését. Gondolataiban talán fel sem merült az alakulással járó sok nehézség, ha nem hozom szóba a régmúltat: hogyan is kezdődött? Mikula dános bácsi a hollókői Petőfi Termelőszövetkezet nyugdíjasa annak idején a középkorúakhoz tartozott. Huszonöt évvel ezelőtt a párt hívó szavára tíz családdal együtt ifgy döntöttek, hogy Zsunypusztán Dózsa néven megalakítják a termelőszövetkezetet. — Cselédek voltunk, úgyszólván semmink sem. volt Egy pár lóval, kocsival kezdtük, hitelbe jött a vetőmag, a sertés. Az előbbieken kívül hitünk, bizakodásunk, meg a két dolgos kezünk volt. Hittünk a párt szavában, abban, hogy jobb lesz. Nem voltunk egyedül. Segített bennünket államunk, nem hagytak magunkra az üzemek dolgozói sem — lebbenti fel az emlékezés fátylát a 68 éves nyugdíjas alapító tag. Ma a szövetkezet közös vagyona 30 millió forint. Egy év alatt több mint 4 millió forinttal emelkedett — olvasom a zárszámadási beszámolóból. — Különösen az első esztendő .volt nehéz, ki kellett várni, amíg betakarítjuk a termést. Akkor munkaegységre dolgoztunk. Egy munkaegységre két, vagy három kiló búzát kaptunk. Bizony, akinek három gyereke volt, az sokat nélkülözött. De együtt maradtunk. Nemcsak az alakulást követő időben, hanem az ellenforradalom viharában is — veszi vissza a szót Mikula bácsi. — Az első évben a tíz családnak 1500 forint jövedelem jutott — veti közbe a mellette ülő ifjú Lévai Károly, aki szintén alapító tagja a szövetkezetnek és a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Az egy 10 órás munkanapra eső részesedés 101,18 forint, több mint az előző esztendőben — hangzott el a beszámolóban. — Mit szólt akkori elhatározáséhoz a felesége? — Nem avatkozott bele. Meg, kellett értenie, hogy nekem így kell cselekednem. Bizony előfordult, hogy a nagy gondok miatt elkeseredtünk. De ez is elmúlt! Persze, nem ilyen egyszerűen, mint ahogy most mondom. Minden kis erdeményért nagyon meg kellett küzdeni. Aztán többen voltak, akik akkoriban rossz szemmel néztek ránk. és ellenünk beszéltek: — Ne álljatok közéjük, úgyse bírják sokáig ... Az idén 9 millió forintot ruháznak be. Ebből gépeket vásárolnak, rekonstruálják a kőbányát, utat építenek. 30 hold új málnást telepítenek, hogy csak a jelentősebb beruházásokat említsem. — Milyen beosztásokban dolgozott? — Gyalogmunkásként kezdtem, később brigádvezető lettem. Közben voltam gulyás, állatgondozó, hol, mikor, mire volt szükség. Az első esztendőben gyalog jártunk a 9 kilométerre levő szőlőbe, mert arra az egy lófogatra mindig másűtt volt szükség. Hogy rö- videbb legyen az út, az erdőn keresztül mentünk. Este meg vissza. Aratáskor kora hajnaltól késő estig dolgoztunk, amíg láttunk. Sokszor még holdfényben is... Ma már a kalászosok betakarítását 95, a pillangós tar karmányokét pedig 90 százalékban géppel végzik. Az idén újabb betakarítógépeket vásárolnak, aminek révén teljesen gépesítik az említett termények betakarítását. Ez is szerepel abban a tervben, amelyet rövidesen a közgyűlés elé terjesztenek döntés céljából. — Tizennégy évig voltam brigádvezető. Ha nem feleltem volna meg társaimnak, akkor biztos mást választottak volna — állapítja határozottan Mikula János bácsi, majd így folytatja: — Sajnos, beteg lettem, nyugdíjba mentem. Tegnap este jöttem haza a nógrádgárdonyi szanatóriumból. Egy hónapig voltam ott. A nyugdíjas tsz-tag nemcsak példát mutatott a munkában. Előbb Zsunypusztán, később a termelőszövetkezetben, mint az alapszervezet titkára, 21 éven át hirdette a Párt politikáját, érvelt, agitált a szocializmus mellett, szolgálta azt az ügyet, amire vállalkozott. Fiai követik édesapjukat az ő útján haladnak. Kettő katonatiszt lett. Az egyik nemrég jött haza Vietnámból. A harmadik fiú a tsz- ben a könyvelőségen dolgozik. Váratlanul érte, amikor a közgyűlésen nevét említették, Hotter István, a megyei tanács elnöke meleg szavak kíséretében, méltatva önzetlen munkáját, fáradozását, átnyújtotta neki a Munka Érdemrend ezüst fokozatát — sorrendben a 7. kitüntetést. Mert otthon van már két kor- mánykintüntetés, a Munkás- Paraszt Hatalom Emlékérem az ellenforradalomban tanúsított helytállásáért, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetések és a Felszabadulási Emlékérem. Az ő példája bizonyítja: aki igazán a közösség szolgálatára vállalkozik, az sohasem tud megpihenni. Hatvannyolc éves, Zsunypusztán pártbizalmiként tevékenykedik. Tagja a Hazafias Népfront járási bizottságának. elnöke a községi Hazafias Népfrontnak és mint társadalmi munkás vesz részt az ÁFÉSZ munkájában. Fáradhatatlan, közösségért dolgozó kommunista. V. K. Januári áruszállítási rekord A múlt hónapban több mint 9,7 millió tonna áru él- fuvarozásával „januári rekordot” ért el a vasút — állapították meg a forgalomról készült gyorsmérleg alapján a MÁV Vezérigazgatóságon. A vasút januári teljesítménye a tavalyihoz képest 8.5 százalékkal, a saját tervhez viszonyítva 10,4 százalékkal növekedett. Az 1,8 milliós tonnás tranzit- és importforgalom is négy százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Az első hónapban szokatlanul magas — a legerősebb tavaszi hónappal is felérő és az őszi csúcsforgalmat megközelítő — forgalom, a szállítási feltételek optimális találkozásának, a MÁV és a fuvaroztatók együttműködésének köszönhető. A kedvező, enyhe időt kihasználva a vasút pótolni tudta a múlt év végi zsúfoltság miatti elmaradását, az üzemek a folyamatos termeléshez szükséges nyersanyag-készleteiket most töltötték fel, s éreztette hatását a kő-, kavics, a kohósalak és a mészpor előszállítására adott vasúti kedvezmény. A MÁV a tavalyinál több, összesen 63 nagyvállalattal kötött előszállítási megállapodást Januárban nagy ütemben megkezdődött a műtrágyaszállítás, a beruházások korlátozásának enyhülése nyomán szinte ontják a szállíttatok az építőanyagot. ' Az információk alapján ebben a hónapban a vasút a szállítási igények további növekedésével számol. Mivel a szállítandó mennyiségek nőnek, és á teherkocsipark egyelőre változatlan, ezért tanácsos. ha a vállalatok előre jelzik nagyobb szállítmányaikat a vasútnak.' Á szocialista demokrácia és a részvétel formái KORUNKBAN egyetlen társadalmi kérdés sem értelmezhető helyesen, ha nem vesszük figyelembe az alapvető, meghiatáirozó folyamatokat, összefüggéseket. Igaz ez a demokrácia, a társadalmi ügyek eldöntésében való közvetlen & Közvetett részvétel gyakran vitatott témakörére is. Milyen meghatározó folyamatokra gondolunk? Mindenekelőtt a társadalom, szocialista forradalmi átalakulásának folyamatára, arra, hogy a kapitalizmusból az osztály- nélküli társadalomba való átmenet időszakában élünk. Kl- sebb-nagyobb késéssel, de alapvetően ezzel párhuzamosan megy végbe a gazdaságilag fejlett országokban a tudományos-technikai forradalomnak a termelőerőket soha nem látott színvonalra emelő folyamata. Ennek igazi értéke azonban csak a szocialista forradalmi átalakulással ösz- szekapcsolódva bontakozhat ki, a kettő csak együttesen segítheti elő, hogy az ember vaura vá váljon saját sor- társadalmi méretben kiteljésíthesse önmagát. Igazolja ezt a mai fejlett tő- késországok példája, ahol a tudományos-technikai forradalom térhódítása már kitapintható, de ez nem szolgálja a tömegek valóságos felszabadulását. EUénkezőieg, az egyoldalú „fogyasztói szemlélet” elfordít a közügyektől, csökkenti a részvétel és beleszólás igényét, a modem tömegkommunikációs eszközök pedig megsokszorozzák a burzsoázia lehetőségeit a tömegek figyelmének elvonásáéra, gondolkodásuk manipulálására. Tükröződik ez a polgári ideológiában, a társadalomtu- domanyotabam is.' Az uralkodó csoportok ugyan megkísérlik a polgári demokrácia hagyományos eszközeit. alkalmazva elhitetni a „laikus részvétel” lehetőségét, ennek látszatjelle- gét azonban maguk a polgári teoretikusok is mindjobban elismerik. Azzal indokolva ezt, hogy az ember immár csak bábja, mechanikus . kiszolgálója, játékszere a technika „ördögi erőinek”, ma már a ..menedzserek”, a szakemberek uralma következett be, s emiatt nem szólhatnak bele a tömegek érdemben a gazdasági, politikai, kulturális folyamatok irányításéiba. Ez a „magyarázat'’ természetesen éppoly kevéssé tükrözi a tényleges összefüggéseket, mint a polgári demokrácia valóságos népuralomlkénti történő ábrázolása. Egészen másképp áll a helyset a szocialista országokban, ahol együttesen megy végbe a szocialista forradalom és a tudományos-technikai forradalom folyamata. A szocialista forradalom lehetővé teszi a dolgozó tömegek, az egyének beleszólását, tudatos részvéte-, lét a gazdasági, politikai, kulturális folyamatokba. Ezt a tudományos-technikai forradalom jelentkezése is sok tekintetben. megkönnyíti, például a tájékoztatás új eszközeivel, a televízióval stb. Ám az is igaz, hogy a tudományos-technikai fejlődéssel kétségtelenül nagyobb fontosságot kap a szakmai hozzáértés, növekszik a kérdések eldöntésében és megoldásában a „szakszerűség” jelentőségé. Ehhez járul, hogy a gazdasági-társadalmi' fejlődéssel kitágulnak a termelőmunka és általaiban a mindennapi tevékenység szervezeti keretei, mind nagyobb termel őégységek, üzemek jönnek létre, s a nagyobb méretek, a bonyolultabb összefüggéseik következtében az egyén az „egészet” mind nehezebben képes folyamatosan áttekinteni. Mind jobban kitapintható annak a marxi előrelátásnak a teljesülése, hogy minél jobban előrehalad a gazdaságitársadalmi fejlődés, ___annál i nkább jelenik meg az egyén, ... a termelő egyén is, önál- lótlamul, egy magasabb egészhez tartozónak”. Ezek a tendenciák tehát megnehezítik, bonyolultabbá. áttételesebbé teszik a közvetlen „laikus részvételt!’. A SZOCIALISTA demokratizmus fejlesztése nem más, mint az előbbi ellentmondásnak — amely élő, állandóiam megújuló — a folyamatos megoldása. Ez pedig nem történhet másként, mint a szocialista demokrácia közvetlen és közvetett elemeinek, eszközeinek, formáinak együttes felhasználása, kombinálása revén. . A „közvetlen” és a „közvetett” kifejezések az egyén, a Közösség munkáját, életet meghatározó, befolyásoló döntéseik előkészítésében, meghozatalában való részvételre vonatkoznak. Ha a dolgozók munkásgyűlésen üzemük egy- egy problémájáról véleményt mondanak, vitáznak, s mindezt észrevételeiknek, javaslataiknak megfelelő döntések követik, akkor a közvetlen de- moKratiíkus részvétel egyik példáját említettük. Természetesen egy-egy nagyobb közösség (pl. nagyvállalat) bonyolult és rugalmas tevékenysége, gazdálkodása nem teszi lehetővé minden egyes döntésnél a kollektíva összes tagjának előzetes, közvetlen meghallgatását. Ezt a dolgozók érdekeit, véleményét kifejező és érvényesítő „képviselet”, „testület” (pl. brigádvézetök értekezlete, szakszervezeti bizottság) döntések előkészítésébe, meghozatalába való bevonása , helyettesíti.. Általuk tehát — most eltekintünk . ,a mulasztásoktól, torzulásoktól — minden dolgozó közvetve reszt vesz ezekben a döntésekben. A közvetlen részvétel lehetőségét nyújtják az állampolgárok számára például a falugyűlések, de közvetett a részvételük a tanácsi döntésekben, amelyeket az általuk megválasztott — és a vissza is hívható — tanácstagok hoznak. A szocialista demokratizmus fejlesztése a dolgozóik, a tömegek egyre nagyobb arányú, mind intenzívebb bevonását jeleníti ■ a termelés, a politikai élet, az áltarpélet stb. irányításába, vezetésébe. Ez azonban nem történhet aa ókori kis közösségek életében alkalmazott módszerekkel. Már a XVIII. században Rousseau is úgy foglalt állást Társadalmi szerződés című művében, hogy a modem államokban a nagy tömegek közvetlen és állandó részvétele az állami ügyek végzésében megoldhatatlan, tehát lehetetlen. Különösen így van ez napjainkban, A szocialista demokrácia, mint a közügyek intézésének tairsiad'almiasítása, nem fejlődhet a közvetett,eszközök, módszerek megkerülésével. Hiszen a közvetítés megjelenése és Kibontakoztatása, a közvetettség _ gazdagodása a társadalmi fejlődésnek szükségszerű velejárója. Maga az ember első „történelmi tette” is, a szei- számikészítés azt jelentette, hogy önmaga és a természet közé egy közvetítő elemet állított. a munkaeszközt, aimeiv- íyel a társadalom és természet közötti kölcsönös kapcsolatot megvalósította. Ez a kao- teolat a közvetítő elemeikkel, tehát ■ a munkaeszközökkel együtt fejlődött, s fejlődik. A társadalom és az egyén kapcsolatát vizsgálva ez érvényes a szocialista demokráciára is, amelynek fejlődése mindenekelőtt 1 a dolgozók, a tömegek érdekeit kifejező és érvényesítő közvetítő fórumok, éternek, eszközök fa aárt, a tömegszerveaetiek. stb. különböző képviseleti szervei, választott testületéi) gazdagodása, mind jobb funkcionálása révén történik. A szocialista demokrácia közvetítő elemeket tartalmazó rendszere azonban egyre jobban átsző- vődik egyúttal a közvetlenség elemei által, A közvetett mögött ott húzódik a közvetlen is: a testületi, vagy egyezemé- . !yi _ döntés pélcMul akikor a legjobb. ha a döntésit hozó (vagy hozók) ismeri az adott kollektíva véleményét, az érintett társadalmi rétegek állásfoglalását. A szociálist a demokratizmus feiiődtése tehát, a közvetett módszerek tökéletesítése mellett, feltételezi a közvetlen elemek élő funkcionálását és gyarapodását is. Azaz a dolgozók, a munkások részt vesznek és véleményt mondanak a fórumokon, értekezleteken, összejövedeleken, arányúik mó a párt-, az állam-, a tömeg,«tervezetek fcülönibö-ő testűn eteíben, itt aktívan részt vállalnak a döntésekben és kedvezően formálódnak önmaguk is. , A DOLGOZÓK — a munkások — ilyen értelmű közvetlen részvétele hazánkban minden területen fejlődik, különösen az MSZMP Központi Minden perc fegyelmet és figyelmet kíván A széntermelés igen fegyelmezett. szigorú szabályokhoz kötött munkát kíván. Nem véletlen. hogy a bányáknál mindig megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak a munkavédelemnek a biztonsági helyzetnek. Az elmúlt évi eredmények elemzése javuló munkáról szól. Mi is erről beszélgettünk Cserjési Miklóssal, a vállalat biztonságtechnikai osztályának vezetőjével. Minek tulajdonítja elsősorban a javulást? — kérdeztük a főmérnöktől. — Mi úgy értékeljük, hogy a hosszú évek szívós, tudatos törekvéseként, egyre inkább jelentkezik a gyökeres szemléletváltozás. Annak felismerése, elfogadása, hogy a modem termelőeszközökkel rendelkező; magas szakképzettséget elért ember, a tudomány és technika vívmányait felhasználva környezetének alakításával megelőzheti a baleseteket. —'Ilyen egyszerű Tenne ez? Csupán a szemléletváltozásról van szó. vagy ennél sokkal többről? — Elsősorban erről, de nem csak erről. A vállalatnál immár két eve nem történt halálos baleset. Több éve tendenciaként jelentkezik a balesetek számának, súlyosságának -csökkenése: Ezek mögött igen jelentős intézkedések, események vannak, — Hallhatnánk ezekről az intézkedésekről valamit? — A technikai fejlődést ugrásszerűen hozta magával a művelődési mód megváltoztatása. A széles homlokú fejtések kialakítása korábban alárendelt szerepet játszott. Ma kizárólagos fejtésmód a frontfejtés. Ez megkövetelte az elővájás és fejtés korszerű biztosítását, a kézi szállítás helyett a gépi szállítást, a gépi jövesztés és rakodás korszerűsítését. Az új' módszerek új munkakörülményeket, de egyben új baleseti forrásokat is jelentenek. Ezért kellett használatba vételükkel párhuzamosait, azt megelőzve, új technológiákat, szabályzatokat kidolgozni. Gondoskodni ezek elméleti, gyakorlati oktatásáról. — Lényeges, úgy is mondhatnám generális átszervezés történt a bányák szellőztetésében, a sújtólégrobbanás megelőzése • érdekében. A föld alatti vágatszelvények bővítése, a gépi ventilláció kapacitásnövelése, a kizárólagosan sujtólégbiztos berendezések alkalmazása, a légmérő és -vizsgáló szolgálat kialakítása, műszerezettsége hasonló szellemi és anyagi erőfeszítést igényelt. Korszerűsítettük ,a hordozható és rögzített bá- nyavilágításí. Automatikus működésű érintésvédelmi há. lózatot fejlesztettünk ki. Nem egy biztonságtechnikai témában a feladatot az ország többi bányáját megelőzve oldottuk meg. — A szemléletváltozásról már beszéltünk. A biztonságot szolgáló technikai fejlődésről is. Mégis úgy érzem, a munkát végző ember szerepe az' elsődleges a balesetek megelőzésében. Mi erről a véleménye? — Kétségtelen, hogy a munkavédelem fejlesztésében a biztonságtechnikával foglalkozó szakember számára elsődleges a veszélytelen technika megteremtése. Ennek létrehozásáig azonban igen lényeges az ember közvetlen veszélyeztetettsége. Különösen így van ez a bányászatban. Éppen ezért szükséges, hogy a bányászaink szakmai képzettségét folyamatosan, még a használatbavételt megelőzően a korszerű tertnelőeszközök színvonalának megfelelően biztosítsuk. Sikerült-e mindenkor érvényt szerezni ennek az elvnek ? — Vállalatunk igyekezett eleget tenni a követelménynek. Megfelelő szakmai filmek rendszeres vetítésével, szaktanfolyamok, ‘ biztonságtechnikai tanfolyamok, tömeges tapasztalatcserék szervezésével. Megállapítható azonban, hogy a technika fejlesztésével nem volt 1 összhangban a dolgozók biztonságtechnikai képzése. Elsősorban annak színvonalával nem lehetünk elégedettek. A bányászati, munkának a többi munkához viszonyítva veszélyeztetettségén túl, van még egy különös adottsága. Az, hogy a termelő- és előkészítőmunkák helye és körülményei óráról órára változnak, ebből adódóan a munkaidő minden percében szigorú fegyelemmel és figyelemmel kell dolgozni a szakma írott és íratlan szabályai szerint. Ezt azért mondom, mert bár sikeresen zártuk munkavédelem tekintetében az elmúlt , évet, megelégedésre nincs ok. A veszély megvan, és ez további cselekvésre kell. hogy ösztönözzön — fejezte be Cserjési Miklós. B. J.- ■ tettedgárak 1972. november: .üsse óta. Ez is hozzájárul ah- tovább erősödnek, fejlődnek szocialista termelési viszonyaink. Mert a (szocialista viszonyok erősödése és a naptömegek. a munkásosztá v íokozódé részvétele, szerepe a társadalmi életben — végeredményben egyet jelent. Werner Ottó Tapasztalatok Hevesből A'KISZ s.zécsényi járási bizottságán az ez évi vezető- képzési módszerek közül gyakran választják azt a formát. amikor a tanfolyam résztvevőit „helyszínre” viszik. Áprilisban a kultúrfele- lősök és klubvezetők egy Heves megyei ifjúsági klubot látogatnak meg, és megismerkednek az ottaniak irányítási munkájával. A járás területén egy falusi tanácskozást is tartanak, ennek színhelye s legjobban működő községi ifjúsági klub lesz. NÓGRÁD — 1974. február 7., csütörtök 3
