Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

(lem sxíuessÉgel ti :nek Mi legyen a televízióval? Szolgáltatási tapasztalatok Ay ipari javító-szolgáltató színvonalától jelentős mérték­tevékenység jelentősége társa­dalmunkban egyre fokozó­dik. Növekednek a harma­dik szektor iránt támasztott követelmények az életszín­vonal emelkedésével párhu­zamosan. A családokban egy­re több a kereső, a modern ben függ a lakosság ellátása. Az állami jellegű szolgálta­tást Szécsényben a Gelka képviseli. Jellemző, hogy egyetlen szakmunkással! Ta­valy 170 ezer forint értékű munkát végzett. A műhely el­helyezése rossz, mielőbb meg­háztartási gépek, főző- és fűtő- oldást kellene találni, hogy berendezések, tartós fogyasz- átköltözés nyomán kedvezőbb tási cikkek, elektroakusztikai körülmények között dolgoz- berendezések minőségének hasson. Rengeteg a panasz a megóvása fontos feladat. A szolgáltatás helyzetével foglalkozott Szécsényben a minap a párt járási végrehaj­tó bizottsága. Fontos megál­lapításokat tett. A járásban a televízió-tulajdonosok száma meghaladja a hétezret. Sze­mélygépkocsiból ezer fut az Gelkára! A tulajdonosok sok­szor fűhöz-fához kapkodnak, kontárokhoz viszik a televízi­ót, rádiót vagy magnetofont, mert a Gelka szolgáltatása finoman fogalmazva még nem ideális. A tanácsi iparvállalatok közül az Ipoly Bútorgyár szé­Ä. tehát . minden telepe végez nyílászá­tizedik család motorizált. A ruházkodási, textiltisztí­tási. valamint személyi jelle­gű (cipója vtíás, fodrászat) szolgáltatások iránt is egyre számottevőbb érdeklődés nyil­vánul meg. Az igények kielé­gítésére több kormányhatáro­zat látott napvilágot, a szol­gáltatások fejlesztésének gyorsításáról határozott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága is. HÁROM SZEKTORBAN Az ipari-javító szolgáltatás­ban indokolt a három szek­tor (állami, szövetkezeti, ma­gán) igénybevétele. Ám nem szabad feledni, hogy a szocia­lista szektornak meghatározó szereppel kell rendelkeznie! Az állam évi 1,5 milliárd fo- rihtot fordít szolgáltatás-fej­lesztési célokra, ebből jut Nógrádba és a szécsényi já­rásba is. Nem mindegy, hogy miként hasznosítják e támo­gatást például a litkei ÁFÉSZ- nél. Az elmúlt, évben 6.5 millió forint értékű szolgáltatás vé­geztek a járásban. Érdekes, hogy ebből a kisipari része­sedése meghaladja a három­millió forintot. A 48 százalé­kos részesedés azt mutatja, ró és bútorjavítást, egyedi bútorgyártást, üvegesmunkát. Félmillió forint értékben dol­goztak az elmúlt évben. A Patyolat Vállalat példás igye­kezettel építette ki hálózatát, a nagyközségben és környé­kén elégedettek a munkájá­val. A szövetkezeti szektorban meghatározó jellegű a szécsé­nyi Szolgáltató Ktsz. Felada­tát nem tudja betölteni. A vezetők koncepciója nem arra irányul, hogy a részlegeket gazdaságossá tegyék, hanem kenységét fokozni szükséges, lyel. Kedvezőtlen tendencia viszont, hogy a főfoglalkozású kisiparosok száma csökkent. Munkaóra-teljesítményük ke­vesebb a korábbinál, mert sokan mellékállásban végez­nek kisipari szolgáltatást. Az ellátottság kifogástalannak mondható Mihálygergén, Lit- kén és Egyházasgergén. Ma- gyargécben ellenben ezer la­kosra három, Karancsságon 5,8 kisiparos jut. Gombamód szaporodnak falvainkban a házak. Viszont a járás 52 kőműves kisiparo­sa közül csak 10 jogosult ház építésére, a többiek csupán karbantartást végezhetnek. A 17 ács, a 10 szobafestő és vil­lanyszerelő, az öt vízvezeték­szerelő kevés. A nagy keres­let nyomán az árakat maga­san szabják meg. A főfoglal­kozású kisiparosok száménak további növelése, a kontárok visszaszorítása, a fehér foltok ellátásának növelése egyik fontos tennivaló. HOL SZORÍT A CIPÓ? A tennivalókat már koráb­ban csokorba foglalták. A szocialista szektorú szolgálta­tás színvonalát emelni kell. Az ipari üzemek, termelőszö­vetkezetek szolgáltató tevé­inkább megszüntetik azokat. Ilyen szemlélettel csak bősz- szántani lehet a lakosságot. Két fogyasztási szövetkezet szervizt építenek, működik a járásban: Szé- szerviz vegetálását csényben és Litkén. Személy- gépkocsik javításával 1971 óta foglalkozik a litkei ÁFÉSZ. Működése vesztesé­ges, fejlesztése nem indokolt! A termelőszövetkezetek szol­gáltató tevékenysége elenyé­sző. Fuvarozást, darálást, bér- fűrészelést, házépítést vé­geznek. TÖBB A KISIPAROS A kisipari szolgáltatás sze­repe a szocialista szektor ki­egészítése. Számuk növekedett a járásban. Míg 1971-ben 217, tavaly már 266 kisiparos ren­hogy a kisipari, szolgáltatások delkezett működési engedély■ A gépkocsik javításának kér­dése megpldatlan. Ezért a kö­zeljövőben Szécsényben AFIT- A Gelka- meg kell szüntetni: megfelelő környe­zetben, több szakemberrel vé­gezzen szolgáltatást. Hollókőn Patyolat-felvevőt szükséges létesíteni, a kölcsönző szol­gálatot mindenhol kiszélesíte­ni A kisiparosok letelepedését különböző kedvezményekkel kell biztosítani. A szolgáltatások helyzetéről reális képet festettek Szé­csényben. Sok a tennivaló! A szolgáltatási színvonal fejlesz­tése fontos gazdaságpolitika’ érdek. Jelentősége növek­szik. lépéshátrányba a szécsé­nyi járásban sem kívánnak kerülni. Rozgonyi István Piaci pillanatkép Pasztán az árusok előtt sárgarépa, zöldség- Rengeteg apróhagyma. Itt-ott alma, to­lás. különféle magok. Elég gyér a választék, ke­vés a vásárló. Pedig szerda van. Az egyik asszonnyal Lucza Mihálvné alkudozik. — Ma már éppen harmad­szor vagyok itt, a piacon. Egyszerre nem tudok sokat c- pelni. ezért részletekben vi­szem haza. Vettem egy tvú- kot, most a levesbe való zöld­séget. — Drága a piac? mint itt, Pásztón. Pedig vala­mikor híre volt az itteni pi­ac olcsóságának... — Az ellátás? — Arra éppen nem panasz­kodhatunk- Elég szép az áru, csak ne lenne ilyen méreg­drága- Nézze, én a szerszám- és készülékgyár portása va­gyok, öttagú családra főzök naponta. Elég sokat elköltők bizony az élelemre — Hit javasolna? — Jobban ellenőrizzék az árakat az illetékesek. A szö­vetkezeti boltban szép és ol­— Jaj, nagyon! Higyje el, cső zöldséget-gyümölcsöt ad- kedveském Salgótarjánban janak, így majd a termelők vagy Hatvanban sokkal ni- is lejjebb mennek. Igazam csobban tudunk vásárolni, van?.-. Növekedett a termelési érték A ludányhalászi termelőszö­vetkezetben a termelési ér­ték a tavalyelőtti 25,4 millió forinttal szemben, tavaly 28 millió forintra növekedett. Mindezt csökkentett létszám­mal, a termelékenység 20 szá­zalékos növekedésével érték el. A nyereség felosztása után a szövetkezet tagsága községfej­lesztési hozzájárulásra 80 ezer, szociális és kulturális alapra 100 ezer forintot sza­vazott meg. Fejlesztési alapra több mint másfél millió forintot tervez­tek, míg szakmunkásképző­alapra 12 ezer forint jutott. Balassagyarmat, Munkás út 34, Boldogság háza Aki először hallja, vissza­kérdez : — Mennyit mondott? Hu­szonnégyet? Tizenötöt, talán még tizennyolcat is elhiszek... de huszonnégy? Csodálatos? Ennél már csak az az asz- szony csodálatosabb, aki eny- nyi gyereket hozott a világra. Ezzel kevesen dicsekedhetnek, s közéjük tartozik a balassa­gyarmati Torda Jánosné is. Férjével való nagy szerelme 1917-ben kezdődött. Egy októ­beri szeles délutánon fogadtak egymásnak örök hűséget. Az 'uram iparosember volt, ács. Szegény már huszonhá­rom éve, hogy örökre lehunyta szemét. Hogy tudott' örülni a gyerekeknek! Ha csak tehette, mókázott velük — meséli Ilonka néni. aki január dere­kán ünnepelte 75. születés­napját. Milyen születésnap volt az! Nem győzte gyermekei, uno­kái, dédunokái jókívánságait fogadni. Ritkán szökött könny a szemébe, de ez alkalommal nem tudta megállni, hogy el ne pityeredjen. A srácok kinn ültek a Mun­kás út 34. számú ház előtt. Mezítláb rúgták a port. vi- háncolta’k. Anyjuk a kertben szorgoskodott, szíve alatt a következő csemetével. Laktak arra jómódú embe­rek Is. akik a sok gyerek lát­tán nem tudtak ellentállni kí­váncsiságuknak: — Ki fia vagy, öcsi? — kér­dezte egvikiik. — A Tordáé. — Hát te? — Én is. — És te? — Én is..— mondták a suhancok sorban. Az idegen csak ámult, nem akart hinni a fülének, s a sze­mének sem, mert a gyerekek olyan szépen játszottak egy­más közt, mint a békésen hancurozó bárányok. Nem is állta meg szó nél­kül: — Hát Tordáné. magának nagyon jó gyerekei vannak — vetette oda a kertben hajlon­gó asszonynak. Az anyjuk sohasem panasz­kodott csemetéire. Mindegyik kedves volt neki. Egy alkalommal tréfálkozva mondta, hogy gazdag asszony kérte: valamelyiküket adja oda "ekk «rornVekpt vezményt nem kapott a gyere­s aho^ végignézetf kek után' Mé* szü,ni is otth°" ten élnek. Valamennyien egészségesek, s valamennyiük szakmát kapott a szülőktől. Akad köztük pék, lakatos, vil­lanyszerelő. Idős anyjukról egy sem fe­ledkezik meg. Sűrűn jönnek a régi lakás­ba. Felelevenítik az emléke­ket, örülnek egymásnak. Ilyenkor az egykori szegény­ség helyére a boldogság köl­tözik, de az sem új lakó. Megvolt az ínséges esztendők­ben is, amikor a kertben ter­mett salátát ették, s a zölgsé- get sóra kellett cserélni. Ma a gyerekek közül kettő már saját személygépkocsijá­val érkezik a szülői házhoz. Torda Jánosné semmi ked­rajtuk, arcukat, a játékot látta megszeppent bizony nem tudta tovább folytatni. Egvikíikről sem tudott le­mondani. — Mindig terhes voltam. A főorvos úr megcsinálta volna, hogy ne legyen több gyere­kem. Szó sem lehetett róla. Honná tudhatta ő. hogy mi­lyen boldogság ez a család­ban. A férjem is nagyon őrült nekik, pedig szegények voltunk. Sok éhes száj várt az ebédre, vacsorára ... Húsz fiút és négy lányt szült Tordáné. A gyerekek közül ma már csak tizenket­szült. Csak a felszabadulás után enyhített gondjain a csa­ládi pótlék. Az államtól, mint nagycsaládos, házat kapott. Most nyugdíjas. A kertben dolgozgat, amelynek ismeri minden négyzetcentiméterét. Két unokájával lakik, akiket 6 nevel már hat éve, amióta anyjuk meghalt. Talán e ket­tőt szereti a legiobban. mert n többiek, a gyerekei a saiát lá­bukra álltak. A nagymama büszke a két srácra. Szépen fejlődő legények. Hiába, a „boldogság házában” nevelked­tek. Az idős asszony legmé­lyebb gondolataiban így tartja számon az énül etet. S erre minden eltelt nerc és minden elkövetkező a *anú. Sz. Gy. Hogy érzi magát munkahelyén ? .../Vem mennék máshová... — Nincs semmi olyan prob- — 2000—2200 forintot. Ettől lémám, amiért rosszul érezném soha rosszabb ne legyen. — ön szerint miért jobbak a férfi vezetők? — Van-e még más ok is, — Nem olyan sértődések, ami maradásra készteti? jobban vigyáznak arra, hogy — Egyik főnökkel sem volt mit mondanak, aztán figyel- bajom, nézeteltérésem, vagy mesebbek is. vitám. Ügy tudom, ők is elé- A mellettem álló Nagy Já- degettek velem, — állítja ha- nos művezető az elismerő tározottan Hajdú Kamílné, az szavakra csak hallgat. Tőle ELZETT Fémlemezipari Mű- kérdem: mi a véleménye srópe“ vá^o^Ha“« vek szécsényi hegységének Csonka Istvánnéról. , r i , . . . ,, . , j , coif/-\lÁ u7omoKon —— AZ PJ?Vllr lp>cnn kérek, amit teljesíteni tudnak. magam. Négy éve, hogy itt dolgozom. A munkámat sze­retem, elégedett vagyok vele, felüdülést jelent számomra. — Nem volt összetűzése közvetlen vezetőivel? — Nem. Ha gondom van, azt is szépen elmondom, s ők akkor egy pillanatig sem gon­dolkodnak, segítenek. — Tudna rá példát monda­ni? — Egy időben a busz indu­lása nem volt megfelelő. Ké­résemmel egyetértettek és in­tézkedtek. — Szívesen jár be dolgozni? — Igen. Sajnos családunk nincs, odahaza nagyon unat­koznék, itt meg emberek kö­zött vagyok, és ez nekem na­gyon jó. — Kijön a kollégákkal? — Mivel mindenki magá­nak dolgozik, így hát a mun­kaidőben nincs idő társalgás­ra. Ettől függetlenül jól megvagyunk egymással. — Gondolt-e munkahelyé­nek megváltoztatására? — Eddig még nem. No, nem azért, mert 40 felé haladok, s bizony a lábaim a műszak vé­gére elfáradnak, a gép pedál­jának taposásától, hanem azért, mert megszoktam — Mit jelent ez havonta? sajtoló üzemében. — Az egyik legjobb dolgo­Közvetlenül a mellette le- mond olyat, amit ne vő gépen dolgozik Buttkai „, I^J)lzQ]}yítani- ^y biztos: Istvánná, aki ugyancsak Nagy­T udományos. műszaki érdekességek TÜRÓPROGRAM Az olkuszl mezőgazd'isáel főiskola élelmiszer-technológiai intézetének kutatócsoportja dr Stefan Poznanski profesz- szor vezetésével szabadalmaz­tatta a csoport által kidolgo­zott szárított-túró-gyártási el- iárást. A porított túró tartós­sági ideje egv év, elkészítése igen egyszerű. A szárított túró hasznos szolgálatot te­het a turistáknak. vízáteresztő aszfalt A philadelphiai Franklin Institute és az Environmental nagyfokú porózussága meg­akadályozza azt, hogy tócsák keletkezzenek. KIS ELŐHÍVÓTANK Türelmetlen fényképészek vásárolják a Japán Medicna Ltd. cég új termékét: egy filmkazetta nagyságú előhívó­tankot. melyben hat perc ala'f sötét-kamra alkalmazása nélkül hívhatják elő és fixál­hatják filmjüket. INDIAI ŰRRAKÉTA Az indiai kormány ióvá- haevta annak a hordozó ra­Protection Agency USA újfaj- kétának a tervét, melynek se­ta útburkolatot dolgozott ki eítségével műholdakat iuttat- oarkolóhelyek számára. Ez az nak maid a föld körüli pá- utburkolat bármilyen súlyú Ivára. A rakétával, amely öt számara alkalmas, év múlva készül el, a Föld­Lehetővé teszi a víz normális to1 400 kllometer távolságban cirkulálását az altalajban, levő pályára 40 kilogrammos j ugyanakkor az útburkolat műholdakat juttatnak fel. ‘ lóerői jár be, több mint két esztendeje. — Annakidején egy tízfős brigáddal jöttem ide a tsz- ből. Én itt maradtam, a töb­biek visszamentek, mert nem tetszett nekik a munka. Nem bántam meg, hogy így dön­töttem. A fiam is itt dolgo­zik. Kezdetben gépbeállító volt, jelenleg művezető. Nem, nem dolgozunk együtt, ö a nappalos műszakba jár. — Miért maradt itt? — Mert megbecsülnek. Két­szer megműtötték, aminek utóhatásaként előfordul, hogy rosszul érzem magam. Ilyen­kor szólok a művezetőnek, az nyomban más gépre, köny- nyebb munkára helyez, ahol nem kell ülve dolgoznom. Férjem is azt mondta, ne menjek vissza a tsz-be, mert az nehéz munka nekem. Ö 25 éve dolgozik a tűzhelygyár- ■oan, mint kulcsformázó. Az­tán megígérték, ha lesz rá lehetőség, véglegesen köny- nyebb munkahelyre tesznek! • Csonka Istvánná helyből jár be dolgozni. Korábban szövődében, majd pékségben dolgozott, így hát nem jelent számára különösebb problé­mát. gondot az üzemi rend és fegyelem megtartása. De nem csak ismeri jogait, hanem igen helyesen gyakorolja is. — Nagy szám van, sokat tudok vitázni. Nem önmagá­mért, hanem azért, hogy job­ban menjen a munka, keve­sebb legyen a termelésből ki­esett idő. Vitatkozom akkor is, ha egyik gépről a másikra helyeznek. Végül azonban mindig megegyezünk, nincs harag köztünk. Én legalábbis így érzem. Nem irigylem a vezetőket. Nőkkel dolgozni nem könnyű. Idegesebbek, szeszélyesebbek. Azért mon­dom, mert én már dolgoztam férficsoportban is, tudom, mi a különbség. minden módot megragad ar­ra, hogy könnyítsen munká­jukon. — Sikerült elérni, hogy csináljanak nekünk egy tapo- sódeszkát, elkészült az anyag­lefutó tálca, kaptunk már seprőt, hogy rendbe tudjuk tenni munkahelyünket. Kis dolgok ezek, de nekünk na­gyon fontosak. — Nem is mennék máshová dolgozni, mert itt megbecsül- ne}*,— kezdi a beszélgetést Bárány Jánosná, aki helyből jár be, és négy éve tagja a kollektívának. — Miből érzi ezt? — Tavaly ősszel jutalom­képpen a Szovjetunióba küld­tek. Munkatársaim Kiváló Dolgozó kitüntetést adomá­nyoztak, de még nem volt olyan jutalomosztás, ahol ne szerepelt volna a nevem, t— Biztosan nagyon szorgal­mas? — IjTem teszek mást, csak azt, ami a kötelességem: be­csületesen dolgozom. S ezért soha sem vártam jutalmat Szívesen jövök be, mert jól érzem magam. Egyébként sem szeretek egyik üzemből, a má­sikba vándorolni. Ott van a szomszédunkban a tejüzem. Oda Is hívtak. Két—három­száz forinttal többet is keres­hetnék havonta. Mégsem mentem. Minek, hisz itt meg­becsülnek. — Ebben az üzemrészben kezdte? — Nem, a szereidében. Ak­kor kevés volt a munkáskéz, és átmenetileg, mint szocialis­ta brigádvezetőt, áthelyeztek ide. Aztán itt Is ragadtam. Hívtak már vissza, de nem megyek. Gondolom, a műve­zetőm sem engedne el. Pedig amikor idejöttem, volt egy kis véleménykülönbség köztünk. Ilyesmi másutt is előfordul. Aztán jobban megismertük egymást, azóta nincs köztünk semmiféle nézeteltérés. V. K. NÖGRAD - 1974. februái 24., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents