Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
Képernyő előtt Kétes értékű események hete Az elmúlt hét a kétes, vagy legalábbis megkérdőjelezhető értékű műsorok hete volt. Kedden kezdődött el Az utolsó szó című háromrészes 'NDK tévéfilmaorozat vetítése, amely a nyugati világ nagy fegyvergyárosainak bonyolult üzelítveibe világít be. Egy bátor újságíró keresi a maga és a társadalom igazát a gengaz- ter e szk ózok tő! sem visszariadó miliőben, mely a pénz hatalmával az államapparátus legrangosabb köreiben is megleli szövetségeseit. És bár az újságíró akciója eredményes, a leleplezés végül is elmarad, mert ígv kívánja a korrupciótól bűzlő hatalom. A sorozat írója, Christian Collin bátor feladatra vállalkozott, a rendező Wolfgang Luderer kitűnő tempójú cselekménysorokat produkált, s a szerep!őegvüt- tee is hitele« figurákat állított elénk. A háromrészes sorozat izgalmas, elgondolkodtató Időtöltést nyújtott műfaja keretei között. Pénteken Fejes Endre: Cse- renes Margit házassága című művének tévéfilmváltozatát közvetítette a televízió. A Thália Színház korábbi produkcióját a képernyőin meglehetős dramaturgiai kuszaság jellemezte, s bár az író tehetsége Itt is meg-megcsillaat. koránt sem volt olyan hatásfokú, mint például korábbi műve: a Jó estét nyár, jó estét szerelem esetében. A vízió és valóság szövevénye, ahogy az író a születő müve alakjaival vitázik, tanakodik; néhol bonyolultan, homályosan elegyül e kettő az egyazonos idő- és térbeli elrendezésben, nehezen követhetőn, és értelmezhető, A cselekmény fejletét, menetét eluralják az íród, rendezői technikai trükkök, eszközök, Talán ennek tudható be, hogy a szereplők Is ebben a kettősségben bizonytalankodnak A legkitűnőbbet az író alakjában Menséros László nyújtotta, aztán Sulyok Mária és Csomós Mari, de kissé szokványos eszközökkel oldotta meg szerepét Harsánvi Gábor. Mintha ezúttal a Jó estét... halványabb kópiáját kaptuk volna tőle, Tetszett viszont: Drahota Andrea. Koncz Gábor, Bessenyei Ferenc és Tomanek Nándor érzékletes ka rak terra jza. Szívesen köszöntöttük szombaton este a Fáb ri -soroza than a ki tudná hányadszor látott Hannibál tanár urat. Nemcsak azért, mert a magyar filmgyártás egyik legkitűnőbb produkciója, de azért is, mert benne alakításával önmagának múlhatatlan emlékét varázsolja vissza a címszerepben a nagyszerű Szabó Ernő. Vasárnap, tudományos-kalandos filmet láthattunk Rejtélyes égitest címmel. Ebben a műfajban a magyar vállalkozás ritka, mint a fehér holló. Leginkább Kuczka Péter kísérletezik vele némi sikerrel. Ez a kísérlete Is bizony alatta maradt a műfaj nemzetközi színvonalának, ráadásul a figurák portréja is életlen, halvány, külsősége» eszközökkel mintázott. Ez a külsődleges jellemzés érvényesült a színészi játékban Is. többek között a Básti Lajoséban, a Kovács Károlyéban. a Sinkó Lászlóéban — és többé-kevésbé a Béres Ilonáéba, Káldy Nóráéban is. (barna) Oklevél Delhiből Cirkusz. Akrobaták „repülnek” a levegőben, csuda dolgokat mutatnak be az állatok, kőrbe-körbe trappolnak a lovak ügyes lovasaikkal, és mekkorát lehet nevetni az (igyefogyott bohócon. Cirkusz. A szereplők többnyire maszkot viselnek, amelyeket szerepük késztet rájuk. Az ügyefogott bohócon valóban nagyot lehet nevetni, de lehet, hogy a bohócnak egyáltalán nincs is jókedve. Itt minden „fordítva" is igaz. A gyerekek sokszor nyag- gatják szüleiket: — Mikor megyünk cirkuszba? A cirkusz tarka-barka, mint a mese. Csodálatos világ a cirkusz. Lóránt Lujza mellett ülök a padban. Lujza a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola negyedikes tanulója. — Az egyik rajzom egy ctr- kuazrajz — mondja. — Artisták vannak ralta. meg hogy a lovak ágaskodnak. ♦ Ez a hosszú fekete hajú salgótarjáni kislány február 21- -n vette át az oklevelet C. B. Muthamma asszonytól, az Indiai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől Budapesten, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. A nagykövet asszony és Lőrlncz Tamás. az intézet elnökhelyettese ekkor nyújtotta át az 1972. évi indiai Shankar nemzetközi gyermekrajzverseny díjait a magyar résztvevőknek. A verseny (Shankar’s In ternational Children’s Competition) 1949-től évenként megrendezik. A versenyre 1972-ben mór másfél ezernél több rajz érkezett be llö országból. A legmagasabb díj az indiai köztársasági elnök aranyérme, amelyből évenként egyet adnak ki. Évenként 22 Nehru Arany Emlékérmet is kiosztanak, az 1972. évi versenyben, amelyet most értékeltek, magvar tanuló is elnyerte ezt a díjat, a keceli Jakabfi Márta. A magyar gyermekek ezúttal 11 díjat és 19 oklevelet nyertek. Lóránt Lujza oklevelet nyert, Nógrád megyéből ez alkalommal ő az egyetlen nyertes. * Édesanyja pedagógus, a Gagarin iskolában tanít. Édesapja Lóránt János festőművész. Amikor az oklevéllel jutalmazott rajzokat csinálta. Lujza másodikos volt. — A cirkuszon kívül még mit rajzoltál? — kérdezem. — Még Salgótarjánt, amilyen maid lesz. — Mii ven lesz? — Helikopter száll a házak felett. Lesz helikopterállomás la. — Jó lesz ez? — Jó. — Még mit rajzoltál. — Még a születésnapot rajzoltam le. Lujza rajzai Is ott voltak a kiállításon Delhiben. A Jövő Salgótarjánja fölött helikopter száll. Nem tudom, Lujza gondolt-e arra. milyen lehet most Delhi, ahol a rajzait megcsodálták. ★ — Szeret rajzolni Lujza? — kérdezem Lóránt János festőművésztől. — Már nem annyira, mint régebben. — Most mit szeret inkább? — A zenét. — Hallgatja? — Nem. Zeneiskolába jár. Fuvolázik. Az oklevéllel kitüntetett rajzokat zsírkrétával készítette. Tóth Elemér A drégelypalánki csata 1626 íavattaán Késő este a nádor követe érkezett az erdélyi sereg táborába. A Habsburg-pár- ti Eszterházy Miklós nádor üzenetében szemére veti a fejedelemnek, hogy a törökkel magyar várat ostromoltak Válaszában Bethlen visszautasítja a vádat és határozottan kijelenti, hogy magyar várak vételére, nemzetük pusztítására a törököt soha nem segíti. Wál lenstem elszántan készül Szeptember 29-e folyamán az erdélyi sereg helyzete rendkívül feszültté vélt. A beérkezeti jelentésekből kitűnt, hogy Wallenstein az Ipoly völgyében döntő csatára készül. Az erőegyensúly érdé’ ében szükségesnek mutatkozott mielőbb Drégelypalánkra előnyomulni, eg ott Murtéza derékhadával egyesülni. Másnap kora hajnalban a uagy-csalomiai táborban meg- lerdültek a dobok. Katonák, tisztek kitódulnak a sátrakból és sietnek a kijelölt gyülekező helyekre. Először erdélyi lovas ezredek és sznáhi alakulatok indulnak loolvság felé Feladatuk rajtaütésekkel késleltetni a császári sereg előnyomulását. Gvalog zászlóaljak menetoszlooa követi b gyorsan távozó lovasokat. Sátrak bontása a visszamaradt málhavonat katonáira hárul. Bethlen lóra száll és kíséretével, a ködös, homályos hajnalon át megelőzi a gyalogoszlopot. Drégelypalánk, délelőtt tíz óra. A reggeli köd feloszlott és a felszakadozott felhőtakarón áttört a szeptember végi napsugár. A falutól nyugatra néhány száz méterre patak árka kanyargott az Ipoly felé. Sorjában Ide érkeznek a gyalog zászlóaljak. Vezényszavak hangzanak el. A koplyás-pus- kás négyszögek előre mozognak a kijelölt védővonalra. Néhány perc múlva fegyvergúlák sora áll az arcvonalak előtt. Ugyanakkor őrszemek helyezkednek el a közeli dombokon. Az erdélyi sereg csatarendben felvonult. Nem mesz- sze a csapatok mögött magasodó dombtetőre lovas csoport érkezik. Az élen fehér lovon díszes öltözetben a fejedelem. Kissé törődöttnek látszik, mégis éles szemmel vizsgálja a küszöbönálló összecsapás terepét, és mérlegeli a feltételezhető harc várható alakulását. Kíséretéből szikár, ősz bajuszai főtiszt válik ki és a fejedelem mellé lépteti lovát. Tisztelettudóan, de kissé méltatlankodva megszólal: — Felséged már a múltkor említette, hogy rám akarja bízni a magyar hadak feletti paramcsadást. Nem most volna Itt az Ideje ezt megtenni? A csapatoknak azonban nincs erről rendelkezésük és így nem fogják elfogadni parancsaimat. — Menj csak el uram — válaszolta megnyugtatóan a fejedelem — meghisznek neked, mert esmémek tégedet, de. hogy még nagyobb legyen hiteled, fogd, Itt a vezérl botom! Ezzel kivette apródja kezéből fejedelmi tollas botját és odaadta régi. bevált katonájának. Petneházy István főkapitánynak. Bethlen másik oldalán kék dolmányú huszár Erdély címerével díszített zászlót tart a kezében. Harc előtti feszült izgalmában kéréssel fordul a fejedelemhez: — Ha el nem viszem becsülettel felséged jelzászlóját valahová kívántatik bátor fejem essék el érette, de legyen tekintettel arra hogy egvík kezemben azt. a másikban fékemlőt tartok. így a zászlót 4 NÓGRAD - 1974. februái 26., kedd Fél év múltán... „ 4 válla*'í«< keresi?” 1973 nyarán Ismertem meg Nyerges Jánosnét. Nem pedagógus. nem népművelő, mégis a közművelődés egyik „katonájának” tarthatjuk: üzemi könyvterjesztő. Pár évvel ezelőtt az öblösüveggyár fehér foltnak számított a könwter jcsztésben. 1972-ben 227 ezer. ’73-ban 331 ezer forint értékű könyv talált gazdát az üzem dolgozói között. A számok szűkszavúak: nem beszélnek a több kilós táskákról, amelyekkel a kemencék, futószalagok. ta-goncák között járva alakult ki a vevőkör. Nem szólnak arról sem, hogy a füzetbe kerülő nevek mögött az embereket is érezni kell: felmérni. észbentartant az igényeket. tudni. ki. mikor délelőttös. vagy délutános, kinek volt beteg a gyereke, és kevesebb került a borítékba, felírni a négy forintos tételt is. -a vándormadarak új helyét felkutatni... Nyergesre munkájának Igazi megbecsülése, a gyár és a könyvterjesztő vállalat közös érdeke az lenne, ha egy kis pavilont kapna valahol a por tától nem messze. Kirakatot a könyveknek. válogafás! lehetőséget a vásárlóknak, a könyvárus fizikai munkájának csökkentését — mindezt egyszerre biztosíthatnák ezzel- — írtam a nyári cikkben. Ä kapom belépve hiába keresem a pavilont. Talán fönt, az ebédlő előtt üveges szekrényt, „könyv-kóstolót" fogok találni —, bár ez csak félmegoldás. .. — A változást keresi? Valaminek a helyét nézte? Nem történt semmi azóta.,. — ezzel fogad a könyveepult mögött— Olvastam a Könyvjelző- ben, hogy kiváló könyvterjesztő lett. Nem látom az oklevelet Elfelhősődik az arca. Igazls: itt déltől háromig lenne könyvek társaságában az oklevél, utána pedig miért díszelegjen a lelakatolt eladó- oult fölött? Egy pavilon felállítása körülbelül 30 ezer forint. A tavalyi forgalomnövekedés több mint 100 ezer volt... — A MŰVELT NÉP Könyvterjesztő Vállalat pesti központjából az ígéretet már megkaptam: lejönnek és a gyár vezetőivel egyeztetik a lehetőségeket. Most újból várakozom- .. kellően megoltalmazni nem tudom. Ezért kérem felségedet. rendeljen mellém vigyázokai. Bethlen parancsára rövidesen két főember jelentkezette zászióhordozónál. Hirtelen az Ipoly-azoros felől puskalövések visszhangzanak, töredezett kiáltásokat hoz a nyugati szél, amelybe kürtök éles hangja rikolt. A következő percekben a látóhatár dombvonulatai mögül kisebb- nagyobb lovaeegységek tűnnek fel. Ojabb lövések dördülnek el. Kardok, koplyák villognak. Egy-két gazdátlan ló félre- csúsaott nyereggel vadul nyargal a nyílt mezőn. Távol a 6ági országúton előre szerzett dárdákkal tömör Landsknecht zászlóaljak bontakoznak ki. A csatározás fokozatosan. ellanyhul. Visszatérő székely, hajdú, magyar és törők lovas alakulatok kürtjeire jelzőzászlaik alatt gyülekeznek. majd az erdélyi had szárnyain többségükben az Ipoly-parti füzesekben helyezkednek el Ugyanez Időben dél felől a nagyoroszi úton Murtéza derék hadának meneboszlopa közeledik A falu felől néhány lovas üget a fejedelem álláspontja felé Élükön maga6 turbánnal. csillogó szerszámú arab ménen a budai pasa Mohamedén módon üdvözli a fejedelmet. amit ő kimért udvariassággal viszonoz. Törökü' beszél getnek Ezt a nyelvet Bethlen törökországi emigrációja folyamán sajátította el (folytatjuk) Vásárlók érkeznek. Putnók Gyuláné egvlle a törzsvendégeknek. Kéthetinként a fizetésből 100—100 forintot ide hoz. — Hogyan lett könyvgyűjtő? — Valamikor én is bizományos voltam. A hét százalékos kedvezményért mindig könyvet vettem. Ma már 15— 16 ezer forint értékű lehet a családi könyvtárunk. — Kinek mit visz haza? — A férjemmel nagyon hasonló az érdeklődésünk, főleg a történelmi regényeidet, az útleírásokat kedveljük. A nagyfiam 17 éves. gimnáziumba Jár — rá is gondolok, amikor lexikonokat v-szek A sorozatok — Passuth-művek. zenész, festő életrajzok, a képes történelem darabjai — helyesírási szótár, német nyelvkönyv, mindig van valami ami bekerül a könyvtárunkba- Kölcsönözni nem Is kell. hiszen még saját könyveinkre is kevesell- jük a szabad időt — Hogy kaptak helyet a könyvek? — Könyvszekrénybe és polcokra, ÁBOrendben leltározzuk őket A kis „katalógus” segít eligazodni. — A munkatársai hogyan fogadják ezt a hobbyt? — Gép mellett dolgozom, a mérőhengereket festjük: nálunk többen is könyv gyűjtők. Mindig megkérdezik tőlem is, milyen ez. vagy az a könyv, érdemes-e megvenni? A jő könyvekről elbeszélgetünk. * Putnok Gyuláné kis könyvtárának története mellett sokan mondhatták volna még el. hogyan lettek első vevőből törzsvendégek, hiszen töb» ben szerepelnek nagyobb listával a könyvterjesztő füzetében. Nyerges néni már az üveggyár dolgozójának számit, munkájával a dolgozók érdekeit szolgálja. Ezt mondták a főtér* köny“ vesboltban is. És még valamit: a beszélgetésünk után egy nappal jártak lent a budapesti vezetők, az üveggyár gazdasági igazgatójával is beszéltek a pavilon ügyében- A gyár rekonstrukciós terve még nem készült el, ahhoz kell 'gazítanl a pavilon elhelyezését. Talán két-három hónap múlva elintéződik az ügy. Jó lenne már ezt a rövid hírt közölni a lapban: — Könyvpavilont állítottak fel az öblösüveggyárban. A gyár mindegyik műhelyéből elérik, megvásárolhatják a könyveket a dolgozók, lehetőségük nyílt a válogatásra, az újdonságokról is hírt ad az állandó könyvkirakat. K, M. InformácM-élisfg I Sr fi ••S&x * ■Lj Traill ■ i'.? . : * JíSSaift jgfr ..............j ..-f1”’ a:hál; (A Stern-ből) Műi túraajánlatunk 20.00: Feltámadás. A feltámadásból, 1960‘ban készített kétrészes szovjet film első részét vetíti ma a televízió, (a másik részt szerdán 20 órakor.) Tolsztoj e kései műve a lelkiismeret ébredésének és lázadásának története: Nyehljudov herceg mint esküdt a bíróság elé került lányban döbbenten ismeri fel Katyusát akit annak idején ő taszította a züllés útjára. Nyehljudov lelkiismerete azt parancsol ia hogy segítsen az ártatlanul elítélt lánvon Szánd^-g azonb-!- beleütközik « társadalom korlátaiba. Tolsztoj a feltámadásban rendkívüli élességgel tárta fel a századforduló Oroszonszágá" nak világát. Mihail Sejcer rendező, Javgemyij Gabrllo- victí forgatókönyvíré és Szer- gej Polujanov operatőr kiválóan oldották meg e nagynevű mű lefordítását a tévé formanyelvére. A hősöket a Tolsztoj által megkomponált mély emlerséggel. igazságot szenvedélyesen kutató realizmussal ábrázolták. A főszereplők: Jevgenv’i Matv-’ev (szinkronhangja Kállai Fe. renc), NyeVjudov szerepében és Tamara Szemina (Szemes Mari) Katyusa szerepében. /
