Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

Képernyő előtt Kár volt a pénzért.,. Meglehetősen ritkán jelent­kezik a Tv Zenés Színháza, ami arra utal, hogy igényes­ségben nem ismer tréfát. .In­kább ritkábban, de jót, erre a következtetésre juthattunk eddig. Valóban, az idők során a sorozat rangot, becsülést ví­vott ki magának a nézők szé­les rétegében. Minőségi mű­sorokkal és eszközökkel szó­rakoztatott bennünket. Remek egyfelvonásos vígoperák, kitű­nő bemutatóira utalhatunk vissza, s épp ezért nem alap­talan, ha a Tv Zenés Színház jelentkezését mindig érdeklő­déssel várjuk. így voltunk az elmúlt hé­ten is, amikor a szombat esti jnűsor a Nyári kaland című zenés vígjátékot jelezte. Nos, utána vagyunk a bemutatónak,' s azt kell mondanunk, hogy a „mű”, de méginkább a „pro­dukció”, amit láttunk, nem­hogy a becsült és kedvelt so­rozat, de a tv egész műsor­koncepciójához méltatlan, színvonalatlan volt. /.■" 1 1 Mi a történet magva? Két hivatalbeli fiatal egy közös sorsjeggyel tengerparti kétsze­mélyes, üdüléshez jut. Mind­kettő mást szeret; a fiú egy másik lányt, a lány egy má­sik fiút. s természetesen mind­kettő magának szeretné meg­szerezni a kétszemélyes be­utalót. Mivel ez sehogy sem megy, bosszúból mindkettő saját ideálját küldi az útra, ez pedig — a végkifejletben úgy sejlik — a fiatalok életé­ben párcseréhez vezet. Mindaz még Csizmarek Má­tyás ügyes mesteremberre val­ló megírásában, Volf Péter könnyed, átlagosan kellemes zenéjével elviselhető volna, de a szereplők egybeváloga- tása, illetve színészi produk­ciója valóságos fizikai fájda­lom, a képernyőről ránk su­gárzó személyes inzultus. Za- latnay Sarolta, Koós János. Katona Klára színészi készsé-. ge, pontosabban: e készség hiánya még műkedvelő szín­pad közegében is elviselhe­tetlen és megbocsáthatatlan volna, hát még olyan remek művészek társaságában, mint Csákányi László. Márton And­rás, Siménfalvi Sándor. Bár az igazság kedvéért meg kell mondani, olyan feltételek kö­zött, amit ez a produkció szá­mukra lehetővé tett. ők is mé­lyen képességeik alatt nyúj­tottak. Ilyen produkciókra kár a pénz, és különösen kár a Tv Zenés Színháza büdzséiéből. Amit az elmúlt hét műso­rában szívesen láttunk: ked­den a Fiete Stein című NDK tévéfilm. csütörtökön a Király István irodalomtörténésszel el­hangzott beszélgetés, pénteken az Uraim, beszéljenek című tévéjáték, szombaton a Szén maszkok című sorozatban A sárkányölő című tévékomédia, és vasárnap az Orosz klasszi­kusok Sorozatban Dosztojevsz­kij A Karamazov testvérek című regényének szovjet film- változata volt. j (barna.) «..■Ilii — Nem prüdéria! Nagy sikerrel indult a vetítésre. Hogy twnm első- tikéban járatlan fiatalok az Megyei Művelődési Köz- sorban erotikus jelenetei egy eg' műben felmerülő pontban a filmklub új so- miatt, azt bizonyítja, hogy a társadalmi, etikai és más rozata. Úgy látszik, váró- korliatár nem tizenhat. ha- kérdéseket, sunk lakossága élénk érdek- nem tizennyolc éven felüli- Ügy vélem, szükséges len- lődést mutat a Svéd fűm- ek számára engedélyezi e ne megoldást keresni. az művészet iránt, mert a filmek megtekintését. Ez a esetleges káros hatások, sem- korábbi vetítések fél házai- korhatár tudomásom sze- legesítésére. Nem az egyetlen val szemben szinte teljesen rmt azoknál a filmeknél megoldás a korhatár, — megtelt 'nézőtér előtt került használatos. melyeknél fel- bár nem is a legrosszabb, levetitésre a sorozat első al- nőtt gondolkodást igénylő Ifjúsági fimklub formájában, kotása. tartalmi kérdések kerülnek — esetlég az említett filmek A nézőtéren a tizenéve- vászonra. Jól tudom, hogy után, vagy előtt ankét for­sektől a nyugdíjas-kor ősz- filmkluboknál — tekintet- májában is lehetne a nyitott tályig minden nemezedéit tel a vetítések zártkörűsé- kérdésekre választ adni, megtalálható volt. A me- gére — nem jelölnek meg elemezni a nem egyértelmű gyeszékhely középiskoláit korhatárt azonban kérdé- helyzeteket. Többféle meg- szép számú diák képviselte, ses. hogy elválasztható-e oldás elképzelhető az emlí- Ez sokaknak feltűnt Tud- egy film művészi eszközei- tetteken kívül is, a legmeg- valevő. hogy a sorozat film- nek élvezete annak monda- felelőbbet, legmegvalósítha- jeinek jó része a filmszínhá- nivalójától. illetve értékeibe- tóbbat kiválasztani nem a zakban korhatárral került tik-e helyesen a fimeszté- mi feladatunk. gáspár Md tévéajánlatunk 10.50: Munkások, vezetők szabb a helyzet. A műsorban egymásközt. Az immár rend- részt vevők megvitatják az ez- szerésén jelentkező műsor- zel kapcsolatos tennivalókat szám ezúttal a szakmai to- Ezek közül csak egyet emel- vábbképzés és a közművelő- nénk ki. A gyárak, üzemek cl és témájával foglalkozik. A igyekeznek ösztönözni a dói­két helyszín pedig a szolnoki gozóikat a tanulásra. szak­tiszai Vegyi Művek, vala- mai továbbképzésre, ami sok- itiint a Magyar Optikai Mű- szór úgy tűnik, mint saját vek- A két gyár dolgozói át- magük elleni lépés, hiszen ez lakos felkészültségét adatok tanulmányi szabadságot, szemléltetik. Magyarországon munkaidő-kedvezményt jelent, minden három ember közül s ily módon termeléskiesést, csak kettő végezte el a nyolc Ez tény. de hosszabb távon altalános iskolai osztályt. A ez a „kiesés” mindenképpen MOM-nál ennél jóval ked-- megtérül. A modern kor ter- vezőbb az arány, a Tiszai Ve- melési igényei egyre kép- ayi Művekben viszont még zettebb munkásokat követel­sz országos átlagnál is roszr nek- játékát láthatják. If* ^ 9 • Ifjúsági programok Pásztón Gazdag vasárnap délelőtti program várja februárban a pásztói fiatalokat a Lovász József Művelődési Központ­ban. Február 3-án zenekari és énekkari hangversenyt hallgathattak 10-én játékos sportvetélkedőn vehetnek részt a két általános iskola tanulói. A hónap közepén, Eebruár 14-én színházi elő­adásra is sor kerül. A mese­bérlet tulajdonosai Dénes Margit és Sármándi Pál Peti és a róka című zenés mesé­imre Lászlót Két év nyolc hónap Kisregény Különben holnap — m most történik először — kinti mun­kára küldjük őket A helybeli állami gazdaság munká&píihe- nőlt, fürdőit, szállását kell rendbe tenniük, ez a munka legalább nyolc—-tíz napig el- cairt. Könnyen lehetséges, hogy tovább is, hiszen elképzelhe­tő, hogy amennyire igyekeztek debemn, ott annyira elhúzzák majd az időt. Nem szeretném ez utóbbit eleve megtiltani ne­kik, várakozási álláspontra helyezkedem, bízom Ka/pelláró józanságában, s abban, hogy — salán a hiúságom mondatja ezt velem — értékelni tudja az Iránta megnyilvánuló bá- e.a.1 mamait. Amikor Berecákl megkapta Pettenson levelét, sokáig gon­dolkodott, a benne foglaltakon. Ellehetne az a fiú nálunk is. Lenne, akit az öregasszony aj- oározzon Munkásszállás... Jobb annál a mi fészkünk — aörmög/be maga elé. Ezt más­nap meg is írta Pettereommak. Első nap alig haladtok va­lamire. Kapelláró nehezen tudta elérni, hogy délutánra úgy. amennyire összeszedjék magukat. Túl friss volt az él­mény, a szabad élet illúziójá­nak öiűrne, a rácsokon kivüli i 25. sága. Ott kinn a pusztán, úgy tetszett, a levegő is más. Örö­mük hasonlított az alkohol- mámorhoz, olyanok voltak, mint a részegek. Hemperegtek a füvöm, butaságokat ordítoz­tak, énekelve közölték egy­mással mondanivalójukat s ez a fals operajáték bolondítóan vidám volt, mindenről elfe­lejtkező, vad és szertelen. Kicsi valahonnét egy rongy­labdát hozott elő, rugdosta, szaladt utána, mint az esze­veszett. Kés az éjjeliőr kutyá­jával kötött barátságot, min­denkit odahívott, nézzétek, meg is őrülök, ez a puli rö­hög rám. teli szájjal vigyo­rog, gyere, fogjunk csirkét, za­báid meg, ássuk el a tollát. na, melyikünk éri utói a má­sikat, hirtelen megállt, a ku7 tya ugyanúgy lestoppolt, csak a farkát mozgatta sebesen, majd a füleit hátracsapva ne­kilódult a mezőségnek, hátra­hátranézve, mintha most ő hívná Kést, gyere, nézzük, me­lyikünk birja tovább? Bika odament a légi rossz gémes- kúthoz, tempósan megvizsgált mindent, a legnagyobb rész­letességgel, csak úgy kedvte­lésből felhúzott legalább húsz vödör vizet, azután arcát, fe­jét megmerhette a vályú mel­letti hordóban, srácok, ez ha- láli jó, ez több a jónál, le­vetkőzött derekig meztelen­re, csapkodta magára a vizet. Kapelláró bejárta hirtelen az egész majorságot, kisborjúk nvalogatták a kezét, birkák néztek és bégettek rá bután és ő roppantul élvezte az egé­szet, elment a szénakazalig. világ ezer színe és változatos­4 NÖGRÁD - 1974. februői 5.. KEDD \ Első Játék­filmjét forgatja Luttor Mara. A forgatóköny­vet Máriássy Judit írta „Jel- bekzéd” cím­mel. A történet színhelye egy kórház. A fő* szerepeket a csehszlovák filmszínésznő Jana Brejcho- va és Nyiri András alakít­ják- Képünkön: Luttor Mara, Nyíri András és Pásztor Erzsi jelenetét ren­dezi. (MTI fo­tó — Fried­mann Endre) F É R F # A K — a szabad időről Korábbi számunkban a „gyengébb nem” képviselői­vel beszélgettünk a szabad idő eltöltéséről, mai cik­künkben férfiakat szólalta­tunk meg. Valamennyien a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek kovácsoló gyárrészlegé­ben, három műszakban dol­goznak, szocialista brigádok­ban. De nem brigádtársak. Hogyan töltik szabad ide­jüket? Mennyi időt fordíta­nak művelődésre, szórako­zásra? Fodor Mátyás, kovács, egy ötéves kislány édesapja. A fejszéket gyártó Novem­ber 7. Szocialista Brigád ve­zetője. Etesen lakik. — 1972-ben építettük fel a házat, és tettük teljesen lakhatóvá. Bent van a víz is, már csak kívülről kell tatarozni. Az utóbbi évek­ben legtöbb időmet a ház­zal töltöttem; egy régi he­majd vissza, az épületek ár­nyékába, de ott se bírt meg­állni, hajtotta, űzte valami, most nem tudott volna föl­menni a létrára, nem tudott betelni a nyáreleji nao fényé­vel, amely felszikrázott az ab­laküvegeken. — Maga mit keres itt? Ki­csoda maga és hogy kerül ide? — rezzentette föl egy női hang az egyik majorszéli épü­let bejáratánál. Az ajtó nyit­va volt. fehér köpenyes* tizen­hét éves forma lány állott előt­te. Hosszú, szőke haja lófa­rokban hátrakötve, csupa hab­zó tisztaság. Szabályos, kerek arcában kék szemek. száz nyárra elég kékség. Akaratos álla fölött kissé lehajtó alsó­ajak, természetes pirosságú. bele kellene harapni. Hosszú lábaszárán a tél hótiszta fe­hérsége. amit a piros szandál hangsúlyozottá teSz. Kicsit el­álló lábujjaival, erős térdei­vel mintha kitárulkozna előt­te, hangja csengése azonban idegenebb az idegennél, a tes­te hív, a szava eltaszít, elszé­dül, aki látja, hallja. Kapel­láró alig tud megszólalni, he­beg, nem talál szavakat. — A festés... mi vagyunk a festők. % (ioly tatjuk) lyére, amit lebontottunk, építettünk. Volt munka bő­ven. Szórakozásra nemigen volt eddig időm, legfeljebb meccsekre jártam be Tar- jánba... ., .Könyvet régen olvas­tam már, csak a házépítés előtt Általában az újságot olvasom, mert tagja vagyok az üzemi pártszervezet in­formációs csoportjának, meg a gyári KISZ-bizottsag „agitprop” felelőse is va­gyok. Tájékozottnak kell lennem, tudni, mi történik a világban, hogy véleményt formálhassak, vitatkozni tudjak helytelen nézetekkel. A kül- és belpolitikai része­ket figyelmesen és teljes mértékben áttanulmányo­zom. Aztán az újság végét még: a sportot és a híreket. A közepe rendszeresen ki­marad, mert mire erre jut­na a sor, már el is alszom... .. .Tévét szoktam nézni, de csak nappalosiban. Előtte hazahozom a kislányt az .vodából, aztán a felségem is hazajön; negyed négyig dolgozik a Volánnál... Be­szélgetünk, majd úgy hat, hét óra felé bekapcsoljuk a készüléket... De nem szok­tam végignézni, csak ha tet­szik a műsor. Egyébként el­alszom. .. És mikor nem el- szom el? Hogy őszinte le­gyek, csak a sportnál, azt végignézem teljesen... Fő­leg a focit. Huszkó János betanító munkás, csákányokat sajtc Régi, jól összeszokott brigá az övék; már több mint eg évtizede dolgoznak egy üt A felesége is a kovácsol) üzemben dolgozik. Hároi leányunk van, általános i: kólába iámak: a legkiset első. a közéoső hatodik, legnagyobb nyolcadik oszt) Ivos. Második éve lakna Salgótarjánban. Kétszobá gázfűtéses saját lakás. Gyi rí kölcsön segítségével vási rolták. .9 — Amióta itt lakom, jól ban ráérek. Magyargécbe mindig kellett valamit csi­nálni a ház körül: fát vág­ni, állatokat etetni, meg eh­hez hasonló dolgokat. Jobb a városi élet. megszoktam már. De vagy két hónapig olyan rosszul éreztem ma­gam, nem találtam helye­met. .. .. .A gyerekek fél ötig vannak naoköziben, otthon a legnagyobb vigyáz rájuk. Elég jól tanulnak. Segítenek a háztartásban is. Szabad szombatonként meg én szok­tam főzni, míg a feleségem a nagymosást csinálja... / .. .A tévében mindent megnézek, van időm, ráé­rek, nem kell csinálnom semmit. Könyvet a gyári könyvtárból kölcsönzünk a feleségemmel. A „kobbojos” regényeket szeretem, mert ezek mindjárt az elején iz­galmasak, nem úgy, mint más regények, hogy a közé­pén kezdenek érdekesek lenni'... 1 .•..Amióta Tarjánban la­kunk. több mindenhová el­jutunk. Azóta voltunk már színházban. Sőt, üdülni is el tudtunk menni az egész J családdal. ★ Bállá Gyula II. huszonhat éves segédmunkás. A szülei­vel él Salgótarjánban. Nőt­len, mozgási lehetősége na­gyobb családos társainál. — Mindenhová eljárok: moziba, színházba, ha kapok jegyet. Szeretek táncolni, bálba elmegyek még faluhe­lyekre is... .. .önkéntes tűzoltó va­gyok a vállalatnál, erre ia kell idő... Általános iskolá­ba járok, hetedik osztályba, a Kohász Kultúrházban vannak az órák... Hogy miért iratkoztam be? Mert jobb, ha megvan az ember­nek a nyolc osztálya, nem mondják neki, hogy buta ember. Mert az olyan, ha el­megy társaságba, nem tud hozzászólni a dolgokhoz, csak les, mint a moziban. Az élet ma már megköveteli a nyolc osztályt. Sulyok László

Next

/
Thumbnails
Contents