Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
„Csalt így lehet...” Szocialista brigád a szalagedzőben A SALGÓTARJÁNI Kohászati Üzemiek szalagedző üzemében igén pontos munka fo- kyuik. A mérések, beállítások, szállítások nagy figyelmet, gyakorlatot és szakképzettséget igényelnek. Az egyre fejlődő technika megkívánja a dolgozóktól, hogy folyamatosam képezzék magukat. Sajnos, ennek alapvető akadályai vannak. Erről beszél Hegyes Serene üzemvezető: — Hat-nyolc évvel ezelőtt legtöbb dolgozónknak meg volt legalább a 7—8 osztályos általános iskolája, emellett tanfolyamot is végeztek. Azóta a régi gárdának mintegy 30 százaléka nyugdíjba ment, a feladataink is nőttek, növelni kellett a létszámot. Sokan 3—3 elemiivei jöttek hozzánk, es be kellett őket fogadni, mert nincs ember. Egyelőre nem is nagyon agitáljuk őket, hogy tanuljanak, nehogy rögtön elmenjenek, csak később, mikor már megszokták az üzemet, kérjük tőlük. Van, aki egy éve jött hozzánk, és most kezdte el a hiánvaó osztályt. A saalkgedzőben dolgozik a 36 fős Komarov brigád. Náluk körülbelül 10—15 százalék azoknak a dolgozóknak a száma, akik nem fejezték be általános Iskolai tanulmányaikat. Három műszakban dolgozik a brigád. Ottjártunkkor sem a brigódvezető, sem a helyettese nem volt bent, az egyik a délutáni, a másik az éjszakai műszakban dolgozott, így a brigádról is az üzemvezető beszél. — Tizenöt éves a Komarov Szocialista Brigád. Elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet négyszer az arany-, többször az ezüst- és a bromzjel- vényt, Kétezer tüntette ki a brigádot az MSZBT ananyko- saorús jelvényével, a szovjet- magyar baráti kapcsolatok elmélyítésében végzett kiemelkedő munkájáért. Előkerülnek az idei kulturális vállalások jegyzetei. Több pontban gyűjtötték őket össze. Ilyen feladatok szerepelnek a vállalások között: a brigád két tagja elvégzi a 8. osztályt, ketten középiskolába járnak, egy brigádtag pedig egyetemre. A párttagok szervezett politikai oktatáson, a pártonkívüliek politikai előadássorozaton vesznek részt. Az új kemencénél dolgozó brigádtagok elvégzik a gázkezelői tanfolyamét. Negyedévenként a brigád ismeretterjesztő előadást hallgat, melyen egy-egy szovjet és magyar író életével munkásságával Ismerkednek. Az MSZBT-tagcsoport az évfordulókon, megemlékezéseken rendezett kulturális programokon vesz részt. A brigád tagjai közösen, családosán látogatják a színházi és mozielőadásokat Szocialista szerződést kötöttek a kul'túrház könyvtárával. Saját könyvtára van a brigádnak, melynek állományát részben ajándékkönyvek, részben pedig a kultúirház könyvtárának letétje adja. Ezt Igen gyakrán cserélik, A könyvtárat kezelő brigádtag elbeszélgetve a társaival feljegyzi, kit, milyen könyv érdekel, és kihozza azt. Hetente 2—3-szor kölcsönöznek, legtöbben egyszerre 4—5 könyvet is elvisznek. MIÉRT TANUL EGY fiatal munkás? Ezt kérdezem Lenkó Lajostól, aki 27 éves, határozott fiatalember. Nős. hamarosan, apa lesz, érthető lenne, ha arra hivatkozna, nincs ideje. Ehelyett a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola gépészeti szakán tanul. Harmad- eves. — A feleségem csak örül, hogy tanulok — mondja. — ö gimnáziumban érettségizett, amiben tud, segít. Hogy miért tanulok? Szeretnék tisztában lenni azzal, amit csinálok. Ha sikerül, szeretnék tovább is tanulni, Szeretnék a munkámmal kapcsolatban minél többet tudni. 1965-ben végeztem a szakmunkásiskolát, azóta minden új. Csak így lehetséges lépést tartani. Nagy József is az előbb említett brigád tagja, alki egy éve jött az üzembe, és most kezdd a tanulásit. — Tizenöt éves koromban már dolgoznom kellett, mostoha apám volt Nem vizsgázhattam 1© nyolcadikban. Mindig szerettem tanulni, de az eddigi munkahelyeimen legtöbbször nem volt rá mód. Budapesten dolgoztam, építőiparban. Egyszer aztán belekezdtem, de abba kellett, hogy hagyjam, más munkahelyre kerültem. Remélem, most sikerül befejeznem. Ha lehet, szeretnék utána tovább tanulni, a szakmában. Azért egy kicsit félek tőle, mondják, hogy nehéz, de főleg azért, hogy lesz-e elég időm? Két családom van, a harmadik meg útban. A dolgozók nagy része betanított segédmunkás. Nemrégiben kérdéssel, kéréssel fordultak a felsőbb hatóságokhoz, szakmásítható-e a munkájuk, mart ha Igen, szeretnének szakmunkás-bizonyítványt szerezni. Először mintegy tizenöten, jelentkeztek, számuk azóta húsz fölé emelkedett. Mikor az üzemvezetőt kérdeztem, mi lehet az oka annak, hogy a munkások eey része húzódozik a szakmai és általános műveltség emelését szolgáló iskoláktól és tanfolyamoktól, ezt válaszolta: .— Talán erősebben keltené ösztönözni őket, esetleg anyagilag is. Itt, az üzemben például, ha valaki elvégzi a nyolc osztályt, úgy Igyekszünk, hogy tudjunk neki 2—300 forint jutalmat adná. Talán ez lenne a járható útja sa ösztönzésnek. LEHET, HOGY a pénzjutalom 1» megoldás, de valószínűleg nem az egyedüli. Nagy szerepe, feladata van ezen a béren a szocialista munkaVeir- senynek ugyanúgy, mint a különböző tömegszervezeteknek Ahhoz, hogy továbbjussunk a társadalomnak jól képzett, művelt munkásokra van szüksége. Csak így tehet... — gáspar — Mai tévéajánlatunk 20.00: NDK Fórum. A már ötesztendős múltra visszatekintő fórum műsor történetében ezúttal másodízben, külföldi vendégek adnak választ i nézők kérdéseire, A stúdió vendégei a Német Demokratikus Köztársaságból érkeztek, ■» igen sok területre vonatkozóan kérdezhetnek majd a nézők. A külpolitikával összefüggő kérdésekre Herbert Korlikowskl külügyminiszter- helyettes, a külkereskedelemmel kapcsolatban Gerhard Nitschke külkereskedelmi miniszterhelyettes, a politikai témához Otto Reinhold, a NSZEP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet Igazgatója, az irodalmi-művészeti kérdésekre Max Walter Schultz, az Írószövetség elnök- helyettese, a sporttórgyúakra pedig Wolfgang Nordweig olimpiai bajnok válaszol, s mellettük helyet foglal még a kamerák előtt újságíró és vállalatvezető Is. A kérdezési lehetőség, a forma á régi: telefonon és levélben egyaránt lehet kérdezni. A műsor előtt — a Tv-híradó keretében — bemutatják a nézőknek á szinkrontolmácsolás megoldását is. Eredmények és gondok... Hugyag egy kicsit beljebb esik a balassagyarmati főútvonaltól; Örhalam társközaé- ge. Két — égy épületben le' vő — közművelődési intézménye van: művelődési ház és könyvtár. Mindkét intézményt anyagilag az őrhalmi központú Hazafias Népfront egyesült termelőszövetkezet támogatja. — Van egy ifjúsági klubunk — meséli Pénzes Géz», a művelődési ház fiatal tiszteletdíjas igazgatója- — Ebben olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy a fiatalok, akik eljönnek oda, jobban érezzék magukat, mint otthon. Telje' sen új bútorzat kell, új függönyök, az ajtók, ablakok, falak átfestése... A termelőszö- vet kezet vezetői támogatják iigyékezetünket: mondták, csinálják kalkulációt; 30 000 formt kellene,. • Ebből már kaptunk három ezret, amit elvásárol a ttunk. Pénzes Géza tavaly végezte a főiskolát: földrajz szakos tanár; tősgyökeres hugyagi fiatalember. Szereti faluját, sokat is dolgozik érte. Nemcsak művelődési ház igazgató, ő a községi KXSZ-alap- szervezet titkára, sőt a helyi futballcsapatban. Is játszik. A KISZ-életről beszélgetünk: — Egy évig elég langyos volt a KlSZ-élet — mondja. — Aztán tavaly, amikor ha" aajöttem, szóltak a fiatalok, hogy csinálni kellene valamit, mert a vasárnapi focLmeccseken kívül nincs semmiféle szóra kozás- így hoztuk létre aztán a klubot, amelyik hivatalosan ugyan még nem is létezik... nincs bejelentve. Várunk még vele, majd ha rendbe tettük szépen, ahogyan elképzeltük, amit már említettem, A klubban, «mely egyben a könyvtári helyiség Is, oldják mag a KIŰZ-oktatást. Ehhez kapcsoltan szoktak szellemi vetélkedőket is szervezni. A 34 KISZ-fiatal kedvvel, szívesen látogatja a klubot, rendezvényeit- S -ők nemcsak — mint az idősebbek általában á- a szórakoztató jellegű előadásokat látogatják: eljönnek társadalmi ünnepségekre, megemlékezésekre te, A klubtagság nincs KlSZ-tagsághoz, sem karhoz kötve- Ez utóbbival kapcsolatban csupán egy a kikötés: tizennégy éven felüli legyen az érdeklődő; a felső korhatár lényegtelen — aki fiatalnak érzi magáit, jöhet. — Nem bulizó, táncos klubot akarok*— beszél törekvéseiről a művelődési ház rokonszenves igazgatója. — Azért nem érdemes. Ahhoz nem kell program, mindenféle kulturális cél nélkül el lehet lötyögni... A nagy bálokat egyébként nem kedvelik nálunk, kezeset is tartunk, mindig ráfizetéses. A fiatalok Közművelődés Hugyag on lobban szeretik a közvetlenebb hangulatú, szombat esti magnós összejöveteleket. Én magam is ezt kedvelem, kulturáltabb szórakozást biztosit. — Színházakat, hivatásos művészeket nem tudunk meghívni: a színpadunk, öltözőink állapota nem teszi tehetővé. Meg aztán a közönségünk korábban már csalódott jó néhányszor az előadásokban. Eleinte még csak eljárt, aztán — talán segített ebben a tévé is — kezdte észrevenni hogy a színész már nem ad bele mindent, nem úgy játszik. mint korábban; elmaradt hátA községi közkönyvtárat Handó Jánosné tanár vezeti. Budapesti; 1957-ben került a községbe, aztán Itt te maradt. Itt építettek házat te. — Ezeknek a gyerekeknek — mutat osztályára — a szüleit már tanítottam. Mondhatom, az eltelt másfél évtized alatt sokat változott a falu képe, kulturális élete... Olvasóim főleg gyerekek, rendszerint ők viszik a könyvet szüleiknek is- De azért van vagy 50—00 állandó felnőtt olvasóm te, bár több a beiratkozott, A könyvtár hetente két alkalommal van nyitva. Közel háromezer kötettel rendelkezik. A legfontosabb lexikonok megvannak, akinek tehát valamilyen fontos adatra van szüksége, megtalálhatja. —- Elégedett-e a könyvállomány összetételével? — Nem mondhatnám- — válaszol határozottan, —. Több modem, mai szépirodalomra, Ifjúsági és mesekönyvre tenne szükségünk. Minden iskolás könyvtári tag, szeretik a mesét még a fenőttek között te néhányan- Nagyobb fejlesztés kellene... Sok az elromgáló- uott, agyonolvasott könyvünk} ki kellene cserélni. S jelenleg van egy mg? probléma is: két héttel ezelőtt „lerobbant” az olajkályha, nem lehet fűteni. Ez hátráltatja a könyvtári munkát is. De megoldatlan a hugyagi művelődési ház nagytermének fűtése is: rosszul építették be a kokszkályhát, lehetetlenség vele fűteni. A moziban nagy- kabátba csgvargózva ülnek a nézők- Télen a hideg miatt mias rendezvényt nem is lehet, tartani. A filmeket is csali az eiszántabbak nézik végig. — Nem járok én még moziba sem — mondta Vidd- musz Béla tanár. — Kibírhatatlan a hideg. Gondoskodni kellene hát, még ebben az évben, hogy ea az áldatlan helyzet megváltozzon. A hugyagi közművelődést, bizonyára, még tovább lendítené. —ok— A mezőgazdasági könyvhónap programjából Imre Lásslós Két év nyolc hónap Kisregény 2/ — Maga valamit elhallgat előlem. Látom a szemén- Pislog. mint az a bizonyt» béka a kocsonyában. Különben nem fontos, Nehogy azt higgye, hogy fontos. Engem igazán nem érdekei. — Hátha majd érdekli egyszer —* mondta Kapelláró és mereven nézte a lányt- — Különben tanultam ón valamit. Tudja mit? Amíg valakinek a nevét sem tudom, minek nézzek rá? Még nagyon meg találom jegyezni az arcát. Szólítanám magamban, de hogyan szólítsam? Látja, erről van szó. — Mária a nevem. — Az én nevem Feri. Most már tudom, ha egyszer kiabálni akarok maga után, mi lyen nevet mondjak. — Nem biztos, hogy meghallom. — Ha én egyszer kiabálni kezdek • Azt maga meghallja még álmában is. — Mélyen alszom ám! — Mindegy az. Majd föiél> redne. — Ha akarnék, — Akarna- — Nem biztos. — Akkor mj a biztos? — Az, hogy nekem most dolgom van. — Segítsek? — Magáit várják. A beosztottjai. Főnök úr. — Ha egyszer elmondhatnék mindént magának, a Végén sírna. — Nem sírok én olyan könnyen. — Majd meglátná— Jó lenne az. ha meglátnám? Melyikünknek lenne jó? — Nekem biztosan. Mert engem már megtanított az élet. — Kíváncsi termék, mire tanította. — Arra, hogy elmondjak valakinek mindent. Akkor is, ha nem tudok egyfolytában NOGRAD — 1974. februái 7., csütörtök beszélni. Ha nem merek a szemébe nézni közben. Mindegy az. Csak érezzem, hogy hallgat és figyel rám- És akkor se szégyelljem magam, ha sírok. Vagy ha ordítok, hogy ennek nem így kellene lenni. Kapelláró úgy érezte, bár nem nézett a kislányra, hogy először pillant rá hosszan. Lehet, hogy ez tévedés — villant az eszébe — akkor is sáép. Hányszor ment úgy estéken, ; eggeleken végig a maga csöndes világán, hogy a szembe jövők tekintetét kereste. Nem néztek rá, -hiába húzta ltí magát. Ha pedig valaki ránézett, abban a pillantásban benne volt: hát te mit akarsz? Te is akarsz valamit? Te kis vacak- Tudod, hogy mennyi ember húzza ki magát rongyosan és jólöltözötten, veled együtt, ugyanebben a pillanatban a Földön?! És tudod-e. hogy aki igazán nagy akar tenni, az sokáig úgy összehúzza magát, mint a tetű. ha fagy érkezik, gondolj például az űrhajósokra, akik odafönt megisszák a saját vizeletüket, és a kiképzés idején csak nagyon ritkán gondolnak arra, hogy ki mondja majd az üdvözlő beszédet, ha első útjukról diadalmasan visszatérnek. — Arra nem gondolt, hogy amit mondani akar. azt a másik tudja már? — Miért? Erre Is gondolni kellene? Maga például mit tudhat rólam? — Azt például, hogy nagyon egyforma a frizurájuk. Mind a négyüknek. — Lehet ez véletlen is. — Másoknál, — Mi nem olyanok vagyunk, mint mások?! , — Nem. Mert magukat elítélték. — Gondolja vagy tudja? — Kitalálni se lett volna nehéz, de tudom Is- Már napokkal ezelőtt beszélte itt mindenki, hogy rabok intézik a meszelést. Jött valaki az irodáról. hogy vigyázzunk, mindent él kell zárni, olyan emberek jönnek ide, akiket vasvillával vettek el az anyjuk mellől. — És mit mondtak még? — Mit is? Azt. hogy nem kell velük szóba állni. Intézzék a dolgukat, hagyni. kell őket. Nem jó közéjük keveredni. — Maga ezt elhitte? —■ A rosszat mindig köny- nyebben elhiszi az ember, mint a jót. — Ha' elmondanám az igazat, csodál kozna. : ~r- Nem hiszem— De igen! Hadd mondjam el ma este! — Azért én nem megyek a javítóba, hogy magát hallgassam.. — Megvárom, ahol akarja. — Maga tényleg nincs lecsukva? •— Megvárom, ahoj mondja. — Ha soká jövök, megkeres a bátyám. Akkor magának jaj lesz. — Nem félek, — Nem mindenki bátor, aki nem fél. , (Folytatjuk) Az idén 17-edszer megrendezett mezőgazdasági könyv- hónapra több mint 150 900 példányban 33 üj szakkonyv jelent meg, ezenkívül mintegy 100, régebben megjelent mezőgazdasági kiadványra hívták fel a figyelmet a könyv- értékesítő vállalat jegyzékei. A falusi lakosság ellátásában 140 ÁFÉSZ-könyvesbolt és több ezer bizományos vesz részt. Sopronban,. Makón és a berettyóújfalui járás nagyobb termelőszövetkezeteiben köhyvkiállítással egybekötött könyvvásárokat rendeznek. A kisteleki, a mindszenti, a kis- várdai kultúrházban a szakmai előadásokat könyvbemutatók követik. Érdekesnek ígérkezik a püspökladányi és. a kapuvári könyvesbolt dolgozóinak kezdeményezése, hogy a járás mezőgazdasági üzemeit felkeresve a helyszíne a ismertetik a mezőgazdasági könyvhónap céljait, és osztják ki az ez alkalommal szép számban megjelent ismertetőket és könyvjegyzékeket. A Könyvértékesítő Vállalat a mezőgazdasági szakkönyvefc terjesztésében legjobb eredményt elérő ÁFÉSZ-könyvesből tokul jutalmazni fogja. Értnek érdekében versenyt hirdetett. A társadalmi szervek é» könyvtárak is szívügyüknek: tekintik a mezőgazdasági könyvek nagy seregszemléjét Például Kecskeméten február 8-án a Hazafias Népfront helyiségében szakmai megbeszélést és kiállítást Is rendez a közművelődési könyvtárak és a mezőgazdasági üzemei könyvtárvezetői részére. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai 1974. januárjában újult erővel hozzáláttak a búd ni Várpalotában a feltárási munkákhoz. Céljuk a Zslgmond-kori erőt’ -mdr.mr (nyugati) Krisztina-városi és északi (Szent György téri) szakaszának kibontása, megtisztítása és bemutatása (MTI fotó: Danis Barna felv.)