Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

„Csalt így lehet...” Szocialista brigád a szalagedzőben A SALGÓTARJÁNI Kohá­szati Üzemiek szalagedző üze­mében igén pontos munka fo- kyuik. A mérések, beállítások, szállítások nagy figyelmet, gyakorlatot és szakképzettsé­get igényelnek. Az egyre fej­lődő technika megkívánja a dolgozóktól, hogy folyamato­sam képezzék magukat. Sajnos, ennek alapvető akadályai vannak. Erről beszél Hegyes Serene üzemvezető: — Hat-nyolc évvel ezelőtt legtöbb dolgozónknak meg volt legalább a 7—8 osztályos általános iskolája, emellett tanfolyamot is végeztek. Az­óta a régi gárdának mintegy 30 százaléka nyugdíjba ment, a feladataink is nőttek, növel­ni kellett a létszámot. Sokan 3—3 elemiivei jöttek hozzánk, es be kellett őket fogadni, mert nincs ember. Egyelőre nem is nagyon agitáljuk őket, hogy tanuljanak, nehogy rög­tön elmenjenek, csak később, mikor már megszokták az üzemet, kérjük tőlük. Van, aki egy éve jött hozzánk, és most kezdte el a hiánvaó osztályt. A saalkgedzőben dolgozik a 36 fős Komarov brigád. Náluk körülbelül 10—15 százalék azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik nem fejezték be ál­talános Iskolai tanulmányai­kat. Három műszakban dol­gozik a brigád. Ottjártunkkor sem a brigódvezető, sem a helyettese nem volt bent, az egyik a délutáni, a másik az éjszakai műszakban dolgozott, így a brigádról is az üzemve­zető beszél. — Tizenöt éves a Komarov Szocialista Brigád. Elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met négyszer az arany-, több­ször az ezüst- és a bromzjel- vényt, Kétezer tüntette ki a brigádot az MSZBT ananyko- saorús jelvényével, a szovjet- magyar baráti kapcsolatok el­mélyítésében végzett kiemel­kedő munkájáért. Előkerülnek az idei kultu­rális vállalások jegyzetei. Több pontban gyűjtötték őket össze. Ilyen feladatok szere­pelnek a vállalások között: a brigád két tagja elvégzi a 8. osztályt, ketten középiskolába járnak, egy brigádtag pedig egyetemre. A párttagok szer­vezett politikai oktatáson, a pártonkívüliek politikai elő­adássorozaton vesznek részt. Az új kemencénél dolgozó brigádtagok elvégzik a gázke­zelői tanfolyamét. Negyed­évenként a brigád ismeretter­jesztő előadást hallgat, melyen egy-egy szovjet és magyar író életével munkásságával Ismer­kednek. Az MSZBT-tagcso­port az évfordulókon, meg­emlékezéseken rendezett kul­turális programokon vesz részt. A brigád tagjai közö­sen, családosán látogatják a színházi és mozielőadásokat Szocialista szerződést kötöttek a kul'túrház könyvtárával. Saját könyvtára van a bri­gádnak, melynek állományát részben ajándékkönyvek, rész­ben pedig a kultúirház könyv­tárának letétje adja. Ezt Igen gyakrán cserélik, A könyvtá­rat kezelő brigádtag elbeszél­getve a társaival feljegyzi, kit, milyen könyv érdekel, és ki­hozza azt. Hetente 2—3-szor kölcsönöznek, legtöbben egy­szerre 4—5 könyvet is elvisz­nek. MIÉRT TANUL EGY fiatal munkás? Ezt kérdezem Lenkó Lajostól, aki 27 éves, határo­zott fiatalember. Nős. hamaro­san, apa lesz, érthető lenne, ha arra hivatkozna, nincs ideje. Ehelyett a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola gé­pészeti szakán tanul. Harmad- eves. — A feleségem csak örül, hogy tanulok — mondja. — ö gimnáziumban érettségizett, amiben tud, segít. Hogy miért tanulok? Szeretnék tisztában lenni azzal, amit csinálok. Ha sikerül, szeretnék tovább is tanulni, Szeretnék a mun­kámmal kapcsolatban minél többet tudni. 1965-ben végez­tem a szakmunkásiskolát, az­óta minden új. Csak így lehet­séges lépést tartani. Nagy József is az előbb em­lített brigád tagja, alki egy éve jött az üzembe, és most kezdd a tanulásit. — Tizenöt éves koromban már dolgoznom kellett, mosto­ha apám volt Nem vizsgáz­hattam 1© nyolcadikban. Min­dig szerettem tanulni, de az eddigi munkahelyeimen leg­többször nem volt rá mód. Budapesten dolgoztam, építő­iparban. Egyszer aztán bele­kezdtem, de abba kellett, hogy hagyjam, más munkahelyre kerültem. Remélem, most si­kerül befejeznem. Ha lehet, szeretnék utána tovább tanul­ni, a szakmában. Azért egy kicsit félek tőle, mondják, hogy nehéz, de főleg azért, hogy lesz-e elég időm? Két családom van, a harmadik meg útban. A dolgozók nagy része beta­nított segédmunkás. Nemrégi­ben kérdéssel, kéréssel for­dultak a felsőbb hatóságok­hoz, szakmásítható-e a mun­kájuk, mart ha Igen, szeretné­nek szakmunkás-bizonyít­ványt szerezni. Először mint­egy tizenöten, jelentkeztek, számuk azóta húsz fölé emel­kedett. Mikor az üzemvezetőt kér­deztem, mi lehet az oka an­nak, hogy a munkások eey ré­sze húzódozik a szakmai és általános műveltség emelését szolgáló iskoláktól és tanfo­lyamoktól, ezt válaszolta: .— Talán erősebben keltené ösztönözni őket, esetleg anya­gilag is. Itt, az üzemben pél­dául, ha valaki elvégzi a nyolc osztályt, úgy Igyekszünk, hogy tudjunk neki 2—300 fo­rint jutalmat adná. Talán ez lenne a járható útja sa ösz­tönzésnek. LEHET, HOGY a pénzjuta­lom 1» megoldás, de valószínű­leg nem az egyedüli. Nagy szerepe, feladata van ezen a béren a szocialista munkaVeir- senynek ugyanúgy, mint a kü­lönböző tömegszervezeteknek Ahhoz, hogy továbbjussunk a társadalomnak jól képzett, művelt munkásokra van szük­sége. Csak így tehet... — gáspar — Mai tévéajánlatunk 20.00: NDK Fórum. A már ötesztendős múltra visszate­kintő fórum műsor történeté­ben ezúttal másodízben, kül­földi vendégek adnak választ i nézők kérdéseire, A stúdió vendégei a Német Demokrati­kus Köztársaságból érkeztek, ■» igen sok területre vonatko­zóan kérdezhetnek majd a nézők. A külpolitikával össze­függő kérdésekre Herbert Korlikowskl külügyminiszter- helyettes, a külkereskedelem­mel kapcsolatban Gerhard Nitschke külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, a politikai témához Otto Reinhold, a NSZEP KB tagja, a Társada­lomtudományi Intézet Igazga­tója, az irodalmi-művészeti kérdésekre Max Walter Schultz, az Írószövetség elnök- helyettese, a sporttórgyúakra pedig Wolfgang Nordweig olimpiai bajnok válaszol, s mellettük helyet foglal még a kamerák előtt újságíró és vál­lalatvezető Is. A kérdezési le­hetőség, a forma á régi: tele­fonon és levélben egyaránt le­het kérdezni. A műsor előtt — a Tv-híradó keretében — bemutatják a nézőknek á szinkrontolmácsolás megoldá­sát is. Eredmények és gondok... Hugyag egy kicsit beljebb esik a balassagyarmati főút­vonaltól; Örhalam társközaé- ge. Két — égy épületben le' vő — közművelődési intézmé­nye van: művelődési ház és könyvtár. Mindkét intézményt anyagilag az őrhalmi közpon­tú Hazafias Népfront egyesült termelőszövetkezet támogatja. — Van egy ifjúsági klubunk — meséli Pénzes Géz», a mű­velődési ház fiatal tiszteletdí­jas igazgatója- — Ebben olyan körülményeket kell teremte­nünk, hogy a fiatalok, akik eljönnek oda, jobban érezzék magukat, mint otthon. Telje' sen új bútorzat kell, új füg­gönyök, az ajtók, ablakok, fa­lak átfestése... A termelőszö- vet kezet vezetői támogatják iigyékezetünket: mondták, csi­nálják kalkulációt; 30 000 fo­rmt kellene,. • Ebből már kaptunk három ezret, amit elvásárol a ttunk. Pénzes Géza tavaly végezte a főiskolát: földrajz szakos tanár; tősgyökeres hugyagi fiatalember. Szereti faluját, sokat is dolgozik érte. Nem­csak művelődési ház igazga­tó, ő a községi KXSZ-alap- szervezet titkára, sőt a helyi futballcsapatban. Is játszik. A KISZ-életről beszélgetünk: — Egy évig elég langyos volt a KlSZ-élet — mondja. — Aztán tavaly, amikor ha" aajöttem, szóltak a fiatalok, hogy csinálni kellene valamit, mert a vasárnapi focLmeccseken kívül nincs semmiféle szóra kozás- így hoztuk létre aztán a klubot, amelyik hivatalosan ugyan még nem is létezik... nincs bejelentve. Várunk még vele, majd ha rendbe tettük szépen, ahogyan elképzeltük, amit már említettem, A klubban, «mely egyben a könyvtári helyiség Is, oldják mag a KIŰZ-oktatást. Ehhez kapcsoltan szoktak szellemi vetélkedőket is szervezni. A 34 KISZ-fiatal kedvvel, szíve­sen látogatja a klubot, ren­dezvényeit- S -ők nemcsak — mint az idősebbek általában á- a szórakoztató jellegű elő­adásokat látogatják: eljönnek társadalmi ünnepségekre, megemlékezésekre te, A klub­tagság nincs KlSZ-tagsághoz, sem karhoz kötve- Ez utóbbi­val kapcsolatban csupán egy a kikötés: tizennégy éven fe­lüli legyen az érdeklődő; a felső korhatár lényegtelen — aki fiatalnak érzi magáit, jö­het. — Nem bulizó, táncos klu­bot akarok*— beszél törekvé­seiről a művelődési ház ro­konszenves igazgatója. — Azért nem érdemes. Ahhoz nem kell program, minden­féle kulturális cél nélkül el lehet lötyögni... A nagy bá­lokat egyébként nem kedvelik nálunk, kezeset is tartunk, mindig ráfizetéses. A fiatalok Közművelődés Hugyag on lobban szeretik a közvetle­nebb hangulatú, szombat esti magnós összejöveteleket. Én magam is ezt kedvelem, kul­turáltabb szórakozást bizto­sit. — Színházakat, hivatásos művészeket nem tudunk meg­hívni: a színpadunk, öltözőink állapota nem teszi tehetővé. Meg aztán a közönségünk ko­rábban már csalódott jó né­hányszor az előadásokban. Eleinte még csak eljárt, az­tán — talán segített ebben a tévé is — kezdte észrevenni hogy a színész már nem ad bele mindent, nem úgy ját­szik. mint korábban; elmaradt hát­A községi közkönyvtárat Handó Jánosné tanár vezeti. Budapesti; 1957-ben került a községbe, aztán Itt te maradt. Itt építettek házat te. — Ezeknek a gyerekeknek — mutat osztályára — a szü­leit már tanítottam. Mondha­tom, az eltelt másfél évtized alatt sokat változott a falu képe, kulturális élete... Olva­sóim főleg gyerekek, rendsze­rint ők viszik a könyvet szü­leiknek is- De azért van vagy 50—00 állandó felnőtt olva­sóm te, bár több a beiratko­zott, A könyvtár hetente két al­kalommal van nyitva. Közel háromezer kötettel rendelke­zik. A legfontosabb lexikonok megvannak, akinek tehát va­lamilyen fontos adatra van szüksége, megtalálhatja. —- Elégedett-e a könyvállo­mány összetételével? — Nem mondhatnám- — válaszol határozottan, —. Több modem, mai szépirodalomra, Ifjúsági és mesekönyvre tenne szükségünk. Minden iskolás könyvtári tag, szeretik a me­sét még a fenőttek között te néhányan- Nagyobb fejlesztés kellene... Sok az elromgáló- uott, agyonolvasott könyvünk} ki kellene cserélni. S jelenleg van egy mg? probléma is: két héttel ezelőtt „lerobbant” az olajkályha, nem lehet fűteni. Ez hátrál­tatja a könyvtári munkát is. De megoldatlan a hugyagi művelődési ház nagytermének fűtése is: rosszul építették be a kokszkályhát, lehetetlenség vele fűteni. A moziban nagy- kabátba csgvargózva ülnek a nézők- Télen a hideg miatt mias rendezvényt nem is le­het, tartani. A filmeket is csali az eiszántabbak nézik végig. — Nem járok én még mo­ziba sem — mondta Vidd- musz Béla tanár. — Kibírha­tatlan a hideg. Gondoskodni kellene hát, még ebben az évben, hogy ea az áldatlan helyzet megvál­tozzon. A hugyagi közműve­lődést, bizonyára, még tovább lendítené. —ok— A mezőgazdasági könyvhónap programjából Imre Lásslós Két év nyolc hónap Kisregény 2/ — Maga valamit elhallgat előlem. Látom a szemén- Pis­log. mint az a bizonyt» béka a kocsonyában. Különben nem fontos, Nehogy azt higgye, hogy fontos. Engem igazán nem érdekei. — Hátha majd érdekli egy­szer —* mondta Kapelláró és mereven nézte a lányt- — Kü­lönben tanultam ón valamit. Tudja mit? Amíg valakinek a nevét sem tudom, minek nézzek rá? Még nagyon meg találom jegyezni az arcát. Szólítanám magamban, de ho­gyan szólítsam? Látja, erről van szó. — Mária a nevem. — Az én nevem Feri. Most már tudom, ha egyszer kia­bálni akarok maga után, mi lyen nevet mondjak. — Nem biztos, hogy meg­hallom. — Ha én egyszer kiabálni kezdek • Azt maga meghall­ja még álmában is. — Mélyen alszom ám! — Mindegy az. Majd föiél> redne. — Ha akarnék, — Akarna­- — Nem biztos. — Akkor mj a biztos? — Az, hogy nekem most dolgom van. — Segítsek? — Magáit várják. A beosz­tottjai. Főnök úr. — Ha egyszer elmondhat­nék mindént magának, a Vé­gén sírna. — Nem sírok én olyan könnyen. — Majd meglátná­— Jó lenne az. ha meglát­nám? Melyikünknek lenne jó? — Nekem biztosan. Mert engem már megtanított az élet. — Kíváncsi termék, mire ta­nította. — Arra, hogy elmondjak valakinek mindent. Akkor is, ha nem tudok egyfolytában NOGRAD — 1974. februái 7., csütörtök beszélni. Ha nem merek a szemébe nézni közben. Mind­egy az. Csak érezzem, hogy hallgat és figyel rám- És ak­kor se szégyelljem magam, ha sírok. Vagy ha ordítok, hogy ennek nem így kellene lenni. Kapelláró úgy érezte, bár nem nézett a kislányra, hogy először pillant rá hosszan. Le­het, hogy ez tévedés — villant az eszébe — akkor is sáép. Hányszor ment úgy estéken, ; eggeleken végig a maga csön­des világán, hogy a szembe jövők tekintetét kereste. Nem néztek rá, -hiába húzta ltí ma­gát. Ha pedig valaki ránézett, abban a pillantásban benne volt: hát te mit akarsz? Te is akarsz valamit? Te kis va­cak- Tudod, hogy mennyi em­ber húzza ki magát rongyosan és jólöltözötten, veled együtt, ugyanebben a pillanatban a Földön?! És tudod-e. hogy aki igazán nagy akar tenni, az so­káig úgy összehúzza magát, mint a tetű. ha fagy érkezik, gondolj például az űrhajósok­ra, akik odafönt megisszák a saját vizeletüket, és a kikép­zés idején csak nagyon ritkán gondolnak arra, hogy ki mond­ja majd az üdvözlő beszédet, ha első útjukról diadalmasan visszatérnek. — Arra nem gondolt, hogy amit mondani akar. azt a má­sik tudja már? — Miért? Erre Is gondolni kellene? Maga például mit tudhat rólam? — Azt például, hogy nagyon egyforma a frizurájuk. Mind a négyüknek. — Lehet ez véletlen is. — Másoknál, — Mi nem olyanok va­gyunk, mint mások?! , — Nem. Mert magukat el­ítélték. — Gondolja vagy tudja? — Kitalálni se lett volna nehéz, de tudom Is- Már na­pokkal ezelőtt beszélte itt mindenki, hogy rabok intézik a meszelést. Jött valaki az irodáról. hogy vigyázzunk, mindent él kell zárni, olyan emberek jönnek ide, akiket vasvillával vettek el az any­juk mellől. — És mit mondtak még? — Mit is? Azt. hogy nem kell velük szóba állni. Intéz­zék a dolgukat, hagyni. kell őket. Nem jó közéjük keve­redni. — Maga ezt elhitte? —■ A rosszat mindig köny- nyebben elhiszi az ember, mint a jót. — Ha' elmondanám az iga­zat, csodál kozna. : ~r- Nem hiszem­— De igen! Hadd mondjam el ma este! — Azért én nem megyek a javítóba, hogy magát hallgas­sam.. — Megvárom, ahol akarja. — Maga tényleg nincs le­csukva? •— Megvárom, ahoj mondja. — Ha soká jövök, megkeres a bátyám. Akkor magának jaj lesz. — Nem félek, — Nem mindenki bátor, aki nem fél. , (Folytatjuk) Az idén 17-edszer megren­dezett mezőgazdasági könyv- hónapra több mint 150 900 példányban 33 üj szakkonyv jelent meg, ezenkívül mintegy 100, régebben megjelent me­zőgazdasági kiadványra hív­ták fel a figyelmet a könyv- értékesítő vállalat jegyzékei. A falusi lakosság ellátásá­ban 140 ÁFÉSZ-könyvesbolt és több ezer bizományos vesz részt. Sopronban,. Makón és a berettyóújfalui járás nagyobb termelőszövetkezeteiben köhyvkiállítással egybekötött könyvvásárokat rendeznek. A kisteleki, a mindszenti, a kis- várdai kultúrházban a szak­mai előadásokat könyvbemu­tatók követik. Érdekesnek ígérkezik a püspökladányi és. a kapuvári könyvesbolt dolgo­zóinak kezdeményezése, hogy a járás mezőgazdasági üze­meit felkeresve a helyszíne a ismertetik a mezőgazdasági könyvhónap céljait, és osztják ki az ez alkalommal szép számban megjelent ismertető­ket és könyvjegyzékeket. A Könyvértékesítő Vállalat a mezőgazdasági szakkönyvefc terjesztésében legjobb ered­ményt elérő ÁFÉSZ-könyves­ből tokul jutalmazni fogja. Ért­nek érdekében versenyt hir­detett. A társadalmi szervek é» könyvtárak is szívügyüknek: tekintik a mezőgazdasági könyvek nagy seregszemléjét Például Kecskeméten február 8-án a Hazafias Népfront he­lyiségében szakmai megbeszé­lést és kiállítást Is rendez a közművelődési könyvtárak és a mezőgazdasági üzemei könyvtárvezetői részére. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai 1974. január­jában újult erővel hozzáláttak a búd ni Várpalotában a fel­tárási munkákhoz. Céljuk a Zslgmond-kori erőt’ -mdr.mr (nyugati) Krisztina-városi és északi (Szent György téri) szakaszának kibontása, megtisztítása és bemutatása (MTI fotó: Danis Barna felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents