Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

vb-ülós A szocialista gazdasági in­tegráció komplexprogramjó- i •;« megvalósítására vonatko­zz kérdések megvitatásával I i'jszkvábarv megkezdte mun­káját a KGST végrehajtó bi­zottságának 66- ülésszaka. Az ülésszak résztvevői át­tekintik azokat az egyezmé­nyeket, amelyek előirányozzák ti szervezet tagállamainak és Jugoszláviának az egyes nép- tozdaságl ágazatok fejlesztésé­ben való közös részvételét (MTI) ■,0 * * ® bziriai előfeltétel Kairó gyors eredményt vár Kissinger újabb közel-keleti kőrútjától, amelynek során -az liiirwrikai külügyiminiszter Szí­ria és Izrael között közvetít a szembenálló haderők szétvá­lasztása érdekében. Iszmail I.’ahmi egyiptomi külügymi­niszter washingtoni tárgyalá­sain azt az álláspontot képvi »eite, hogy még az egyipto­mi-izraeli csapatszétválasztás befejezése, tehát március 5-e előtt meg kell valósítani a szíriai-izraeli csapatszétválasz­tást is. Ez az előfeltétele an­nak, hogy a későbbiekben Szíria is bekapcsolódhassák a genfi békeértekezlet munkájá­ba­Kairóban sikeresnek minősí­tik Pahmi egyiptomi és Szak- kaf szaúd-arábial külügymi­niszter washingtoni küldeté­sét, és annak legfőbb ered­ményét abban látják, hogy Kissinger közreműködik a szíriai-izraeli csapatszétválasz­tás előkészítésében mégpedig az egyi.ptomi-izraeli megálla­podás idején érvényesített módszerek és feltételek alap­ján. Harcok hambudisában A kambodzsai népi felsza­badító erők hétfőn éjszaka három ellenséges állás ellen intéztek támadást Phnom Penhtől mindössze hét kilo­méterrel keletre, Phuma Prek közelében. V Lón Nol-rezsim csapat­e ősítéseket irányított a har- cjk színhelyére, ám ezek — mint a UPI amerikai hírügy­nökség helyszíni tud ásításában jelentette — a kmer hazafiak támadása okozta zűrzavar­ban és a sötétben tévedésből saját katonáikra gyújtottak tüzet és közülük többet meg­öltek. illetve megsebesítettek. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a hétfő éjsza­kai csatában a Lón Nol-kor- mányzat 114 katonája tűnt el. (MTI) Az Országos Béketanács sajtó íjékoztatón ismertette a Béke világtanács szófiai ülésszaká­nak eseményeit. Képünkön: Vass Istvánná, az OBT alelnöke megnyitja a tájékoztatót. Szocialista orszáaok szakszervezeteinek közös chilei szolidaritási nyilatkozata Kilenc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság — szikszervezetei közös nyilatko­zatban tiltakoztak a chilei fa tiszta katonai junta népirtó kegyetlenkedései ellen, s követelték a demokratikus és sza­badságjogok helyreállítását, Luis Corvalánnak és a katonai terror más áldozatainak azonnali szabadon bocsátását. A nyi­latkozat egyebek közt leszögezi: — A világ közvéleménye nap mint nap újabb bűncse­lekményeit ismeri meg az Iga­zi arcát teljes mértékben fel­táró chilei fasiszta katonai juntának. A nemzetközi imperialista monopóliumok, mindenekelőtt az észak-amerikai monopóli­umok által támogatott chilei reakció erőszakkal megdöntöt­te áz ország törvényes és al­kotmányos kormányát, kegyet­lenül meggyilkolta Salvador Allende elnököt, a kíméletlen önkény, erőszak és terror rendszerét teremtette meg. Chilében továbbra is érvény­ben van a rendkívüli állapot, eltörölték az alkotmányt, fel­oszlatták a nemzeti kongresz- szust és a hatalom többi szer­vét. betiltották a politikai pár­tokat és társadalmi szerveze­teket és durván megsértik a demokratikus szabadságjogo­kat. Törvényen kívülinek nyil­vánították a Chilei Szakszer­vezeti Egvségközoontot. a dol­nélkül börtönbe és koncentrá­ciós táborba vetették a sem­miben sem vétkes munkások és parasztok, diákok és az ér­telmiség képviselőinek ezreit. A reakció nem rettent vissza a kezébe került hazafiak tö­meges kivégzésétől sem. Az egyik legutóbbi bányász­sztrájk alkalmával 65 sztráj­koló, az építők egy sztrájkja nyomán pedig 14 aktivista tűnt el nyomtalanul. Ezek csak egyedi példák, de hasonlókat ezrével lehetne felsorolni. A fasiszta leszámolás ve­szélye fenyegeti a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. Luis Corvalán szenátort, a kommunista, a szocialista és a Népi Egység más pártjainak vezetőit, a népi kormány volt minisztereit, Clodomiro Al- meydát. Jose Toha-t és Ansel- mo Sule szenátort. Kifejezve országaik mun­kásosztályának akaratát. a Bolgár Szakszervezetek Köz­gozók érdekeiek, a chilei nép ^"ácsa. a Csehszlovák .. ___.■ j___i__forradalmi Szakszervezeti Mo zgalom, a Kubai Szakszer­nemzeti és demokratikus tö- ekvéseinek védelmezőiét. Vizsgálat és bírósági eljárás Kiitdö'fg tűlést tart a MtiSZÖV rFoltitnlái 1» I oldalról) tn adózott igényekhez. En­nek Következtében feilődés ta­pasztalható az áruk házhoz szállítási körének szélesítésé­ben. és a kölcsönzési eszközök ké életeinek összeállításában. z általános fejlődés magá­vá. hozta a nyereség növeke­dését is, ami összesen több mint 50 millió forint. közel 10 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. Beruházásokra az 1973. év­ben több mint 16 millió fo­rintot fordítottak az ÁFÉSZ- ek. öt jelentősebb bolti kis­kereskedelmi egységgel gya­rapodott az üzlethálózat: Bu- -ákon. Salgótarjánban ÁBC- ftruház. Balassagyarmaton élel­miszerbolt. Zabaron és Kesze­gen vegyesbolt létesült. A -’endéglátóipari egységek szá­ma hattal nőtt. Légié1 entőseb- bek az endrefalvi kisvendég­iő-nre'sszó. a homokterenvei zabari italbolt bisztró és a éoítése Nem álltak meg a feilődés- ben a takarékszövetkezetek sem. Működési területük 97 községre terjed ki. A tagok száma 23 ezer fő: a betétek összege 151 millió forint volt az 1973. év végén. A tagok­nak összesen több mint 67 millió forint kölcsönt nyújtot­tak a takarékszövetkezetek; nyereségük elérte a másfél millió forintot. A kölcsönök­nél a háztáji gazdaságok fej­lesztésre és az építkezésekre kért hiteligényeket részesítet­ték előnyben. A szövetkezeti mozgalom legfiatalabb ágazata a lakás­szövetkezés is dinamikus fej­lődésnek indult. Jelenleg 14 lakásfenntartó szövetkezet működik 1060 lakással: az ál­taluk kezelt lakásvagyon 165 millió forintot tesz ki. Az el­múlt évben már — új forma­ként — lakásépítő szövetkeze­tek is alakultak, Salgótarján­ban. Balassagyarmaton. Pász- tón és Szécsénvben. A meg- a1 okult szövetkezetek 400 la­kás énítését kezdték meg. ame­lyekből 70 lakásba már be is költöztek. NÖGRAD - 1974. tebiuói 27., szerda vezeti Központ, a Lengve! Szakszervezetek Központi Ta­nácsa, a Magvar Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Mongol Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa, a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövetsé­ge. a Szoviet Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Vietna­mi Szakszervezeti Szövetség 'elháborndással ítéli el a re­akciós diktatúra véres bűntet­teit Chilében ős követeli a ka- tona!-noliti,kai önkény és a hazafiak üldözésének beszün- te+ését. Követeljük Luis Corvalán elvtárs és a katonai junta ter- roria más áldozatainak azon­nali szabadon bocsátását. Szakszervezeti közoontiaink követelik a Chilei Szakszerve­zeti Egységfrontot betiltó ha­tározat eltörlését. a Chilei Szakszervezeti Egységfront Or­szágos Végrebaitó Tanácsa tag­iadnak szabadon bocsátását és vezefői: Luis Figueroa. Rinal- do Cardelon. Eduardo Rojas, Luis Husman részére az or- sráa elhagyásának engedélye­A hőc chilei nén nem erj­edi mefj a t^rv^nvtpi*mc£<? vnApf’ilí "R nén nőm Oltott fp- jpf a katonai Hfkfnfiira el^ff, és a VP'° c7prn'-'Pr»i p^on4]1í- cn n n vn-r-AI nnr>r*q A k^7nonf a mé^v kö­-zonoHo ío f«~*\r£V»V* r*n"V”^;k. P *ocíe7fn Voton o! Ino + olow^ pl 1p_ ni harc körülményei közepet­te fokozatosan alakul ki a nép széles tömegeinek szövetsége. A katonai junta helyzete még tarthatatlanabbá vált a karácsonyi ünnepek után, amikor olyan kegyetlen mé­szárlásokat hajtott végre, amelyek az egész nép felhá­borodását váltották ki. Mind szélesebb méreteket ölt a chi­lei dolgozók és a chilei nép iránti nemzetközi szolidaritás. A fentebb megnevezett or­szágok szakszervezeti központ­jai felhívással fordulnák a vi­lág munkásaihoz, minden egyes szakszervezeti központ­hoz függetlenül annak irány­zatától és nemzetközi hovatar­tozásától. a dolgozóknak a vi­lág különböző országaiban működő szervezeteihez, hogy szélesítsék szolidaritásukat a chilei dolgozók és hazafias erők demokratikus jogaiért, szabadságukért, az emberhez méltó életért vívott harca iránt. Felhívunk mindenkit, hogy halogatás nélkül lépjenek fel tiltakozással a chilei fasiszta katonai junta bűnös cseleke­detei ellen. A proletár internacionaliz­mus elveitől vezérelve szak- szervezeti központjaink ismé­telten kifejezik harcos szoli­daritásukat a chilei munkás- osztály és szakszervezeteinek a dolgozók érdekeiért, az ország valódi függetlenségéért és a de­mokráciáért vívott küzdelem iránt. Támogatjuk a Chilei Szakszervezeti Egységközpont kezdeményezéseit, melyek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom által a chilei nép harcának támogatására indí­tott akciók jobb koordinálásá­ra irányulnak. A chilei néD harcának tá­mogatására irányuló akciók sorában javasoljuk megvizs­gálni annak lehetőségét, hofft- küldjünk Chilébe jogászokból és orvosokból álló tekintélyes nemzetközi bizottságokat. Ezek a bizottságok a helyszínen ta­nulmányozhatnák a tényleges helyzetet, meglátogatnák a po­litikai foglyok börtöneit, el­lenőrizhetnék azok egészségi állapotát, fogvatartásuk körül­ményeit és intézkedéseket te­hetnének orvosi ellátásuk meg­szervezésére. A magunk ré­széről készek vagyunk elkül­deni neves jogászainkat és or­vosainkat. szakszervezeteink tagi a it. hogy részt vegyenek az ilyen bizottságok munká­jában. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nemzetközi munkás- osztály. a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom egyesí­tett erőfeszítései megakadá­lyozhatlak a chilei reakciót bűnös terveinek valóra váltá­sában. megmenthetik a chilei polgárok ezreinek életét, se­gítséget nyúithatnak Chile né- oének és dolgozóinak abban, hogy visszaszerezze demokra­tikus jogait és szabadágát. (MTI) A mexikóvárosi holtpont Különös tanácskozás zajlott le a múlt héten Mexikóvá­rosban. Ugyanazoni országok tárgyaltak, amelyek az Ame­rikai Államok Szervezetének tagjai, de az értekezlet még­sem az A ÁSZ szokásos ülése volt. Pedig az Amerika-közi szervezet alapító okmánya előírja, hogy időről időre kül­ügyminiszteri szinten tanácsülést tartsanak. A külügyminisz­terek ezúttal is ott voltak Mexikóvárosban. Sőt, a szőnyeg­re került témák mindegyike az Amerika-közi viszonyra vo­natkozott. A pánamerikai szervezet, amely nem is olyan régen még engedelmes eszköze volt az észak-amerikaj politikai célok érvényesítésének a nyugati féltekén, súlyos válságba került, A mexikóvárosi értekezletet a múlt év végén egy rend­kívüli előjáték vezette be a columbiai Bogotában, ahol a 24 dél-amerikai ország külügyminisztere az Egyesült Álla­mok nélkül tanácskozott. Ott vetődött fel annak szükséges- sége, hogy kidolgozzák az Amerika-közi viszony új alap­elveit, és hogy a közös latin-amerikai álláspontot az Egye­sült Államok vezetői elé terjesszék. Bogotában annak idején első ízben utasították el határozott többségi nyilatkozat for­májában a washingtoni politikát. E nyilatkozatban megbé­lyegezték az észak-amerikai monopóliumok behatolását és garázdálkodását. Azok az országok, melyek az észak-ameri­kai érdekeket védelmezték, így Brazília, Uruguay, Bolívia, Paraguay, elszigetelődtek a tanácskozáson. ( A bogotai szellem érvényesült a mexikóvárosi értekez­let első szakaszában, amelyet a latin-amerikai külügyminisz­terek az Egyesült Államok nélkül rendeztek meg a múlt hét első három napjában. Itt az amerikai érdekeket képviselő államok köre tovább szűkült a tavalyi bogotai tanácskozás óta. és immár csak Brazília és Uruguav védelmezte fenn­tartás nélkül Washington politikáját. A tárgvalások eredmé­nyeként kidolgoztak egy nyolcpontos elvi nyilatkozatot, amely összegezi a dél-amerikai kívánságokat az AÁSZ re­formjára, a külföldi monopóliumok latin-amerikai tevékeny­ségének megzabolázására. Múlt hét csütörtökétől kezdve Kissinger amerikai kül­ügyminiszter bekapcsolódásával megkezdődött második me­netben sem változott meg a tanácskozás légköre. Pedig az amerikai sajtó megpróbált olyan színezetet adni, mintha csak akkor, csütörtökön kezdődött volna meg tulajdonképpen a mexikóvárosi értekezlet, és agyonhallgatta az Egyesült Ál­lamok részvétele nélkül megtartott előző háromnapi tárgya­láson történteket. Az amerikai külügyminiszter mind a kon­ferencián elmondott beszédében, mind pedig a színfalak mö­gött lezajlott tárgyalásokon rendkívüli „megértést” tanúsított Latim-Amerika problémái iránt. Elismerte, hogy a washing­toni politika a múltban sok hibát követett el a nyugati fél­teke országai rovására, és „helytelenül kezelte” ezeket az államokat. Beszélt arról is. hogy a washingtoni politika irá­nyítói is jól látják immár, hogy felül kell vizsgálni az AÁSZ-t, és erőfeszítéseket tesznek, hogy az észak-amerikai magántőke megadja a „szükséges nemzeti méltóságot” a dél­amerikai országoknak, ahol beruházásai vannak. A Kissinger-féle taktika arra, hogy ezekkel a beisme­résekkel elhallgattassa az éles bírálatokat, nem vált be. Annak ellenére, hogy Kuba nem szerepelt semmiféle for­mában a tanácskozás napirendjén, sok résztvevő kifejezte véleményét, hogy meg kell szüntetni a szigetországot sújtó blokádot, és fel kell oldani azt az A ÁSZ-döntést, amely a tagállamoknak megtiltja, hogy kapcsolatokat tartsanak fenn a karib-tengeri országgal. Mint megállapították: e tilalom különben sem érvényesül már teljesen, hiszen az idő ki­kezdte ezt az értelmetlen és törvénytelen rendszabályt, és sok AÁSZ-államnak van már valamilyen formában kapcso­lata Kubával. Venezuela bejelentette, hogy bármi is le­gyen az AÁSZ jövőbeni döntése, hamarosan újra fel akar­ják venni a forradalmi szigetországgal a diplomáciai és ke­reskedelmi kapcsolatokat. Peru még messzebbre ment el: külügyminisztere azt javasolta, hogy a legközelebbi latin­amerikai értekezletre már hívják meg Kubát is. Az észak-amerikai vezetés azzal igyekezett e javasla­tokat lesöpörni az asztalról, hogy „még koraiak”, és csupán az Amerika-közi rendszer átalakításának.egy későbbi szaka­szában kerülhetnek napirendre. Kissinger azzal érvelt, hogy először Washingtonnak az AÁSZ jelenlegi tagállamaival kell egyenként megjavítania viszonyát, és csak ezután kerülhet sor a Kubával való rendezésre. Ugyanígy nem jött létre semmiféle konkrét, a haladás irányába mutató megegyezés az AÁSZ reformja és az észak-amerikai vállalatok proble­matikája ügyében. Csupán semmitmondó, üres kinyilatkoz- tatások születtek a legfontosabb problémákban. Az Ameri­ka-közi viszony válsága tehát csak tovább mélyült a mexi­kóvárosi tanácskozás nyomán, és a kérdések továbbra is holtponton maradtak. —s.—n. Susumi Kobajasi (bal oldalon), a japán képviselőház költség- vetési bizottságának szociálist t párti tagja ismerteti a hon­atyákkal az olaf-'dránnyal kapcsolatos bizonyítékokat. Mint ismeretes, kid -ölt. hogy az o 'iváLögbM t" énytelen hasz­not húztak a monopóliumok. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents