Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

Diósjenői tanulságok A közös szeretetének gyümölcse a siker ■■■ ■ im Megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák. Orhaiomban — a hires burgonyatermesz- íő községben — a talaj javításával kezdték a kora tavaszi teendőket. A homokos földet mészporral kezelik. Vetter József és Kanyó Ferenc traktorosok, Fábián Ferenc szövet­kezeti taggal végzik feladatukat Magyarnándori tapasztalatok Sok fiatal — kevés nő A part csúcsvezetőséget egy érvel ezelőtt hozták létre a magyarnándori Állami Gaz­daságban. A titkári teendőket azóta Szikora Pál látja el. aki 12 éve a gazdaság dolgozója. A 600 munkást foglalkozta­tó szocialista nagyüzemben 7300 hektár földterületen gaz­dálkodnak- Harminc község határára terjed ki a gazdaság földje. A négy kerület mellett .kialakítottak egy szolgáltatá­si fő ágazatot, és egy zárt rendszerű sertéstelepet A ta­valyi halmozott termelési ér­tékük elérte a 130 millió fo­rintot. — Az új szervezeti keretek kialakításához miként láttak hozzá — kérdeztük a part­es úcsveze tőség titkárától. — Korábban csak egy alap- szervezet működött a gazda-' ságban. Létrehoztuk a hét­fős csúcsveAe tőséget. Első lépésként felkészítettük az ma pszervezeti titkárokat az ónálló munka végzésére. Se­gítséget adtunk munkaterveik elkészítéséhez. Legfontosabb feladatunknak tartottuk az alapszervezeti munka megin­dítását, színvonalának foko­zását­A 130 párttagot öt alapszer­vezetbe tömörítették. Magyar- nándorban és Szügyben csak­úgy rendelkeznek alapszerve­zettel, mint Nógrádkövesden és Szécsényben. Az új szer­vezeti forma kialakítása nyo­mán sürgősen napirendre tűz­ték a párthatározatokból adó­dó üzem- és munkaszervezési 1 ennivalókat. Erre szükség is volt, hiszen a kerületek ön­állóságával növekedett a fele­lősség.- A megye mezőgazdaságá­ban tavaly kevés új pártta­got vettek fel. Milyenek e téren a tapasztalataik? — A gazdaság alapszerve­zeteibe az elmúlt évben, ki­lenc új párttag került. Ezzel a számmal elégedettek va­gyunk. Mindannyian fizikai munkások- Akad köztük gép­kocsivezető, lakatos, sertésgon­dozó. A tagság száma kedvező Magjmmánldorban. Az összes dolgozó 23 százaléka tagja a pártnak! A párttagok 78 szá­zaléka fizikai munkás. Kedve­ző az átlagéletkor, alig 39 év. Viszont a tagfelvételi munka egyik gyengeségét jelenti, hogy a nők közül csupán tízen párt­tagok. A csúcstitkár ennek okát az alábbiakban látja: — A vallásos befolyás sok­kal erősebb a nők körében, mint a férfiak között Emellett a csúcsvezetőség is többet te­hetett volna. Tervszerűbb pártépítő munikára lett volna szükség. Idén igyekszünk e té­ren is előbbrelépni. A jelek azt mutatják, hogy hamaro­san két fizikai női dolgozóval növeljük párttagjaink számát. — Pártmegbízatás végre­hajtásában tavaly hányán vettek részt? — A tagság 83 százaiéi«! rendelkezett pártmegbíza fás­sal. Zöme időszakival, néhá- nyan állandó megbízatással. Például, hat jól felkészült propagandistával rendelke­zünk. Ezek pártépítési és gaz­daságpolitikai tanfolyamokat vezetnek. A napokban példá­ul ré6zt vettem Szügyben az oktatási csoport egyik foglal­kozásán. A népesedéspolitikai tennivalókról volt szó. Parázs eszmecsere bontakozott ki, mind a 17 résztvevő okos vé­leményt formált. — A párttagok eszmei-po­litikai világképének formá­lásában jelentős szerepe van az oktatásnak- Milyen oktatási formákban vesznek részt? — Ketten marxista közép­iskolába járnak. Négyen a marxista esti egyetem foglal­kozásait látogatják. Végh Gá­bor szállítási előadó szakosí­tóra jár. egy párttag pedig speciális tanfolyamra. Az elő­menetellel elégedettek vagyunk- A szervezeti változások szükségességét az élet rövid idő alatt igazolta Magyamárr dorban. Jól tudják, hogy a pártszervezet számára a gaz­daság több mint munkahely. A társadalom olyan részegysé­ge, melynek politikai irányí­tása az ő feladatuk és fele­lősségűik. Már a X. kong­resszuson is hangsúlyozták, hogy a munkahely nemcsak gazdasági egység, ahol terme­lés folyik, hanem politikai egység is, ahol emberi viszo­nyok formálódnak, ahol az emberek tudata, lelkesedése és aktivitása cselekedeteikben nyilvánul meg- — r. i. — Diósjenón, a termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlésé­nek két legfőbb jellemzője volt: visszatekintett egy ne­gyedszázadra, amely nem volt mentes a gondoktól, de ettől eltekintve, a közös gazdaság egyenletes fejlődésének a je­gyében múlott el, a másik: amelyre oda kellett figyelni: az elmúlt' évi munkát az élet által követelt korszerű mező- gazdálkodás jegyében vizsgál­ta. Egy példa erre a vezetőség jelentéséből, amelyet Adam- csek Pál, a tsz elnöke így fo­galmazott meg: „A mezőgaz­daságban végbemenő fejlődés minden eddiginél nagyobb szellemi kapacitást kíván mind a vezetőktől, mind a legegy­szerűbb tagoktól. A gépek al­kalmazásához, vegyi anyagok felhasználásához, nagy szak­mai tudás szükséges. A régi földművelési eljárással nem lehet eredményt elérni. A me­zőgazdálkodás iránt egyre na­gyobb igényeket támaszt a népgazdaság. Ezt ki kell elé­gíteni! Ehhez viszont művelt, az agrártechnikával, technoló­giákkal tisztában levő embe­rek sokaságára van szükség.” Tanulnak A termelőszövetkezet veze­tősége ennek megfelelően ala­kítja a szakembergárdáját. Az üzemben dolgozó egyete­met végzettek száma tíz. Hár­man felsőfokú, huszonketten középfokú technikummal ren­delkeznek. Jelenleg ketten egyetemen, mint ösztöndíja­sok tanulnak. Tizenketten kö­zépfokú technikumban levele­ző tagozaton, két ösztöndíjas középiskolában nappali tago­zaton tanul, továbbá tizenöl a szakmunkások száma. A közgyűlés jellemzője voll az is, hogy az elért eredmé­nyük — amelyet az 1972. évi több mint 57 millió forint hal­mozott termelési értéknek. 1973-ban több mint \32 millió forintra való emelkedése iga­zol — nem elbizakodottá, el­lenkezőleg, nagyon kritikussá tette a múlt évi gazdálkodás értékelését. A vezetőség nem titkolta el, hogy elégtele» a költséggazdálkodás, és azon mielőbb javítaniuk kell. Azt sem halgatta el, hogy egyes ágazatokban laza a munkafe­gyelem. a munkaidőt nem használják ki a lehetőségek­hez mérten. Idézzük a veze­tőség jelentésének ezzel kap­csolatos részletét: „Az intéz­kedési tervünkben rögzítettük, hogy egyes munkaterületeken a munkafegyelemmel és a munkaerkölccsel össze nem egyeztethető módon alacsony a munka intenzitása Is. A szo­cialista társadalom mélysége­sen elítéli a tőkéseknek, a munka mértéktelen és kizsák­mányoló, a munkás egészségéi károsító hajszolását. De a munkaintenzitás normális mértékét, amelyet az ember egészségének károsodása nél­kül el tud érni, a mi társadal­munkban is és így a szövet­kezetünkben is, mindenkivel szemben követelményként kell állítani. Ezt kívánja a szövet­kezeti és egyéni érdek egy­aránt .. Összefogva A tagságra nagy hatással volt Diósjenón a vezetőség be­számolója. Farkel Istvánná, a borsosberényi üzemegység csibenevelője azt mondta, hogy a szövetkezet de a maga érdekében is elvárja a vezető­ségtől a következetességet. Azt is mondta, hogy nem sajnál­ja az időt a tanulásra. A ta­gok közül sokan kifejezték egyetértésüket a gazdálkodás irányításával. Horgas Lajos, a nyugdíjas, jó szándékú taná­csokkal látta el a vezetőséget a további sikeres munkához. Bőgér Gergő, akit a háztáji bizottsági munkája után bí­rálat ért. ha első mondatában a sértődött ember hangján szólt is, de végül arra a meg­győződésre jutott, hogy a kö­zös gazdaság felvirágoztatása érdekében szükség van az em­berek összefogására, a hibák nyílt feltárására. A közgyűlésen résztvevő He- rencsényi József, megyei ta­nácselnök-helyettes is arról be­szélt, hogy az üzem negyed- százados erőfeszítése is azért hozta meg az eredményét, mert vezetők, tagok szoros egységben dolgoztak az ered­ményekért, és a hibákat nem hallgatták el. Ő mondta ki: „A diósjenői és borsosberényi termelőszövetkezet egyesülé­séből alakult közös gazdaság, megyénk egyik legeredménye­sebben gazdálkodó mezőgaz­dasági nagyüzeme lett.” Ez a dicséret nem méltány­talanul érte a diósjenőieket. Növénytermesztésben — a kedvezőtlen adottságok elle­nére elfogadható eredménye­ket mutatták fel. Korszerű a vetésszerkezetük. Gabona, ku­korica, takarmányfélék, cu­korrépa és bogyós. A bevéte­lük közel tizenegymillió fo­rint volt. De cukorrépából 338 mázsát termesztettek hektá­ronként. A kukoricából 32.8 mázsát. A gabonatermésük 28 mázsa lett. Sem a tsz tagsága, sem a tsz vezetősége ezzel nem volt megelégedve. 1974 évre különböző intézkedése­ket tettek, mert céljuk: egv- re magasabb termésátlagot el­érni. Az állattenyésztésben dol­gozók munkáját értékelve ki­mondta a közgyűlés, hogy a szarvasmarha-tenyésztést javí­tani kell. Az idén ágazati el­számolásra térnek át. A fel­adatokat ennek megfelelően jelölték meg. Megdicsérték a csibenevelőket, akik 800 ezer húscsibét adtak egy évben a fogyasztóknak. A tsz — amely kötelességszerűen elégíti ki a népgazdasági igényeket — a* elmúlt évben 75 vagon húst adott a lakosság ellátásához. Tanulságok Sok-sok tanulsággal SzolJ galt a diósjenői mezőgazda­sági termelőszövetkezet leg­utóbbi zárszámadó közgyűlése. Azt emeljük ezekből a tanul­ságokból ki, hogy a megyei mezőgazdálkodás, minden ne­hézsége ellenére, a tagok szor­galmas munkája nyomán, megfontolt vezetéssel, eredmé­nyesen tud gazdálkodni. De ehhez olyan szeretete szüksé­geltetik a közösnek, mint ami­lyen példát erre Diósjenón mutat a tagság. B. Gy. — Főmérnök elvtáns jelen­tem ... — size! Hegedűs Pé­ter aknász rövid helyzetjelen­tése Szoros patakon. a sikló alatti rendezőben. Poszuk Jó­zsef aknaveaető tájékozódik a munkahelyek állásáról, a te­lepítésről. Néhány kérdést tesz fel. azután folytatjuk az utat. A vágatban csövet szerel­nek. Kalapáccsal, vágóval pró­bálják lazítani a kötést. — Csőkulcs nincs? — kér­dezi az aknavezető.-r Nincs — kapja a választ. — Micsoda iparosok van­nak?! Inkább kínlódnak ezzel a vízcsővel, mint hogy behoz­nák azt, amire szükségük van. Ha nem ad a művezető, szól­janak nekem, de szerszám nélkül ne jöjjenek máskor — mondja. A 23-as frontfejtésen áll a maróhenger. A cső rövidítése miatt nincs víz a szén perme­tezéséhez. így védekeznek ugyanis a porképződés ellen. Munka persze van. bőven. Omlasztani, biztosítani kell. Ahogy mondják, ezen a fron­ton már a biztosítás és am- lasztás ad legtöbb munkát. Ha megy a maróhenger 70 centi­méteres mélységben resell a szénfalat olyan termékenyen, hogy alig győzi a páncélkapa- ró az elszállítást. Torlaszt, il­letve fel is rakja a szenet, csak ki kell szolgálni a gépet. — Kevés a tám — mondja az egyik bányász. — Hogy lehet az? — kér­dez vissza az aknavezető, az­után jobban szem ügyre vesz: a frontfejtést, s így folytatja: — Persze, hogy kevés. ha elmaradnak az om lassítással Három sor támnak kell lenni de sok helyen, ahogy látom. Áll a maróhenger még a negyedik sor is bent áll. Ha kiszedik, elegendő lesz. — Ezzel a megállapítás­sal nem is vitatkozik seniká a bányászok közül, hanem más témára váltanak. — Sok az eldeforroálódott aoélsű vég. Cserélni kellene jaiví tottért. — Valóban sok, de mit csi­náljunk, ha a külszínen sincs. A bátonyi támjavítóból csak akkor tudnak adni, ha először levisszük javítani. Nekünk meg itt kell a tám, jó lenne, ha volna elegendő tartalék, cserére. Persze, itt is jobban lehetne óvni ezeket a süvege­ket. Itt van például ez a há­rom tám, rajtuk egyben kime- revítve a süvegek. Azt a bel­sőt már az ék oldásával kel­lett volna engedni. Ha ilyen mereven hagyják, persze, hogy deformálódik. .Az észrevételt elfogadják és oldják az éket.- A fronton egyenes derékkal járnak az emberek. Vastag 230—240 centiméteres telepet fejtenek. A GSZK—8-as hid­raulikus egyedi tárnokát is itt alkalmazták a szénmedencé­ben először. Könnyebbek a hagyományos acéltámoknál, ugyanakkor nagyobb a teher­bírásuk. Kezelésük, kifeszíté­sük is egyszerűbb. Dicsérik a bányászok. Gép és korszerű biztosítás együtt igen jelentős előny. Élnek is ezzel a lehe tőséggel. — A múlt hónapban 39 mé­tert haladt előre ez a front­fejtés. Talán még 90 méter van. hátra. Ha így haladnak, gyorsítani keli a váltófront előkészítését. Februárban ed­dig ezen a fronton Kocka Sán­dor szocialista brigádja 670 tonnás napi átlagteljesítményt ért el. Ez 8,1 tonnás műszak- teljesítményt jelent a normá­ban megszabott 6,7 tonna he­lyett. — Mire számítanak? Meg- lesz-e amiben egyeztünk? — Szeretnénk, ha legalább a napi 180 forint meglenne — mondja Agárdi György. — Teljesen a brigádon mú­lik — válaszol az aknaveze­tő. A brigád forintban, kere­setben méri a teljesítményt, az aknavezető viszont a kiter­melt tonnákban. — Célfeladatot kaptak erre a negyedévre, ötvenezer fo­rint céljutalmat kap a brigád, ha terven felül 1570 tonna szenet termel. Időará­nyosan ezt teljesítik is, mert már eddig több mint ezer ton­na az előnyük — kaptam a tájékoztatót, majd Nagy Já­nositól, a szakvezetőtől, még a fronti naplót kéri ellenőrzés­re. A bejegyzéseket elolvassa, aztán elégedetten állapítja meg; nincs szükség új utasí­tások naplózósái-a. Azt kell végrehajtani, amit az aknász bejegyzett. — Van-e még va­lami problémájuk, emberek? • - kérdezi búcsúzóul. — Az ivóvízellátás nem ió — panaszkodik több bányász. — Az aknász feladata errói is gondoskodni. Majd utána né­zünk. Sajnos, kevés a vizes- lajtunk. Ahogy kifelé ballagunk az aknavezietővel és Jakubovics Lajos párt ti (kárral, azt is megtudom, hogy lassan egy éve került a frontra a maró­henger. Azóta folyamatosan termel, és csak helyszíni kar­bantartást végezitek rajta. A fronti termelés 83 százalékai jövesztette, és rakta fel tavaly, ami több mint 70 ezer tonna szén. A szocialista brigádot di­cséri az eredmény. Mást :s megtudtam róluk. Tavaly az ígért négy újítás helyett 14 javaslatot nyújtottak be. Kö­zülük hatan végezték el az ál­talános iskola hét-nyolc osz­tályát. A társadalmi munká­ból kivették részüket. A bá­nyából 2908 csille vas és egyéb anyagot gyűjtöttek össze es szállítottak a külszínre. Van a brigádnak egy patronált ár­va gyermeke, akiről úgy ;s gondoskodnak, hogy szemé­lyenként havonta öt forintot tesznek be számára a taka­rékba. A főszállító vágaton halad- *va beszélgetünk, Egy vizes lajtot találunk félrelökve. — Nézd meg, Lajos, mikor .töltötték utoljára? — A kré­ta szerint február 11-én. Most pedig 19. van. Az aknászok nem veszik ezt észre? —Mon­dott másít is, amit azóta bizo­nyába az aknászok is megtud­tak már Boció János NOGRAD — 1974. tebruái 26., kedd A Delta új száma Kialakulóban levő. de még Tudósít a fényvezető üveg­nem látható égitestek is fel- szálak új felhasználási mód- ismerhetök a csillagászat járói a távközlésben („Be- korszerű módszereivel — ad' szélgetés üvegszálakon”). az ja hírül, a Delta Magazin adatbankok titkainak védel* rnost megjelent új száma, mére kidolgozott eljárásokról, Beszámol róla, hogy a semle- a vegyigyárban előállított ges gyenge áramok felismerő- mesterséges húsról, az új se újabb lépés az egységes típusú bútorelemekkel meg- részecskeelmélet felé és ké- valósított építőszekrény-elv- peken mutatja be magyar ről. a Jupiter holdjainak ku- kutatók eredményeit, s „gúzs- tatásairól, a Vezúv körzeté- bakötött” elektrorunyalábot. ben újabban feltárt „halott Cikket közöl a nagy teljesít- városokról” és az „örök” ményű villanymotorokban autó délibábjáról. Sok-sok hasznosított szupravezetők- hír, információ, ötlet, talál- ről, és — a biológia téma- mány és újdonság, a nép­körében — szervezetünk vé* szerű Delta-lexikon s száz- delmének kétélű főfegyveré- nál több — javarészt színes ről, az immunreakciókban fő- — fotó teszi teljessé a Delta szerepet játszó jC-asapatf’-ról legújabb számát.

Next

/
Thumbnails
Contents