Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

Az első szaktantermi fal Salgótarjánban A hagyományos didaktika Textilipari Vállalat biztosi' megfelelőbb, a helyi adott' es-u a módszerekről be- tóttá. Ságokhoz igazodó tárolására. szét. ma már szól az okta' — Mit tud a szaktan,tenni A fal tud igazodni az előre tási eszközökről, azok alkal' fal? nem látott majdani követel­xnazási lehetőségeiről stb is. Mindenekelőtt biztosítja mértyeikhez is. (Ezenkívül a Érthető, hiszen a technika azoknak a szemléltetőesz- tantermek megszabadulnak mind nagyobb szerepet kap közöknek^ manipulációs tar- azoktól a szekrényektől, ame- az ember egész életében, gyakmak, audio-vizuális ké- lyek a gyermekektől vették nyomában — ha helyesen sziilékeknek az elhelyezését, él a helyet, s több esetben élünk vele — könnyebb, amelyek egyegy szaktantárgy esztétikailag is kifogásolha' eredményesebb a munka, tar- oktatásához nélkülözhetetle- tóik.) tál masabb az élet- A módsze- nek. Az eszközök önmagukban, rek és az eszközök, az iskola- Sok időt takaríthat meg persze, csak lehetőséget je- ban is szorosan összefüggő- azáltal a nevelő, hogy eze- len tőnek. Az eszközöket a nek egymással. két az eszközöket az egyes módszerekben alkalmazzák. Wilbur Schramm amerikai tantárgyi témakörökhöz elő- A Salgótarjánban bemutatott szerző az oktatási eszközök re csoportosíthatja, s az óra szaktantermi fal hasznossága négy nemzedékéről szól az menetében — menet közben szintén csak az oktató-nevelő emberi történelemben va- is — változtathatja, ha a munka gyakorlatában dőlhet lóban roppant izgalmas tananyag megértését ezáltal él. önmagában a kabinetfal ezek vizsgálata. Ma inkább biztosítottabbnak érzi. a lehetőségét teremtette meg hatásuk szerint osztályozzuk Kímélődnek a korszerű és annak, hogy az élkövetke- az oktatási eszközöket. drága eszközök azáltal, hogy zendő időszak alatt segítségé­Mindezt annak kapcsán nem viszik őket egyik tan te- vei is emelkedjen az iskolai említjük. hogy Salgótarján- rémből a másikba, vagy a tartalmi munka színvonala. E ban a Mártírok úti Általános szertárba. Valamennyi nevelő lehetőséget a pedagógusok Iskolában. a napokban be- ismeri ezt a gondot. töltik meg tartalommal. Az­mutattáik a város első úgy- Igen lényeges előnye a ^al például, hogy a legmeg- mevezett szak-tantermi (kabi* szaktantermi falnak az is, felélőbb módszereket dolgoz- net) falát. E prototípusnak hogy mobil Az oktatás fej- zák ki a tanítási órára, figye- szánit falat az általános is- lődése azzal is jár, hogy lembe yéye a szaktantermj kólák igazgatói tanulmányoz- mindig újabb és újabb esz- fai lehetőségeit is. ták. A szaktantermi fal biz- közök alkalmazása válik Most még csak egy ilyen tosítja. hogy minden szemlél- szükségessé, mindig újabb fal van Salgótarjánban.. Terv tetőeszköz a szaktanterem- eszközök kapcsolódnak be az szerint, az 1974/75-ös tanév­ben tárolható és működtet- oktatómunkába. A DEXION- re harminc épül meg. Így a hető legyen. A kabinetfal Salgó elemek egyik közis- város felső tagozatos tamiléi- prototípusának elkészítéséért mert tulajdonsága, hogy köny n,ak mintegy fele már élvez* a kohászati üzemek DEXI- nyen variálhatók, a legvál-’ beti majd előnyeit. A szak- ON-Salgó gyáregysége dolgo- tozatosabb igények kielégítő- tantermek építését folyama- zóit. a Nógrád megyei Épí- sere alkalmasak. Az sem tosan tervezik. Jó lenne, ha tőipari Vállalat asztalosrész- utolsó szempont az iskolák- az általános iskolák patronáló legének munkásait illeti di- ban. hogy olcsók. A belőlük üzemei segítséget nyujtana- cséret. Az ízléses, az esztéti* készült szaktantermi fal így nak e kabinetfalak létreho" ikai nevelést is szolgáló tex- szintén mobillá válik, alkal- zásához, tilanyagot a Nógrád megyei más lehet az eszközök leg- Tóth Elemér Kisüzemben is lehet... Ha kis üzemeknél esik szó a bér igény talán lenne. Köz- olyan elképzelésünk is, hogy a munkásművelődésről, sokszor pontunk évi nyolc-tízezer porta melletti váróteremben, nem nagyon van dicsekedni- forintot utal ki a szakszerve- ahol a dolgozók a buszt vár- valő. Ha a hiányosságokról zetnek, melyből múlt évben ják, olvasási lehetőséget te- faggatózik a kérdező, ha más például 3,5—4 ezer forintot remtünk. üzemek példáját hozza, azt a fordítottunk kulturális célok- — Klubélet van-e? választ kapja, hogy persze, ra. Csak néhány példa: közös — Sajnos, egyelőre csak ott jobbak a lehetőségek, az színházlátogatásokat szervez- igény. Elsősorban a KISZ- nagyüzem. Túlságosan elter- tünk szocialista brigádok szá- esek szeretnék. Nemrég volt jedt a felfogás, kis üzemben mára. Több színházbérletet szó egy pinceklubról, ez azon- nem lehet túl sokat csinálni, vásároltunk. Hozzájárultunk ban nem volt megvalósítható, kulturális alap sincs, sok a az Erdőkémiánál rendezett Valamit nekik is szeretnénk bejáró, és lehetne még sorol- író-olvasó találkozóhoz. Vásá- biztosítani az új építkezések ni a kifogásokat. roltunk könyveket, részben kapcsán. Jelenleg a párthelyi­A Finomkerámiaipari Művek ajándékozásra, részben a ségben sakkozhatnak, délután Csiszolókorong- és Kőedény- könyvtár bővítésére. _ pedig felállítunk az egyik mű­gyárának 3-as számú telepe — Milyen könyvtár műkő- helyben egy pingpongasztalt, Tolmácson kis üzem. A dolgo- dik itt? ott játszhatnak. Az igények zók létszáma átlagban 110 fő. — Az SZMT ötszázkötetes persze ennél jóval magasab- Ebből 88 a fizikai munkás. Az letétje hozzáférhető nálunk, bak. de lehetőségeink végesek, üzemben főképpen kerámia- melynek állományát két-három Ha csak a számokat, száza- ioari gépek készülnek. Érthe- havonta cserélik. Vannak sa- lékarányokat nézzük, sok nagy­tó. ha elsősorban szakmunká- ját könyveink is. Dolgozóink üzem megirigyelhetné a tol- sokra van szükség, ök teszik nagy része — több mint hat- mácsi üzem helyzetét. Termé- ki a dolgozók legjelentősebb van — olvas. Könyvtárosunk szetesen egv több ezer munkást részét, ötvenheten vannak, tavaly hatékony munkájáért foglalkoztató üzemet egy száz- Több mint a fele „saját neve- pénzjutalmat kapott. Sajnos, tíz fős teleppel összehasonlíta- lés”, aki az üzemben szerezte a könyvtár jelenleg elég mos- ni nem reális. Mindenesetre a szakmunkás-képesítését. A toha körülmények között mű- tnlmácsiak kihasználják a ren- többi harmincegy fizikai dől- ködik. Törjük a fejünket, ho- delkezésre álló lehetőségeket, gozó segéd- vagy betanított gyan tudnánk jobb lehetősége- sőt azok számát igyekeznek munkás. Az átlagéletkor az két biztosítani. Most új épü- bővíteni, s ha nem is az ő üzemben harminc év. leteket emelünk, így talán si- eredményük a legjobb a me­— Tanulnak-e a fizikai kerül valahol egy sarkot, egy gyében, de ambícióink, aktivi- munkások? — kérdezzük Sző- kisebb sz0^ elcsípni, ahol tásuk dicséretre méltó. ke Gyula telepvezetőtől. helyben Is lehetne olvasni. Van — gáspár — Színészarcok Máriáss József Jó egy évvel ezelőtt lát­tam először „élőben”, színpa­don Máriáss Józsefet, a sze­gedi Nemzeti Színház Jászai- díjas színművészét. A Csoko­nairól szóló darabban a zsu­gori polgárt, Pofókot játszotta, kitűnően. Ennek az apró sze­mű, mulatságos arcú színész­nek a kisujjában van az egész szákma: játszi könnyedséggel teremt élő, hús-vér figurát a legváltozatosabban megírt sze­repből is. Goldoni nagy sikerű víg játékának, a Két úr szol­gájának Pantalone figurája íróilag eléggé kidolgozatlan, s hogy ez eszünkbe sem jutott az előadás folyamán, abban nagy része van az alakot meg­formáló Máriáss Józsefnek. A szolnokiak produkciójában meghívott vendégként szere­pel. Hogyan vállalkozott a fel­adatra? — Minden esztendőben egy darabra „átrándulok” Szol­nokra, mert teljesen egyetér­tek Székely Gábor igazgató­rendező művészi elképzelései­vel. Imponál nekem az, aho­gyan ez a harmincéves fiatal­ember az ötvenéves férfi művészi tudásával és tapaszta­latával vezeti a színházat. — Hallottam, hogy ön jogi egyetemre is járt, aztán még­is színész lett... — Igen, végzett jogász va­gyok, de csak azért, mert a szüleim diplomát akartak lát­ni a kezemben. Mindig szí­nész szerettem volna lenni. Én rendeztem az egyetemen a jo­gászbálok műsorait... Aztán beiratkoztam Rózsahegyi Kál­mán színésziskolájába. Köz­vetlenül a háború után, ami­kor a színházakat szervezték, itt látott meg Bárdos Artúr, s mindjárt a kezembe nyomott egy szerződést a Belvárosi Színházhoz. Már vezető szí­nész voltam, amikor kijött egy rendelet, hogy mindenkinek el kell végezni a Színművészeti Főiskolát. Ekkor már olyan szerepek voltak mögöttem, mint a Tartuffe. vagy Zuboly a Szentivánéji álomból. Sze­rencsére elfogadták a színházi gyakorlatot, csak kolokválni kellett félévenként. — Milyen darabokban sze­ret játszani? — Pályám során minden műfajban játszottam. Vígjá­tékban nagyon szeretem Shaw-t játszani, szatírában Dürrenmattot. Szinte minden darabjában játszottam, ami Magyarországon megjelent. A drámában Arthur Miller a kedvencem. Ez minden szí­nésznél alkat kérdése: min­dig az az író áll a legközelebb hozzá, akinek a szövegét a legkönnyebben tanulja, aki­nek a stílusát megszokja. Az Angyal szállt le Babilonban '■ímű Dürrenmatt-dráma hat­van oldalát például tíz nap alatt, könnyedén tanultam meg. A magyar szerzők kö­zül — bár ezt sok kollégám vitatja — Németh László nagysága előtt hajtok fejet — Az életében alakított sok­sok szerep közül melyik volt a legkedvesebb? — Az Alku című Miller- dráma Solomon professzora. Egészen csodálatos, ahogyan a szerző az élet szeretetéről ír, és ahogyan ezt egy majd száz­éves emberrel mondatja el. Millernek igaza van: szakít­suk le az élet virágait, amed­dig csak lehet, mert minden kornak megvannak a maga vi­rágai. — Mint színészt, milyen cél vezeti? — Olyan illúziót teremteni a színpadon, ami minél jobban megközelíti a tökéletességet. Mert a színész is úgy van va­lahogy, mint az orvos, aki először veszi kezébe a szikét és elégedetlen az első műtétjé­vel. Állandóan csiszolja, töké­letesíti a tudását. — A esaládban a színész­mesterségnek van-e folytató­ja? — Két lányom van. Igyekez­tem őket távol tartani a pá­lyától, sikertelenül. Ügy lát­szik, a vér valóban nem válik vízzé. Idősebbik lányom an­gol-filozófia szakon végzett az Eötvösön, most az Állami Báb­színház tagja. Kisebbik lá­nyom, Melinda az idén végez a főiskolán. Nyártól a Nemzeti Színház tagja lesz. Néhány filmszerepet is kapott már. Sulyok László A drégelypaSánki csata 1626 tavasxán — Igen. Eddig hét fizikai- dolgozónk érettségizett, most öten járnak levelező gimná­ziumba, és két szellemi dolgo­zó. Szakmai tanfolyamunk legutóbb 1972-ben volt Ez szakmunkásvizsgával végző­dött. Az utánpótlást most már ipari tanulókkal kívánjuk megoldani. A környékbeli köz­ségekből próbálunk „beszer­vezni” fiatalokat. Idén húsz tanulót — tíz forgácsolót és tíz szerkezeti és géplakatost — szeretnénk találni. A forgácso­lótanulókkal. mivel e szak­mában kevés az ember a kör­nyéken, szocialista szerződést kötünk. melynek értelmében tanulmányi eredményüktől függően kettőtől ötszáz forint- tig terjedő- ösztöndíját jutta­tunk számukra, ők pedig leg­alább három évet nálunk dol­goznak. Jelenleg is három ösztöndíjasunk van Politikai oktatáson is többen részt vesz­nek különféle szinteken. A téli tanfolyamon huszonnégyen, a „9+1-es” tanfolyamon egy fő, a marxista—leninista esti egyetemen pedig három mű­szaki dolgozó tanul. — Van-e kulturális alap, és ha van, mire fordítják? Bethlen Gábor. Erdély fe­jedelme 1626-ban harmadik hadjáratát vezette az elhatal­masodó Habsburg császár el­len. Küzdelmeinek célja a há­rom részre szakadt Magyaror­szág önállóságának és függet­lenségének visszaállítása volt. Politikai célkitűzését a tö­rökkel és a Német Birodalom protestáns fejedelmeivel szö­vetségben akarta megvalósíta­ni. Ehhez a szövetséghez csat­lakozott 1625-ben IV. Keresz- tély dán király is. Vegyük sorjába azokat az eseményeket, amelyek a pa- lánki csatához vezettek. 1626. tavaszán a dán király serege Mansfeld tábornok pa­rancsnoksága alatt Németor­szágban vereséget szenvedett és Magyarország felé vonult vissza. Wallenstein, a császár hadvezére üldözőbe vette Mansfeld seregét. Ugyanakkor Bethlen mozgósította erdélyi hadát és szeptember elején a bajba jutott szövetségese se­gítségére sietett. kezdték meneteiket, az össz­pontosítás helye, az Ipoly völ­gye felé. Bethlen 18 000 főnyi derékhadával Rakamaznál át­kelt a Tiszán, majd Putnokon át 21-én Fülek alá érkezett. Az erdélyi sereg előhada kb. 3—4000 fő, Horváth István fő­kapitány parancsnoksága alatt már augusztus végén elindult Erdélyből Magyarország észak- nyugati határa felé azzal a feladattal, hogy Mansfeld sere­gével egyesülve mielőbb a de­rékhadhoz csatlakozzon. A fejedelem másik szövetsé­gese, Murtéza budai pasa csa­patait augusztus végén Pest mezején gyülekeztette és szep­tember elején hadával Vácon át az Ipoly völgye felé indult. Amikor előhada szeptember közepén Nógrád vár közelébe érkezett az erősség magvar portyái racsaptak a török me­netoszlopra. Ez a váratlan tá­madás rendkívül felbosszan­totta a harcias budai pasát, aki azonnal el is rendelte a vár körülzárását, majd ostro­mát is. A nemrég korszerűvé átalakított vár védelmét a ná­dor öccse Eszterházy Pál csá­szárpárti kapitány vezette. Wallenstein zsoldos seregé­vel ekkor Érsekújváron tábo­rozott. Nógrád vár ostromának hírére .kedvezőnek vélte az idő­pontot ahhoz, hogy Bethlen­nel megütközzön mielőtt az szövetségeseivel egyesül. így hát muskétásait lóra ültette, nehéz tüzérségét és málhavo­natának nagy részét Érsekúj­váron visszahagyva gyorsított menettel Léván át az Ipoly völgye felé indult. Amikor Bethlen Nógrád vár óstromáről értesült, gyors fu­tárt küldött Murtézához azza) a felszólítással, hogy a vár ost­romával azonnal hagyjon fel és mielőbb csatlakozzon az er- erdélyi sereghez. A fejedelem szándéka volt 26-án Szécsényt elérni és legkésőbb 29-én Dré- gelpalánknál a török sereggel egyesülni. Ennek megfelelően az erdé­lyi had 28-án a Balassagyar­mat melletti Nagy-Csalómiá- hoz érkezett, ahol táborba szállt E napon Bethlenhez a császári sereg helyzetéről csak gyér, megbízhatatlan hírek ér­keztek. Szükségessé vált a hírszerzés kiegészítése. Más­nap korán reggel Egri István főkapitány parancsnoksága alatt 500 főnyi lovas felderítő osztag indult Ipolyságon át Léva felé az ellenség „kikém­lelésére”. A délután folyamán Bethlen táborába beérkezett a török sereg 3000 főből állő lovas elővédje azzal a jelen­téssel, hogy a derékhad 30-án délig csatlakozik az erdélyi se­reghez. Egri István felderítő oszta­gával estefelé visszahúzódott Dréselvoalánkra. Egvben je­lentette. hogv Wallenstein elő­védje gvors ütemben közeledik Ság felé. (folytatjuk) A szétszórtan, nagy távolsá­gokon táborozó szövetséges ha- — Kulturális alapunk nincs,'dák szeptember folyamán meg­4 NÓGRÁD - 1974. február 24., vasárnap WAJDA: ..NEM AKADOM, HOGY A KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK SPECIALISTÁJÁNAK KIÁLTSANAK KI”. Riport a világhírű lengyel filmrendezővel — Mi a legújabb filmter- ve? — Egyenlőre ' nincs tel" vem... — És má lesz Reymont „ígéret földje”-vei? — Elvetettem. Ügy gon­dolom, túl egyszerű lenne ilyen rövid idő után megint klasszikus. témához nyúlnom. Az „ígéret földje” igen ér­tékes. látványos és filmszerű mű. amelynek azonban alap­jában véve kevés köze van a jelenhez. Azonkívül az olyan kísérletek, amelyekkel azo­nos filmkategóriában aka­runk újabb sikert aratni, a legtöbbször bukással végződ­nek. Nem is szólva arról, hogy megfilmesítése után azonnal „a kötelező olvas­mányok specialistájának” ki­áltanának ki. A mozikat minden évben új fiatal nézőközönség keresi fel. ők a legfontosabbak! Az embernek meg kell magát velük értetni, kapcsolatokat keresni hozzájuk és fáradsá­got venni problémáik meg­értéséhez. A fiatalokat ko­molyan kell venni. mert mindig akarnak valamit, mindig szeretnének elérni valamit. — Én magam úgy érzem, hogy adósa vagyok ennek a generációnak, mert még nem készítettem filmet róluk. (Ki­véve a ..Légyvadászatot”-) Az én generációm. amelynek kifejezője a „Hamu és gyé­mánt” volt — Zbygniew Cy* bulskival —, meglehetősen másfajta. Mi sokkal „inten­zívebbek” voltunk; a gondo­latoknak. tetteknek és érzé­seknek ez a megnyilvánulá­sa kétségkívül a történelmi idők következménye volt, amelyben éltünk, amelynek a hatása alatt álltunk. Ennek ellenére szeretném megérteni a fiatalokat, szeretnék filmet készíteni róluk Vajon sdke- rül-e, vagy lehet, hogy való­ban csupán, a kötelező olvas­mányok megfilmesítésére va­gyok képes?... — Legújabb tervei? — Mindenekelőtt a fiatal rendezőkkel szeretnék „fog­lalkozni”. tanácsokat adni. — És a film? — Talán mondanom sem kell: mem szakítottam a film­mel! Amennyiben megfelelő, forgatókönyvet találok, már­is „visszatérek” hozzá... Andrzej Markowskl Vasárnap délelőtt 4

Next

/
Thumbnails
Contents